Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-13 / 86. szám

_ ■

Óvatosan...

Jó márkát, a CZ 175-ös motorkerékpárt reklámozza a Szabad Föld április 9-i számának egyik hirdetése. A részletes, vásárlásra buzdító szöveg mellett egy rajz látható, melyen egy j göndörhajú fiatalember motorozik, háta mögött csinos utasával, kinek kendő lobog a fején.

Talán kitalálták már a kedves olvasónk, hogyan láthattam, hogy a fiatalember göndör, a hölgyön pedig kendő van. Ha | nem, úgy elárulom, hogy a két | vidám motoros nem viselt bukósisakot, ami pedig az 50 köb- cenitn felüli motorokon kötele-1 ző. Azt javaslom a jövendő CZ- \ tulajdonosoknak, ne hallgassa- ■ nak mindenben a reklám tana- J csára. Előbb vegyék meg, majd j fel <t sisakat, és csak azután induljanak neki a reklám ál- j tál kívánt „jó motorozásnak’ 1 mert ellenkező esetben a jónak 1 induló motorozásnak az első rendőr rossz véget keríttmajd.

Sz. Ä. 1

A békéscsabai Kishajóban ] megnyílt a Cola-bár, ahol csak , szeszmentes Italokat szolgálnak fel. A belépődíj tíz forint, a kötelező fogyasztási jegy szint' a annyi. Ez összesen húsz. Meg- i kérdeztük munkatársainkat, mi a véleményük erről,

t&toduiíUUv{

{■OmmSÍ

— Tessék mofidánl. a levegő ingyen van?

Cikkeink

Április 30-i számunkban egy levél nyomán számoltunk be a békéscsabai vasútállomás büféjének „ügyes” csaposairól. Az Utasellátó Vállalat területi kirendeltségének igazgatója az alábbi választ küldte:

„A kiszolgálást a kérdéses időben Laczó Pálné kartársnő végezte, a panaszkönyv elté- teléért és a megengedhetetlen megjegyzésért Kóta Ilona kartársnő a felelős. Mindkét kar társnőt ..Szigorú igazgatói figyelmeztetés”-ben részesítettem. Köszönöm a szerkesztőség jelen esetben leközölt cikkét, mert ilyen viselkedés megengedhetetlen, és a cikk nyomán alkalmam nyílik a szabálytalanul munkát végző dolgozókkal szemben eljárni és a vásárlók érdekeit megfelelően képviselni”.

Egy másik levélben köszönő sorok érkeztek. Király Hona

okányi olvasórtk köszönte meg rovatunknak, hogy március 30-án megjelent levele nyo— Ugyan már, hús2 forintért

máshol * négy-öt nagyiröccsöt

kapóit

OH

— Hiúba, sokba kerül leszokni az alkoholról..;

v. s.

—- Megéri-e ez a vendéglátónak?

—sík

— Jó ötlet, de minek. A zene otthon olcsóbb, és a „szőkébb” közönség miatt kellemesebb is.

lo—l»

— Félek, coléba süllyed el a

nyomán

mán megjavították mosógépét. Örülünk mi is, hogy az „ügy” szerencsésen véget ért, csak azt nem értjük miért várt a GELKA az újság közvetítésére.

Hallgat a* illetékes

Sziszák Mátyás békéscsabai lakos immár törzsvendéggé válik a Szerkesszen velünk rovatban. Március 23-án jelent meg lapunkban egy bírálata, s most ismét erről tesz említést levelében. Akkori írása Minden cseppje aranyat ér címmel jelent meg. Felhívta az illetékesek figyelmét a békéscsabai Könyves és Rózsa Ferenc utca kereszteződésénél levő kútra, amelyből állandóan folyik a víz. Azóta spk idő eltelt, s az illetékesek hallgatnak. Az V. kerületi lakók csodálják, hogy a vízműveknél még senkinek sem 'tűnt lel ez a vízpazarlás és eddig hiába várják, hogy választ kapjanak panaszukra.

Levélírónk egy balesetveszélyes helyre is felhívja a figyelmet. A Sziklai úton levő fűszer-csemege-üzlettől a Szarvasi úti sorompóig mély gödrök teszik veszélyessé a közlekedést. Aki nagyobb sebességgel közlekedik és nem veszi észre ezeket a gödröket, könnyen elvesztheti uralmát járműve felett

Udvariasság, óh!

címmel az elmúlt héten bíráló írás jelent meg rovatunkban. A* említett eset a békéscsabai Tanácsköztársaság úti Papír, és TrószerboLtbsn történt, de a helyszínt tévesen jelöltek meg. Most kijzöljük: a Tanácsköztársaság üt 39 szám alatti Papír- és Irószerboltról volt szó.

5

■

:

■

:

i

«

■

:

«

!

■

■

*

■

■

r

:

■

i

i

i

s

*

;

■

t

»

t

■

*

i

r

*■

«

I

i

■

Apróság, de bosszantó

Nem voltam szenvedője, csupán szemlélője annak az esetnek, amit egy este láttam — írja P. M. békéscsabai olvasónk, aki már hosszabb ideje levelezője a Szerkesszen velünk rovatnak. Most csak egy apróságot ír, de ez az apróság, bosz- szantó, mert nem csekély kárt jelentett egy fiatalembernek, de lehet, hogy többeknek is.

Olvasónk egy négytagú fiatalokból álló csoportot figyelt meg, akik a sportpálya felé igyekeztek. Az egyik fiú, aki a fal mellett haladt a díszhal- szaküzletet elhagyva rövid idő múlva kellemetlenül tapasztalhatta, hogy drága pénzen vásárolt orkándzsekije beszakadt. Az történt ugyanis, hogy az egyik ház ablakának alacsony, bádoggal fedett párkánya rossz és beakadt a fiú ruhájába.

„Nagyon bánt ez a dolog — írja P. M. — hiszen' ugyanez

velem is megtörténhetett volna. A fiú szülei bizonyára hónapokon át spóroltak arra, hogy megvegyék gyermeküknek a drága kabátot, s most tönkrement. Lehet, hogy a ház tulajdonosai szintén kevéspénzű emberek, nem tudják megjavíttatni a párkány, de akkor le kellene szedni, hogy mások ruhájában ne okozzon kért.”

A másik apróságról B. L. geszti olvasónk ír, aki közli, hogy bizonyára mi is, mint ahogy mások, szeretjük a virágot, s a községben is vannak jó- néhányan, akik hasonlóan gondolkoznak. Azonban az már egyáltalán nem kellemes dolog) ha a kiskertben termő rózsák ágait metszés idején valaki kidobálja az utcára. Megfigyelte, hogy az egyik háztulajdonos ezt teszi, veszélyeztetve ezzel a já- •róKelők testi épségét.

„Csendélet“

Felvételűnk erről a szomorú „csendéletről” Békéscsabán, a Rákóczi utcában készült. Szerencsére a tavaszi díszbe öltözött megyeszékhelyen egyre ritkább az ilyen látvány.

(Fotó: Demény)

Tisztasági sarok

(dula)

— Ha törzsvendégnek jelentkezem, vajon ad kölcsönt az OTP erre a célra?

v. d.

— Hogy oda ne rohanjak!

(P. P-1

— Es megélnek a gebinesek?

va—ti

Van, ahol igen. Legalábbis erről győzött meg minket Hol- lender György né szarvasi olvasónk levele. Gyulára kellett utaznia és mivel ott még soha- 1 sem járt. a békéscsabai állom 0- son érdeklődött, merre kell mennie, melyik vonatra száll- jc*i fel. Zavartan vette észre, hogy bárkitől érdeklődött elég udvariatlanul válaszoltak neki. „Talán azért, mert konott és fakó ruhában voltam? Azok az emberek, akiket én kérdeztem, másokkal már sokkal udvariasabban beszéltek. Nem kívánom én, hogy kezitcsókolomot köszönjenek, csak azt szeretném, ha megadnák azt a tiszteletet. amely minden embernek jár akkor is, ha kopottabb

5 A Szerkesszen velünk róva- j tot összeállította:

I Vitaszek Zoltán

Kishajó!

—ár.

— Osak akkor megyék oda, ha bevezetik a Göcsej Colát!

a ruhája. En is szeretnék szépen, divatosan öltözködni, de hat gyermeket nevelek és nehéz beosztani a keresetet úgy. hogy mindenre jusson. Mivel nem telik annyi öltözködésre, mint másoknak, azt a szegényesebb ruhát kell felvennem, ami van. Ezért esett rosszul az udvariatlanságuk, .hiszen nem a ruha teszi az embert. Igaz, hogy szegény vagyok, de hat gyereket nevelek becsületesen.”

Sajnos .nem egyedi eset amiről olvasónk ír. Gyakran előfordul' hogy a külső kinézet alapján tartanak többre vagy kevesebbre embereket. Nem ártana ,ha elgondolkoznának egy kicsit azok, akik lenézik a kopottas ruhába öltözött embert azon .hogy 6 gyermek nevelése legalább olyan „tekintély”, mint a divatos ruházkodás.

Az emberi szó mindenkit megillet. Azt is. akinek kopott a ruhája.

Hozzászólás

B. A-né békéscsabai, Pozsonyi utcai olvasónk levelét közöljük az alábbiakban:

„Egyetértek a város tisztaságáért és környezetünk védelméért indított mozgalommal, a Szerkesszen velünk rovatban megjelent, ezzel foglalkozó írásokkal. A március 30-i számban megjelent Tisztasági sarok című cikkben foglaltakban egy dologgal nem értek egyet. Idézem: A Pozsonyi és a Kolozsvári utca kereszteződéssel nem új a park, a eddig meg is tartotta szépségét. de érthetetlen okokból alles számú iskola napközisei, akik idejárnak játszani, a füvön, a vi . rágágyásokon szaladgálnak. Ä I

A közelmúltban kezdtük meg

Békéscsabán a város tisztaságáért való mozgalmat. Különböző szerveink jelentős összegeket áldoztak városunk szebbé tételéért, s igen számottevő a lakosság társadalmi munkája is, melynek nyomán Békéscsaba tisztább, s a rendbehozott parkok és virágágyak által szebb is lett.

Olvasóink jelzik azonban, hogy a vlrágoskerteket néhol — többek között * Kn Lieb Gyula

felügyeletet tartó pedagógusoknak erre is ügyelniük kellene.

Ez nem egészen így van. Ugyanis az I—III. osztályosok akik időnként kijönnek a térre (parknak nemigen nevezhető), kárt nem csinálnak. Ami a virágágyást illeti, ott csak rózsatöveik vannak, s mint tudjuk, nincsen rózsa tövis nélkül, így oda nem-| igen mennek. De ha már itt tartunk, nézzük meg, hogy a kárt valójában kik okozzák? A tér egyes részein — ott, ahol a nap- közsiek nem is játszanak — fű már alig van. A pár éve ültetett fákból egy sincs. Nyilvánvaló, hogy ez nem a gyerekek műve. Az viszont tény, hogy még a felnőttek is rendszeresen labdarúgó pályának használják a „parkot”.

lakótelepen is — játszótérnek nézik a gyerekek és tönkreteszik a felnőttek munkáját.

Javaslatuk, mellyel ml is egyetértünk és ezennel továbbítjuk a városi úttörőelnökségnek: Szervezzenek az úttörő- csapatok tisztasági járőröket és a pajtások egymást figyelmeztessék, hogy városunk szebb és tisztább is maradhasson.

Kiváló úttörőfeladat, várjuk megvalósítását!

—dula—

A nem éppen szerencsés hely. re telepített fütöola jelárusító helyet nagyon sokan a téren keresztül gépkocsival, kézikocsival vagy kerékpárral közelítik meg.

Jogosnak tartom, hogy a gyerekekkel idejönnek, bár sajnos a téren levő hintáknak a fele rossz. Az iskola udvara nagyon kicsi és építkeznek is ott. A szomszédságban, a Rózsa Ferenc utcában van egy nagyobb tér, amit labdajátékokra, játszásraj és testnevelő órák megtartására alkalmassá lehetne — társadalmi segítséggel — tenni. Amíg ez meg nem valósul, addig az iskolások továbbra is az említett térre kénytelenek járni, hiszen a játékra, mozgásra, friss levegőre minden napközisnek köz- tűk az én gyermekemnek is szüksége van.”

Kitakarították az árkot

Bánszky János értesített bennünket arról, hogy a békéscsabai Irányi utcában a 2-es számú iskola előtt az árokban sok a papíiszemét. Olvasónk szólt az utcaseprőnek, aki azt válaszolta: ő csak ott takarít, ahol útszegély van, márpedig az Irányi utcában nincs. Most értesültünk arról, hogy az iskola tanulód kitakarították az árkot. A gyerekek segítségét rovatunk is megköszöni és ezt szeretné tenni majd azoknak is. akik a Munkácsy utca páratlan oldalán tisztítják meg az árkot, mert az vé- ‘ gig szemetes.

d—o

— Egy húszasért nem lovagolok. Nekem is többe van,

—ser—

Ruha teszi az embert?

A parkok védelmében

A Cola-bárról