Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-15 / 88. szám
I kongresszus állásfoglalása megerősítette törekvéseinket Dobos István; Szamuely pilótája — emlékkiállítás Gyulán Interjú Nagy Mihállyal, a Korosok Vidéke Tsz-ek Szövetségének titkárával A mezőgazdasági termelőszövetkezetek II. kongresszusán megyénkből népes küldöttség vett részt A Körösök Vidéke Tsz-Szövetség területéről 18 küldött, köztük 7 nő kapott helyet az Országház kongresszusi termében. Valamennyien nagy figyelemmel hallgatták a beszámolót, a hozzászólásokat Hasznos tapasztalatokat szűrhettek le e nagy jelentőségű alkotó ta_ nácskoziásbóiL A kongresszus utáni napokban felkerestük Nagy Mihályt, a Körösök Vidéke Tsz-ek Területi Szövetségének titkárát, hogy néhány kérdésünkre válaszoljon. <— Milyen hatást tett Önre a mezőgazdasági termelőszövetkezetek n. kongresszusa? — Véleményem szerint a kongresszus reálisan összegezte a termelőszövetkezetek, a mozgalom eddigi eredményeit A TOT elnökségének beszámolója helyesen tárta fél a mezőgazda-: ság belső helyzetét, amikor az elért gazdasági és társadalompo_ litikai eredményeket vázolta. Ezek közül csak néhányat szeretnék kiemelni. Az elmúlt 10 esztendőben fejeződött be a mezőgazdaság kol_ lektivizáiása. A szövetkezeti mozgalom egy évtized alatt kiterebélyesedett megerősödött A kongresszusi előkészületek során is tapasztaltuk, hogy parasztságunktól egyáltalán nem idegen e mozgalom, jól érd magát ebben a szövetkezeti életformában. Másrészt megerősítette a kongresszus azt is, hogy a gazdaságszervező munkában befejezéshez közeledik az exten- zfv fejlődési szakasz és egy újabb, a belterjes irányú kezdődik el Ennek jelei máris tapasztalhatók. Az elmúlt években az ipari forradalomhoz hasonlóan nagy technikai forradalom tanúi lehetünk a mezőgazdaságban is. Ez az új, a réginél termelékenyebb növény- és állatfajták meghonosításával, új technológiai rendszerek kialakí_ Sásával, műszaki fejlesztéssel, aonyífotí X nyugati hatalmak: figyelmesebbek lettek Németor- : szag iránt, amint észrevették* ■ hogy együtt tud működni a ; Szovjetunióval. Más szóval, az • egyoldalú nyugati orientáció el- ; utasítása és a kelettel való ba- : ráti kapcsolatok megteremtése • az állami érdekek megvédésé- • nek legjobb útja* Rapalló ma azt jelenti, hogy a múlt háború következményeit békésen keli rendezni, az államok kapcsolatát a békés együttélés alapján kell szabályozni, el kell ismerni a mai Európa politikai realitásait, de legfőképpen el kell ismerni a jelenlegi határokat és államokat. Különösen érdemes mindezt megemlíteni most. amikor a7 NSZK-ban heves vita alakult ki a nyugatnémet—szovjet és a nyugatnémet—lengyel szerződések ratifikálása körül. Sok nyugatnémet politikus ugyanis eilend a szerződést, kétségbe vonja a valódi megbékélés lehetőségét. és azt, hogy normális kapcsolatok alakulhatnak ki az NSZK és a szocialista országok között Rapalló tanulsága azonban megcáfolja ezeket az érveléseket. Vitatij KorUmov politikai szemleíró ÍAFN — KS> egyes gazdaságok anyagi eszközeinek társulásos alapon történő koncentrálásával napjaink alkotó témájává vált A mozgalom tehát keretein belül új tartalom_ mai töltődik fel. — A gyenge adottságú tsz- ek gazdasági és szervezeti erősítése milyen helyet kapott a kongresszuson? — Az elnökség beszámolójáé nak tekintélyes részié és a felszólalók csaknem egyharmada foglalkozott ezzel. Érthető, hiszen a népgazdaságnak a gyenge természeti adottságok miatt évről évre jelentős tehertétel a mostoha viszonyok között gazdálkodó tsz-ek anyagi gondjának könnyítése. A veszteségek rendezésére a bruttó jövedelem iO százaiéitól kellene tartalékolni. Ebben az esetben többó-kevésbé itt a megyében is elkerülhető lenne a mérleghiány bekövetkezése, A gyenge tsz-ek ugyanakkor nem tudnak a bruttó jövedelemből veszteségeik pótlására ilyen nagy felhalmozást biztosítani. Egyéb kiadásaik is vannak, így bizony továbbra is szükségles ezek támogatása. Az eddigi intézkedések nem vezettek teljes megoldáshoz, bár a veszteségek felszámolásához közelebb vitték az érdekelt üzemeket az 5—6 évvel ezelőtti állapotokhoz képest Az a meggyőződésem, hogy az állami támogatás sajátos módszerét kellene megtalálnunk ahhoz, hogy a mostoha viszonyok között gazdálkodó tsz-ek az eddiginél gyorsabban erősödhessenek. Lehetséges, hogy a helyi tartalékok feltárása — munkaerőfoglalkoztatás, támogatás beruházásra, műszaki fejlesztésre — közelebb vinne a megoldáshoz. A kormány képviselőinek felszólalása megerősített bennünket abban is, hogy a közgazdasági szabályzóknak a jövőben nagy szerepet tulajdonítanak. Lényegében ezek finomításával kívánnak hatást gyakorolni a mezőgazdasági tsz-ek termelésére. ~ — A problémás ágazatokban, a zöldség- és a cukorrépa-termesztésben, valamint a szarvasmarha-tenyésztésben milyen előrelépés várható a Tsz Szövetség területén? — A Körösök Vidéke Tsz-ek Szövetségébe tömörülő közös gazdaságok ipari és kereskedelmi zöldségtermesztése igen jelentős. A Békéscsabai Konzervgyár nyersanyagának 55—60 százalékát ez a tájkörzet adja. A kereskedelmi zöldségforgalom is számottevő. A zöldségtermesztés fejlesztésére megjelent kormányintézkedések és ezek végrehajtási utasítása nagyobb ütemű fejlesztést csak 1973-tól tesz lehetővé. A termelő üzemeknek ugyanis be kell rendezkedniük zöldségtermesztésre, beruházás nélkül nem tudnak hozzálátni e munkához. Az idő rövid ahhoz, hogy már ebben az esztendőben a zöldségtermesztésben és az ellátás javításában 25—30 százalékkal előrébb lépjünk, viszont alkalmas arra, hogy erre felkészüljünk. Hasonló a helyzet a cukorrépatermesz. tés szervezésében is. A szarvasmarha-tenyésztésben figyelemre méltó változások tanúi lehetünk. Az ágazat termelése növekszik, így lassan gondot jelent a termelt tej elhelyezése. A múlt esztendőben tejter_ mék importról beszéltünk. Most a mezőgazdaság annyi tejet kínál az iparnak feldolgozásra és a lakosság ellátására, amely meghaladja feldolgozó kapacitását Könnyen lehetséges, hogy megismétlődik a sertéshús-termeléssel és feldolgozással kapcsolatos ellentmondás, A termelés ugyanis gyorsabb ütemben nő, mint a feldolgozó kapacitás. Az iparnak ilyen értelemben nincsen tartaléka, pedig nagyon jó lenne, ha ilyesmivel is számolhatnánk a gondok áthidalásában. — A szövetkezet, mint gaz- • d ál kotlási forma talál-e valamilyen új anyagi forrást biztonsága növelésére? — Az elnökség beszámolója és a hozzászólók részletesen elemezték a tsz-vezetés kialakult módszereit Egyértelmű állásfog. lalás csendült ki a szavakból, mely szerint a mozgalom elhatárolta magát most is a kalandor vezetési stílustól. Ezzel szemben állást foglalt a vezetés színvonalának állandó emelése mellett a tsz-demokrácia továbbfejlesztésében, a belső és a külső ellenőrzés erősítésében. A vezetés színvonalának növelése, a hozzáértő munka sohasem volt olyan fontos, mint napjainkban. A természeti adottságokat valamennyi üzemben már igen jól kihasználják, így most mér a hozamok tóvá bbnövetésében csak az Ipari eredetű anyagok felhasználása — műtrágyaadag emelése, vegyszerezés, új technológiák bevezetése és így tovább — vezethet az eddiginél jobb eredményre. Mindezt csak a hozzáértő vezetés tudja a termelés szolgálatába állítani. Szó volt arról is, hogy az erős és a gyenge évjáratok közötti hozamkülönbségek kiegyenlítésére létesítsenek a szövetkezetek saját biztonsági alapot. Ezzel a gazdálkodás kiegyensúlyozottabbá válhat, a tagok az eddigieknél nagyobb biztonságban érezhetik magukat. Másrészt az is egy nagyon életrevaló kezdeményezés lenne, ha a szövetkezetek tájkörzetenként létrehoznák a kölcsönös fejlesztési és támogatási alapot. Ebből az anyagi gondokkal küszködő tsa. eket segítenék, s fordíthatnának kisebb-nagyobb összeget társulások, közös vállalkozások létrehozására A kongresszus után az építőipar példája, munkaszervezése jutott eszembe. Az építőipar azért tud termelékenyen dolgozni, mert szakított a hagyományos módszerekkel. A falat már középblokkból rakják vagy pedig egész falrészeket emelnek egy-egy épületbe. Ahhoz, hogy a mezőgazdaság is az építőiparhoz hasonlóan többet termeljen, sza. kítania kell a régi, az elavult módszerekkel. Üj és termelékeny termelési eljárásokat kell találnunk, hogy a mozgalom gazdaságilag tovább erősödjön, betölt, se újabb társadalompolitikai küldetését — fejezte be kérdéseinkre adott válaszát Nagy élvtárs. Dupst Károly Április 14-én délután Gyulán a vár lovagtermében Nádházi András, a Hazafias Népfront Gyula városi bizottságának titkára ünnepélyes keretek között nyitotta meg a Dobos István emlék- kiállítást. A hazai aviatika jelentős alakja Dobos István, a város szülötte, 1919-ben bravúros teljesítménnyel vitte Szamuely Tibort, a népbiztost Moszkvába. A kiállításon bemutatják ennek a repülőgépnek a modelljét is. Láthatók Dobos István személyes használati tárgyai, sapkája és az az állítható légcsavar, amelyet Dobos kísérletezett ki. Ezenkívül eredeti fényképek, dokumentumok, és Tanácsköztársaság-beli sajtótermékeket tekinthetnek meg az érdeklődők. A Költészet Napja Békéscsabán Április 16-án délelőtt 11 óraikor a TIT békéscsabai Értelmiségi Klubjában rendezi a Költészet Napját a Városi Tanács Művelődésügyi Osztálya, a KISZ Békés megyei Bizottsága és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. Az irodalmi délelőtt költő-vendégei Filadel- fi Mihály és Sass Ervin, akiknek műveiből Kalmár Zsuzsa és Körösztös István, a Jókai Színház művészei adnak elő válogatást Bevezetőt mond Daniss Győző, a Népújság munkatársa. Kamarabemutató a szerkesztőségben Pénteken délután Lípták Pálnak, a Megyei Könyvtár igazgatójának bevezetőjével nyílt meg szerkesztőségünk harmadik emeleti előcsarnokában ka- marabemutató-sorozatunk új tárlata, V. Kiss Margit olaj-, pasztell-, tus- és temperaképeinek — portréknak, tájképeknek, csendéleteknek — kiállítása. A mintegy húsz alkotást bemutató kiállítás sorozatunk hu- szonhetedik tárlata. Két kép Tótkomlósról A tavaszi csapadékhiány pótlására készülnek a tótkomlóst Haladás Tsz-ben. A gépműhelyben az öntözőberendezéseket jár vítják, hogy a konyhakertészet növényeit bőségesen elláthassák jó minőségű öntözővízzel. A Haladás Ts, kertészeti brigádja a melegágyban előnevelt káposztapalántát gyomlálja, készíti elő kiültetésre. (Fotó: Pokorádi Páll»
