Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-02 / 79. szám

Eredményes kísérletek a konzervgyárban A konténeres szállítás sikere Néma Béláné, a Kun Béla szállítási szocialista brigád vezetője mar mester«- az emelővillás targoncával való konténeres rako­dásnak. z&étól a készáru vagont» ra­káséig. Az új módszer szerint kidolgozott teljes gépesített anyagmozgatásnál 13-ra csök­kent ez a szám. Elsődleges cél ezzel, hogy az amúgy is szűkös munkaerőhelyzeten javítsunk}, de Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat Gépgyártó Üzeme Békéscsaba, Orosházi u. 32. Szabad kapacitást hirdet: eszterga-, maró- és foratköszőrü gépekre Érdeklődni lehet, az üzemvezetőnél. paradicsom szállítási költsége 106 forint volt, ez az új módszerrel 66 forint 49 fillérre csökkent. A szállítás gépesítésének ki­kísérletezése, amellyel az ipar­ágban bennünket bíztak meg, rendkívül izgalmas és szép fel­adat. Ide tartozik az is, hogy a mezőgazdasági partnereinket is Szövetkezetünk üvegező részlege SORONKlVÜL vállal képkeretezést és épületüvegezést közületeknek és magánosoknak. Kedvezményes áront Rövid határidővell Szarvasi Vas-Fémipari Szövetkezet üvegező részlege. Szarvas, Szabadság u. 88. VÁLLALATOK! SZÖVETKEZETEK! Szövetkezetünk lakatos részlege vállal mindenféle épületlakatos és vasszerkezeti műnkét rövid határidővel. Szarvasi Vas-Fémipari Szövetkezet. * CLADÓ Gyula, Bicere 30. sz. alatti ház a hozzá tartozó 1530 négyszögöl földdel. Megvá­sárolhatja magánszemély, vagy közület Érdeklődni: Gyula Város Tanácsa Mű­velődésügyi Osztályán lehet Telefon: 31. 366358 Azt hiszem, hogy a Békéscsa­bai Konzervgyár egyik irodájá­ban sem cseng annyit a tele­fon, mint a szállítási osztályon. Nem egyszer előfordul, hogy Vidó Lajos osztályvezető mind a két kagylót a füléhez emeli: — Légy szíves várj egy kicsit Budapesttel beszélek, később visszahívlak... Pedig még nincs te szezon, mi lesz akkor? Nemcsak a külső, hanem az üzemen belüli anyagmozgatás te nagy gondot okoz. Ennek csök­kentésére vezettük be az eme­lővillás targoncával való anyag- mozgatást. Jelenleg 20 targon­cánk van, amellyel a számítá­sok szerint 400 ember munká ját tudjuk pótolni. Jelentősen mérséklődött a szállítási költ­ség az elmúlt évben bevezetett iparvágánnyal is. 1971-ben ez I millió 600 ezer forintot ered­ményezett, s így a számítások szerint 5—6 év alatt megtérül az iparvágány építésére fordított 10 millió forintos beruházás.*' A szállítási osztály dolgozói­nak eredményes munkáját bd- zonyítja. hogy 1970-ben elnyer­ték a „Szocialista Üzemrész” megtisztelő címet, s az elmúlt évi eredményeink alapján bíz­nak abban, hogy ezt az idén te elérik. Magyarországon az 5 millió dolgozó közül egymillió ember anyagszállítással és mozgatással foglalkozik. A Békéscsabai Konzervgyárban pedig a dolgo­zók 62 százalékát kötik le a szállítási, anyagmozgatás fel­adatok. — Évék óta kísérletezünk, a Konzerv- és Paprikaipari Ku­tató Intézet megbízásából, és tavaly készült el a tanulmány: nyersanyag-mozgatás gépe­sítése a Békéscsabai Konzerv­gyárban7’ — címmel. Széleskörű — mondja két telefonbeszélge­tés közt Vidó Lajos — felméré­seket végeztünk és összehason­lító kísérleteket folytattunk. A hagyományos nyersanyag­szállításban, mozgatásban, 17 elem van. amíg a termés a gyárig ér. A gyáron belül újabb tizenkettő a nyersanyag beérkp­Sűrűn cseng a telefon Vidó Lajos asztalán. emellett nem elhanyagolható az sem, hogy néhány évvel ezelőtt bevezetett konténeres szállítási megoldással jelentősen csökkent a ráfordított költség is. Míg ha­gyományos szállításnál 1 tonna megismertessük ennek jelentősé­gével. Bár ez nem mindig zök­kenőmentes, az a tapasztala­tunk, ha egyszer „megkóstol­ják”, utána már nem is lehetne másképp csinálni. Jó példa erre a kondorosi Dolgozók Termelő- szövetkezet, mely az idei évre már csak úgy volt hajlandó szerződést kötni, ha a termékü­ket az új módszerrel szállítjuk aL Ezért minden évben tovább növeljük a konténerek számát. 1969- ben még mindössze 12, 1970- ben 200, az elmúlt évben 700, ez évben már 1700 konté­nert készítettünk. Számítanak rájuk X. kongresszust megelőzően élénk vitát vál­tott ki a párt­tagság körében a szervezeti sza­bályzat akkor még tervezett módosítása. En­nek is az a része, amely a’ párt­tagfelvételi korhatárt tizennyolc évre szállította le. Az MSZMP X. kongresszusa végüj is elfo­gadta a módosítást, amelynek helyességét az élet igazolta. Az­óta sok 18—20 éves fiatal került a párt tagjainak sorába, de a szám önmagában nem mégsem je­lentene sokat, ha csupán egy­szerűen statisztikai adatként ál­lapítanánk meg: ennyivel meg ennyivel nőtt, illetve fiatalodott a párttagság. Azt fa vizsgálni keli, hogyan jutottak el a fiata­lok a pártig, hogyan fogadták őket, rövidebb-hosszabb tapasz­talás után mit jelent számukra az, hogy a forradalmi élcsapat tagjai, s mi az a plusz, amit itt adnak. Bizonyára ezek voltak az in­dítékai annak a hasznos kezde­ményezésnek, amelynek jegyé­ben az MSZMP Orosházi Járási Bizottsága a közelmúltban ösz- szehívta azokat a fiatalokat, akik az új szervezeti szabályzat adta lehetőség alapján 18—20 évesen lettek párttagok. Baráti hangulatú beszélgetésnek nevez­hetnénk ezt, mintsem tanácsko­zásnak. hiszen módszerében — újszerűén, tanulságosan — el­tért a néhol szokványos értekez­letektől. A résztvevők között volt olyan fiatal, akinek szülei is pártta­gok, volt olyan, aki a munkahe­lyen dolgozó kommunisták fel­világosító tevékenysége eredmé­nyeként jutott el a pártig, s volt olyan te, aki a KISZ-ben érlelődött azzá. Volt közöttük munkás, tsz-tag, adminisztrátor. Elmondták, honnan jöttek, mi­lyenek az eddigi tapasztalataik, s most már belülről, hogyan lát­ják a párt munkáját. A válaszok korántsem voltak sablonosak, érettségről, újszerű gondolatok­ról tanúskodtak. A legáltaláno­sabb tapasztalat, hogy valóban megtiszteltetésnek érzik párttag­ságukat. jó értelemben vett meg- illetődéssel beszélnek róla. Ez a megilletődés azonban nem pasz- szfv, mint ahogyan elmondásaik­ból is kiderült, hanem az ügy iránt érzett tiszteletből táplál­kozik. Javaslataikat, észrevéte­leiket is ez hatja át, mert sze­rencsére nem úgy vélekednek, hogy párttag vagyok és semmi dolgom tovább, hanem készek a munkára és várják a feladato­kat. S ha az adott alapszervezet él ezzel az alkotó, teremtő kész­séggel, kettős célt ér el: frissíti, javítja belső munkáját' és to­vábbi lendületet ad a fiatalok­nak azáltal, hogy látják, bíznak bennük, számítanak rájuk. Ez utóbbi célt a mostani meg­beszélés is jól szolgálta. Ugyan­akkor több hasznos információt adott a járási pártbizottságnak fa, melyek ismeretében inspirá­lója lehet a jobb munkának. Több hasznos útravalót is kap­tak a fiatalok, amelyet Barna Pál, a járási pártbizottság első titkára így fogalmazott: olyan pártnak a tagjai, amely több mint fél évszázada a forradalmi haladás élcsapata, amelynek mai tagjai a szocialista Magyarország teljes felépítésének élharcosai. Ezért dolgozni egyet jelent a ma ifjúságának forradalmi tet­tével. Nagyszerű feladat ez üzen vagy huszonévesek, pontosabban az ifjúság számára. Mert ez a mi igazi fiatalságunk. Seleszt Ferenc V „Megakadt“ a földosztás... A nyárikonyhában találom. Malteros a ruhája és vakoló­kanál van a kezében. Fején csajla-szélű kalap. Üj falat épít a konyhának, amelyben most hűvös van. Ki is megyünk az udvarra és amíg ott beszélge­tünk, Sztankó Mátyás bácsi kí­vülről javítja, vakolja a mellék- épületet. — Amíg élek, nem felejtem el azt a tavaszt. A földosztó bizottságnál akkora volt a for­galom, hogy ahhoz foghnjót nem is tudnék mondani. A „rongyosok” olyanok, mint ma­gam voltam, naphosszat ott áll­tak az ajtók előtt, tervezget­ték az új életet és szorongva figyelték a „távoli” háború mo­raját. 1945 áprilisát írtuk. A volt gróf Beliczay uraság földjét osztottam fel, mint a földosztó bizottság tagja. Pár­kány mérnök volt beosztva mellém. Egyik nap, ha jól em­lékszem, éppen április 4-én reg­gel azt mondja: „Uraim, nem tudok kimenni földet mérni”. Képzelheti azt a megdöbbenést. Nem tudtuk mire vélni, hiszen amúgy nagyon rendes ember­nek ismertük meg Párkányt. Amikor aztán megkérdeztem, hogy miért nem tud jönni, rá­mutatott a cipőjére. Mi tagadás, bizony kikandikált a lába ujja a cipőből. Na mondom ma­gamban, ezen nem akadhat fel a munka. Telefon ide-oda és tíz perc múlva már mentünk is az egyik szovjet katonai rak­tárba. Jó erős bakkancsot ka­béiks 1972. ÁPRILIS X Sztankó Mátyás pott a mi mérnökünk, kibírta benne a földosztást. Közben a csajla-szélű kalap lekerül Sztankó bácsi fejérőL Végig simítja ezüstösen csillo­gó haját a maholnap 76 éves ember és a távolba néz. Te­kintete régmúlt időket idéz. Az első szabad április 4-re gondoL A kihegyezett karókra, amiket sírva és nevetve vertek le a fel­osztott földekbe. Botyánszki János

Next

/
Thumbnails
Contents