Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-16 / 89. szám

Ä járművek nem szeretik a rossz, gidres-gödrös utakat. .Ezért aztán százszor meggondolja az ember, hogy a rendes . országútról Okánv irányába

, íorduljon-e. A községet hosszú évek óta szinte elzárják a külvilágtól a minősíthetetlen bekötő utak. Talán egyetlen

annyira megközelíthetetlen község sincs Békés megyében, mint Okány. Nem csoda, hogy rendszerint úgy döntenék az arra járók, ha valami kisebb elintézni valójuk akadna is a községben, hogy majd inkább telefonon. Csak olyanok vállalkoznak oda menni, akiknek

muszáj, mint például az áruszállítók, az autóbuszok, meg az állami és mozgalmi tisztségviselők. Ezzel aztán ki is merült a község idegenforgalma.

működik a már híresnek számító Röpülj páva kör és a Kiváló Ifjúsági Klub. Tóth Sándor vezető okos irányításával körük a dévaványaiakkial működik össze. Rendszeres bemutatót: tartanak, minden esetiben teltház mellett. Női és gyermek énekkaruk, oitera-együttesük van, havonta rendeznek előadást, vagy a saját, műsorukkal vagy az ŐRI, vagy pedig a Jókai Színház közreműködésével.

Tehát mégsem érdekes a rossz bekötőút, Okány áttör ezen és egyre nő a különböző rendezvényeik révén az idegenforgalma. De egyre többen mennek el a községbe olyanok is, akik a (kiváló kis kollektívák működésének elismeréseként jutalmakat, kitüntetéseket adnak át. Takarék- pénztáruk nemrég nyerte él .,súlycsoportjában” az első helyezésit. Postahivataluk ugyancsak első lett a kis kategóriájú hivatalok között. Könyvtáruk városi színvonalon dolgozik művelődési házuk rendezvényein úgyszólván a falu apraja-nagyja részt vesz. Megyei hírű szociális otthonuk van, amelynek gondnoka Kincses Sándor aki megírta az otthon történetét. Alakulóban van. helytörténeti bizottságuk, melynek első feladata lesz a község monográfiájának elkészítése.

Mindez azt jelenti, hogy szelután a Viharsarok egyik legaktívabb községének számított — emlékezik Horváth László. Több mint ezer tagja volt a pártnak, a a választásokon mindig abszolút többséget kapott a mi listánk. Ma sincs olyan rendezvény községünkben^ amely után keserű marad a szánk íze. Kitűnően sikerülnek rendezvényeink, az okányi nép ma is aktív, és érdeklődik minden új után...

A község vezető garnitúrája az elmúlt időkben igen örvendetesen megfiatalodott. Sokan jöttek haza magas szakképzettséggel és vállaltak vezető beosztást. A nők egyenjogúsága sem csak szó Okányban. A tanács- titkár. az elnökhelyettes, az ÁFÉSZ párttitkára, az iskola_ igazgató helyettes, két boltvezető, a pedagógusok 80 százaléka, a moziüzem vezetője, az új orvosuk, s a tsz-ek könyvelői valamennyien nők. Jól megállják a helyüket. Az ő energiájuk is benne van abban, hogy havonta legalább 1000—1500 ember keresi fel a művelődési ház rendezvényeit, a községi könyvtárat, amelyekben városi szinten művelődhet, szórakozhat.

Külön hadd tegyem ehhez hozzá: valóban kitűnő az okányi könyvtári és művelődési munka. Csak néhány adat a könyvtárral: 12 ezer kötetük

van, s a rendszeres olvasók száma 740. Az első negyedévben 3 628 kölcsönzés volt, és 8 939 könyvet vittek ki. Negyven újságra és folyóiratra fizetnek elő. Hat irodalmi klubrendezvény volt már ebben az évben, átlag huszas részvétellel.

S a művelődési házról: Itt

lemiekben, kultúrában te évről évre terebélyesedik Okány, mint ahogyan ez a fejlődés jellemzi általánosságban te. Köves járdájuk. már úgyszólván minden utcában van. az elmúlt évben 20 belvizes házat építettek újjá; az ÁFÉSZ és a MESZCV hozza, járulásával megkezdték az új ABC-áruházuk építését. Sőt, a rossz bekötő utak mentén te ott van. már a tengernyi zúzalék. Az idén gyermekjátszóteret, állatorvosi lakást építenek, és bővítik az óvodájukat. A két szövetkezet gyűjti már a pénzt az általános belvízrendezésre, melynek megvalósulása alapja lesz a valóban korszerű gazdálkodásnak. És ami a legközvetlenebb közös ügy a községben; nagy erőfeszítéseket tesznek a vízellátás fejlesztésére. Félmilliót fordítanak erre az idén. Ugyanis egyetlen kútjuk sízoI- gáltat csali jelenleg vizet, azt te jóval kevesebbet már, mint évekkel ezelőtt. Máshonnan, vontak el beruházási összeget a lakosság egyetértésével, hogy ezt a legfőbb gondot megoldják. Sándor József országgyűlési képviselőjük, aki sűrű látogatója a községnek, nagy segítségükre van mindezekben. Az okányiak azt mondják róla; szívügyének tartja községük előrehaladását.

A rossz, zötyögos úton elhagyom Okányt. E félreeső község pezsgő belső életének forrása a párttitkár megfogalmazásában marad meg bennem: Annak ellenére, hogy egyszer ide, egyszer oda tartozott az utolsó évtizedekben Okány, saját erejére támaszkodva sokat tud felmutatni.

Varga Dezső

Nemrég én is hivatalosan jártam Okányban, a TIT megbízásából. A községi könyvtárban működő irodalmi klub akart a Békés megyei Népújság egyik munkatársával találkozni, és engem küldtek erre a beszélgetésre. Az egész világot szidtam, mire a sarkadi útról bejutottam a községbe. A sok kátyú miatt majdhogy elharaptam a nyelvemet. A kölcsönös üdvözlések után első mondatom is az volt, hogy nem értem, miként lehet egy községi bekötő utat ilyen elhanyagolt állapotban hagyni. Az irodalmi klub tagjai mosolyogtak és megjegyezték: nem ez az egyetlen oka annak, hogy Okányban nincs idegenforgalom. A község legújabbkori története az ide-oda-tartozás sorozata. Nosztalgiával állapította meg valaki; van is egy olyan határrészünk, amelyet így neveznek: Futás.

Valóban, Okány az elmúlt évtizedek alatt sok közigazgatási központhoz tartozott már Volt: cséfanagyszalontai járás, berettyóújfalusi járás,' sarkadi járás, sőt korábban okányi járás is. Jelenleg a szeghalmi járáshoz tartozik. A fentieknek megfelelően igyekeztek mindig meghonosítani a községben a különféle kulturális arculatot. Régebben a székely kultúrát; aztán a biharit, most meg . a sárrétit. Mire valahol megszokták a létét, megismerték és kezdték magukénak érezni sajátos gondjait, addigra jött az új rendelet és Okányt máshová csatolták. Igaz, jó néhány éve ez a „futás” megszűnt, noha most is éppen olyan távol esilk mindentől Okány, mint. azelőtt.

Az irodalmi klub tagjaiból a községüket féltő és szerető patrióták beszéltek. azok. az. emberek, akik a fenti körülmények mellett is olyanná tették községüket, amire joggal figyelhet oda az egész megye.

Ülök a községi pártbizottság titkárának, Horváth Lászlónak a szobájában A párttitkár szenvedélyes hangon beszél Okány gondjairól, eredményeiről.

Megszólítok az utcán egy járókelőt. Készséggel igazít útba: annál az új takarékszövetkezeti

A 12 ezer kötetes községi könyvtár

Említettem Okányban nincs idegenforgalom, mert nincs olyan természetes nevezetesség, termálvíz, erdő stb, ami idecsalná az idegeneket. Mégis egyre több olyan mesterséges tényező alakul, amely öregbíti a község hírnevét.

— Okány a felszabadulás

Okányban

kezik: ez a szárazság a mi földjeinkre egyenesen áldásos. Gyönyörűek a vetéseink.

Azelőtt úgy jellemezték az okányi szövetkezeteket, hogy „szegény tsz-ek, gazdák tagokkal”. Szegények a talajadottságuk miatt voltak. Gazdagok a háztáji miatt. Ügy mondják: minden egyes személy egy hízót az államnak adott el, egyet magának vágott le. Az évek óta tartó erőfeszítés az agrotechnikában (a két tsz-nek 14 egyetemet, főiskolát, vagy technikumot végzett szakembere van) megérlelte a gyümölcsét. Ma már a szegény jelző nem illik sem az Alkotmányra, sem a Petőfire.

Persze a fejlődésnek a mérleghiány megszüntetése csak az első lépcsője. Az igazán korszerű gazdálkodáshoz még hosz- szú út vezet. Fő terményük a búza, kukorica, napraforgó és ezek művelése a fokozódó gépesítés mellett nem ad megélhetést sok fiatalnak. A községből mintegy 300-an járnak el ilyen okok miatt Gyulára, Csabára, Szegedre és Budapestre a vízügyhöz, az építőiparba, vagy az olajosokhoz dolgozni. Ez az állapot, a városok vonzása visszahat a község lélekszámúnak alakulására. Tíz évvel ezelőtt 5 ezer felett volt a lakosok száma. Ma 4238. Sőt visszahat a beiskolázásokra is. Tíz éve 600 iskolás gyerek volt a községben. Az idén 480- an iratkoztak be. (Okányban ezért azfán nincs is bölcsőde, napközis helyhiány, jó az iskolai felszereltség, és 28 nevelő van, mindegyiknek saját la-, kása ,van, ám ennek ellenére inkább szeretnének az általános gondokkal birkózni.)

A község vezetői igyekeznék új munkaalkalmakat teremteni, hogy helyben maradjanak a fiatalok. Az ÁFÉSZ a régi malom épületét átalakította és faüzemet létesített benne. Jelenleg 40—45 ember nagyobb részt szerárút gyárt ott, de 1975-ig 30—100 dolgozót szeretnének foglalkoztatni. Szó van arról is. hogy a községben működő me- zőberényi ktsz 23 fős részlege egyesüljön a faüzemmel. így nagyobb lehetne a fejlődési lehetőség. Ezt azonban egyelőre nem tartják helyednek a mező- berényiek.

épületnél forduljon jobbra, aztán megint jobbra. Sok új ház mellett megy majd el, és onnan már látni a régi malmot.

Mindenki, akivel beszélgetek, természetes, büszkeséggel szól községe fejlődő, gazdagodó életéről, s a gazda módján azokról a gondokról, amiket érint a párttitkár is.

— Okány felnőtt lakóinak 65—70 százaléka a két termelőszövetkezetben, a Petőfiben

A magunk erejéből... mondja Horváth László a községi pártbizottság titkára

és az Alkotmányban dolgozik. Öt-öt ezer holdon gazdálkodnak a szövetkezetek és tavaly jutottak el odáig, hogy megszűnt- a mérleghiányuk. Lapos, rossz, nyugtalan földjeiken addig 50 százalékos termelési eredmények voltak. A múlt évben már rekordot értek el mindenben. Furcsának hat, de az idei év még jobbnak ígérFőleg szerárút készítenek a régi malomból átalakított faüzembea