Békés Megyei Népújság, 1972. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1972-03-11 / 60. szám
Megyei tanulmányok sikere az országos nemzetiségi helytörténeti pályázaton Hosszú idő után újra Csehov Kalmár Zsuzsa és Szob06ziai Sándor Jászai-díjas: két kitűnő alakítás Az elmúlt év őszén a Művelő. [ désügyi Minisztérium és a Haza- , fias Népfront Országos Honis- j mereti-helytörténeti Bizottsága 1 pályázatot hirdetett nemzetiségi települések történetével foglal, kozó tanulmányok írására, amelyen különösen az elmúlt negyedszázad történetének megörökítésére ösztönözték a résztvevőket. A pályázat sikerrel zárult, az ország legkülönbözőbb részeiből harmincnál több dolgozatot küldtek be a bíráló bizottsághoz, csaknem hatezer gépelt oldal terjedejemben. És még néhány számadat: hét tanulmány délszláv, kilenc német, három román, kilenc szlovák tárgyú volt. három pedig több nemzetiségű települések történetéről íródott. Huszonhárom kézirat Négy lengyel, három román alkotás A filmőtvétel híreiből A közelmúltban Poznanban és Bukarestben magyar filmát- vételi delegáció járt. A lengyel filmtermésből négy játékfilmet vettek át magyarországi forgalmazásra. Közülük kiemelkedik Kazimierz Kutz „Gyöngy a koronában” című alkotása, amely a 20-as évek egy sziléziai bányász-sztrájkjáról szól. A főszerepeket a Nyírfaligetben megismert kitűnő Olgierd Lu- kaszewicz, valamint Franciszek l Piéczka játssza. H. Kluba rendezte ,.A nap Csak egyszer kel fel naponta” című társadalmi drámát, amelynek: cselekménye 1945. után játszódik egy kis tátrai faluban. Főszereplői Fran- ciszek Pieczka és Ryszard Fi- lipski. Pszichológiai dráma J. Passendorfer filmje, az „öljétek meg a fekete bárányt”. Egy nevelőintézetben felnőtt fiatalember története, akit Marek Frac- kowiák kelt életre, partnemője Anna Senjuk. Bukarestből három játékfilmmel tért vissza [küldöttségünk. A „Bolondok hete”, a „Mert szerették egymást” és „Az elveszett erdő” című filmeket vették meg. egv-egy község történetét dolgozta fel — közülük tizenegy a felszabadulás utáni időszakot —, négy-négy pedig művelődéstörténeti témát elemzett, illetőleg egy-egy nemzetiségi iskola történetét mutatta be. Békés megye — híven helytörténetírásban eddig kivívott rangjához —. eredményesen szerepelt a pályázaton. Második díjai nyert Lugosi Mátyás és Szincsok György tótkomlósi pedagógusok több, mint kétszáz oldalas, számos képpel és grafikonnal illusztrált, Tótkomlós negyedszázados története, 1944—1970 című monográfiája. Harmadik dijat kapott Molnár Ambrus „Fejezetek a soknemzetiségű Mezőbe- rény történetéből című dolgozata, amely széles körű levéltári kutatásokra építve, sok új szemponttal és adattal világítja meg Mezőberény újjátelepítésének eddig jórészt feltáratlan kérdéseit A négy jutalmazott tanulmány közül kettő megyei témájú. Déri inszky Gyula Békéscsaba nemzetiségi története című pályamunkáját az egyháztörténeti anyag köztörténet hasznosítása jő példájaként értékelte a bíráló- bizottság. Ugyancsak jutalmat kapott dr. Marik Dénes Kétegy. háza nemzetiségi múltjáról írott dolgozata. Dicséretben részesült dr. Papp János öt nemzetiségi gimnázium műltjáról és jelenéről, valamint Magda Erzsébet Elek és Kétegy háza újabb fejlődéséről szóló tanulmánya. A békési helytörténeti kutatás eredményeit dicséri, hogy a dr. Arató Endre egyetemi tanár és Töltési Imre, az Országos Honismereti-helytörténeti Bizottság titkára vezetésével tevékenykedő bírálóbizottság húsz dija, dicsérete közül hat kapcsolódik Az idén augusztusban rendezik meg a V. Szekszárdi Néptánc Fesztivált. Ebből az alkalomból versenyt hirdettek a gazdag délmagyarországi folklór- kincs gyűjtésére, feldolgozásának ösztönzésére, a pusztuló népi hagyományok megmentésére. Jó alkalom lesz ez egyben arra is, hogy az amatőr együtteseik lemérhessék képességeiket. A eftrtszSeplS, a SafiB hordozza le^ajáto- satoban Anton Pav- lovics Csehov egész világát A Manó — igazi nervén Mihail Lvovics Hruscsov orvos, demokrata es valami különös ter- mószetsaaratet rabja —■* a leglényegesebb alakja ennek az előadásnak, ennek a drámának. Aki beül a színházi széksorokba, tudja, vagy a műsorfüzet által azonnal értesül arról, hogy Csehov e műve ikorai korszakának harmadik darabja, 28 évesen írta. Hol van még a nagy beteljesüléstől, a Sirálytól, a Ványa bácsitól, (mélynek lényegében első változata) és a Cse- rasznyéSkertiői? Nem is játszották hazánkban soha, mert jobb a Ványa bácsi, és mert kísértet a darab is, és valahol az lesz a vállalkozás is, amely színpadra vasai. Nem szokatlan, hogy a békéscsabai színház vállalkozott a Manó bemutatására. Merész kísérletezés is jellemzi ezt a mi színházunkat, és nagyon jó, hogy így van. Lehet vitatkozni a vállalkozó kedv darabokban váló testétőltésén (ugyan, min nem tudunk mi vitatkozni? Az ember sokszor úgy érzi, hogy akadnak, akik a vitákat szinte csak azért kezdeményezik, mert nincs jobb dolguk, vagy mert nem is kevés feltűnés-vággyal áldotta meg őket az ég) — de azon vitázni, hogy jő dolog-e a kísérletezés, a vállalása esetleg bizonytalan kimenetelű dolgoknak: felesleges, annál is inkább, mert kísérletezni, újat akarni tisztelni való emberi-művészi törekvés. Mondhatnák persze új- fennt a vitatkozó kedvűek, hogy ez hazárdírozás; mondhatnánk viszont mi, hogy a világ (benne a ma színházművészete is) csak úgy megy élőre, ha akadnak, akik képesek pontosan körülhatárolni azt, hogy a konvenciókban mi az, ami már menthetetlenül elavult, penészes, nem kall, és azokat félre tó dobiák, és új megoldásokat keresnék. Igaz viszont, hogy ugyanakkor ott kísért (de hánya« bete is esnek) a veszély, a mindenáron és divatosan modemkedés, amelynek alapjában semmi értelme sincs, és legtöbbször külsőségiekben, legjobban szerepig együttesek jutalmazására 12 díjat tűztek ki. A verseny főgyőztese 8 ezer forintos díjat kap, 5—5 ezer forint a két első díj összege, ezenkívül külön koreográfiái, zeneszerzői és pedagógiai díjat írtait ki. A versenyre március 15-ig lehet jelentkezni a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Központban. tehált formai megcflaásaktoaK realizálódik. Ezúttal adva van egy dráma, amelyet Magyarországon soha nem játszottaik. Nem is valami jó dráma. Nem véletlen, hogy Csehov is így ítélte meg, hiszen, szinte csak előtanulmányként használta nagy művéhez, a Vá- nya bácsihoz. Sándor János Vállalkozott arra, hogy a kísérlet több légyen, mint kísérlet, hogy jó előadást adjon a közönségnek, mert utóvégre a színház a közönségért van. Sikerült a vállalkozás. Igen jó előadást láthatott a premier közönsége, és ha ezúttal nem számolhatunk be kiugró-sikerű alakításokról, az is inkább a dicséret megnyilvánulása, mert — és ez a rendező nem egyszer tapasztalt erénye — az együttes játéka dominált a színpadom. Ebből következett az, hogy a csehovi jellemábrázolás, mely a jellemeknek más jellemekkel való ütközéséből, egymásra hatásából inspirálódik, igen magas színvonalú és érzékletes. Jó együttes összjáték nélkül él sem képzelhető, hogy még az oly kiváló képességű színész is teljes illúziót kelthessen, és a művészi valóság hiteles erejű részévé lényegítse alakítását. Így vált a Manó a századfordulót megelőző orosz társadalom korrajzává, elsősorban a létek, az emberi személyiségek síkján ;az elmaradottság, a gőgös-semmire épülő képmutatás, a kisszerűség tragikusan komikus megidézésévé. Ha a színészek játékán egyenként elgondolkozunk, mégis kialakul valami olyasmi, hogy „es jobb volt”, „csehovibb volt”, „őszintébb”, „hitelesebb", „alázatosabb". Mert művészi alázat nélkül nincs sem siker, sem semmi, a deszkákon sem. És főként nincs csehovi hangulat, nem ráz meg igazul és hátborzongatóan, amit a Manó mond valahol a második felvonásban Szonyának: „Az emberben legyen minden gyönyörű, arca, ruházata, lelke és gondolatai”. Szoboszlai Sándor Jászai-di- jast most a Manó címszerepében üdvözölhettük és tapsolhattunk az előadás legcsehovibb alakításának. Rögtön utána Szonya, Kalmár Zsuzsa követte. Valami elkezdődött ebben a fiatal színésznőben : játéka egyszerűsödött, lassan egészen lemond a kétségtelenül felesleges külső jelekről, önálló gondolatai erősödnek, szavainak mélysége, tartalma, jelentése van. Kitűnő Kö- rösztös István Orlovszkija, valósághű tanulmány a korabeli orosz földbirtokos osztályról; Lengyel János Vojnyickij szerepében színészi arzenáljának minden számításba jöhető fegyverét az. alakítás szolgálatába állítja: hiteles; de hasonló lehet az értékelés a többiekről is: Szabó Ildikóról (Jelena), Simon György Jászai-díjasról (Szerebi akov), Tóth Gabrielláról (Julja), Lukács Józsefről (Zsóltuhin), Csornák Árpádról (Fjodor), és Cseresnyés Rózsáról (Vojnyickaja). Langmár András díszleteire és Bate, Ibolya jelmezeire is oda kellett figyelni, többek és jobbak voltak a megszokottnál. Színházunk új premierje Cse- hov-est, élmény volt. A kísérlet sikerült. Sass Ervin M72. MÁRCIUS 11. Márciustól tüzelőjét utalványra viheti! Vásárláskor tehát csak a fuvart fizeti Most kedvére válogathat szénben, fában, brikettben, minden TÜZÉP-telepen és üzletben! Békéscsabai TÜZÉP Váll. 349503 megyerikhez. (ormosi) Augusztusban rendezik az V. Szekszárdi Néptánc Fesztivált
