Békés Megyei Népújság, 1972. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1972-03-23 / 70. szám
i£8®OTIB338S!i:<ÍiS#4®®BiSÍá/ Tej-totó Ziadánjban Újszerű „népi játék” alakult ki néhány éve Zsadányban — tájékoztatta rovatunkat Göndöcs Péter általános iskolai igazgató. A játék lényege a következő. Ha az ÁFÉSZ-fooltban lehet tejet kapni: 1-es, ha a tejbegyűjtő helyiségben: 2-es, ha sehol sem lehet kapni: x. Sajnos ez utóbbi a leggyakoribb. A játék izgalmát fenn tudják tartani, mivel az árusítás helye olyan gyakran változik, hogy még a legrutíno- sabb tippelők is csak ritkán találják el. A zsadányi tejtotónak még az a különlegessége is megvan, hogy itt nem lehet nyerni, csak veszíteni Az elmúlt napokban reformot vezettek be a játékba, hogy csak akkor lehet kapni tejet, ha a vásárlási szándékát az illető előző nap bejelenti. A lakosság kérésére a Zsa_. dány és Vidéke ÁFÉSZ már több alkalommal kérte a békésu csabai és a debreceni tejellátó központot, hogy lássák el őket higiénikus, nyersen is fogyasztható csomagé« tejjel, de minden esetben visszautasították a kérést A tejtermékkel való ellátással is hasonló a helyzet Mivel csak ötliteres tartályokban hoznak forgalomba tejszínt, ennyit pedig egyetlen háztartásban sem lehet egyszerre elfogyasztani, így gyakorlatilag ehhez sem tudnak hozzájutni „Csodálatos" dolog; falun, ahol a tejet termelik, nem lehet tejhez jutni. Amikor e sorokat közöljük, Zsadány lakosságának kérelmét tolmácsoljuk. Szeretnénk végre abbahagyni az ilyen jellegű totózgatást, és minél több, egészséges tejet fogyasztani! Köszönő sorok r — Engem nagyon meghatott ez a ritkán előforduló becsületesség és ezúton kérem Önöket, hogy írjanak pár köszönő sort az Önök újságjában — fejezd be levelét Medgyesi Miháiyné, Békés, Petőfi Sándor u. 37 szám alatti lakos. Levele elején egy 5,becsületes történetet” közöl velünk. Ugyanis március 10-én a békési ÁFÉSZ kis-presszójában járt férjével, s onnan, hazaérve nem találta pénztárcáját Mindjárt gondolta, hogy csak a presz- szóban hagyhatta. Mint írja, egy kicsit elkeseredett, mivel úgy gondolta, hogy úgysem fogja ott találni és akkor pedig elvész a heti kosztpénze is. De azért visz. szasíetett. A kiszolgáló személyzet egyik dolgozójának elmondta, mi történt vele, mire a kiszolgáló átnyújtotta az immár megkerült pénztárcát * Kedves Medgyesi Pálné! Mint látja helyt adtunk sorainak. Annyit azonban hozzáfűzünk, hogy ez a becsületesség ma már nem is olyan „ritkán előforduló”. * I Az utca „dísze" Békéscsabán, a 19-esek tere mellett, az Álmos utcában áll egy rozzant kocsi — kezdi levelét Fekete Ilona békéscsabai olvasónk. — Ügy néz ki, valaha bútorszállításra használták. De ez már régen lehetett, és azóta gazdátlanul hever a régi jármű az út mellett De nem az a legnagyobb baj, hogy a roncstemető helyett az utcaképét pontja, hanem, hogy az utcabeli gyerekek balesetveszélyes játszóhelye. A rendkívül rozoga kocsi teteje bármikor beszakadhat a rajta ugráló gyerekek alatt vagy egy rossz mozdulat folytán leeshetnek a mintegy kél méter magas kocsiról. Olvasónk lapunkon keresztül kéri a kocsi hajdan volt gazdáit, szíveskedjenek cselekedni végre és szállítsák el ezt a balesetveszélyes „játékszert”, Ne tessék lemondani a Népújságot! Minden lapban helyet kap •— nálunk rendszeresen a hátsó oldalon, — az úgynevezett impresszum, amelyben többek között a szerkesztők, a rovatvezetők nevét, a szerkesztőség, a lapkiadó vállalat címét, telefonszámait, az előfizetés árát közöljük. Nos, egy ilyen impresszumot vágott ki a Népújságból Sz. J.-né békéscsabai olvasónk. Közli velünk, megdöbbenve olvasta az impresszumban: „Előfizetési díj egy hónapra 80,— Ft”, a korábbi 20 forint helyett, s ezért le akarja mondani az újságot. Ami igaz, az igaz. A beküldött impresszumban az apróra nyomtatott, elmosódott szám valóban inkább nyolcvannak tűnik, ám áremelésről szó sincs. Olvasóink elnézését kérjük a nem eléggé olvasható szám miatt, de mint már bizonyára észrevették, azóta minden példányunkban világosan látható: 20,— Ft. Amiatt tehát ne tessék lemondani a Népújságot! Egyébként, most hazabeszélek: a magam részéről még a nyolcvan forintot sem sajnálnám érte.., V. Z. KICSIT FURCSÁI Nincs szükség társadalmi munkára? — Este van. Csendesen szemerkél az eső. A mezőberényi főutcán nappali fényt árasztanak a higanygőz-lámpák. A főtéren több emeletes építkezés folyik. Szépül Berény. Míg e változásokon elmélkedem, sétálok. Talpam alatt cuppog a vizes beton, de még így is jól, kényelmesen lehet közlekedni. Aztán,... aztán nyakig sárosán I felállók. Nem vettem észre hogy közben hazaértem, a Mátyás király utca nem betonjárdáé oldalára. Hát, igen, itt nem minden olyan szép mint az előzőkben említettem, mert 40 éve nem újították fel a gyalogjárót Az esőben mozgó téglák kettős feladatot látnak el. Részben fröcsögnek lábszárra, házfalra, másrészt pedig együtt indulnak el' a siető embereikkel, akik ezután tápószkodhatnak fel a földről... mint én az előbb. A fenti sorokat dr. Várhalmi Dániel, Mezőberény, Mátyás király utcai lakos írta. Megtudtuk leveléből, hogy többször is járt a községi tanácsnál felújítási kérelemmel js tanácstagi beszámolón is említést tett erről. Az eredmény: semmi. Az utca lakódnak egy része jvasolta, hogy még ha használt téglát kapnak, házilagosan akkor is kijavítják a járdát Az eredmény: semmi. Levélírónk panaszai «suton továbbítjuk a Mezőberényi Nagyközségi Tanácsnak. Azt tér. mészetesen tudjuk, hogy nem lehet néhány év alatt a nagyközség valamennyi utcájában az elhanyagolt járdák helyett mindkét oldalon újat építeni. Az erre fordítható összeg: „véges". De a felajánlott társadalmi munkát talán mégis igénybe lehetett volna venni... Válaszolnak az illetékesek „Vándorol" a jelzőtábla Lapunk március 9-i szamában Parkírozni tilos? címmel írtunk. Az írásra most választ kaptunk a megyei rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztályától. Idézzük a levelet: „A Békéscsabai Városi Tanács építési és közlekedési osztályával 1971 őszén a békéscsabai Kazinczy u. páratlan oldalán parkírozni tilos jelzőtáblák elhelyezését határoztuk el. Az építési és közlekedési osztály ék. kor a jelzőtáblákat el is helyezte. Mivel nem állt rendelkezésre elég tábla, a Tábor utca és a Kazinczy utca kereszteződése után (az ABC-áruház előtt) nem helyeztek el. Ezt követően felvettük a kapcsolatot a városi tanáccsal, s azt a választ kaptuk, hogy 1972. január 21-én a jelzőtáblát megrendelték és azt elkészülte után azonnal kihelyezik. Ez a mai napig még nem történt meg. A Népújság március 15-i számában „Értelmetlen jelzőtábla” címmel megjelent egy cikk az Irányi utca bal oldalán elhelyezett jelzőtábla, valamint a helytelen rendőri intézkedés miatt. A városi tanács építési és közlekedési osztályánál intézkedtem, hogy a jelzőtáblát távolítsák el, és a Kazinczy utca—Tábor utca kereszteződésében állítsák fel, azon a helyen, ahol március 9-i számunkban kérik. A tanács illetékesei ígéretet tettek, hogy soron kívül intézkednék az ügyben”. Jogos volt a bírálat Kevés a csomagolópapír címmel adtunk helyt rovatunkban március 2-án Sellei Jenő, kétegy- házi lakos panaszának. A megyei tanács kereskedelmi felügyelőségétől kapott tájékoztatás szerint a panasz ügyében ellenőrzést tartottak, s azt jogosnak találták. Zsurka Györgyné, kétegyházi vegyeskereskedő nem tett eleget a kenyér csomagolásáról szóló rendeletnek és módosításának. A forgalomba hozott kenyeret, péksüteményt az ellenőrzés idején és korábban — mintegy két hét óta — nem csomagolta. Nem rendelkezett a csomagoláshoz szükséges papírral, azt a nagykereskedelmi vállalattól mégsem rendelte. A PIÉRT arról tájékoztatta a kereskedelmi felügyelőséget, hogy az év folyamán csomagolópapírból megfelelő mennyiséggel és minőséggel rendelkeztek, ki tudták elégíteni az igényéket. Zsurka Györgyné vegyeskereskedővel szemben a kereskedelmi felügyelőség szabálysértési eljárást kezdeményezett. minden csepp je aranyat ér? Békéscsabán, a Könyves u. és a Rózsa Ferenc u. sarkán egy igen jóvízű artézi kút van. örül. nek a jó víznek az ott lakók, de szomorúan látják, hogy a drágja víz éjjel-nappal elfolyik. Nincs rajta csap, nem lehet elzárni. Igaz, egyszer már tettek rá csapot — van ennek már öt esztendeje is —, de azt hat hónap után leszerelték. Azóta már hatalmas mennyiségű víz folyt el a fűtőház melletti legelőre, a jövendőbeli strand helyére. Igaz, hogy ott elfér, de talán az sem lenne rossz megoldás, ha az illetékesek végre egy csapot szerelnének féL hiszen mint a plakátokon és gyufásdobozokon látható hirdetés is írja: a víz nagy érték. Már megint távirat-ügy! — Joggal vagyok felháborodva, úgy érzem — írja egyik békéscsabai olvasónk. — Az történt, hogy egy táviratot szerettem volna feladni telefonon. Annak rendje és módja szerint tárcsáztam is a távírdát. Kértem a szogálatot teljesítő hölgyet, miszerint szeretném, ha a táviratot még a délelőtt folyamán kivinnék. Ö közölte velem, hogy kevés ember áll rendelkezésre, azok is jelenleg mind éppen táviratot kézbesítenek. Kérdeztem tőle, hogy segít-e a dolgon, ha íimsÁCi 1972. MÁRCIUS 23. . „sürgős” megjelöléssel adom fel a táviratot. Persze, akkor soron- kívül kiküldjük —• közölte velem. Örültem, hogy így „rendeztük” a dolgot, s nyugodt voltam, hogy a címzett időben megkapja, Gondolom — dupla díjért — nyugodt is lehettem volna. Annál nagyobb volt a sérelmem és bosszúságom, amikor megtudtam, hogy a délelőtt fél 10-kor feladott táviratot — a postától 3 kilométerre levő címzett délután 4 órakor kapta meg amikor a távirat szinte már aktualitását vesztette.” Megjegyzésünk talán annyi: szeretnénk, ha a posta végre tenne valamit, hogy ne csak a táviratok, hanem a panaszok is „aktualitásukat” veszítsék. Sziszük Mátyás olvasónknak nem ez az egyetlen panasza. Mint jaminai, jól ismeri kerületét és észrevette, hogy a Madách és az Orosházi út sarkán szintén folyik a víz a kútból. Igaz, itt némiképp más a helyzet, mert itt felszerelték a csapot, csak éppen nem lehet elzárni. A másik különbség pedig hogy a rét helyett itt a szennyvízelvezető csatornába folyik az értékes ivóvíz. Csodáljuk, hogy a vízműveknél még senkinek sem tűnt fel a rengeteg pocsékba menő víz, vagy talán ők nem olvasták a sűrűn látható reklámszöveget? A Szerkesszen velünk ro- j vatot összeállította: Vitás zek Zoltán naaBSDaBBsaBseaeassseaaSBsasaasagsasEM^
