Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-13 / 86. szám
Mit hell tudni a kötelező betegségi biztosítás kiterjesztéséről A Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány 6/1972. (II. 29.) Korm. számú rendeletével kiterjesztette a kötelező betegségi biztosítást 1972. április 1-től, amely vonatkozik a kisiparosokra, a magánkereskedőkre, az egyénileg gazdálkodók, ra és az előbbiekben fel nem sorolt, azokra a személyekre, akik az általános jövedelemadó vagy a szellemi tevékenységet folytatók jövedelemadó fizetésére kötelezettek, valamint a mezőgazdasági szakszövetkezetek tagjaira, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek keretében működő mezőgazdasági szakcsoportok és a mezőgazdasági társulások tagjaira. Az előbbiekben felsorolt biztosítottak és családtagjaik betegség, szülés és halál esetén a következő szolgáltatásokra jogosultak: — orvosi (szakorvosi) kezelésbe, — gyógyszerre, kötszerre, gyógyvízre, — gyógyfürdőre, — gyógyászati segédeszközre, — műfogra, műfogsorra, fogkoronára, foghídra, — útiköltség-megtérítésre (mentőszállításra), — kórházi (gyógyintézeti) ápolásra, — anyasági segélyre és — temetési segélyre, A kisiparosok és magánkereskedők a szolgáltatásra jogosultságukat személyi igazolvánnyal, az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek (szakszövetkezet, szakcsoport) tagjai, az egyénileg gazdálkodók, valamint az általános jövedelemadó fizetésére kötelezett személyek „Biztosítási igazolvány”-nyal igazolják. Valamennyi réteg családtagjának igényjogosultságát családtagi „Biztosítási igazolvány”-nyal kell igazolni. Biztosítási Igazolvány * kiállítására jogosult szerv: Kisiparos és magánkereskedő családtagja részére a társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség). Szakszövetkezeti tag és családtagja részére a szakszövetkezet. Egyéb biztosítottak (egvénileg gazdálkodók, jövedelemadó fizetésére kötelezettek) részére az illetékes tanácsi szakigazgatási szerv. v A kötelező betegségi biztosításba 1972. április 1-i hatállyal bevont személyek a szolgáltatásokat átmenetileg biztosítási igazolvány nélkül, személyi igazolványuk alapján vehetik igénybe. A családtagok részére készpénzszolgáltatás (anyasági, temetési segély) és költségesebb gyógyászati segédeszköz a jogosultság egyéb feltételeinek fennállása esetén is csak a családtagi viszonyról ki állított nyilatkozat alapján ad. ható. A nyilatkozatot a szolgáltatást felvevő személy a biztosított vagy a családtagja köteles írásban adni. _ Ütiköltség-megtérítés igénylésénél az egészségügyi szerv or. vosa által aláírt és lepecsételt útiköltség-utalványon felül nyilatkozatot adni nem kell. Ütiköltség-megtérítés kifizetéséhez a személyi igazolvánnyal rendelkező családtagok esetében a saját, gyermekek esetében pedig az általában kísérőként jelenlevő szülő személyi igazolványa szükséges. Végezetül közöljük, hogy a természetbeni szolgáltatások (orvosi gyógykezelés, gyógyszer stb.) igénybevételéhez ugyancsak átmenetileg biztosítottak esetében személyi igazolvány és a biztosítási kötelezettség fennállására vonatkozó szóbeli nyilatko. zat szükséges. Családtagok esetében a biztosítotthoz fűződő családtagi viszonyra és az eltartott- ságra vontakozó szóbeli nyilatkozat szükséges (gyermek esetében szülő )a saját személyi igazolványának felmutatása mellett. Kórházi, gyógyintézeti ápolás igénybevétele esetében a családtag az eltartottságot az eltartó írásbeli nyilatkozatával igazolja. A szolgáltatások igénybevételére vonatkozó „Biztosítási igazolvány” nélküli átmeneti rendelkezések kizárólag csak az 1972. ánrilis 1-től a kötelező betegségi biztosítás körébe bevont személyeknél alkalmazhatók a „Biztosítási igazolvány” kiadásáig. S70T Társadalombiztosítási Főigazgatóság B^kés megyei Igazgatósága, Békéscsaba A biztató tapasztalatok első három hónapja Tanácskoztak a közművelődési bázisközpontok vezetői Jelentős tanácskozás színhelye volt április 11-én, kedden délelőtt Békéscsabán, a megyei művelődési központ. A január 1-én kezdődött közművelődési bázistevékenység első negyedévi tapasztalatait beszélték meg a bázisközpontok vezetői. A tanácskozáson Litauszki Tibor, a megyei művelődési központ igazgatója értékelte a hossszabb távú munkatervaket, beszélt a tervek hiányosságairól és a bázistevéken ységgej kapcsolatban általános problémákat is szóba hozott. A báziáközpontok munkatervéről a megyei művelődési központ vezetőinek az a véleménye, hogy a tervekben a kiugróan jó ötletek mellett a feladatok igen hézagos és felszínes körvonalazása is megtalálható. A leg job-’ bak között a békéscsabai társastánc klub, a mezőkovácsházi honismereti szakkör tervét, a sarkadi szóbeli népi hagyományok gyűjtésére készített tervet említette; elsősorban azért, mert ezek — és nyilván a klubok, illetve a szakkörök munkája is — nemcsak az adott településre terjednek ld, hanem megyei kisugárzásúak. A tervezés általános hibája: kevés szó esik bennük arról, hogy a feladatok megvalósításakor mit várnak a megyei művelődési központtól és milyen segítséget a helyi tanácstól. Megemlítette ezen kívül még azt is, hogy sokkal több kísérleti elgondolást vártak a bázisközpontoktól hiszen a bázisok megszervezése új módszerek, formák kidolgozását feltételezi, illetve ezek nélkül el sem képzelhető a közművelődés egyes szakterületeinek fellendülése. A tanácskozáson részt vevő művelődési ház igazgatók, művészeti előadók, közművelődési felügyelők ezután részletesen szóltak intézményük munkájáról. a tervek elkészítésének munkájáról, a tervek elkészítésének problémáiról és arról is, hogy a tevékenység első negyedévében milyen tapasztalaT ermelőeszközkereskedelmi Vállalat Felhívjuk kedves vevőink figyelmét, hogy szentesi telepünkön hivatalok és más közületek részére a különféle szerelési anyagok kisfogyasztói értékesítését megkezdtük Gyors, pontos, szakszerű kiszolgálás Villamossági és Szerelési Cikkeket Értékesítő Vállalat SZENTES, ATTILA U. S. tokát szereztek. Érdekes hozzászólásban tájékoztatta a tanácskozást Varga András, a gyulai művelődési központ igazgatója. Elmondotta, hogy intézményében egy évre dolgozták ld a bá- ziatevékenységet, mert véleménye szerint öt évre élőre tervezni — a távolabbi lehetőségek és feladatok ismeretének hiányában — lehetetlen. Az első év tapasztalataira, eredményedre építik majd a következő esztendő bázis-elgondolásait A gyulai művelődési központban többek között a mezőgazdasági termelést segítő közművelődési feladatok és a filmszakkörök szervezése-munkája a bázisfeladat. A mezőgazdasági szakkörökkel egyre jobban kiépítik kapcsolataikat és a filmesek is több helyen: Békésen, Gyulán, Szarvason és Orosházán tartottak, illetve tartanak bemutatókat. Halmágyi László, a megyei művelődési központ igazgatóhelyettese a zenei neveléssel foglalkozott. Hozzászólásából elsősorban az érdemel figyelmet, hogy Békés megyében még mindig 21 olyan település van, ahol 15 éve egyetlen hangversenyt sem rendeztek. A zenei bázis-tevékenység új módszereinek és formáinak keresését csupán ez is sürgeti és indolkolja. Megemlítette még, hogy a gombamódra szaporodó beat-zenekarok szakmai és más vonatkozású felülvizsgálatát is mielőbb meg kell kezdeni Ambrus Zoltánná, az irodalmi bázistevékenység eddigi eredményeit és az év terveit ismertette, ezek között szerepel egy Dózsa és egy Petőfi emlékmű- sor, mellyel a művelődési központ irodalmi színpada előadás- sorozatot kezd majd a megye városaiban és községeiben. Sze- menkár Mátyás, a társadalmi ünnepségeket és szertartásokat szervező iroda vezetője az első negyedév sikereként könyvelte el a szónokképző tanfolyamot, melyen három napon át 150-en sajátították eü a szónoklástan alapelemeit. követelményeit. Tímár Imii, a sarkadi művelődési ház igazgatója hozzászólásában azt hangsúlyozta, hogy a bázistevékenység első esztendeje kísérleti év, és arra hivatott, hogy egy év alatt megfelelő módszereiket és formákat dolgozzanak ki. Sarkadon a szóbeli népi hagyományok gyűjtését megkezdték, a munka eredményességét elsősorban azzal kívánják biztosítani, hogy a gyűjtés irányítására és szervezésére tiszteletdíjas szakembereket kértek feL Az orosházi művelődési ház igazgatója, Feldmann József, a művelődési ház bázisfeladatai közül a szocialista brigádokkal kapcsolatos közművelődési tennivalókat elemezte. Elmondotta, hogy eddigi tapasztalataikról módszertani leírások készülnek, ezeket hamarosan eljuttatják a művelődési házakhoz, központokhoz. Legújabban a mezőgazdasági szocialista brigádok közötti közművelődési tevékenység formáinak gazdagításával kísérleteznek, sok nehézségbe ütköznek azonban, ezek leküzdése is nagy feladat. A gyermekfoglalkozások elmélete és gyakorlata szintén az orosháziak feladata. Az igazgató véleménye szerint sokévi tapasztalat bizonyítja, hogy már óvodás korban meg kell valósítani a gyermek és a művelődési intézmény kapcsolatát, egyszóval azt, hogy már az óvodás korú gyermeke^ is rendszeresen eljárjanak a kultúrházak különböző, számukra szervezett eseményére. Rubint Károly, a békési nagyközségi tanács közművelődési felügyelője a cigányklub megszervezésének és működtetésének problémáit tárta a tanácskozás elé. nyomatékosan hangoztatva, hogy a bázis tevékenységhez, új módszerek kidolgozásához a szakembereken, azok tenniakarásán kívül megfelelő anyagi eszközökre is szükség van. Szeghalomról érkezett Csin- esek József, a művelődési ház igazgatója. Sajnálta, hogy a szeghalmi művelődési ház olyan bázisfelgdatokat is kapott, amelyeknek a községben semmi hagyománya nincs. Ettől függetlenül igyekeznek előkészíteni és megkezdeni • a munkát, több szakkörük, a honismereti és a műszaki már működik. Putnokx Elemér, a gyomai művelődési ház igazgatója a művészeti munkáról mondotta ed véleményét és eddigi tapasztalatait. El- iparasztaJta a társintézmények és az iskolák egy részét, mert nem törődnek és nem nyújtanak megfelelő segítséget a művészeti csoportok szervezéséhez. Több járásban tettek körutat, és meglepetéssel tapasztalták, hogy a papíron kimutatott művészeti csoportok a valóságban nem léteznék. Kondoroson látogatásuk alkalmával azzal biztatták őket, hogy .költözzenek a községbe, ha akarnak valamint”. Kucsera Lajos, a med- gyesegyházi művelődési ház igazgatója a bázistevékenység egyik feltétedének az előzetes tájékozódást tartja. Medgyes- egyházán a mezőgazdasági fiatalokkal való foglalkozás a bé- zisfeladat a felmérés alkalmával azonban kiderült, hogy mindössze százhúsz 15 és 30 év közötti medgyesegyházi fiatal dolgozik a mezőgazdaságban, és sokkal többen találtak munka- lehetőséget a község kisipari szövetkezeteiben. A bázistevékenység megszervezésekor ezeket a fiatalokat is igyekeznék megnyerni a művelődési központ számára, örömmel közölte, hogy a községi tanács 22 ezer forinttal felemelte a kultúrház évi támogatását és 15 ezer forint évi támogatást helyezett kilátásba a helyi termelőszövetkezet is. Gyöngyösi László, a mezőkovácsházi művelődési ház igazgatója szintén a felmérések tapasztalatait elemezte. Érthetetlennek tartotta, hogy a 11# megyei közművelődési intézményhez eljuttatott felmérő lapjaikat mindössze 34 intézmény küldte vissza Mezökovácsházára, ezek közül is 20 felmérő lap kitöltetlenül érkezett. Lovász László Batto- nyáról a nemzetiségi klubélet első negyedévi eredményeit Ismertette, végül 'Balogh Ferenc, a mezőberényi művelődési ház igazgatója mondta él eddigi tapasztalatait. A tanácskozás jól tükrözte azt, hogy a bárisközpontokben megkülönböztetett figyelmet fordítanak a kijelölt feladatok tervezésére, megvalósítására, új módszerek ég formák keresésére. Több helyen erősödik az elméleti munka, és a tapasztalatok terjesztésének útjait is keresik. alkalmazzák. Az első negyedév biztató jelekkel zárült, úgy tűnik azonban, hogy a továbbiakban' a bázistevékenység mind hasznosabb, hatásosabb kibontakozás® több módszertani segítséget ivén vei, és azt is, hogy a művelődési házak egymás munkái át sokkal jobban megbecsüljék. A tanácskozáson részt vett Csende Béla, a megyei tanács művelődésügvi osztóivá népművelési csoportvezetője, Kérész Gvula, pszicholórus és Márki Péter, a Népművelési Intézet munkatársa is. Sass Ervin BfütS 5 X ranvr vo i# U72. Április iá.
