Békés Megyei Népújság, 1972. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1972-03-31 / 77. szám
Kile&ldött munkatársunk jelenti• Hz ökörfagattól a komplex gépesítésig Mezőgazdaságunk biztosítja az ország kenyerét Azt a nagyarányú fejlődést, amely az utóbbi 10 esztendőben végbement hazánk legjobban énekeltetni, hogy az őkörfogattót eljutottunik a nagy- , üzemeik komplex gépesítéséig. Ma már a mezőgazdasági ösztönzők helyes SfialakításáróG. vitatkozunk. Ssabó István, a TOT ébiöbe a mezőgazdasági termelőszövetkezetek második kongresszusának szóbeli előterjesztésében fogalmazta meg ezt a gondolatot, amely a szünetben a Békés megyei küldöttiái: beszéd-témája volt. Laszli Pál, a gyulai Köröstáj Tsz elnöke említette. hogy a külföld mezőgazdaságában sehol sem lelhet olyan lendületű fejlődést tapasztalni, iránt nálunk. Korábban un jártunk külföldre taipaszta- iatobat szerezni gazdaságfejlesztő mimikánkhoz, most pedig a külföldiek jönnek mind gyakrabban, hogy módszereinket tanulmányozzák. Rocsor Sándor. a fcevemtesi t/enin Tsz elnöke a gazdasági ösztönzők rugalmatlan és sokszor ésszerűtlen változtatását helytelenítette, melyekkel Q TOT elnökségének beszámolója is behatóan foglalkozott. A ou- korrépaterxnesztésre Ifidölgozott ösztönzőiket hozta fel példának. Ismeretes, hogy azok a tsz-ek, melyek ebben az évben legalább 10 százalékkal növelik répaterületüket, jelentős felárat kapnak az átadott répa minden mázsája után. Korábban Kever- mesen 400 holdon termesztettek répát, az idén tehát 40 holddal kellett volna növelniük a területet, hogy a felárat megkapják. Munkaerő & a beruházáshoz szükséges hiányzó alapok miatt erre nem vállalkozhattak. Viszont azok a gazdaságok, melyek korábban 300 holdon, tavaly pedig csak 50 holdon termeltek répát, és most 150 holdat vetnek, megkapják a felárat. A régi és az Új termelők ilyen értelmű megkülönböztetése helytelen. Lipták András, aki a szünetben szintén csatja- ! kozott a beszélgetőkhöz, maga j js helytelennek tartja az ösztönzők egyoldalú változtatását, mert így azok károsodnak, akik .— jelen esetben — a cukorrépa- tei-melési-programból évük óta töretlenül veszik ki részüket. A TOT elnökségének beszámolója már a szünetben is látnmamiiiiuitimiiinMimniuiinmi talán még megmenekülhetünk, ha segítséget hozok;,. Fogja a gitárt a kezében, — Egységünk élő emberei északi irányba tüzeltek és dobálták a gránátokat, a németek azt hitték, hogy minden erőt bér dobva ott akarunk kitörni és ezért ők is átcsoportosították az embereiket. így sikerült délen átjutnom a mieinkhez és teljesítettem a parancsot. Egy őrnagy elé vezettek. A jelentés után közöltem, hogy én is találatot kaptam a jobb combomon. A felcser gyorsan bekötözött és le akart fektetni. Csak akkor engedett amikor kétségbeesé. semben sírva fakadtam. Aknavetőink pár perc alatt szétlőtték a német géppuskafészkeket és megindult a roham. Három fényszóró kutatta az ellenséget Győztünk, de a terep tele volt halott és súlyosan sebesült katonákkal. A grúz fiút kerestem először a bokros alatt, de ott, ahol feküdt, bokor sem volt csak óriási gödör tátongott. A kapitány eszméletlenül feküdt és egy gránátot szorongatott a kezében. Másnap, amikor magához tért elmondta, hogy az utolsó pillanatban érkeztünk, mert már mindenkinek elfogj'ott a lőszere... Ez volt Iván szóidat első igazi SÉgkeresztsege, szott, érződött, osztatlant sikert asratott. Érthető ez, hiszen az elnökség az élet realitása alapján mérte fel a tsz-mozgalom- ban élért eredményeket. Sok ajánlás is elhangzott, melyek elsősorban a mostoha körülmények között gazdálkodó fcsz-ek differenciáltabb segítését sürgette. A megnövelkectett elvonások következtében irta gyengébbek az egyszeri újratermelés alapjai a tsz-ekben. mint 2—3 évvel ezelőtt. A bővített újratermeléshez szükséges alapok képzéséről jóformán nem is beszélhetünk. Hozzájárul ehhez az js, hogy a mezőgazdaságban felhasznált anyagok 60 százaléka ipari eredetű, melyeik szabad árképzés útján kerülnek a termelésbe, ugyanakkor a mezőgazdaság behatárolt, úgynevezett fix-áron értékesíti termékeit. A termelés költségeinek növelése a mezőgazdaságon belül bizonyos feszültséget okoz. Nagy Mihály, a Körösök Vidéke Tsz-ek Területi Szövetségének titkára a jól hangolt hegedű példáját hozta szóba. Ha egy hegedűt rosszul hangolnak, akkor hangja kirí az együttesből. Valahogy ilyen a mezőgazdaság helyzete ma a népgazdaságon belül. Valamit ^enni kellene a termeiéi fejlesztésére, hogy az a töretlen íeiíeáé ívelő pálya, melyet mezőgazdaságunk az utóbbi tíz esztendőben felmutatott, ne szakadjon meg, ne legyen cikk- eaikikos. És még két figyelmet érdemlő „mazsola”. A kongresz- szus elnökségében foglal helyet Maiké Mária, a kaszaperi Lenin Tsz fiatal baromfigondozónője, akit Horváth Pál, a Dél Békés megyei Tsz-ek Területi Szövetségének titkára kísért a gyülekezőhelyre. Amikor megmondták Máriának, hogy milyen kitüntetés érte, arra kérte a sző- > vétség titkárát, hogy ne hagyja magára, menjen vele együtt az elnökségbe, megülnék ő& egy széken is. A másik: a szünetben, sok-sok találgatás volt arról, hogy szerdára virradóra megazott-e a Békés megyei határ. Az igen válasz megnyugtatóan hatott. Hra bovszki Mihály, a békésszent- andrási Zalka Tsz elnöke meg is jegyezte: akkor hát nyugodtan tanácskozhatunk, hadd hulljon jó eső a bazad földre. Dupsi Károly Dr. Uimény Imre felssólalüsu a TOT-kongresszuson — A szövetkezeteknek jelentős szerepük volt abban, hogy az elmúlt években a mezőgazdaság gyorsabban fejlődött — mondotta többek között a miniszter —, a hazai mezőgazdaság olyan nagy Jelentőségű feladatokat oldott meg, mint az ország kenyérgabona-ellátása és a Icuko- ricatermesztés színvonalának növelése. A baromfi- és sertés- tenyésztés nagyarányú fejlesztése és a termelési színvonal stabilizálása a nagyobb visszaesés sektől mentes hústermelést segíti elő. — Örvendetes, hogy a termelőszövetkezetek gyorsütemű fejlődése a szövetkezeti tagok és alkalmazottak személyes helyzetének jelentős mértékű javulását is magával hozta. — A termelőszövetkezetek gazdasági sikereiket — a tagok és alkalmazottak szorgalmas munkája mellett — úgy érték el, hogy az állam megfelelő gazdasági és anyagi-műszaki feltételeket biztosított a gazdaságpolitikai célok eléréséhez. A miniszter ezután kifejtette, nem szabad figyelmen kívül hagyni a nagyarányú gazdasági és életszínvonalbeli fejlődést akkor, amikor a szövetkezetek gondjairól és problémáiról esik szó. Ezt azért is szükséges hangsúlyozni, mert a fejlődés' eredményei mellett az élelmi- j szergazdaságban kétségkívül adódtak olyan feszültségek” amelyek rontják a népgazdaság, egyensúlyi helyzetét. A gondok megoldására számos kormányzati intézkedés született, mindez azonban csak akkor érheti el célját, ha a mezőgazdasági nagy. üzemek, köztük a szövetkezetek vezetői is úgy gondolkodnak : a feszültségek feloldása nemcsak; népgazdasági érdek, hanem a ! mezőgazdaságé, a gazdaságoké is. A miniszter hangsúlyozta, hogy a nehézségek jelentős részét a gazdálkodás régi módszereivel már nem lehet megoldani, j korszerű, nagyüzemi, komplex módszereket kell elterjeszteni | például a cukorrépa- és a zöldségtermesztésben. Nagyon fontos, hogy a kutató intézetek és szakoktatási intézmények nagyobb segítséget nyújtsanak a termelőknek. Lényeges az is, hogy az új ismeretekkel rendelkező állami gazdaságok és szövetkezetek -segítsék azokat a nagyüzemeket, amelyek az új eljárások bevezetésén fáradoz. nak. Dr. Dimény Imre meggyőződését fejezte ki. hogy a szövetkezetek megértik, kihasználják a kormányintézkedések lehetőségeit, és úgy, mint a múltban, a jövőben is mindent megtesznek a feszültségek feloldására. Ezután méltatta az egységes szövetkezeti, törvény jelentőségét, majd foglalkozott a kedvezőtlen adottságú szövetkezetekkel. Elmondotté, hogy a gazdaságok helyzetének javítására a negyedik ötéves terv időszakára általánossá tették a leginkább bevált, költségtérítés-jellegű ár- kiegészítéses állami támogatást. A hitelek odaítélésénél — ha szűk keretek között is — megkülönböztetett elbírálást vezették be, de emellett még számos más kedvezménnyel is segítették gazdálkodásuk fejlődését. A kedvezőtlen adottságú gazdaságok helyzete az elmúlt időszakban javult, ami elsősorban a személyi jövedelmek növekedésénél mérhető le. Fejlődésük azonban nem ad okot elégedettségre: az elmúlt években például ezekben a gazdaságokban nem jutott elegendő anyagi erő az üzemfej lesztésd célok megvalósítására Ebben, a tekintetben továbbra is figyelemmel kell kísérni a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek helyzetét. Ezután a közös és háztáji gazdaságok együttműködésében rejlő .lehetőségeket elemezte. — Az eltelt öt évben e téren - is jelentős előrehaladás történt j — mondotta — Törvény biztosítja a közös és a háztáji gazdaság szoros együttműködését, szerves egységét. A szövetkezetek közgyűlésére bízták annak meghatározását hogy a tsz-tag háztáji gazdaságában — ló Ifivé, telével — milyen nagyságú állatállományt tarthat; a háztáji állattenyésztésben végzett munka — amennyiben a termékeket a közösön keresztül értékesítik — számos szociális juttatást biztosító tevékenységnek számít. Az intézkedések hatására az állattenyésztés egyes ágaiban — mint például a baromfi- és sertéstartásban — nőtt a háztáji gazdaságok termelése. De még további erőfeszítésekre van szükség. mert még mindig nincsenek teljes mértékben kihasználva a háztáji gazdaságban, illetvé a közös és háztáji gazdaság együttműködésében rejlő lehetőségek. Ezután a gazdálkodás terv- szerűségének és a szabályozórendszer stabilitásának kérdéseivel foglalkozott és megállapítottá: a terv megvalósítására a szabályozó eszközök adják meg a nagyüzemek gazdasági tevékenységének kereteit. Figyelmeztetett arra, hogy a stabilitás a szabályozó rendszer alapelvére, legfőbb jellemzőire vonatkozik, s nem lehet öncélú, mindenekfölött álló követelmény a szabályozó rendszer egyes elemeire /vonatkozóan. A változó körülmények miatt — éppen a kitűzött terveink megvalósítása érdekében — időnként szükségessé válik az egyes szabályozók módosítása. Idén például a ' mezőgazdaságban végrehajtott, illetőleg tervezett módosítások — a munkaigényes kultúrák termelésében, illetve a szarvasmarha-tenyésztésben — a negyedik ötéves terv céljainak megvalósítását szolgálják. A gazdasági fejlődés differenciálódásáról szólva kifejtette, hogy ez az egyes üzemekben — bizonyos határig — nem egészségtelen, sőt a rendelkezésre álló szűkös anyagi erőforrások hatékony felhasználása szempontjából alapvető kö- vételmény. A nem kívánatos differenciálódás csökkentésére —» a szabályozó rendszer egységes elvének szem előtt tartásával — számos jövedelemszabályozási, támogatási és hitelpolitikai intézkedés született. A progresszív föld- és jövedelem- adó az átlagszint alatt gazdálkodók számára a jövedelemelvonás tekintetében könnyítéseket relent, A rosszabb minőségű földön gazdálkodókat egyáltalán nem, vagy relatíve kevesebb földadó terheli, mint a jobb földön gazdálkodókat. Jogosnak tartotta a szövetkezeteknek azt a kérését, hogy a szabályozók egyes elemeit és mértékét a tervek időszakában lehetőleg ne változtassák, illetve, ha mégis ilyen döntésekre kerülne sor, akkor idejében tegyék közzé a rendelkezéseket. Dr. Dimény Imre ezután a mezőgazdasági termelők és az ipari feldolgozók bővülő kapcsolatairól szólva kiemelte: különösen jelentős a több éves szerződések rendszere, amely lehetővé teszi a biztonságos termény értékesítést és a biztonságos felvásárlást. A tartósabb együttműködés alapul szolgálhat a fejlettebb kooperációs formák megvalósításához is. Ezen a téren ezideig a boripar gft el jelentős eredményt azzal, hogy az áruszükségletének 70 százalékát már több éves szerződések alapján szerzi be és mintegy 400 gazdasággal alakított ki több éves szerződés®» viszonyt. A többi iparág területén is előre kell lépni ebben a tekintetben, inert például a húsipar az évi 4,6 millió sertésből mindössze 100 000 darabot vesz át több éves szerződés alapján. A vertikális kapcsolatok létrehozására az elmúlt években új jogszabályokat adtak ki, ezek alapján a különböző szektorokhoz tartozó szervek gazdasági társulásokat — egyszerű társaság és a közös vállalat — hozhatnak létre. A jelenlegi jogszabályok azonban nem segítik eléggé a szövetkezetek és az állami vállalatok közötti társulások létrehozását, ezért szükség van további korszerűsítésükre. A miniszter hangsúlyozta, hogy a fejlődést gátló tényezőket fokozatosan fel kell számolni és az együttműködések finanszírozására rugalmasabb megoldásokat kell kidolgozni. Felhívta a figyelmet arra, hogy az élelmiszeripari feldolgozó és értékesítő vállalatok vezetői, még nem mindenütt ismerték fel a vertikális kooperációk szükségességét. Nem vált eléggé • általános szemléletté az, hogy a kooperáció, a vertikális integráció nem valamiféle divat, hanem a termelés hatékonyságának fontos eszköze. — A mezőgazdaságban végbemenő technikád forradalom, az ezzel összefüggő specializálódás*, szakosodási folyamatok szükségszerűen írják elő a nyersanyag- termelés és -feldolgozás szakaszainak szervesebb összekap csokisát — mondotta. — Ameny- nyiben az érintettek nem ismerik fel, hogy az éJaLmiszerter- meíes növelése, a minőség javítása, a piachoz vaió rugalmasabb alkalmazkodás tulajdonképpen már a mezőgazdasági, nyersanyagtermelés megszervezésével a termelési rendszereik kialakításával kezdődik, és ebből kiindulva nem nyújtanak nagyobb segítséget éppen az ezt biztosító kooperációk létrehozásaira, akkor nem értik a kor követelményeit, a termelőerők és ezen keresztül a társadalmi haladás fejlődésének fékjévé válnak. A téeszek 'beruházásairól kifejtette: a mezőgazdasági, szövetkezetek beruházási lehetősége a negyedik ötéves tervben, a harmadik ötéves terv időszakához viszonyítva, mintegy 26 százalékkal növekszik. A nép- gazdasági tervnek megfelelően növelt 1971. évi beruházási előirányzatokat a szövetkezetek 109 százalékra teljesítették. A túlteljesítés annak ellenére következett be, hogy 1970—71-ben korlátozni kellett az építési beruházások ártámogatását. — Számítások szerint a téeszek az idén mintegy egymilli- urd forint értékű új építkezési kezdhetnek el — mondotta —. Folyamatban levő beruházása ik döntő része 1972-ben befejeződik. 1973-ban már mintegy 4 milliárd forint értékű új építkezésre kell idejében és jól felkészülniük, ami nem kis feladat. Végül arról beszélt, hogy a termelőszövetkezetek adják a mezőgazdasági termelés csaknem háromnegyed részét. A szövetkezeti gazdálkodás sikerei meghatározzák a magyar mező- gazdaság fejlődését. Reményét fejezte ki afölött, hogy a tsz-ek a következő években tovább növelik a termelést és áruikkal fokozatosan javítják a lakosság élelmiszerellátását s közben mindinkább — anyagilag és szó ciális téren Is — boldogul majd a szövetkezeti tagság. A kongresszus ma, folytatja munkáját i i Pihentünk, amíg a sebeink] rendbejöttek, és ezalatt sokat j mesélt a kapitány. Valahol Szi- j bénában volt mérnök a háború | előtt, felesége és két szép gyér- | make Leningrádban élt Mutat-1 ta a fényképüket. Három éve nem tudott a családjáról semmit Még azt sem, hogy élnek-e. A gyógyulás után új és nagyon komoly feladatot kapott. A szovjet egységek tudomására jutott, hogy a fogságba került magyar katonák között sok civil ruhába öltözött SS és nyilas tiszt rejtőzik. Ezeket kellett kiszűrni és kiemelni. — Nem volt könnyű. Amikor végeztünk a feladattal, végre vaiahára sikerült haza üzennem. Mogyorós alatt két tüzérségi állást kellett megsemmisítenünk. Mondtam a társaimnak, hogy itt él Pálinkás Ferenc bányász, édesapám régi jó barátja. Velem jöttek. így találkoztam Feri bácsinál Kurinyecz Sándor falumbéli emberrel. Mind a ketten kísértetnek néztek először, tapogattak, hogy tényleg én vagyok-e. A szovjet egyenruhában láttak, nem akartak hinni a szemüknek. Velük üzentem hasa, hogy élek, jól vagyok és amint vége lesz a háborúnak, hazaindulok. (Következik: Júniusban búcsúztunk)
