Békés Megyei Népújság, 1972. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1972-03-04 / 54. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA \ *912. MÁRCIUS 4., SZOMBAT Ara: 1,— forint XXVII. ÉVFOLYAM, 54. SZÁM Világ proletárjáig egyesüljetek! MAS Irány az országos verseny «X oldali Iskolai párbeszéd <4. oldal) Megszolgált tisztelet & oktal) Egyoldalú objektivitás <& oldal) Jövő heti tv-j rádióműsor (19. oldal) Á szocialista A határidők megtartása, a szigorú anyagtakarékosság és a minőség javítása Lakótömb — kilenc ssinttel Urbáa István, a Békés megyei Beruházási Vállalat dolgozója készítette a Békéscsabán felépülő kilencszintes lakónak első tömbjéről a makettet. A tervek szerint több ilyen, szemre igen tetszetős, kényelmes la* kásbeosztást ígérő épületet emelnek majd Békéscsabán a Kulich Gyula lakótelepen. (Fotó; Demény) , A gazdaságosabb termelés feltételei: brigádvezetők néphadsereg! küldötteinek tanácskozása A Magyar Néphadsereg polgári alkalmazottai és a Honvédelmi Minisztérium felügyelete alá tartós» vállalatok, intézmények dolgozód körében kibontakozott szocialista munkaverseny és brigádmcagalom tapasztala, iáit, eredményeit, további feladatait összegezték pénteken a Honvédelmi Minisztériumban rendezett tanácskozáson. A beszámoló szerint a Honvédelmi Minisztérium felügyelete alatt álló vállalatoknál, intézmények. aél működő szocialista brigádok száma meghaladja * hétszázat (MTI) Szakszervezeti tanácsülés az építőknél Rendkívül fontos és az egész idei esztendőre meghatározó jelentőségű tennivalókban döntött tegnapi, péntek délelőtti ülésén a Békés megyei Áilami Építőipari Vállalat szakszervezeti tanácsa. Az ülésen, amelyen részt vett Kóréh Ferenc igazgató és Iga István, a vállalat pártbizottságának titkára, Regős János szb-elnök vezetésével tanácskoztak a megjelentek. Elsőként Galovicz György ízb-titkár számolt be a két tanácsülés közötti időszakban kifejtett tevékenységről, majd Győri János gazdasági igazgatóhelyettes ismertette a múlt évi gazdasági eredményeket és tapasztalatokat. Többek közt elmondotta, hogy tavaly Befejeződtek a helyi lépfrontbizottságok választásai Alakuló ülést tartanak a járási bizottságok A február 1-én megkezdődött választási gyűlések sorozata befejeződött megyénkben. Az üléseken csaknem 19 ezer ember adta szavazatát a 17 tanyai, 75 községi, 9 városkörzeti és négy városi népfrontbizottság tagjainak megválasztásához. A különböző szintű bizottságokba összesen 3605 tagot választottak. A régi bizottsági tagoknak mintegy 40 százaléka cserélődött ki a spontán jelöléssel, a választási demokratizmus növekedésével. A gyűlésen való részvétel is igazolja a lakosság közélet? aktivitását, hiszen csaknem 700-an kértek és kaptak szót. a felszólalók igényeik bejelentésekor számoltak saját településük anyagi lehetőségeivel és önkéntes felajánlásokat tettek' több helyen kérésük megvalósításához. A felszólalásokat a népfrontbizottságok nyilvántartásba Vették és az érdemi intézkedéseket megteszik. Most, a helyi választások befejezése után március 4-e és 15-e között tartják meg a népfront járási bizottságok alakuló üléseiket, ahol megválasztják a járási tisztségviselőket és meghatározzák a további tennivalókat. ■— a megelőző évhez képest kisebb munkéslétszámmal — 3,5 százalékkal növekedett a termelés, kedvezően javult a bérgazdálkodás és az eszközkihasználás. Ennek eredményeként a termelés növekedése kizárólagosan a termelékenység emelkedéséből származott. Ezután t— a vállalat vezetőségének megbízásából — javaslatot tett a nyereség felosztásának módjára. A múlt évi munka alapján ugyanis 2 millió 40 ezer forint nyereséget oszthatnak ki március 10-én. A számítások szerint ez átlag 10 napi keresetnek megfelelő nyereségrészesedésnek felél meg. Figyelembe véve azt, hogy a múlt esztendőben nem fizethettek nyereséget, a fejlődés igen jelentős. Az előterjesztett javaslatot a szakszervezeti tanács elfogadta és egyhangúlag jóváhagyta. így az értekezletet követően már hozzákezdhettek a számításokhoz, a jövő heti kifizetés előkészítéséhez, Azt azonban, hogy jövőre is legalább ennyit vagy meg többet kioszthassanak, annak feltételeit az idén kell megteremteni. Erről tájékoztatta a szakszervezeti tanács tagjait Kerekes István műszaki igazgatóhelyettes, amikor az idei vállalati terv főbb adatait és a szocialista munkaverseny célkitűzéseit ismertette. A múlt évhez képest az idén legalább 3—4 százalékkal szükséges növelni a termelést, ezen belül 902 lakást kéU átadniuk. Mégpedig folyamatosan, már az első negyedéviül kezdve. Mindez viszont csak akkor valósulhat meg, ha szívós munkával eleget tesznek a három legfőbb követelménynek: vagyis pontosan megtartják a beruházásoknál és az építményeknél a határidőket, szigorúan takarékoskodnak az anyagokkal és javítják a munka minőségét. A szocialista munkaverseny mozgalomnak is elsősorban ezeket a feltételeket keli kielégítenie ahhoz,hogy javuljon a munka- és üzemszervezés, növekedjen a nyereség tömege S hogy mindezért érdemes jól és még jobban dolgozni, ezt támasztotta alá a részesedési alapból képzett jóléti keret költségvetésének jóváhagyása is. Az idén kulturális, szociális és sportcélokra 300 ezer forintot, segélyezésre pedig 160 ezer forintot szavaztak meg. Nem kétséges, csak az idei eredményesség-javulás teszi lehetővé, hogy jövőre ennél még nagyobb ösz- szeg felett dönthessenek. Ez viszont — mint ahogyan az értekezleten többen hangsúlyozták — csak úgy érhető el, ha 1972-ben tovább javul a termelés és a gazdálkodás hatékonysága. Minden bizonynyal az ezután következő tettek . is azt erősítik meg, hogy az idei megalapozott tervek valóra válthatók. Ehhez jó ösztönzést adhat a közeljövőben kifizetendő nyereségrészesedés is. P. P. ft tartalékok sokat segíthetnek Több Okból nehezedne!: a íakarmánygandok. Az állattartó egyéniek és alkalmazottak hosz- szú sort állnak, hogy néhány zsák ipari eredetű takarmányhoz jussanak, vagy éppen ha lehetséges, gazdasági abrakot vásároljanak a Békés megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalattól. Néhányan neheztelnek a hiányos ellátás miatt. Azt mondják, hogy szabad a takarmányforgalom, miért nem lehet kapni amit éppen keresnék. Egyesek szép számmal tartanak házuk táján sertést, sőt szarvasmarhát is hizlalnak, mások pecsenyecsirkét nevelnek vagy éppen baromfiállományukkal tojást termelnek. Ha ezek a jószágok nem kapnak takarmányt, akkor a fogyasztók és az export sínyli meg. Más a helyzet a termelőszövetkezeti tagok esetében, akiknek a közös gazdaság munkaegységre juttat szemesterményt. De térjünk vissza azokra az alkalmazottakra, akik jövedelem-kiegészítésből, vagy éppen hobbyból foglalkoznak állattartással. Kétségtelen igaz, hogy a kormány szabaddá tette a ía- karmányforgalmat, ami azt jelenti, hogy bárki vásárolhat bármilyen tételt. Ez az intézkedés kedvezően hatott az állat- tenyésztés és az állattartás fellendítésére. 1971-ben 136—137 ezer hízott sertést vásároltak fel a megyében azoktól, akik kedvtelésből, vagy éppen üzletszerűen foglalkoznak sertéshizlalással. Ezek a sertések kivétel nélkül a népgazdaság asztalára kerültek az állatforgalmi és húsipari vállalat útján. Ez az élősertés nagy tétel az ország húsfogyasztásában! A gyulai vágóhídon évente 119—120 ezer sertést dolgoznak fel. így hát nemcsak az állattartókat, hanem a népgazdaságot is érinti az egyre nehezedő takarmánybeszerzési gond. Ez a gond egyesek részére a jövőben tovább fokozódik. A Békés megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat elsősorban azokat szolgálja ki táptakarmánnyal, akik a gyártáshoz szükséges kukorica-alapanyagot biztosítják. Ezzel a módszerrel valószínű — a jelenlegi koncentrátum-ellá- tást figyelembe véve — március helyett május közepéig sikerül megszervezni az egyéniek közötti takarmányforgalmazást Aki tehát kukoricát ad, szerencséje lehet, mert cserébe táptakarmányt szerezhet. S ki tud kukoricát vásárolni? Lényegében mindenki, hiszen az elmúlt esztendóoen megyénkben rekordtermést takarítottak be a tsz-ek és a háztáji gazdaságok. Kereskedelmi és gazdasági szakemberek véleménye szerint a szövetkezetekben és a háztáji gazdaságokban, sőt a „hobbybői' állattenyésztéssel foglalkozók udvarában is ösz- szesen 9 ezer vagonra becsülik a takarmányfelesleget. A termett 49 ezer vagon kukoricából tehát jól megoldható a megye összes állatállományának takarmányellátása! Ä szükséglet ugyanis — számítások szerint — 40 ezer vagonra tehető. A tényleges felesleg tehát 9 ezer vagon! Az állattartók bizonyára örülnének annak, ha ez a 9 ezer vagon kukorica-tartalék most piacra kerülne. Ebben az esetben a fokozódó takarmánygondok megszűnnének, s az állami takarmányértékesítő telephelyekén zökkenőmentessé válhatna az ellátás. A takarmányok szabad forgalmazása ugyanis nemcsak a gabonafal- vásárló munkájára értendő, hanem mindazokra, akik felesleges készlettel rendelkeznek. Bocsássák áruba, hogy a távaszi nehézségeket megyénk állattartói könnyebben leküzdhessék. Dupsi Károly
