Békés Megyei Népújság, 1972. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1972-03-05 / 55. szám
Lesz-e több óvoda? A sajté a közelmúltban számolt be annál, hogy a Pedagógusok Szakszervezetének országos elnöksége tájékoztató jelentést fogadott ed a munkaerőgazdálkodás legutóbbi tapasztalatairól Ág összegezésből kiderül: «országszerte változatlanul számottevő a peda* gógushiány, elsősorban óvónőkben. Az óvodák mostanában a társadalmi érdeklődés előterében állnak. Közismert, hogy különösen a városokban nem könnyű a gyerekek számára óvodai felvételt biztosítani. Nem mintha „kijárás” dolga lenne csak, de ahol jóval nagyobb az igény, mint a lehetőség, a játékszabályok sajnos, sokszor módosulnak. Szorító társadalmi igény a több óvoda és a jobb óvoda. Mindkettőhöz — az áldozatos munkán, az odafigyelésen és a termiaka- ráson túl — rengeteg pénz kell. Nem ezer, nem tízezer, sok százezer, több millió forint. Honnan? És ha építünk, bővítünk is óvodát, lesz-e elég diplomás óvónő, értő gondozónő, hogy az óvoda jó óvoda legyen? Deák Ferenc, a megyei tanács művelődésügyi osztályának megbízott vezetője válaszol a Népújság kérdésére. 0 Az országos összegezés számottevő pedagógushiányról tájékoztat, megjegyezve, hogy különösen nagy a hiány óvónőkben. Békés megyében is ez a helyzet? — Ami a pedagógushiányt illeti, az abszolút és relatív. Abszolút úgy. hogy nincs elég nevelő, relatív úgy, hogy csak pillanatnyilag van hiány, mert jó nóhányan gyermekgondozási szabadságot vettek ki. Nézzük az óvónők létszámát! A megye óvodáiban 633 óvónő dolgozik, közülük 51-en vannak gyermek- gondozási szabadságon, ez a létszám 8 százaléka. Tehát van 633 óvónőnk, ha ezt nézzük, nincs hiány. De 51-en pillanatnyilag — és ez a pillanatnyilag 3 év is lehet — nem dolgoznak. Helyettesítésük sokszor könnyen megoldható, sokszor annál nehezebben. A legelterjedtebb variáció az, hogy a többiek vállalják a helyettesítést, de ha a körülmények úgy alakulnak, szívesen alkalmazunk nyugdíjas óvónőket is. További lehetőség: képesítés nélküliek felvétele hosszaibb-rö- videbb időre. A képesítés nélküliekkel azonban nem megoldható az óvónőhiány. Hogy mégis ezt tesszük, az a körülmények kényszerhatása miatt van. Ugyanakkor képesítés nélkül is csak olyan fiatal lányokat alkalmazunk, akik valamelyik pedagógusképző intézetben felvételiztek, a felvételi vizsgán megfeleltek, de helyhiány miatt nem vették fel őket. Legtöbbjük egy év múlva el is megy a főiskolák, egyetemek nappali tagozatára, vagy felsőfokú óvónőképzőbe. A munkában eltöltött egy év csak előnyükre válik. Az is előfordul, hogy levelező tagozatra jelentkeznek, számukra és számunkra ez is jó megoldás. — Az idén a Szarvasi Óvónőképzőben 30 másodéves végez. Mi 10 óvónői állást hirdettünk meg 1972 szeptemberére. Miért veszünk fel mégis képesítés nélkülieket? Ennek több oka van. Először is az, hogy időközben többen nyugdíjba mennek, ezenkívül az is előfordul, hogy az állások meghirdetése után jelentik be többen, hogy más megyébe férjhez mennek, vagy a családjuk költözik el, vagy éppen más okból kérik felmentésüket. Szabad munkavállalás van, kérésüket teljesítjük. Az így időközben megüresedett helyekre kis községekben már csak képesítés nélküliek felvételére van lehetőség. Jelenleg a 633 óvónő közül 51 a képesítés nélküli. Vitathatatlan, hogy az óvodai munka színvonala attól is függ, hogy az adott óvodában hányán dolgoznak képesítéssel és hányán anélkül. Ismereteink birtokában elmondhatom, hogy a képesítés nélküliek többsége az oktatás-nevelés elméletének és gyakorlatának fokozatos elsajátításával mind jobban megállja a helyét. © Mondják, hogy a pedagógusok közül sokan, amikor megkapják a diplomát, nem a ,,szakmában” helyezkednek el, mert másutt még a felemelt pedagógusfizetésnél is többet, esetenként jóva| többet kapnak. Igaz-e ez az óvónők esetében? — Óvónő nemigen megy a diplomájával más területre, mert olyan speciális képzést kapott, amit máshol alig tud jobban hasznosítani. A tanárok, tanítók esetében más a helyzet. Többen választhatnak közülük más pályát, lehetnek népművelők, könyvtárosok, újságírók, stb. A más szakmába kfvánkozás így aztán nem növeli az óvónők hiányát sem országosan, sem Békés megyében. Itt említem meg, hogy óvónőink nem kerülnek hátrányos helyzetbe a szolgálati lakások elosztásánál sem, és — ahol ez megoldható — a kedvezményes étkeztetésben is ugyanúgy részesülhetnek, minit más pedagógusok. © Hány óvodáskorú gyermek jut el az óvodába? Köztudott. hogy ez nemcsak a dolgozó szülők számára jó, hanem a gyermek számára Is, aki, ha óvodás volt, az iskola első osztályában sokkal jobban megállja a helyét, és gyorsabban válik az osztályközösség hasznos tagjává. — Az óvodáskorúak 60 százalékát vettük fél az idén. Az is sokat mondó szám, hogy az első osztályba kerülők 66 százaléka járt óvodába. Olyan helyeken, ahol nincs óvoda — elsősorban a tanyák világára gondolok — nyáron óvodai előkészítőket szervezünk. A tavaly ősszel kezdődő tanévben az iskolát kezdők 6,7 százaléka vett részt ilyen foglalkozásokon. — Hogy a helyzetet jobban megvilágíthassuk, ismertetnem kell néhány statisztikai adatot. 1970/71-ben 10 512 óvodai férőhelyünk volt, erre 10 684 gyermeket vettünk fel, ez a férőhelyek 101,6 százalékos kihasználása volt. Az országos szám: 108,9 százalék. 1971/72-es évben 385 óvodád férőhellyel növekedett a megye lehetősége, és a 10 897 helyre 11545 gyermeket vettünk fél. a kihasználtság 105,6 százalékra emelkedett. Ez már átmeneti zsúfoltságot jelent, de ez a zsúfoltság még elviselhető. Végeredményben az a fontos, hogy minél több gyermek járjon óvodába. — Az adatok persze általános helyzetet mutatnak. A városi óvodákban sokkal nagyobb a zsúfoltság, mint a községiekben. Ennek ellenére — vagy éppen ezért —. a városokban a legmagasabb azoknak a gyermekeknek a száma, akiket nem tudunk óvodákba felvenni. O Nagy és állandóan növekvő tehát a társadalmi' igény. A társadalomnak önmagát is kell segítenie. Ennek új és jó formája, hogy egyre több üzem és termelőszövetkezet nyitja ki a pénztárcáját és óvodát épít, vagy pénzt ad óvodák építésére. Ez azonban nem minden. Működtetni is kell azokat, és ez is pénz. Mi a véleménye- tapasztalata erről? — Amikor először volt sző arról, hogy társadalmi erőből, az üzemek, termelőszövetkezetek segítségévéi lehetne az óvodai férőhelyek számát növelni, az elgondolást örömmel üdvözöltük. De az óvodát nemcsak felépíteni kell, vagy átalakítani egy régi házat, szükség van berendezésre is, és biztosítani kell a működtetési költségeket, az óvónők, dajkák, más alkalmazottak munkabérét, a7 étkeztetést stb. Ahol tehát a kezdeményezéseit már a megvalósulás felé haladnak, jó, ha arra is gondolnák, hogy az óvodát működtetni kell .nemcsak felépíteni, hogy erre tanácsi keretekből nagyon ritka esetben tudunk pénz biztosítani. — A közelmúltban tájékozódtam arról, hogy Békéscsabán a városi tanács szót értett az üzemek, a termelőszövetkezetek egy részével, és azok komoly összegekkel kötelezték magukat arra, hogy anyagi segítségükkel bővítik a város óvodai férőhelyeinek számát. A megállapodások négy érvre szólnak. A városi tanács köteled magát, hogy a részarányosán beérkező összegeket az óvodai férőhelyek bővítésére használja fel, és a’ kapott anyagi támogatás arányában ad óvodai férőhelyet az üzemeknek. szövetkezeteknek. Ha tehát egy üzem többet ad, több dolgozója helyezheti el gyermekét az ezután épülő vagy bővülő óvodáikban. Tavaly két új területi óvodát nyitottunk Békésszent- andráson és Orosházán, három új üzemi óvoda létrehozása pedig az orosházi Dózsa Tsz-nek. az orosházi Bamevólnak és a Mezőhegyesi Kendergyámak köszönhető — Áttekintve Békés megye óvodai helyzetét, mindazt, amit erről beszéltünk, nincs o(k az aggodalomra. Ez azonban egyetlen napra sem hozhat megelégedettséget. Ma már nem az a probléma, hogy a szülőknek tetszik-e az óvoda, hogy a szülőket meg kell-e győzni fontosságáról, hanem az, hogy lehetőségeink az igények mögött maradtak. Hogy ez ne így legyen, ezért még sokat kell tennünk és ebben segített e7 a beszélgetés is — fejezte be az interjút Deák Ferenc Sass Ervin Csipkerózsika Gyermekszínhází bemutató Békéscsabán Ma délelőtt 10 órakor játssza először Békéscsabán a Jókai Színház Romhányi—Horusitczky; Csipkerózsika című zenés mesejátékát, Képünkön: Csipkerózsika — Varga Mária Török Virággal és Kovács Lajossal Vajda Károly és Kovács Lajos egy kedves jelenetben. Kacagás, nevetés a nézőtéren, £s a színpadon: Kovács Lajos, Flórián AntaL tíDsmény Gyula felvételei!
