Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-15 / 88. szám
Súlyos harcok Án Loc körzetében B—52-« «mertksü légierődök csütörtökön éjjel és pénteken a hajnali órákban 11 hullámban folytatták légiterrorjukat Dél-Vietnam ellen. Támadásaik An Loc, Kontum és Hűé térségére összpontosultak. A péntek reggeli indokínai haditudósítások szerint e hadászati bombavetők mintegy ötszáz tonna bombát szórtak le An Loc tartományi székhely immár 24 órája amúgy is lángokban álló térségére. A dél-vietnami kormánykatonaság az amerikai légierő hathatós támogatása ellenére mindeddig nem tudta áttörni a népi felszabadító erőknek a város köré vont ostromgyűrűjét. A szabadságharcosok nyugati ék északi irányból csütörtökön behatoltak magának a városnak a területére, ahol a legfrissebb jelentések szerint is ádáz közelharc, kézitusa folyik a szembenálló felek között Zavarban az USA Pénteken Washingtonból Saigonba utazott Alexander M. Haig vezérőrnagy, Nixon amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója. Ronald Ziegler- nek, a Fehér Ház sajtótitkárának bejelentése szerint a vezérőrnagynak az a feladata, hogy az elnök megbízásából a helyszínen tanulmányozza a helyzetet • Humphrey demokratapárti szenátor, az Egyesült Államok volt alelnöke pénteken arra sürgette Nixon elnököt hogy az ENSZ biztonsági tanácsának segítségével törekedjék az azonnali tűzszünet megvalósítására Délkelet-Ázsiában. Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az Egyesült Államok a vietnami konfliktus kiterjesztésével ismét egyre mélyebben belebonyolódik a katonai kötelezettségvállalásba. Véget kellene vetnünk ennek a konfliktusnak, s ki kellene vonnunk fegyveres erőinket a térségből —- hangoztatta. Üjabb amerikai csatahajó indult el Indokínába. A nor- folki kikötőből csütörtökön futott ki a „Newport News” nevű cirkáló, az amerikai 2. flotta parancsnoki hajója. Az elmúlt két napban összesen három amerikai csatahajó indult el a norfolki kikötőből „ismeretlen cél felé”. (MTI) An Loc polgári lakosságának sorsa ismeretlen. Egy pilóta, aki gépével csütörtökön elszállt a város fölött, elmondotta, hogy annak utcáin csak harci alakulatokat látott. A polgári lakosság az óvóhelyekre menekülhetett, de az is lehetséges, hogy már kitelepítették a városból. Heves harcokról érkeztek jelentések az indokínai hadszíntér más körzeteiből is. A népi erők péntekre virradóan rakétákkal és aknákkal támadták a dél-vietnami 5. hadosztály An Loctól mintegy ötven kilométerrel délre, Lal Khe-ben levő hfőhadiszállását. ötven lövedékük csapódott a városra. A Saigontól mintegy 650 kilométerrel északra levő amerikai támaszpont, Phu Bai térségében is ádáz harcok dúlnak. A kombodzsai hadszíntérről Is a népi erők offenzívájának fokozódásáról érkeztek hírek. A legjelentősebb harci cselekmények színtere a Phnom Penh fővárostól 120 kilométerrel délre levő Kompong Trach város térsége volt. (AFP) Nixon Ottawában Pénteken háromnapos hivatalos látogatásra megérkezett Ottawába Nixon amerikai elnök. Kíséretében von William Rogers külügyminiszter és Henry Kissinger, az elnök nemzet- biztonsági tanácsadója. A repülőtéren a vendégeket Pierre- Elliot Trudeau kanadai miniszterelnök fogadta. Nixon a repülőtéren egybegyűlt újságírók előtt röviden vázolta első hivatalos kanadai látogatásának céljait. Kiemelte, hogy odautazására Peking után és moszkvai látogatása előtt került sor. „Miközben új kapcsolat-lehetőséget keresünk ellenségeinkkel, javítani akarjuk a barátainkhoz fűződő kapcsolatainkat” — jelentette ki Nixon. Ottawai tárgyalásaink témájával kapcsolatban elismerte, hogy az Egyesült Államok és Kanada között gazdasági nézeteltérések vannak, amelyeket látogatása nem fog megoldani. A két ország több területen is gazdasági vetélytársként kerül szembe egymással — mondta Nixon. (Reuter) Társadalmi érdekek Kínában A „kulturális forradalom?* utáni újjászervezés élőrehalad. tával a kínai propagiandagépezet mind erőteljesebben hangsúlyozza az állami fegyelem fontosságát, a központi utasítások teljesí. tésének elsőbbségét, a rész- és csoportérdekek másodlagos voltát. A központi és helyi sajtó számos írásban bizonyítja, hogy a közérdeket és végső soron az egyént is az szolgálja, ha saját pillanatnyi érdekeit háttérbe szorítva az általános érdekeket tartja szem előtt A kampány — megfigyelők szerint — jelzi, hogy a „kulturális forradalom” idején kialakult helyzetet, amelyben az egyes tartományok, közigazgatási egységek, iparágak, nagy- vállalatok vagy — alsóbb szinten — kommuna-brigádok, nagyfokú önállósággal tervezhet, tek és használhatták fel az erőforrásokat, gyors ütemben megszüntetik. A legmagasabb szintű fórum, a Hungcsi (Vörös Zászló) a párt elméleti folyóirata áprilisi számának első írását szenteli e Tanácskozás Bonnban Tegnap a bonni Schaumburg palotában Brandt szövetségi kancellár találkozott az ellenzék vezetőivet A megbeszélésen a „keleti szerződésekről” volt sző. Képünkön: Brandt kancellár (jobbra), dr. Rainer Barzel, a kereszténydemokrata unió vezetője (középen) és Richard Stückten, a keresztény szocialista unió vezetője. (Telefotó AP—MTI—KS) «««»■■•«■•■caBagi»aaigga«>g«aaig*ggakSM*Baafc«isgsasaBa8B»ei>t' Rapalló - ótven év illán Illegális fegyverraktár Cipruson Hivatalos nieosial közlemény szerint a ciprusi rendőrség illegális fegyverraktárra bukkant. A karhatalom 17 kézifegyvert, 25 géppuskát és egyéb automata fegyvert, két páncélökölt, gránátokat és nagy mennyiségű muníciót foglalt le. Az üggyel kapcsolatban letartóztatták Grlvasz tábornoknak ,az EOKA egykori főnökének, Makariosz elnök ellenlábasának négy emberét. Autósok! A Szarvasi Vas- Fémipart Szövetkezet autószervize ügyeleti szolgálatot tart 1972. május 1-től] szombatonként 7—18 óráig vasárnaponként 7—14 óráig. SZERVIZ. FUTÓJAVÍTÁS. MŰSZERES DIAGNOSZTIKAI VIZSGÁLAT ötven évvel ezelőtt, 1922. április 16-án az olaszországi Ra- pallóban aláírták Szovjetorosz- ország és Németország szerződé, sét. amely biztosította a kapcsolatok normalizálását a két ország között. Ma, fél évszázad távlatából megállapíthatjuk: a különböző társadalmi berendezkedésű államok békés együttélésének első gyakorlati próbaköve volt Rapalló. A szerződés bizonyította, milyen hasznosak azok a megállapodások, amelyekben az államokat a reálpolitika, a kölcsönös érdekek tiszteletben tartásának elve vezérli. Mi volt a helyzet ötven évvel ezelőtt? A régi világ nem tudott beletörődni a fiatal szovjet-ország ellen indított intervenció bukásába és a szovjet államot a gyűlölet blokádjával vette körül. Miután Szovjet-Oroszország- nak feltétlenül kiutat kellett találnia ebből az elszigeteltségből, mindenekelőtt azzal a Németországgal rendezte kapcsolatait amelynek fontos érdeke volt, hogy elismerje a szovjet-országot. A Versailles-! szerződés után Németország reálisan gondolkodó politikusai keresték a kiutat. Az akkori vezetők, Wirth birodalmi kancellár, Rathenau külügyminiszter és nagyiparos, von Malzan báró, a német külügyminisztérium tekintélyes munkatársa közül egyiket sem lehetett „megvádolni” a szovjet rendszer iránti szimpátiával. Azt azonban tudták, hogy Németország a gazdasági és politi. kai önállóságának és függetlenségének megszilárdítása szempontjából jószomszédi viszonyt kell teremteniük Szovjet-Orosz- országgal. Megindult a harc a szovjetországgal való együttműködés kialakításáért. A kommunista párt irányításával bekapcsolódott ebbe a harcba a német munkásosztály. 1922. április 9- én a berlini sportcsarnokban rendezett hatalmas szimpátiatüntetésen Klara Zetkin követelte, hogy Németország gazdaságilag és külpolitikailag közeledjék a fiatal szovjetországhoz. A reálisan gondolkodók véleményét fejezte ki von Sekt tábornok, akkori vezérkari főnök, aki a birodalmi elnökhöz, a birodalmi kancellárhoz, a külügyminiszterhez és a hadügy mikérdésnek. Címe is hangsúlyozza, hogy a kádereknek, a kínai vezetők középrétegének „az általános helyzetet” kell szem előtt (tartaniuk. „Az általános érdekek a helyiek fölött állnak és meghatározó jellegűek az utóbbiakkal szemben.” A cikk élesen támadja azt a jelenséget, aminek a magyar szóhasználatban talán a „tárcasovinizmus” kifejezés felel meg a legjobban. E hibás szemlélet jellemzője, hogy csak a sa;'tr tárca, terület, egység érdekeit tartja szem előtt és elhanyagolja a többi tárca, hely és ember érdekeit Persze — írja a Hungcsi — minden tárcának vagy helységnek vannak jogos igényei; ezt az „ellentmondást” a „központi tervezés” oldhatja csak meg. J A tárcasovinizmus, a részérdekek előtérbe helyezése ellen indított kampány nem csupán a sajtóra terjed ki, hanem az irodalomra is. „A kulturális forradalom” által kikényszerített hosszú szünet után 1971 őszén bemutatott négy új darab egyike arról szól, hogy miként érvényesül a közérdek egy faluban, ahol szárazság idején egy brigád jó termést ígérő földjét kell elárasztani, hogy a népi konv muna más egységei vízhez jut- hasssanak. Ezt a darabot a kínai sajtó a részérdekek érvényesítése elleni küzdelem ragyogó példájaként méltatja. ** Ünnepség az évfordulón Negyedszázaddal ezelőtt vette fel a diplomáciai kapcsolatokat a Szovjetunió és az Indiai Köztársaság. Az évforduló alkalmából fogadást rendeztek India moszkvai nagykövetségén és ünnepi nagygyűlést rendeztek Moszkvában és Űj Delhiben. Az indái fővárosban rendezett ünnepséget Giri köztársasági elnök nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy a két ország közötti barátság és együttműködés kapcsolatainak gyümölcsöző fejlesztése megfelel a két nép, valamint a béke és haladás érdekeinek. níszterhez intézett emlékeztetőjében — miután kritikusan levonta az intervenció bukásának tanulságait — megállapította: „Oroszországgal békében kell élni... Oroszországé a jövő”. Rapalló a történelem diktálta józan álláspont megtestesítője lett. A szerződés megfelelt Németország és Oroszország népei érdekeinek. A Breszt-Litovszk-i szerződés után új jogállapotot fejezett ki, amely biztosította mindkét népnek a teljes egyenjogúságot és a békés gazdasági együttműködés megbízható feltételeit. A kormányok kölcsönösen elseperték a múlt akadályait. Rapalló szelleme fél évszázad múltán is érvényes. Valahányszor a német uralkodó körök lemondtak a kommunista-ellenes- ségről, s hajlandóknak mutatkoztak a gazdasági és politikai együttműködésre a Szovjetunióval, — Németországnak az mindig hasznára vált. Az egyszerű német gondolatét von Dirksen, a híres német diplomata találóan így fogalmazta meg: „Ha békében éltünk Oroszországgal, az mindkettőnk számára jó volt. Ha ellenségeskedés tört ki közöttünk, mindkettőnknek egyforma mértékben kellett szenvednie.” De Rapalló még mást is bi-
