Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-16 / 89. szám

Ä járművek nem szeretik a rossz, gidres-gödrös utakat. .Ezért aztán százszor meggon­dolja az ember, hogy a rendes . országútról Okánv irányába , íorduljon-e. A községet hosszú évek óta szinte elzárják a kül­világtól a minősíthetetlen be­kötő utak. Talán egyetlen annyira megközelíthetetlen köz­ség sincs Békés megyében, mint Okány. Nem csoda, hogy rendszerint úgy döntenék az ar­ra járók, ha valami kisebb el­intézni valójuk akadna is a községben, hogy majd inkább telefonon. Csak olyanok vállal­koznak oda menni, akiknek muszáj, mint például az áru­szállítók, az autóbuszok, meg az állami és mozgalmi tisztségvi­selők. Ezzel aztán ki is merült a község idegenforgalma. működik a már híresnek szá­mító Röpülj páva kör és a Ki­váló Ifjúsági Klub. Tóth Sándor vezető okos irányításával körük a dévaványaiakkial működik össze. Rendszeres bemutatót: tartanak, minden esetiben teltház mellett. Női és gyermek ének­karuk, oitera-együttesük van, havonta rendeznek előadást, vagy a saját, műsorukkal vagy az ŐRI, vagy pedig a Jókai Színház közreműködésével. Tehát mégsem érdekes a rossz bekötőút, Okány áttör ezen és egyre nő a különböző rendez­vényeik révén az idegenforgalma. De egyre többen mennek el a köz­ségbe olyanok is, akik a (kiváló kis kollektívák működésének el­ismeréseként jutalmakat, kitün­tetéseket adnak át. Takarék- pénztáruk nemrég nyerte él .,súlycsoportjában” az első he­lyezésit. Postahivataluk ugyan­csak első lett a kis kategóriájú hivatalok között. Könyvtáruk városi színvonalon dolgozik mű­velődési házuk rendezvényein úgyszólván a falu apraja-nagyja részt vesz. Megyei hírű szociális otthonuk van, amelynek gond­noka Kincses Sándor aki meg­írta az otthon történetét. Ala­kulóban van. helytörténeti bi­zottságuk, melynek első feladata lesz a község monográfiájának elkészítése. Mindez azt jelenti, hogy szel­után a Viharsarok egyik leg­aktívabb községének számított — emlékezik Horváth László. Több mint ezer tagja volt a pártnak, a a választásokon mindig abszolút többséget ka­pott a mi listánk. Ma sincs olyan rendezvény községünk­ben^ amely után keserű marad a szánk íze. Kitűnően sikerül­nek rendezvényeink, az okányi nép ma is aktív, és érdeklődik minden új után... A község vezető garnitúrája az elmúlt időkben igen örvende­tesen megfiatalodott. Sokan jöt­tek haza magas szakképzettség­gel és vállaltak vezető beosz­tást. A nők egyenjogúsága sem csak szó Okányban. A tanács- titkár. az elnökhelyettes, az ÁFÉSZ párttitkára, az iskola_ igazgató helyettes, két bolt­vezető, a pedagógusok 80 szá­zaléka, a moziüzem vezetője, az új orvosuk, s a tsz-ek könyvelői valamennyien nők. Jól megáll­ják a helyüket. Az ő energiá­juk is benne van abban, hogy havonta legalább 1000—1500 ember keresi fel a művelődési ház rendezvényeit, a községi könyvtárat, amelyekben vá­rosi szinten művelődhet, szóra­kozhat. Külön hadd tegyem ehhez hozzá: valóban kitűnő az oká­nyi könyvtári és művelődési munka. Csak néhány adat a könyvtárral: 12 ezer kötetük van, s a rendszeres olvasók szá­ma 740. Az első negyedévben 3 628 kölcsönzés volt, és 8 939 könyvet vittek ki. Negyven új­ságra és folyóiratra fizetnek elő. Hat irodalmi klubrendezvény volt már ebben az évben, átlag huszas részvétellel. S a művelődési házról: Itt lemiekben, kultúrában te évről évre terebélyesedik Okány, mint ahogyan ez a fejlődés jellemzi általánosságban te. Köves járdá­juk. már úgyszólván minden ut­cában van. az elmúlt évben 20 belvizes házat építettek újjá; az ÁFÉSZ és a MESZCV hozza, járulásával megkezdték az új ABC-áruházuk építését. Sőt, a rossz bekötő utak mentén te ott van. már a tengernyi zúza­lék. Az idén gyermekjátszóteret, állatorvosi lakást építenek, és bővítik az óvodájukat. A két szövetkezet gyűjti már a pénzt az általános belvízrendezésre, melynek megvalósulása alapja lesz a valóban korszerű gazdál­kodásnak. És ami a legközvet­lenebb közös ügy a községben; nagy erőfeszítéseket tesznek a vízellátás fejlesztésére. Félmilli­ót fordítanak erre az idén. Ugyanis egyetlen kútjuk sízoI- gáltat csali jelenleg vizet, azt te jóval kevesebbet már, mint évekkel ezelőtt. Máshonnan, von­tak el beruházási összeget a lakosság egyetértésével, hogy ezt a legfőbb gondot megoldják. Sándor József országgyűlési képviselőjük, aki sűrű látogató­ja a községnek, nagy segítsé­gükre van mindezekben. Az okányiak azt mondják róla; szívügyének tartja községük előrehaladását. A rossz, zötyögos úton elha­gyom Okányt. E félreeső község pezsgő belső életének forrása a párttitkár megfogalmazásában marad meg bennem: Annak el­lenére, hogy egyszer ide, egy­szer oda tartozott az utolsó év­tizedekben Okány, saját erejé­re támaszkodva sokat tud fel­mutatni. Varga Dezső Nemrég én is hivatalosan jártam Okányban, a TIT meg­bízásából. A községi könyvtár­ban működő irodalmi klub akart a Békés megyei Népúj­ság egyik munkatársával talál­kozni, és engem küldtek erre a beszélgetésre. Az egész vilá­got szidtam, mire a sarkadi út­ról bejutottam a községbe. A sok kátyú miatt majdhogy el­haraptam a nyelvemet. A köl­csönös üdvözlések után első mondatom is az volt, hogy nem értem, miként lehet egy köz­ségi bekötő utat ilyen elhanya­golt állapotban hagyni. Az iro­dalmi klub tagjai mosolyogtak és megjegyezték: nem ez az egyetlen oka annak, hogy Okányban nincs idegenforga­lom. A község legújabbkori története az ide-oda-tartozás sorozata. Nosztalgiával állapí­totta meg valaki; van is egy olyan határrészünk, amelyet így neveznek: Futás. Valóban, Okány az elmúlt évtizedek alatt sok közigazga­tási központhoz tartozott már Volt: cséfanagyszalontai járás, berettyóújfalusi járás,' sarkadi járás, sőt korábban okányi já­rás is. Jelenleg a szeghalmi já­ráshoz tartozik. A fentieknek megfelelően igyekeztek mindig meghonosítani a községben a különféle kulturális arculatot. Régebben a székely kultúrát; aztán a biharit, most meg . a sárrétit. Mire valahol meg­szokták a létét, megismerték és kezdték magukénak érezni sajátos gondjait, addigra jött az új rendelet és Okányt más­hová csatolták. Igaz, jó néhány éve ez a „futás” megszűnt, no­ha most is éppen olyan távol esilk mindentől Okány, mint. azelőtt. Az irodalmi klub tagjaiból a községüket féltő és szerető patrióták beszéltek. azok. az. emberek, akik a fenti körül­mények mellett is olyanná tették községüket, amire jog­gal figyelhet oda az egész me­gye. Ülök a községi pártbizottság titkárának, Horváth Lászlónak a szobájában A párttitkár szenvedélyes hangon beszél Okány gondjairól, eredményei­ről. Megszólítok az utcán egy já­rókelőt. Készséggel igazít útba: annál az új takarékszövetkezeti A 12 ezer kötetes községi könyvtár Említettem Okányban nincs idegenforgalom, mert nincs olyan természetes nevezetesség, termálvíz, erdő stb, ami ide­csalná az idegeneket. Mégis egyre több olyan mesterséges tényező alakul, amely öregbíti a község hírnevét. — Okány a felszabadulás Okányban kezik: ez a szárazság a mi földjeinkre egyenesen áldásos. Gyönyörűek a vetéseink. Azelőtt úgy jellemezték az okányi szövetkezeteket, hogy „szegény tsz-ek, gazdák tagok­kal”. Szegények a talajadott­ságuk miatt voltak. Gazdagok a háztáji miatt. Ügy mondják: minden egyes személy egy hí­zót az államnak adott el, egyet magának vágott le. Az évek óta tartó erőfeszítés az agrotechni­kában (a két tsz-nek 14 egye­temet, főiskolát, vagy techni­kumot végzett szakembere van) megérlelte a gyümölcsét. Ma már a szegény jelző nem illik sem az Alkotmányra, sem a Pe­tőfire. Persze a fejlődésnek a mér­leghiány megszüntetése csak az első lépcsője. Az igazán kor­szerű gazdálkodáshoz még hosz- szú út vezet. Fő terményük a búza, kukorica, napraforgó és ezek művelése a fokozódó gépesítés mellett nem ad meg­élhetést sok fiatalnak. A köz­ségből mintegy 300-an járnak el ilyen okok miatt Gyulára, Csabára, Szegedre és Budapest­re a vízügyhöz, az építőiparba, vagy az olajosokhoz dolgozni. Ez az állapot, a városok von­zása visszahat a község lélek­számúnak alakulására. Tíz év­vel ezelőtt 5 ezer felett volt a lakosok száma. Ma 4238. Sőt visszahat a beiskolázásokra is. Tíz éve 600 iskolás gyerek volt a községben. Az idén 480- an iratkoztak be. (Okányban ezért azfán nincs is bölcsőde, napközis helyhiány, jó az is­kolai felszereltség, és 28 neve­lő van, mindegyiknek saját la-, kása ,van, ám ennek ellenére inkább szeretnének az általá­nos gondokkal birkózni.) A község vezetői igyekeznék új munkaalkalmakat teremteni, hogy helyben maradjanak a fi­atalok. Az ÁFÉSZ a régi ma­lom épületét átalakította és fa­üzemet létesített benne. Jelen­leg 40—45 ember nagyobb részt szerárút gyárt ott, de 1975-ig 30—100 dolgozót szeretnének foglalkoztatni. Szó van arról is. hogy a községben működő me- zőberényi ktsz 23 fős részlege egyesüljön a faüzemmel. így nagyobb lehetne a fejlődési le­hetőség. Ezt azonban egyelőre nem tartják helyednek a mező- berényiek. épületnél forduljon jobbra, az­tán megint jobbra. Sok új ház mellett megy majd el, és onnan már látni a régi malmot. Mindenki, akivel beszél­getek, természetes, büszke­séggel szól községe fejlődő, gaz­dagodó életéről, s a gazda mód­ján azokról a gondokról, ami­ket érint a párttitkár is. — Okány felnőtt lakóinak 65—70 százaléka a két terme­lőszövetkezetben, a Petőfiben A magunk erejéből... mond­ja Horváth László a községi pártbizottság titkára és az Alkotmányban dolgozik. Öt-öt ezer holdon gazdálkod­nak a szövetkezetek és tavaly jutottak el odáig, hogy meg­szűnt- a mérleghiányuk. Lapos, rossz, nyugtalan földjeiken addig 50 százalékos termelési eredmények voltak. A múlt év­ben már rekordot értek el mindenben. Furcsának hat, de az idei év még jobbnak ígér­Főleg szerárút készítenek a régi malomból átalakított faüzembea

Next

/
Thumbnails
Contents