Békés Megyei Népújság, 1972. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1972-03-23 / 70. szám
A felélénkülés korszaka kezdődőt! Tanácskoztak a Körös-menti írók és meghívottak öt hónappal ezelőtt Békésen találkoztak a megyében élő Írók, hogy megbeszéljék közös dolgaikat, az alakuló, és prosperitást mutató Körös-menü irodalmi élet új szakaszának problémáit. Az akkori tanácskozáson a lényeg így fogalmozódott meg: folyamatos, és mind magasabb szintű alkotómunkára van szükség, mert a végekről amúgy is nehezebben hallatszik fel a szó. A békési találkozó óta eltelt öt hónap változásait volt hivatva a Békéscsabán, március 21- én megrendezett újabb tanácskozás elemezni, összegezni a tanulságokat és a közeljövő tennivalóit A TIT Értelmiségi Klubjában közei 30 megyében élő írót és meghívottat — közöttük Enyedi G. Sándort, a megyei pártbizottság titkárát — üdvözölhetett Sass Ervin, lapunk művelődés- politikai rovatának vezetője. Bevezetőjében, elsősorban emlékeztetőül, röviden vázolta a megye irodalmi életének utolsó másfél évtizedét Szólt arról, hogy az e vidéki irodalmi élet az ország irodalmi életének része, és az itt születő alkotások, az írók tevékenysége a magyar irodaiamhoz tartozik. Beszélt a7 elmúlt másfél évtized publikálási próbálkozásairól, a Békési Üzenetről, a Viharsarki Életről, melyek még a 60-as évek elején szűntek meg, majd egy újabb koncepció kialakulásáról, mély gyűjteményes kötetek kiadásának lehetőségével segítette és segíti azt, hogy a megyében élő írók és ködtők műveikkel az országos közvélemény elé lépjenek. Bejelentette, hogy a Békés megyei Népújság Köröstáj című kulturális melléklete — mint ismeretes — 1962 óta jelenik meg rendszeresen, vasárnaponként két oldalon. Ez a melléklet a megyében élő írók fóruma, fiatal alkotók bemutatásának jó eszköze, a megye irodalmi életének általában hű tükre. A rendszeres megjelenés tízéves jubileumát ünnepi irodalmi délelőttel kívánják emlékezetessé tenni. Június 4-én, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum kiállítócsarnokában rendezik meg a jubileumi irodalmi délelőttöt, melyen a Jókai Színház művészei tolmácsolják a Köröstájban publikáló legjelesebb írók alkotásait. Az ünnepélyen közreműködik a Békéscsabai Zeneiskola kamarazenekara, és ebből az alkalomból nyitják meg a Békés megyei Népújság három éve kezdődött kamaratárlat-soroza- tán szerepelt művészek gyűjteményes kiállítását is. A bevezetőt Filadclfi Mihály, a „Csönd és a szó között” című, készülő gyűjteményes kötet egyik szerkesztője egészítette ki. Ismertetve a kötet előmunkálatait Közölte, hogy a Békés megyei Nyomdaipari Vállalat figyelmes segítőkészsége lehetővé teszi, hogy a húszegynéhány író műveit tartalmazó kötet már az Ünnepi Könyvhétre megjelenik. A kötet borítólapját Cs. Pataj Mihály Szegeden élő. Békéscsabáról elszármazott festőművész készíti. A találkozó résztvevői ezután ritkán tapasztalható aktivitással és elemzőkészséggel mondták ed véleményüket a Körös-menti irodalmi életről, a Köröstáj jubileumi ünnepségéről, és a békéscsabai városi tanács, valamint a megyei tanács eléggé nem dicsérhető segítőkészségéről, mellyel mecénása lett az Itt élő íróknak, és jelentős anyagi támogatással a gyűjteményes kötet megjelentetését biztosították. Ö Kovács István: A békési találkozó jó ízeivel jöttünk ide. Soha olyan közel nem kerültünk egymáshoz, mint akikor, bár úgy érzem, ez a mostani összejövetel magasabb szintű folytatása lesz az öt hónap előttinek. Végre konkrét dolgokról beszélhetünk! Jubileumi irodalmi délelőttről, gyűjteményes kötetről. A Köröstái-ban megjelenő írókat társadalmi megbecsülés övezi. Várnak tőlünk valamit, és ez is megnyugtató a jövőt illetően. Dr. papp János: Az utóbbi hat esztendő valamennyi Tisza- táj számát átnéztem. Megdöbbentett az az aránytalanság, ahogyan abban a szegedi szerzők szerepelnek. Pedig a Tiszatá] a Délmagyarorszáigon élő írók fóruma lenne, nemcsak a szegedieké. Meg is fogalmazódott a Tiszatáj köreiben a vélemény: a Békés megyeiek jelenjenek meg napilapjuk kulturális mellékletében, vagy a Békési Életben. Igaz, hogy a Békési Élet nem irodalmi antolósS a saját lübufcon. Véleményem szerint ez utóbbi a legjobb választás. Jelentős fórum a megyei pártbizottság lapjának Köröstáj című melléklete. Vasárnaponként 40 ezer példányban jut el az olvasókhoz, ez már komoly bázis. Idővel a Köröstájból folyóirat is alakulhatna. ehhez azonban az szükséges, hogy az itt élő írók rendszeresen dolgozzanak, mindig jobb műveket hozzanak létre, benne éljenek a társadalmi közéletben, és legyen mondanivalójuk az emberék számára. Kovács György: Sokan vagyunk itt. akik már szegedi egyetemista korunk óta ismerjük a Tlszatájat. Akkor is belterjes volt, ma méginikább azzá változott. A szerkesztőségben kézirattal jelentkezőknek még választ sem adnak. Lehet, hogy ez nem egészen általános, de sokak tapasztalata.., Jó fórum a Köröstáj, csak élni keld vede. Cserei Pál: Felesleges ener- giapocséklás Szegedet, vagy Debrecent kerülgetni. Végeredményben több mint 10 éve a Köröstáj az egyetlen, állandó fórum az itt élő írók számára. Az ünnepséggel, mellyel a rendszeres megjelenés 10. évfordulóját ünnepeljük, lezárul egy szakasz. A Köröstáj mellett most már új lehetőségek, új tervek kellenek. Nem vitás, hogy az újság sok emberhez szól, de a gyűjteményes kötetekről lemondani nem lehet, mert országosan csak ezek által lehet jelentkezni. Tavaly beszéltem arról, hogy a végekről sokkal nehezebben hallik fel a szó az irodalmi élet centrumába. Ez így van most is. Saját lábunkon kell járni, és töreked. szatájről, mely úgy érzem kÖzJ unalomba. fulladt. Alig van benne érdekes írás, és hovatovább csak egy kisebb szegedi kör publikálási fórumává változott. Pedig nem valószínű, hogy ez a feladata. Varga János: Ha fejleszteni, erősíteni akarjuk az itteni irodalmi életet, akkor dolgozni kell. A minőségi változáshoz mennyi-, ségre van szükség. Köztudott, hogy a mennyiségből lesz a minőség. másképp fogalmazva: sok írás közül több színvonalasabb kerülhet ki. Varga István: Mint a megyei tanács műve’ődésügyi osztályának főelőadója a realitásokra hívom fel a tanácskozás figyelmét. Az irodalom támogatása elsősorban anvagi kérdés. Köztudott, hogy pillanatnyilag nem tudunk minden igénvt kielégíteni, de a megjelenés előtt álló gyűjteményes kötet a támogatás készségét bizonyítja. Parm Miklós: A Köröstül útján kellene eljutnunk egy önálló folyóirathoz. Ennek lehetőségét biztosítva látom, természetesen ezúttal nem anyagiakra, hanem a meglevő szellemi erőkre gondolok. Már a békési találkozó is bizonyította, hogy megélénkült az irodalmi élet a Körösök mentén. Ez jó jel és örömünkre szolgál. Enyedi G. Sándor: A megyei pártbizottság nem öncélúan támogatta az irpdalmat, ami itt születik. Az a jó, ha az irodalom is segíti azt a küzde1 met, amelyet az emberek jobb é1 étéért folytatunk. Az irodalom illeszkedjen bele saiétos művészi eszközeivel a közéletbe, és pezsdítse azt. írni kell. ez a legfontosabb. minél többet, jobbat és i»azabbal Dr. Szudy Géza: Ieen, erről van szó! Az állandó alkotói fogia, de erre úgy látszik, senki sem gondolt. Enyedi G. Sándor: Három alternatíva állhat az írók előtt. Szeged, Debrecen, vagy megállA tanácskozáson: Varga János, Cserei Pál, Ambras Zoltánná, a Megyei Művelődési Központ munkatársa, és Tótb Lajos. ni arra. hogy a Körös-menti irodalomnak országos visszhangja legyen. Bónus István: Rossz véleményem van és volt régóta a TiAz Írók egy csoportja a F1ala-csárda melletti Betyár-dűlőn: Csoór István, Tőth Lajos, Go Kovács István,, és Enyedi G, Sándor, a megyei pártbizottság titkára, (Fotó: D edény j. lyamatról. Nem lehet úgy írni, hogy háromhónaponként írok valamit Nem vagyunk „főhivatású” írók? Ez semmit sem jelent, és semmit nem magyaráz meg. Azt, hogy az életben mi a fő hivatásom, azt én magam döntöm eL Fiiadéin Mihály: Az íróság életforma akkor is, ha ez ember nem abból él. De nézzük önmagunkat kritikusan, ez-e az életformánk mindig? Csoór István: A Köröstáj jubileumáról is beszéltünk. A miénk ez, állandóan megielénhe- ttink benne. Többször is megjelenhetnénk, de úgy látszik, nincs az írók fiókjában elég írás, pedig benne élünk az élet sodrában, rengeteg a téma... Engedjétek meg, hogy hangsúlyozzam: nincs olyan meghatározás, hogy megyei író. írók vagyunk, Békés megyében élő írók. Mint ahogy nem megyei festő Koszta Rozália vagy Lipták Pál. A tanácskozás végén Iltauszki Tibor, a Meívei Művelődési Központ igazgatója tájékoztatta a résztvevőket az irodalmi isme- retteztesztéssel kapcsolatos tér. veikről, és arról, hoav ebben miiven szer-enet szánnak a megyében é'ő íróknak. A R"vés me-Tvei N^o’Vság Szerkesztősége ezután a Fialz-cs^rd^ba-n ebeden látta vendéről az írókat és a meebfvot+okat. abol a ennarvtat és véleménycsere folytatódott.
