Békés Megyei Népújság, 1972. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1972-03-11 / 60. szám

MINI Á G AZIN r Mi MARADT a romantikából? «sasassasssssTsaasasesässssssssivaacsMicziisteafisaasBsnEssaavvi Sokszor úgy megnézik mint a csodabogarakat. A mes­terségük csupa romantika, iz­galom, változatosság... Az igaz­ság? Hétköznapi. Rozsdaverés, hajómosás, darukezelés. Nincs még egy hivatás, amelynek sö­A kik negyedszer készülnek nyári építőtáborba Mag pár hónap és itt a nyár. te a nyár egyik velejárója, hogy az építőtáborok szerte az ország­ban megnyitják kapuikat. Saj­nos, azok a fiatalok, aikik az is­kola elvégzése után munkába- állnak, nem vehetnek részt több közös táborozáson. Előttük be­zárulnak a tábor kapui, ,kiö­regszenek”; Ezek a negyedik osztályos diákok az idén kicsit szomorú szívvel indulnak a tá­borba. Az Ott eltöltött napok szép emléke viszi őket a tábor­ba, még az utolsó tanévben is. Mi az, ami olyan vonzóvá és népszerűvé teszi a tábort, hogy sok negyedikes még az utolsó ;,hosszú nyarából” is rááldoz két hetet? Bármilyen furcsa is egye­sek számára, de elsősorban a munka az, ami vonzza őket. A munka itt nem robot, mert a kemény hajtás mellett telve van vidámsággal, szórakozással. Az iskolában kialakult közösségi ár­m j SLÁ ! GER LISTA I zés még erősebbé válik, a brigá- : dókban végzett munka még job- : ban összeköti őket. Nagyon kedvező képet festet­tek a csárdaszállása építőtábor­ról a békéscsabai Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépisko­la negyedik osztályos „veterán táborozói”. Mindennél nagyon meg voltak elégedve, jő volt az ellátás, volt élég, munka, pénzt is kerestek, és természeteién szó­rakozási lehetőségekben sem volt hiány. Reméljük az idén sem fognak csalódni és nem jár­nak úgy, mint a „Sípoló macs­káké” gimnazistái. Nyugodtan bízhatunk ebben, hiszen az idén már negyedszer térnek vissza a táborba olyan örömmel, mint« akik hazatérnek. Joggal mondhatják, hogy ott­hon érák magukat, hiszen az idén negyedszer fognak ugyan­abban a szobáiban lakni, ame­lyet ugyanúgy, mint az előző években, barátságosabbá vará­zsolnak a megszokott arcok« A tábqr vezetői számítanak a diákokra és megbecsülik a jó S munkaerőt. Akik negyedszer mennek dolgozni, a kereseten fe­lül 300 forint hűségpénzt is kap­nak. Jól jön a pénz is, de ennél sokkal fontosabb a közös munka, a közös szórakozás, az együtt kellemesen, tartalmasán eltöltött idő. Ez hozza őket negyedszer is a tá borba. rfflményeS jobban éttérnek sss élet természetes körülményedtől, mint az övék. Élményben gaz­dag, romantikáiban szegény, munkában terhes foglalkozás a tengerészeké. Talán a világ együk legkisebb flottája a mienk. Tizenkilenc ha­jónkon félezer ember dolgozik, a Földközi -tengeren, a kontinens partmenti vizein hajózva szállí­tanak Magyarországnak egyik kikötőből a másikba néhány tíz­ezer tonna árut i— Évente mintegy kétezer je­lentkezőből 100—200 új embert veszünk feL, s ugyanennyi for­dít hátat a tengernek — mondja Varga László, a DETERT igaz­gatója. a magyar tengerhajózás vezetője. — Nagyon nagy az ér­deklődés. A többség a kalandot, a romantikát keresi és hamar csalódik. A csodás városok, a ki­kötőd élet, a gondtalan utazás? Csak háttér. Néhány óra, vagy nap a kikötőben, sokszor arra sem elegendő, hogy a személy­zet partra tegye a lábát. Egy- egy hosszabb úton napokig, he- tékig a hajó természetellenes környezetében élni —• idegölő Ilyenkor ingerlékeny mindenütt, nem ízlik a szakács főztje, egy aäkaämatilain időben tett meg­jegyzés a legjobb barátot is vé­rig sértheti. Ez eilen egyetlen gyógyszer van: a közösségi élet. Hetek kellenek, amíg indulás után összeszokik a legénység, a tisztikar, amíg beilleszkednék aa „újoncok”. Nagyon nehéz ilyen­kor matróznak, tisztnek egya­ránt. A kikötőben? Akkor jön a ja­va, A matróznak a ki- és bera­kodás, a tiszteknek élkészíteni a szállítóleveleket, eleget tenni az adminisztrációs kötelezettsé- tárgyalni a hivatalos ^ I „Házibuli í Jutkáéknál 99 s szervekkel.., Nem ritka, hogy ott állunk a kikötőben és nincs időnk egyet sétáim, te a viharok? — Sokan azért mondanak le a pályáról. Hiába az orvosi vizsgálat, az igazi vihart nem lehet „imitálná”, a tengeribeteg matróz pedig alkalmatlan a munkájára. A fejfájás, a magas vérnyomás, a hányinger általá­nos fáradsághoz vezet, s ez aióü még a legtapasztaltabb tenge­rész sem kivétel. A vihar min­denkit megvisel. A hajósélet izgalma, roman­tikája? A változatosság? — Izgalom? Az állandó belső feszültség, a változatosság? A matróznak, hogy fest, hogy roa®- dátlanít, vagy raktárát tisztít, a tisztek könyvéinek, adminiszt­rálnak, vagy esetleg éppen ha­józnák. Persze a hajón töltött időnek ez mindössze szűk 30 százaléka. Ennyi maradt a ro­mantikából. Lezajlott a gyulai 2-es számú iskolában a már hagyományos Kulturális Seregszemle. A mű­sor érdekesebb és szórakozta­tóbb volt az eddigieknél. Az el­ső rész még követte a hagyo­mányokat itt különféle zeneszá­mok és szavalatok hangzottak él. A második részt Tóth Gizella 8. c. osztályos tanuló ötlete alapján állították össze. Egy színdarab keretében, melynék címe „Házibuli Jutkáéknál” volt, rendkívül változatos és ér­dekes műsort adtak élő. A „ven­dégek” csak valami meglepetés­sel jöhettek házibulira. Az ifjú szereplők nagy odaadással és lél- kesedéssél szórakoztatták a kö­zönséget. A tomásttlényok na­gyon nehéz, magas színvonalú gyakorlatokat adtak élő, és a népi tánocsoport is kitett magá­ért. A műsor végén a nézők bevo­násával néhány vidám játékot játszottak a pajtások és asz ol­dott hangulatban a nézőkkel kö­zösen vidám úttörődalokat éne­kelték Komikusok az oktatók ^ Nagy a közön» m ség sikere a hol- M Ml landiai eszperantó tv-tanfolyamnak, Ezt a sikert nem utolsósorban a két W ^ főszereplőjének köszönheti, Hol­landia két legnépszerűbb ko­mikus színészének, Kees van Kootennek és Wim de Elemnek. Ugyanis a tanfolyam anyaga kü­lönféle komikus szituációkra épül A forgatókönyvet nemzet közi írógárda bevonásával Hent Schippers irta. : A MM s Magazint Htotta: flitasseii Zolié® lint Firtat Gumi pályamunkáiból F !* (A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium es 1 Szakközépiskola diákjai közt riportpályázatot j hirdettek az illegális Szabad Nép megjelenésének 39. évfordulójára. Ennek megfelelően 1972. feb- S ruár 1-én közölték a pályázat eredményét. A he­lyezést élért pályamunkák közül néhányat bemu. I tetőnk % Mini Magazinban.] A KOSZOSOM illés Lajos í fi) Mondd ei, ha látod őt (Kom ez) X (2) Tudod-e te kisleány? (Illés) 4. (4) Egy dal azokért (Lokomotív GT) 5. (6) Miért mentéi él? (Zaláitnay) 6. (5) Ringató (Koncz) 7. (7) Te is jársz néha tilosban (Bergendy) 8. (8) A szép Margit (Non Stop) 9. (10) Valahol egy lány (Koncz) 10. (9) Kismadár ^aécsi) Játsszunk! Mondjuk, én vagyok a ri­porter. Negyedikes gimnazisita vagyok. Várom a pállana tot, miikor megnyílik előttem az ÉLET kapuja. Bébocsáttatá- som alapja a pályaválasztás. Rajtam kí­vül még tízen, százam, ezren, ezren és ez­rem döngetik a kapukat Mindegyikük foglalkozást, pályáit, hivatást, élethivatást választ. Milyet? Ezt akarom most meg­tudni, ezért rejtőztem riportén álarc mö­gé. Kapáéból szólítottam meg egyes számú alanyomat: — Ne haragudj; ösak annyit mondj meg, milyen pályát választottól, — Nem nyilatkozom. Nem adom fel. , — Ne haragudj, milyen pályára ké­szülsz? — Nem nyilatkozom! Tovább: — Ne haragudj, milyen pá... — Nem nyilatkozom! Még! Újra! — Ne harag;!: —• Nem nyilatkoztom! — N.:. —■ Nem nyilatkozom! L Nem nyilatkozom! Nemnyilatkozomnyi- latkozom-nyilatkozom - latkozom-kozom- zom NEM! Mi történt? Mindig édes-szép volt a játék. Miféle kegyetlen dolog ez? Miért nem engeditek meg nékem, hogy isimét önfeledten játsszam?! Hiszen még nem léptem át a küszöbön, az élet örvénye még nem rántott magába. Vagy osappen- ként adagolja a keserűséget? Üj feladat. Most már a miértre kellett keresnem a választ. Vössza-vissza tértem az előbbi „beszélgetőpartnereimhez”. — Miért nem akartok nyilatkozni? A: Félév előtt? Majd a jegyeim döntik el, hova megyek. B: Jogra szeretnék menni, de alig vá­gyók négyes. Miért röhögtessam ki ma­gam? C: Hát szerintem senkinek semmi köze hozzá, mi akarok lenni. Egyéni válaszok. Általánosabb képet szeretnék kapni. Következő alanyom az egyik nem-nyilatkozó osztály ODB tit­kára. Még új-szagú klubunkban beszél­getünk. — Milyen az osztály hangulata? Hi­2, szén közeledik a félév és az érettségi. — Félünk, — És a pályaválasztás? •— Arra gondolsz? — Hm. — Nem vagyunk valami jó osztály. — De hiszen „jó" osztályokban sem igen nyilatkoztak. — Lehet Nálunk az a helyzet hogy vannak, akik még nem döntöttek. Ezért nem nyilatkozhatnak. Másoknak ugyan van tervük, de attól tartanak, hogy kine­vetik őket A játék végefeié tartok. Nem tudják, félnék. Mi lesz velünk? Kényelmes élet, só nélküli élet? A viharos zónákat és a zátonyokat elkerüljük? „Kis hajó az ál­mok tengerén.” Egy kis tejszínhab a má­sik pofájába, egy kis szirup és rózsaszínű kódfüggöny. legfeljebb egy kis nyüzsgés: Állítsátok meg a világot, le akarok száll­ni. Minek? Akadtak azért, akik elmondták eSkép- zelésüket, tervüket, álmukat De, ami továbbra is izgat mintha többen elron­tották volna a játékot Sz&ntistványi Rita 1» (3) Gondolj néha rám ÍIBés)

Next

/
Thumbnails
Contents