Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-14 / 87. szám

Nyugatnémet tartományi kormányfő Moszkvában Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára fogadta Heinz KQhnt, Észak-Raina Vesztfália nyugatnémet tartomány mi­niszterelnökét. Nukleáris fegyver Japánnak? A japán parlament alsóháaa állandó bizottságainak ülésén a Japán Szocialista Párt képvise­lője szenzációs bejelentést tett, amikor csütörtök délelőtt azzal vádolta Szato miniszterelnök kormányát, hogy titkos megálla­podást kötött az Egyesült Álla­mokkal nukleáris fegyverekkel felszerelt közös japán—ameri­kai tengeri erő létesítéséről. Szato miniszterelnök a bom­barobbanásként ható bejelentés­re nem volt hajlandó azonnal reagálni. Közölte, megvizsgálja élőbb a dolgot, mert az „nagyon fontos”. A Japán Szocialista Párt a képviselők előtt felolvasta azt a titkos dokumentumot, amely­re állítását alapozta. A lelep­lező dokumentumot a japán ön­védelmi érők haditengerészeti hivatala intézte a Japánban ál­lomásozó amerikai hadiflotta parancsnokához. (MTI) Gyanakvást színlel az ellenzék Eredménytelen tárgyalás Brandt és Barzel között Teljesen eredménytelenül zá-| rult szerdán, a késő éjszakai | órákban Willy Brandt szövetségi kancellár és Plainer Barzel el­lenzéki pártvezér tárgyalása. A kancellári hivatalban meg­tartott tanácskozáson a kor­mánykoalíció részéről jelen volt Scheel külügyminiszter és Ehm- ke szövetségi miniszter (a kancellári hivatal vezetője), az ellenzék részéről pedig Gerhard Schröder, a parlament külügyi bizottságának elnöke és Stück- len, a bajor CSU képviselője. A fő téma természetesen a keleti szerződések parlamenti ratifikálása volt, de emellett a tanácskozás kiterjedt olyan kér­désekre is, mint az amerikai— szovjet viszony és az európai biztonsági és együttműködési ér. tekezlet előkészítése. Brandt és Scheel felhívta az ellenzék ügyeimét a keleti szer­ződések ratifikálásának várható pozitív eredményeire és felszó­2 sem Hicws^. 1973. ÁPRILIS 14. lítóttá a jobboldal vezetőit, még egyszer vizsgálják felül állás­pontjukat. Von Wechmar helyettes kor­mányszóvivő közölte a tanács­kozás után, hogy Brandt és Scheel a jövő hét utáni hétre újabb eszmecserét javasolt az ellenzéki vezetőknek. Barzel, a CDU kancellárjelölt­je azt hangoztatta, hogy az ál­láspontokban semmiféle közele­dés nem mutatkozott, az ellen­zék követeléseit nem teljesítet­ték. Jóllehet a kormány minden információt megadott Borzolnak és társainak, a CDU elnöke nem érte be ezzel, azt állította, hogy a kormány megtagadta tőlük a bepillantást a szovjet—nyugat­német tárgyalások „bizalmas jegyzőkönyveibe”. (Ilyen jegyző­könyvek valójában nem létez­nek, hanem olyan feljegyzések­ről van szó, amelyeket a nyu­gatnémet küldöttség tolmácsai a maguk használatára készítet­ték.) Barzel éjszaka a televízióban már úgy fogalmazott hogy nem csupán változatlanok az állás­pontok, hanem „kiéleződött” a koalíció és az ellenzék viszonya- (MTI) Hasznos tárgyalás Ankarában csütörtökön véget értek Nyikolaj Podgornij szovjet és Cevdet Sunay török államfő tárgyalásai. A megbeszélések részleteiről egyelőre hivatalosan semmit nem közöltek Ankarában azon kívül, hogy a találkozókat „szívélyes baráti légkör és köl­csönös őszinteség” jellemezte. Politikai megfigyelők azonban föltétlenül egyetértenek abban, hogy a szovjet—török kapcsola­tok történetének nagy jelentő­ségű állomása volt a két állam­fő találkozása, és a tárgyalások sikerrel jártak. A megbeszélések eredményeit a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének törökországi látogatá­sáról szóló szovjet—török közös közlemény rögzíti majd. Sajtó- értesülések szerint jelentős elő­relépés várható a két ország gazdasági, kereskedelmi, tudo­mányos és műszaki együttműkö­dése terén. A tárgyalások során mindkét fél hangsúlyozta érde­keltségét a gazdasági kapcsola­tok további bővítésében, és tö­rök részről igen nagyra értékel, ték az ország ipari fejlődéséhez nyújtott szovjet támogatásit. A szovjet fél nagy súlyt he­lyez déli szomszédjához fűződő jó kapcsolatainak fenntartásá­ra A NATO-tagságból és a nyu­gati politikai orientációból ere­dő korlátok között hasonlóan a jó viszonyra törekszik Törökor­szág is az egyenjogúság, a köl­csönös előnyök, az egymás bel- ügyeibe való be nem avatkozás elvei alapján. Ami a nemzetközi kérdéseket illeti, a két fél igen közelálló nézeteket vall a közel-keleti helyzet megítélésében. A cipru­si kérdéssel kapcsolatban a Szovjetunió változatlanul a szi­get-köztársaság függetlenségé­nek, szuverenitásának híve, és a külső beavatkozás nélküli, mind­két közösség számára elfogadha­tó megoldásra törekszik. A tö­rök fél hangsúlyozta, hogy a Cipruson állomásozó török ka­tonai erők ezeket az elveket nem veszélyeztetik. Az államfői tárgyalásost befe­jeztével Grubjakov ankarai szovjet nagykövet fogadást adott a Legfelsőbb Tanács El­nökségének eLnöke tiszteletéle. Nyikolaj Podgornij és kísérete csütörtökön este Izmirbe, az Éged-tengeri kikötővárosba uta­zott. (MTI) Megemlékezés Rooseveltről Moszkvában Moszkváiban a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének, a Szovjet Tudományos Akadémi­ának és a Szovjet-Amerikai Kapcsolatok Intézetének kezde­ményezésére szerdán megemlé­keztek Franklin Rooseveltről, a kiváló amerikai államfélrfiről, Jevgenyij Ivanov, a Szovjet Baráti Társaságok Szövet­sége Elnökségének elnök- helyettese és a többi fel­szólaló elismeréssel szólt arról a pozitív szerepről, amelyet Franklin Roosevelt betöltött a szovjet—amerikai kapcsolatok fejlesztésében. Egyebek között megjegyezték, hogy Franklin Roosevelt, a reálpolitikus hata­lomra jutása után haladéktala­nul diplomáciai kapcsolatokat létesített az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. A szovjet emberek mélysége­sen tisztelik Roosevelt elnök emlékét, mert egyik szervezője volt annak a harcnak, amelyet a szabadságszerető népek vív­tak a közös ellenség ellen, a második világháború éveiben, a Hitler-ellenes koalíció keretei között. A gyűlésen resztvettek az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének munkatársai is. (TASZSZ) Ostrom alatt An Loc Utcai harcok dúlnak An Loc városában, Binh Long dél-viet­nami tartomány székhelyén. A dél-vietnami népi felszaba­dító erők csütörtökön hajnal­ban indultak rohamra a 13. fő­útvonal mentén fekvő stratégiai fontosságú város bevételéért. A gyalogosok páncélosok segítsé­géved behatoltak An Loc terü­letére. A legfrissebb hírügynök­ségi jelentések szerint a haza­fiak és a város védői között ádáz közelharc folyik. A tartományi székhely dél- vietnami védői rádió útján kélt­ségbeesetten sürgetik a segít­séget, .de egyáltalán nem való­színű, hogy a térségbe vezényelt dél-vietnami felmentő seregnek sikerül eljutnia An Locba. A 15 kilométeres útszakaszt ugyanis • — amelyen igyekeznek előre­nyomulni — szilárdan ellenőr­zik a népi erők, szakadatlan rakéta- és aknatámadásokkal zaklatva a ,,felmentősereget”. Egyébként a város kőiül dú­ló harcokban életét vesztette Truong Huu Dúc ezredes, az 5. dél-vietnami könnyű páncélos felderítő ezred parancsnoka is. Helikopterről akarta megszem­lélni a helyszínre igyekvő dél­vietnami csapaterősítések „fel­fejlődését”, s eközben gépét a hazafiak légvédelme eltalálta. An Loc eleste végzetes csa­pás lehet a dél-vietnami bábre­zsimre, mert e tartományi szék­hely közei, mindössze 80 kilo­méternyire van Saigontól. A vá­ros elfoglalása már csak idő kérdése. A népi felszabadító erők — saigoni katonai forrá­sok szerint — máris ellenőrzé­sük alá vonták An ■ Loc terüle­tének „legkevesebb a felét”. „A kilátások ott igen rosszak...” fűzték hozzá Saigonban, (AFP) Chiléből jelentik A chilei reakció — az UNC- TAD-konferencia előestéjén — provokatív tüntetést rendezett az ország fővárosában. A jobboldali gyűlés szónoka Patricio Alwyn, a szenátus el­nöke volt, de jelen volt Eduardo Frei, a korábbi keresztényde­mokrata elnök is, aki az utóbbi időben az ellenzék vezéralakjá­vá vált. A tüntetés jelszavai a jobbol­dal ismert uszító vádjait tartal­mazták a népi egység ellen, a „szabadság megvédelmezéséről”. Maga Alwyn szenátor nyíltan fegyveres erőszakkal fenyege­tőzött. A kereszténydemokrata politikus ezenkívül demagóg módon azonnali népszavazást is követelt a kormány szociális po­litikájáról. • A chilei haza és szabadság el­nevezésű fasiszta szervezet tag­jai kedden meg akarlak gyil­kolni egy 18 éves kommunista egyetemistát. A Santiago mel­letti La Granja-bam egy gépko­csiból tüzet nyitottak a fiatal­emberre és megsebesítették. A gyilkossági kísérlet a jobboldali erők provokatív tüntetése előtt történt. (ADN) Akció Európáért Április 13-én mindenfelé Eu­rópában összegyűlnek az egykori ellenállók, a hajdani frontharco­sok, antifasiszták és a háborús áldozatok képviselői. Sokatmon­dó jelkép alatt rendezik majd a megemlekezéseket: Európa tér­képe előtt kinyújtott, egymáshoz közelítő kezeket ábrázol, annak jeléül, hogy akik a szimbólum jegyében összejöttek, sokfélül érkeztek. A múlt év novemberében az olasz főváros volt a színhelye annak az értekezletnek, amelyen döntés született az idei áprilisi megemlékezésről. Különleges je. lentőséget adott a római konfe­renciának az a körülmény, hogy ott 19 országból mintegy három­százan jöttek össze. Hősök és ál­dozatok — valamennyien meg­járták a második világháború poklát. Szép számban akadtak köztük olyanok Is, akik egy más­sal szembenálló frontokon küz­döttek. Azon a novemberi érte­kezleten azonban nem azt fir­tatták, ki melyik fronton küz­dött, hanem a közös feladatokat, az egységes fellépés feltételeit munkálták ki. Naniainli közös teendője, az eurónai né«ek — társadalmi rendszerüktől független — azo­nos érdeke a kontinens békéjé­nek és biztonságának megőrzése. Európa — a görög mitológia sze­rint — egyet jelent a messzire tekintővei, az éleslátóvaj. Nos. a kontinens néneiuek együttmű­ködésére tett lépések éppen ab­ból a felismerésből fakadnak. ho"v Európa lövőié akkor lát­szik békésnek, biztonságosnak, konfliktusoktól és súlyos viszá­lyoktól mentesnek, ha valameny- nyi országban az éleslátó, a messzire tekintő politika győ­zedelmeskedik, meghátrálásra kényszerítve mindennemű sovi­niszta rövidlátást, mondva csi­nált érdekellentétet. Ez volt az alapgondolata a ró­mai találkozó felhívásának, amelyet most — az ott elfoga­dott határozat értelmében — el­juttatnak az egyes európai or­szágok vezetőihez, törvényhozó szerveihez. Nem kétséges, hogy ez az áp­rilisi akció újabb fejezetet nyit az európai békéért és biztonsá­gért már esztendők óta folyta­tott erőfeszítések történetében. Igaz, napjaink Európájában hallgatnak a fegyverek. Helyze­tünk nem hasonlítható sem a háború sújtotta, súlyos agresz- szió ellen küzdő Indokínához vagy a robbanásig feszült közel- keleti állapotokhoz. De azért fo­kozott és megkülönböztetett fi­gyelmet érdemel minden olyan kezdeményezés, amely a konti­nens országainak együttműködé­sét, a népek egymásratalálását hivatott elősegíteni. Büszkén mondhatjuk, hogy a szocialista országok — köztük hazánk is — kezdettől fogva mindent elkövettek az európai biztonsági rendszer megteremté. sóért. Nemcsak a hivatásos po­litikusok konzultációi váltak mindennapos gyakorlattá, ha­nem megélénkült az úgynevezett néni diplomácia is, amely a tár. sadalmi erők bevonásával kere- si-kutatja az együttműködés fel­tételeinek megteremtését. Az utóbbiak sorában rendkí­vül jelentős esemény az április 15-i akció. A római felhívás újabb lendületet ad a kontinens békéjéért és biztonságáért kez­deményezett küzdelemnek, amelyben a hajdani frontharco­sok és ellenállók, győzők és Ie- győzöttek mellett már az azóta felnőtt ifjú nemzedék képviselői is ott találhatóak. Jelképéül az európai kontinens jövőjéért ér­zett felelősségnek, ami népeket és generációkat szólít közös cse­lekvésre. (KS)

Next

/
Thumbnails
Contents