Békés Megyei Népújság, 1972. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1972-03-11 / 60. szám

KeüőszáznyoTcvanezer forint értékű társadalmi munka a vízhálózat építésében tfegnap, március 10-én tartot­ta ülését Békéscsaba város taná­csának Végrehajtó bizottsága. Elsőként az elmúlt évi költség­vetési feladatok végrehajtását elemezte a testület. Ebből ki­tűnt, hogy a városi tanács 1971- ben csaknem 140 millió forint­tal gazdálkodott Második napirendi pontként megvitatták az elmúlt évi fej­lesztési alap felhasználását Kommunális, célcsoportos, ke­reskedelmi, egészségügyi, műve­lődésügyi és egyéb ágazatok fej­lesztésére több mint 110 millió forintot fordítottak. Ennél a na­pirendi pontnál értékelték az 197L évi társadalmi munkát Ami nagyon örvendetes és a bé­késcsabaiak városszeretetét bi­zonyítja, hogy a tervezett 2,5 millió forintos összeget 3 millió 415 ezer forintra teljesítették. Legnagyobb értékű társadalmi munkát a víz- és villanyhálózat építésében teljesítettek, szám szerint 882 ezer forintot Ezt követi 783 ezer forinttal az út­karbantartás, majd 720 ezer fo­rinttal a parkosítás. Harmadik napirendi pontként beszámoló hangzott el a Város mezőgazdasági termelőszövetke­zeteinek elmúlt évi gazdálkodá­sáról és tájékoztatás, az ez évi feladatokról. Negyven szakma,lányoknak Tanácsadás pályaválasztásra Ä munkaképes nők mintegy 60—65 százaléka dolgozik va­lamilyen munkakörben. Több­ségben szakképzetlenek, ami hátrányos helyzetet jelent szá­mukra. Ha ezen társadalmilag változtatni akarnak, növelni kell a szakképzett nők szá­mát amit az MSZMP X. kong­resszusának határozata is elő­ír. A fiatalok szakképzettségé­nek megszerzését pedig meg­előzi a pályaválasztás. Milyen szakmát választhat­nak a lányok? Hazánkban 90 szakma áll rendelkezésükre, de általában csak 30-ra szoktak jelentkezni. A többire ritkán. Sok szülő még nem tartja ne­kik való szakmának azt, ami technikai és mezőgazdasági irányú, bár többnyire a lányok is rendelkeznek olyan szellemi és fizikai képességekkel, mint a fiúk. Békés megyében az élmúlt tanévben 38 szakmában 920 lány jelentkezett tanulásra, az idén 40 szakmában 1000 lány­nak nyílik erre lehetősége. Na­gyobb számban lehetnek esz­tergályos kárpitos és cipőfel­sőrész-készítő tanulók az érett­ségizettek pedig a mechanikai és elektronikai, valamint a rá­dió- és televízióműszerész pá­lyára léphetnek. A könnyűiparban az 1972— 73-as tanévben csak lányokat képeznek ki, kötő-hurkolóipa­ri konfekciós szövő fehéme- műkészítő, kötő-hurkoló és ké­ziszedő (nyomdász) szakmák­ra. A mezőgazdaságban több lányt várnak az állattenyésztői és a kertész, az élelmiszeripar­ban pedig a húsfeldolgozó és a tejtermékgyártó, továbbá a baromfitenyésztő, a konzerv­ipari, a sütő, és a baromfifel­dolgozó szakmákba. Érettségi­zettek a hűtőipari termékgyár­tást tanulhatják. Többen jelentkezhetnek élel­miszer-, ruházati és vendég­látóipari, valamint különbö­ző iparcikk-eladónak, érettsé­gizettek pedig felszolgálónak és könyvesbolti eladónak. A Felsőnyomási Állami Gazdaság, Telekgerendás hálózati villanymotorok tekercselését vállalja rövid átfutási határidővel. A jelentkezés már megkez-1 dődött Novák Pál, az MTVB Munkaügyi Osztály I főelőadója I Vizsgálják a bútorellátást Országos feladat kenetéin be­lül a Misgyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálja a lakosság bútorellátásának helyzetét. Ed­dig a kereskedelem üzleteiben és vállalati, illetve ÁFÉSZ-köz- pontokban végeztek vizsgálatot a népi ellenőrök. Ezen túl kö­zel 200 fogyasztót is felkeresték a népi ellenőrök azzal a céllal, hogy a közelmúltban (1970—71 években) vásárait bútorokról mondják el véleményüket, ta­pasztalataikat. javaslataikat] A vizsgálat eddigi megállapí­tásaiból kitűnik, hogy 1969. év­hez viszonyítva mind mennyi­ségben, mind választékban ja­vult a megyénk bútorellátása. A kedvező tapasztalatok mellett azonban egves bútorfajta, vagy típus minősége nem kielégítő. Így pl. a szekrények ajtajai nem zárnak pontosan, a zárak és va­salások rövid használat után tönkremennek, esetenként illesz­tési (enyvezés, csapolás stb.) munka hiányosságai tapasztal­hatók. Nem kielégítő a garan­ciális javítás hálózata és szol­gáltatása, mert gyakran hossza­dalmas a bútorok javítása. Export Angyalföldről Száznyolcvanmillió forint kártérítés az elmúlt évben Tormán «"^rcit» 10-én X vgHapf sajtótájékozta­tót tartott Békéscsabán az Álla­mi Biztosító Békés megyei Igaz­gatósága, melyein részt vett Cse­red Pál, a Népújság főszerkesztő­je és a lap több munkatársa Szabó András megyed Igazgató mondta «1 elmúlt évi munká­juk tapasztalatait, s ismertette a biztosítások jelenlegi helyzetét. — 1971-ben megyénkben több mint 11 ezerrel növekedett a biztosítottak száma, s ma már meghaladja a 200 ezret — mon­dotta bevezetőjében. — Ez a szám is bizonyítja, hogy meny­nyire szükséges a biztosítás, hi­szen nem igen akaid a minden­napi életnek olyan jelensége, amelynek biztosítási vonatkozá­sa ne lenne. Kártérítésként tavaly 180 mil­lió 624 eaer forintot fizetett a biztosító. A legnagyobb összege­ket ismét a termelőszövetkeze­tek kapták, hiszen a 180 millió­ból 142 millió került a tsz-ekbe. Az állami gazdaságoknak nyolc millió 474 ezer forint kártérí­tést fizettünk ki. A legsúlyosabb károkat a fagy, víz — 40 millió —, jégverés — 42 millió —, ál- latelhullás — 30 millió—, vihar­károk — 14 millió forint — okozták* Nóliánv olyan termelő­nenany szövetkezedet és állami gazdaságot is megemlí­tünk, amelyeket az elmúlt év­ben nagyobb mértékben kár­talanított a biztosító növényká­rok miatt A békési Egyetértés Tsz 2 millió 387 ezer. a békés­csabai Magyar-Csehszlovák Ba­rátság Tsz 2 millió 974 ezer, az orosházi Űj Élet Tsz 3 millió 813 ezer, a gyomai Dózsa Tsz 2 millió 292 ezer, a füzesgyar­mati Vörös Csillag Tsz 5 millió 91 ezer, a zsadányi Magyar- Lengyel Barátság Tsz 1 millió 995 ezer forint kártérítést ka­pott. A biztosító növénykár mi­att 45 termelőszövetkezetnek jut­tatott 1 millió forinton felüli ösz- szeget. A Felsönyomási Állami Gazdaság 1 millió 900 ezer forint, a Szarvasi Állami Gazdaság 950 ezer forint növénykártérítésjjen részesült* Ifíílnn kell szólni az oros­1YU1UU házi új Élet Tsz ba­romfielhullásáról. Ezért kétmil­lió 658 ezer forint kártérítést fi­zettünk ki. A nagyméretű állat­elhullás okairól is szükséges em­lítést tenni. Ezek véleményünk szerint a következők: Nem megfelelőek a tartási kö­rülmények, nem tartják be vá­sárláskor az egyedek elkülöní­tését, így a fertőzési lehetőség az egész állományra veszélyt je­lent. E tartási hiba arra vezet­hető vissza, hogy a tsz-ekben nincs elegendő férőhely az elkü­lönítésre. A fertőző gyomor- és bélgyül- ladés elterjedését az elmúlt év­ben nagymértékben fokozta a saját, illetve a vásárolt takar­mányok fuzáriumos fertőzötteé- ge. Emiatt több tsz-nél a gyo­mor. és bélgyúlladásból eredő károk megkétszereződtek. A vá­sárolt. illetve saját takarmányok etetése előtt javasoljuk, hogy a gazdaság minden esetben vegyen mintát, vizsgáltassa meg és ta­karmányozásra csak olyan mér­tékben használja, hogy az külö­nösebb problémát ne okozzon. A baromfielhullásokkal ikap- csolatos, hogy a keltetésnél fenn­áll a tojások fertőzöttsége, mert a vérvizsgált egyedek tojásai kö­zé fertőzött tojások is kerülnek. Ezért a naposcsibe állományt már fertőzötten adják ki. Igen nagy fertőzési lehetőséget rejt magába az a tény is. hogy a ba­romfiak helyszíni átadásánál a göngyölegek nincsenek minőiig kellően fertőtlenítve. A lakosság IStSSL tésére tavaly 10 millió 200 ezer forintot fordított az Állami Biz­tosító. Megyénkben ma már több mint 105 ezer dolgozónak van élet- és balesetbiztosítósa. Üze­mekben, különösen falun, a fel- szabadulás előtt csaknem telje­sen ismeretlen volt a balesetbiz­tosítás. A munkások biztosítását a különböző társaságok csak olyan magas díj mellett vállal­ták, amelyet a kenyérgondokkal és munkanélküliséggel küzdő tömegek nemigen tudtak megfi­zetni — falun pedig alig volt er­re igény; A szocialista fejlődés hozta magával a dolgozók minden ré­tegét átfogó biztosítási igénye-. feet. Ezt figyelembe véve a ko­rábbi balesetbiztosítást és te­metkezési segélyt nyújtó biztosí­tásokat továbbfejlesztettük. Né­hány évvel ezelőtt kezdtük meg a nagyösszegű élet- és baleset- biztosítást, továbbá szociális se­gélyt nyújtó Biztosítási és önse­gélyező Csoportok szervezését. Ezek jelenleg több mint 94 ezer tagot foglalnak magukban. Nagy előny, hogy a befizetett díjak egy részével a tagokból alakult intézőbizottság rendelkezik, és azt rendkívüli segélyre, üdülte­tésre, társasutazásra lehet fel­használni. Az elmúlt évben me­gyénkben több mint 8 ezer tagot segélyben, üdültetésben és tár­sasutazásban részesítettünk. A balesetekkel kapcsolatban több példát mondott el a megyei igazgató. Megemlítette, hogy a közelmúltban több ízben fizet­tek ki 50—50 ezer forintot bal­eset miatt. A lakosság ilyen cí­men összesen 10 millió forintot v kapott. A közlekedési balesetek érté­kelésénél szólt arról, hogy 1971- ben tovább nőtt a balesetek szá­ma. 1970-hez viszonyítva a kár­kifizetés mintegy négyszeresére emelkedett és megközelítette a 7 millió forintot. Ez a hatalmas növekedés abból is adódik, hogy 1971-401 valamennyi gépkocsira kiterjesztették a kötelező fele­lőssége ztosítást. Befejezésül elmondotta Szabó András igazgató, hogy az idén is több járásban szerveznek Biz­tosítási Heteket abból a célból, hogy minél szélesebb körben nyíljon lehetőség a biztosítások megkötésére, valamint azért, hogy tájékoztatni tudják ügyfe­leiket jogaikról és kötelezettsé­geikről — a biztosítási feltéte­lekről, arról] mi a teendő kár esetén. F7Pntn1 íc 32 lesz a leS­J-ÖCUlUl 1b főbb törekvé­sük, hogy azt a bizalmat, amit eddigi működésükkel megszerez­tek, megtartsák, sőt növeljék. Valamennyi biztosítással rendel­kező Békés megyei lakos ügyét gondosan, igazságosan és gyor­san akarják intézni; *. s. A Magyar Hajó- és Darugyár angyalföldi gyáregységében el­készült két újabb 1500 tonnás univerzális áruszállító hajó a Szovjetunió megrendelésére. A „Kabona” és a „Mohni” anya­kikötője Tallin lesz. Már csak a kedvező dunai vízállásra vár­nak és elindulhatnak az északi vizek feléi NSZK-beU cég részére 1920 tonnás kőszállító hajót készít a gyáregység, a tervek szerint má­jusra fejezik be a hajó szerelé­sét. (MTI fotó — Bara István felv. — KS) 10 ezer forint könyvekre A békéstarhosfi községi könyv­tárban 6 ezer kötet várja az ol­vasókat. A tanács évi 8 ezer fo­rinttal támogatta a könyvtárat, az idén azonban már 10 ezer forintra emelte fej azt a7 össze­get, amelyért a könyvtáros könyveiket vásárolhat. Az 1800 lakosú községben mintegy 800 az olvasók száma és a jelenleg 21 tagú KlSZ-szerve- zet is a könyvtárban rendezi meg összejöveteleit. A Békés megyei Gabonafel­vásárló és Feldolgozó Vál­lalat függetlenített tűzrendészet! előadót vesz fel. Középfokú iskolai vég­zettség és tűzrendészeti szakképesítés szükséges. Jelentkezés: Békéscsaba, Kórház u. 2. 349633 A TÜZÉP Vállalat felvételre keres: autódarura 1 fő különleges jogosítvánnyal és daruke­zelői vizsgával rendelkező darukezelőt és 1 fő kötözőt Jelentkezni lehet: Békéscsaba, Kórház u 1. 349652 Bttís mernél 5 1972. MÁRCIUS U. Sajtótójékoztató az Állami Biztosító megyei igazgatóságán

Next

/
Thumbnails
Contents