Békés Megyei Népújság, 1972. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1972-03-11 / 60. szám

Megyei tanulmányok sikere az országos nemzetiségi helytörténeti pályázaton Hosszú idő után újra Csehov Kalmár Zsuzsa és Szob06ziai Sándor Jászai-díjas: két kitűnő alakítás Az elmúlt év őszén a Művelő. [ désügyi Minisztérium és a Haza- , fias Népfront Országos Honis- j mereti-helytörténeti Bizottsága 1 pályázatot hirdetett nemzetiségi települések történetével foglal, kozó tanulmányok írására, ame­lyen különösen az elmúlt ne­gyedszázad történetének meg­örökítésére ösztönözték a részt­vevőket. A pályázat sikerrel zárult, az ország legkülönbözőbb részeiből harmincnál több dolgozatot küldtek be a bíráló bizottság­hoz, csaknem hatezer gépelt ol­dal terjedejemben. És még né­hány számadat: hét tanulmány délszláv, kilenc német, három román, kilenc szlovák tárgyú volt. három pedig több nemzeti­ségű települések történetéről íródott. Huszonhárom kézirat Négy lengyel, három román alkotás A filmőtvétel híreiből A közelmúltban Poznanban és Bukarestben magyar filmát- vételi delegáció járt. A lengyel filmtermésből négy játékfilmet vettek át magyarországi forgal­mazásra. Közülük kiemelkedik Kazimierz Kutz „Gyöngy a koronában” című alkotása, amely a 20-as évek egy sziléziai bányász-sztrájkjáról szól. A fő­szerepeket a Nyírfaligetben megismert kitűnő Olgierd Lu- kaszewicz, valamint Franciszek l Piéczka játssza. H. Kluba ren­dezte ,.A nap Csak egyszer kel fel naponta” című társadalmi drámát, amelynek: cselekménye 1945. után játszódik egy kis tát­rai faluban. Főszereplői Fran- ciszek Pieczka és Ryszard Fi- lipski. Pszichológiai dráma J. Passendorfer filmje, az „öljétek meg a fekete bárányt”. Egy ne­velőintézetben felnőtt fiatalem­ber története, akit Marek Frac- kowiák kelt életre, partnemője Anna Senjuk. Bukarestből három játékfilm­mel tért vissza [küldöttségünk. A „Bolondok hete”, a „Mert szerették egymást” és „Az elve­szett erdő” című filmeket vet­ték meg. egv-egy község történetét dol­gozta fel — közülük tizenegy a felszabadulás utáni időszakot —, négy-négy pedig művelődéstör­téneti témát elemzett, illetőleg egy-egy nemzetiségi iskola törté­netét mutatta be. Békés megye — híven helytörté­netírásban eddig kivívott rang­jához —. eredményesen szerepelt a pályázaton. Második díjai nyert Lugosi Mátyás és Szincsok György tótkomlósi pedagógusok több, mint kétszáz oldalas, szá­mos képpel és grafikonnal il­lusztrált, Tótkomlós negyedszá­zados története, 1944—1970 című monográfiája. Harmadik dijat kapott Molnár Ambrus „Fejeze­tek a soknemzetiségű Mezőbe- rény történetéből című dolgoza­ta, amely széles körű levéltári kutatásokra építve, sok új szem­ponttal és adattal világítja meg Mezőberény újjátelepítésének eddig jórészt feltáratlan kérdé­seit A négy jutalmazott tanulmány közül kettő megyei témájú. Dé­ri inszky Gyula Békéscsaba nem­zetiségi története című pálya­munkáját az egyháztörténeti anyag köztörténet hasznosítása jő példájaként értékelte a bíráló- bizottság. Ugyancsak jutalmat kapott dr. Marik Dénes Kétegy. háza nemzetiségi múltjáról írott dolgozata. Dicséretben részesült dr. Papp János öt nemzetiségi gimnázi­um műltjáról és jelenéről, vala­mint Magda Erzsébet Elek és Kétegy háza újabb fejlődéséről szóló tanulmánya. A békési helytörténeti kutatás eredményeit dicséri, hogy a dr. Arató Endre egyetemi tanár és Töltési Imre, az Országos Hon­ismereti-helytörténeti Bizottság titkára vezetésével tevékenyke­dő bírálóbizottság húsz dija, di­csérete közül hat kapcsolódik Az idén augusztusban rende­zik meg a V. Szekszárdi Nép­tánc Fesztivált. Ebből az alka­lomból versenyt hirdettek a gaz­dag délmagyarországi folklór- kincs gyűjtésére, feldolgozásá­nak ösztönzésére, a pusztuló né­pi hagyományok megmentésére. Jó alkalom lesz ez egyben arra is, hogy az amatőr együtteseik lemérhessék képességeiket. A eftrtszSeplS, a SafiB hordozza le^ajáto- satoban Anton Pav- lovics Csehov egész világát A Manó — igazi nervén Mihail Lvovics Hruscsov orvos, demokrata es valami különös ter- mószetsaaratet rabja —■* a leglényege­sebb alakja ennek az előadás­nak, ennek a drámának. Aki beül a színházi székso­rokba, tudja, vagy a műsorfü­zet által azonnal értesül arról, hogy Csehov e műve ikorai kor­szakának harmadik darabja, 28 évesen írta. Hol van még a nagy beteljesüléstől, a Sirálytól, a Ványa bácsitól, (mélynek lénye­gében első változata) és a Cse- rasznyéSkertiői? Nem is játszot­ták hazánkban soha, mert jobb a Ványa bácsi, és mert kísértet a darab is, és valahol az lesz a vállalkozás is, amely színpadra vasai. Nem szokatlan, hogy a békés­csabai színház vállalkozott a Manó bemutatására. Merész kísérletezés is jellemzi ezt a mi színházunkat, és nagyon jó, hogy így van. Lehet vitatkozni a vál­lalkozó kedv darabokban váló testétőltésén (ugyan, min nem tudunk mi vitatkozni? Az em­ber sokszor úgy érzi, hogy akad­nak, akik a vitákat szinte csak azért kezdeményezik, mert nincs jobb dolguk, vagy mert nem is kevés feltűnés-vággyal áldotta meg őket az ég) — de azon vitázni, hogy jő dolog-e a kísérletezés, a vállalása esetleg bizonytalan kimenetelű dolgok­nak: felesleges, annál is inkább, mert kísérletezni, újat akarni tisztelni való emberi-művészi tö­rekvés. Mondhatnák persze új- fennt a vitatkozó kedvűek, hogy ez hazárdírozás; mondhatnánk viszont mi, hogy a világ (benne a ma színházművészete is) csak úgy megy élőre, ha akadnak, akik képesek pontosan körülha­tárolni azt, hogy a konvenciók­ban mi az, ami már menthetet­lenül elavult, penészes, nem kall, és azokat félre tó dobiák, és új megoldásokat keresnék. Igaz vi­szont, hogy ugyanakkor ott kí­sért (de hánya« bete is esnek) a veszély, a mindenáron és di­vatosan modemkedés, amelynek alapjában semmi értelme sincs, és legtöbbször külsőségiekben, legjobban szerepig együttesek jutalmazására 12 díjat tűztek ki. A verseny főgyőztese 8 ezer forintos díjat kap, 5—5 ezer fo­rint a két első díj összege, ezen­kívül külön koreográfiái, zene­szerzői és pedagógiai díjat írtait ki. A versenyre március 15-ig lehet jelentkezni a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Köz­pontban. tehált formai megcflaásaktoaK re­alizálódik. Ezúttal adva van egy dráma, amelyet Magyarországon soha nem játszottaik. Nem is valami jó dráma. Nem véletlen, hogy Csehov is így ítélte meg, hiszen, szinte csak előtanulmányként használta nagy művéhez, a Vá- nya bácsihoz. Sándor János Vál­lalkozott arra, hogy a kísérlet több légyen, mint kísérlet, hogy jó előadást adjon a közönségnek, mert utóvégre a színház a kö­zönségért van. Sikerült a vállalkozás. Igen jó előadást láthatott a premier kö­zönsége, és ha ezúttal nem szá­molhatunk be kiugró-sikerű alakításokról, az is inkább a di­cséret megnyilvánulása, mert — és ez a rendező nem egyszer ta­pasztalt erénye — az együttes játéka dominált a színpadom. Ebből következett az, hogy a csehovi jellemábrázolás, mely a jellemeknek más jellemekkel va­ló ütközéséből, egymásra hatásá­ból inspirálódik, igen magas színvonalú és érzékletes. Jó együttes összjáték nélkül él sem képzelhető, hogy még az oly ki­váló képességű színész is teljes illúziót kelthessen, és a művészi valóság hiteles erejű részévé lényegítse alakítását. Így vált a Manó a századfordulót megelőző orosz társadalom korrajzává, el­sősorban a létek, az emberi sze­mélyiségek síkján ;az elmara­dottság, a gőgös-semmire épülő képmutatás, a kisszerűség tra­gikusan komikus megidézésévé. Ha a színészek játékán egyen­ként elgondolkozunk, mégis ki­alakul valami olyasmi, hogy „es jobb volt”, „csehovibb volt”, „őszintébb”, „hitelesebb", „aláza­tosabb". Mert művészi alázat nélkül nincs sem siker, sem semmi, a deszkákon sem. És fő­ként nincs csehovi hangulat, nem ráz meg igazul és hátbor­zongatóan, amit a Manó mond valahol a második felvonásban Szonyának: „Az emberben le­gyen minden gyönyörű, arca, ru­házata, lelke és gondolatai”. Szoboszlai Sándor Jászai-di- jast most a Manó címszerepében üdvözölhettük és tapsolhattunk az előadás legcsehovibb alakítá­sának. Rögtön utána Szonya, Kalmár Zsuzsa követte. Valami elkezdődött ebben a fiatal szí­nésznőben : játéka egyszerűsö­dött, lassan egészen lemond a kétségtelenül felesleges külső jelekről, önálló gondolatai erő­södnek, szavainak mélysége, tar­talma, jelentése van. Kitűnő Kö- rösztös István Orlovszkija, va­lósághű tanulmány a korabeli orosz földbirtokos osztályról; Lengyel János Vojnyickij szere­pében színészi arzenáljának min­den számításba jöhető fegyverét az. alakítás szolgálatába állítja: hiteles; de hasonló lehet az ér­tékelés a többiekről is: Szabó Ildikóról (Jelena), Simon György Jászai-díjasról (Szerebi akov), Tóth Gabrielláról (Julja), Lu­kács Józsefről (Zsóltuhin), Csor­nák Árpádról (Fjodor), és Cse­resnyés Rózsáról (Vojnyickaja). Langmár András díszleteire és Bate, Ibolya jelmezeire is oda kellett figyelni, többek és job­bak voltak a megszokottnál. Színházunk új premierje Cse- hov-est, élmény volt. A kísérlet sikerült. Sass Ervin M72. MÁRCIUS 11. Márciustól tüzelőjét utalványra viheti! Vásárláskor tehát csak a fuvart fizeti Most kedvére válogathat szénben, fában, brikettben, minden TÜZÉP-telepen és üzletben! Békéscsabai TÜZÉP Váll. 349503 megyerikhez. (ormosi) Augusztusban rendezik az V. Szekszárdi Néptánc Fesztivált

Next

/
Thumbnails
Contents