Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-14 / 87. szám
Ulest tartott az országgyűlési képviselők megyei csoportja (Folytatás az 1. oldalról) | a megállapítás az előterjesztés j alapján, hogy azok elvégzése { agrotechnikailag helyesen tör- j tént. A vetőágyak jók, az őszí j búzák tavaszi ápolásánál is megfelelő volt az üzemek te-1 vékenysége. A cukorrépa-termesztésre kő- j tött szerződések előirányzatát I nem teljesítették — ezer ka-| bázisgazdaságokat erőteljesebben keli gépesíteni . A képviselők szóvá tették továbbá az idén kialakult magas zöldségárakat és annak tükrében vizsgálták a zöldségtermesztés helyzetét. Örvendetes, hogy a cukorrépához hasonlóan zöldségtermesztés területén is kialakulóban vannak a bázisgazdaságok. Ezekre alapozva Képviselőnők csoportja a tanácskozáson. Egészségügyi tanácsok a Sizetésí borítékban Az Egészségügyi Felvilágosító Központ idei programiából tasztráiis holddal mégis több, a cukorrépa-vetés, mint 1971- ben volt. A képviselők rámutattak, hogy ebben nagy szerepe volt az öntöző-rendszer halasának.. Megítélésük-szerint az ; idei ezer hold cukorrépa-vetés növekedés a központi intézkedések helyességét bizonyítja. Mert ha nincs ilyen intézkedés, további csökkenés következett volna be. így is van olyan község a megyében, mint Endrőd, ahol egyáltalán nem vetettek cukorrépát. Ez és más hasonló jelenségek arra utalnak, hogy a megye több termelőszövetkezetében nincs minden rendben a vezetés színvonalával. Nem elég széles a látókör, a nagyobb önállósághoz, a kibővült döntési jog helyes értelmezéséhez. Elmondották azt is, hogy az 1973-as évre a — a technológia fejlesztésével — a következő évek feladatait meg tudja oldani a megye. Az élelmiszergazdasági kérdésekhez tartozó szarvasmarha- tenyésztési. helyzetet is megvitatták. Megállapították, hogy a megye sertésállománya minden eddigit meghaladó színvonalra fejlődött, ugyanakkor a szarvasmarha-állomány nem fejlődik. Olyannyira, hogy a IV. ötéves terv előirányzatainak teljesítése veszélyben van. Gyorsabb ütemű fejlesztésre van szükség. Alapvető feladat, hogy a tehén- létszám a nagyüzemekben 1972- ben már 6—7 százalékkal nőjön. Ugyanakkor hangoztatták a képviselők azt is, hogy a közgazdasági környezet változása mellett a tenyésztői munka további javítására is szükség van. Differenciálni szükséges a pénzmegtakarítási megoldásokat kell keresni és ezeket elterjeszteni. A férőhelyeket jobban ki kell használni. Javítani kell a takarmányozás hasznosítását. Ezen túlmenően az egy tehénre jutó tejhozamot is növeli kell, hiszen megyénkben 1969-től kezdődően évről évre aggasztóan csökken a tejhozam. A képviselők éppen ezért állást foglaltak a feszültség megszüntetése érdekében tett megyei intézkedések mellett. Ezen túl helyeselni tudnának egy olyan kormányintézkedést, amely a szarvasmarha-tenyésztés jelenlegi nagyon is adminisztratív szabályozóit kedvezően módosítaná. Végezetül megállapították, hogy az 1971. évi eredményekre alapozva a megye élelmiszer- gazdasága képes a feladatok megoldására, ha_ a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok vezetői javítani tudják a mun-, ka hatékonyságát. A csoportülést követően Apró Antal, Frank Ferenc és az országgyűlési képviselők, valamint Oláh János az állami gazdaság igazgatójának kíséretében megtekintette az állami gazdaság több üzemegységét. A vendégeket Oláh János igazgató tájékoztatta a gazdaság helyzetéről. Kitűnt, hogy ezer vagon búzát, 350 vagon húst állítanak elő az idén a Mezőhegye- si Állami Gazdaságban. Apró Antal, valamint a megyei országgyűlési képviselők elismeréssel beszéltek a látottakról, külön is kiemelték, hogy a gazdaság 314 millió forint termelési értéket kíván elérni ebben az évben. Apró Antal, az országgyűlés elnöke a Mezőhegyesi Állami Gazdaság dolgozóinak azt kívánta, hogy minden tehetségükkel, munkabirásukkal segítsék a megye élelmiszergazdálkodásának eredményességét, hiszen Békés megyének az ország ellátásában is nagy szerepe van. Hasznosnak ítélte meg azt a gyakorlatot, hogy az országgyűlési képviselők a helyszínen tájékozódnak egy-egy gazdaság életéről. A látogatás és a tanácskozás a késő délutáni órákban ért véget Rocskár János Az Egészségügyi Felvilágosítási Központ idei munkatervével kapcsolatban az illetékesek elmondták, hogy a tervben helyet kapott a felkészítés a helyes családi életre. Szerepel a témák között a csecsemő- és kisgyermekkor, egészségügyi problémája, a szabad idő életkornak megfelelő tevékenység, a szabad levegőn tartózkodás fontosságának népszerűsítése, a dohányzás, az alkoholizmus, a túlzott gyógyszerfogyasztás elleni küzdelem segítése. Kiterjed, a felvilágosítás á szív- és ér-, valamint a reuma és más betegségiek gondozásához szükséges ismeretek nyújtására, a bőr- és nemä- beteg-ségekkel kapcsolatos felvilágosító nevelő tevékenységre is. Az ismeretek átadásában a szakorvosakon, a hivatalos egészségügyi hálózathoz tartczó_ kon kívül fontos szerepet tölt be a felvilágosító munkában a szakszervezet, főként a gyárakban, üzemekben, vállalatoknál és intézményeknél. Ma már mind több helyen rendeznek egészségügyi heteket, hónapokat, A családvédelemmel kapcsolatos programnál messzemenően támaszkodnak a felvilágosítási munkában a KISZ-re. Ennek megfelelően az ezzel kapcsolatos témákat a KlSZ-vezetőkép- ző táborok programjába is beépítik. Arról is beszámoltak az Egészségügyi Felvilágosítási Központban, hogy több érdekes kezdeményezéssel találkoztak az elmúlt időben. Komárom megyében például a fizetési borítékokba Ijelyezák el az egészségneveA Magyar Úttörőik Szövetséget Békás megyei Elnöksége legutóbbi ülésén a szarvasi úttö- j raknék nyújtott társadalmi segítséggel foglalkozott. A beszámolóit L-aurenczy Jenő városi úttörőfcitkár áOlította össze. Az elmúlt két esztendőben a szarvasi pártbizottság, tanács, a különböző társadalmi szervezetek, üzemek, tantestületek a párt ifjúságpolitikai határozatának szellemében keresték és igyekeztek megvalósítani azokat a sajátos nevelési feladatokat, amelyeket az úttörőmozgalcgn a társadalomtól vár. A városi pártbdziöttság több alkalommal foglalkozott az úttörő szerveik tevékenységével, tartalmi munkájával, javaslatot tett az ifivezetőik számámaik növelésére, munkájuk fokozott segítésére, értékelésére, megbecsülésére. A városi tanács segítséget nyújtott az ifjúságpolitikai irányelvek megvalósításához szükséges anyagi, eszközök megteremtéséhez. Megkezdődött az állandó városi ■ úttörőtábor építése, ebben nagy szerepet szánnak KlSZ-fiatalöknak, szü- iőfcnék, az úttörők pártoló tagságának. Kedvezően változott az elmúlt időszakiban a ternielőüzernak és az ifjúsági mozgalom kapcsolata. Áz állami gazdaság, a termelőszövetkezeteik, a HAKI, a Talajjavító Vállalat, valamint a vasipari, a ruházati, a faipari, a háziipari és a műanyag ktsz biztosítja a csapatok táborozási felszerelésének szállításált, élelmiszereiket, táborozási kellékeket ad az úttörőiknek, részben vagy egészben fedezi a fizikai dolgozók gyenmefcesjiék: táborolési témával foglalkozó röplap», kát, leporellókat. Oroszlányban a körzeti orvosi rendelőben magnószalagról kapnak orvosi tanácsokat a várakozó betegek, Egerben a. legforgalmasabb gyógyszertárban sötétedés . után a kirakatra vetítenek egészség^ ügyi filmeket. Vas megyében, elsőként az országban, egészség1, nevelési társadalmi tanácsokat szerveztek a megyei pártbizottság, az SZMT és más társadalmi szervezetek, valamint az egészségügyi szervek képviselőiből. Óvónői szakközépiskolák létesülnek Az óvónői ellátottság javítása érdekében — a felsőfoifcú óvónőképzés mellett — az 1972—73-as tanévtől kezdődően lehetővé teszik óvónőjj képzésiét a középiskolákban is. Ennek érdekében óvónői szakközépiskoláikat létesítenek, amelyek óvónőiket képeznek. A megszerezhető képesítés: „óvónő középiskolai végzettséggel.”. Az itt végzettek' beosztott óvónőként dolgozhatnák. A vezető óvónők számára ugyanakkor a jövőben előírják a felsőfokú képesítés megszerzését. A rendelkezések értelmében óvónői szakközépiskolai osztályokat gimnáziumban, szakközépiskolában egyaránt lehet szervezni. Az első osztályok mellett indíthatók második osztályok is, abban az esetiben, ha a gimnázium első osztályát végzett tanulóik, kellő számiban jelentkeznek. zálsti költségeit, anyag, eszközökkel és társadalmi munkáival járul hozzá az úttörőház és az állandó tábor építéséhez. Sokat tesz az úttörőkért a KISZ és az- MHSZ, a szakszervezetek, a Hazafias Népfront, az MTS, a TIT azonban jelenleg inkább az úttörőknél idősebb korosztályok között fejti kd tevékenységét, A feladatok közül kiemeli a Ibeszétmoió « fizikai dolgozók gyermekeinek támogatását, melyben az iskolák mellett nélkülözhetetlen szerep vár a társadalom más szerveire, rétegeire. A lagfontosaíblb jelenleg égy korszerű napközi otthon létesítése, a régi bővítése, az általános iskolát elvégzők továbbtanulásának segítése. Tovább leéli fejleszteni a pályaválasztási tanácsadásit is. Nagy gondot jelent a városban a közel kétezer kisdobos és úttörő szabad idejét kitöltő programok feltételeinek megteremtése. A városban nincs játszótér, télen jégpálya, kevés a tornaterem, s egyetlen általános iskolának sínes sportudvara. A sport, a turizmus helyzeténél kedvezőbbek a kulturális lehetőségeid. Szaporodnak a klubok, kielégítő a szakkörök munkája. A beszámoló zárómondatai ismételten összefoglalják a jelen helyzetet és keresik a jövő útjait. msmmim 3 1973. ÁPRILIS 14. tartás-technológiákat. Anyag- es Oláh János, a Mezőhegyes! Állami Gazdaság igazgatójának vezetésével a gazdaság megtekintésére indul a Békés megyei képviselőcsoport. Képünkön: előtérben Apró Antal, az; országgyűlés él- M»ke és Frank Ferenc, az MSZMP Békés megyei Bizottságának első titkára, (f oto Demeny Gyula! Szarvasiak az úttörőkért t
