Békés Megyei Népújság, 1972. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1972-03-19 / 67. szám

Ipari munkavédelmi tanácskozást rendeznek Békéscsabán Az MSZMP megyei bizottsá­gának gazdaságpolitikai osztá­lya és a Szakszervezetek Megyei Tanácsának munkavédelmi bi­zottsága március 23-án, csütör­tökön délelőtt 9 órai kezdettel ipari munkavédelmi tanácsko­zást rendez Békéscsabán, az SZMT székházában. A tanácskozáson Prókai Fe­renc, az SZMT munkavédelmi bizottságának vezetője tájékoz­tatja a részvevőket az üzemi balesetek vizsgálatának főbb ta­nulságairól, a munkahelyek biz­tonságtechnikai, egészségügyi és szociális ellátásának helyzetéről, valamint a kormány 2019/1971. (V. 25.) sz. határozata megvaló­sításával kapcsolatos idei felada­tokról. K ocogj, hogy el ne HÍZZ! KOCOGJ, HOGY FIATAL MARADHASS! KOCOGJ. HOGY MEG­ŐRIZD EGÉSZSÉGED! Akárhova nézek, bármit kap­csolok is be, ami szél, mindenütt ezeket a .felhívásokat látom, hal­lom. Lassan tényleg kocogni kez­dek. Először csak poroszkálok. Amikor meg elém kerül a tábla, hogy :• FUSS NAPONTA TlZ PERCÉT, TlZ ÉVVEL TOVÁBB ÉLSZ! — már futok. Rohanok zihálva, kétségbeesetten kapkod­va a levegő után. Az ilyen és ehhez hasonló tortúráktól elszo­kott testem lila lesz a légszomj, tói. Megszédülök éppen a zebra közepén. Autó fékez csikorogva. Valaki a gyalogjáróra vezet. Ne­kitámaszt a falnak. — Mit rohan úgy? — kérdi és otthagy. Én meg gondolkodom. A fal­nák dőlve. Ilyen féleszűt! Hagy­tam magam átverni: mi az, hogy tíz évvel tovább élek? Minél élek tíz évvel tovább? Azt mondják annál, amennyit akkor élnék, ha nem kocognék. Miért, talán tudják, hogy ügy mennyit éltem volna? Illetve él­nék? Mert egyelőre még élek, bár ez a kocogás így az autóval együtt majdnem végképp betett nekem. És különben is. Ha hirtelen ragad el a halál? Még az az örömöm sem lesz meg, hogy meg. állapítsam például, hogy jó: most 60 éves vagyok, igaz, hogy haldoklóm, de ha nem kocogtam volna, akkor most csak 50 éves lennék. Vagy hogy is van ez? No szóval, a lényeg az, hogy ez az egész kocogás így nem egy kifizető dolog. És még csak nem is igazságos. Mert: mondjuk van egy 50 éves ember meg egy húszéves. Mindketten egyszerre kezdenek el kocogni a plusz tíz évért. És mondjuk mindketten 80 éves korukban hunynak eL Akkor így az egyik csak 1800, a másik meg 3600 órát gürizett ugyanazért a tíz esztendőért. Jó, erre mondhatják azt, hogy akkor várja meg a 20 éves is, míg 50 éves lesz és akkor kezd­jen kocogni. És ha csak 50 év volt neki összesen kiírva a nagy- könyvben? Akkor ugye, lecsú­szik a dologról. Meg aztán itt van ugye. az emberi telhetetlenség is, amit egy egyszerű számítás a végle­tekig felfokozhat: Ha napi 10 perc kocogással tíz evet lehet nyerni, akkor joggal reménykedhetünk abban, hogy napi 20 perccel meg húsz évet. És így tovább és így tovább. Hát ez az, amiért én úgy dön­töttem, hogy egyelőre még nem kocogok. Ugyanis kérem: van ugye 24 óra durván egy napban. Ebből nyolcat alszom, kettőt töl­tök étkezéssel, mondjuk még nyolcat íróasztal mellett és egyéb helyen ülve. Marad hat óra. Ez testvérek között is meg­van 360 perc naponta. A vasár­napokat leszámítva, üsse kő. le­gyen átlagban 300 perc. Ennyit futok én kérem naponta körül­belül tíz éve. fi smjmsss W 1973. MÁRCIUS 19. Akárhogy is számolom, lesz te­hát 300 plusz évem. De nekem elég az egy harmada is. Húszéves már elmúltam. Addig tehát biz­tos, hogy éltem. Onnan számít­va a többletet pedig van még egy kis időm elkezdeni a koco­gást. Addig is, ha megbocsájtanak, rohanok tovább, mert már így is elvesztett a fecsegéssel jó néhány percem! (kőváry) Magvetés a 130 méternél is hosszabb fólia házban, A megye legnagyobb fólia-„városa” Amíg nem késő A közelmúltban az egyik este Békéscsabán a Tanácsköztársa­ság útján a könyvesbolt köze­lében egy feketehajú gyerek pattant elém. —■ Adjon egy forintot — Mit? •— Forintot. — Minek? — Fagylaltra. — Ügy beszélsz velem, mint­ha parancsot osztogatnál. Fintort vág és megvakarja fejebúbját. — Nem parancsolok, hanem kérek. Legyen szíves adjon egy forintot. — Gyere a büfébe és vaku* magadnak, ami kell. Jön, szinte szalad. Tudja, me­lyik pultnál árulják a sütemé­nyeket. Gondolkodás nélkül rá bök kedvencére. Élvezettel maj­szolja. — Miért kéregetsz? — Csak. ■— Nem szép. De már rám se hederít. Csak ' foghegyről válaszolgat. — Szüleid? — Dolgoznak mind a ketten. — Mikor jönnek haza? —• Késő este. — Miért nem tanulsz? — Moziba ■megyek. — És arra van pénzed? Felnevet. —• Van. — Honnan? Vállát vonogatja. Három fia­talember lép asztalunkhoz. Az egyiknek hosszú a haja. — Tőlem is szokott kéregetni. Ügy látszik magára is harap — mondja nekem. Majd a gyerek­hez fordul. — Nem lesz ennek jó vége, öcsi. Mondd, mi leszel, ha megnősz? — Futballista. — vágja rá a gyerek. _ ... — Miért éppen futballista? — Mert azoknak sok pénzük tan, és mindenki dicséri őket — Melyik iskolába jársz? — Az 1-es számúba. Másodi­kos vagyok. —* Hogy hívnak? Kimereszti a szemét, mintha bajt sejtene. Az ajtó nyitva van. S illa-berek már kint is van az utcán. El is felejtettem volna az esetet, ha a múlt este újra nem találkozom vele a mozi előtt. Mint egy kis lompos manócska fúródott át a tömegen. Majd -megszólított valakit. Az eset megismétlődött. És bennem felvetődött a kérdés. Mi lesz belőle, ha a felnőttek vélt jó­hiszeműségből pénzt nyomnak a markaba, vagy közömbös arc­cal elfordulnak tőle; ha meg­szokja a pénzszerzésnek ezt a módját? Még a gondolat is szívszorító! Jól emlékszem a hajmeresztő gyerekcsínyekre. Bizony sok huncutságot követtem el. He mindig ott állt mögöttem egy felnőtt, aki megfogta a kezemet, ki jóra intett. Neki is ez hiány­zik. Legyen az szülő, pedagó­gus, avagy az iskola úttörőcsa­pata. Valaki, aki okos szóval, szeretettel a jövője iránt érzett felelősséggel neveli a jóra. Amíg nem késő. ^r. S.) A BMG Békési Gyára felvételt hirdet az alábbi fizikai munkásfelvételre: esztergályos, marós, hegesztő és szerelő, illetve általános lakatos munkakörök betöltésére f Fizetés megegyezés szerint, 44 órás munkaidővel. Jelentkezni lehet a gyár üzemgazdasági osztályán mindennap 8—15 óráig 417011 Az orosházi Petőfi Tsz termál- kútja köré valóságos fóliaváros tömörül. Az idén már 16 ezer 100 négyzetméter területet fedtek be fóliával. Salátát és uborkát haj­tatnak, palántát nevelnek, para. dicsőmét termesztenek. A fűtés nélküli fóliaházakban karalábé­palántákat gondoznak. Szállításra szedik az asszonyuk, lányok a karalábé» és a kar« (iol-palán tákat. Március végére piacérett lesz a fejes saláta. (Fotó: Demény) Egyelőre nem kocogok!

Next

/
Thumbnails
Contents