Békés Megyei Népújság, 1972. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1972-03-19 / 67. szám
Az elődök nyomdokán! rendre pótolni tudják a leszere- lőket . Egyre többen értik meg, hogy a munkásőr hivatása a dolgozó nép érdekébe» folytatott politika szolgálata.' Ük vallják: „munkásőr marad, amíg szolgálatára igényt tartanak.” munkásőröket, akik másfél évtizeddel ezelőtt az ellenforradalom idején fogtak fegyvert a szocializmust építő hazánk védel_ mében. Példamutató magatartásukért, szilárdságukért, helytállásukért megyénkben 120-an kapták meg a Szolgálati Érdemérem 15 éves fokozatát, 36-ap pedig a 10 évest. 165-en az ifi eves Munkásőr Emlékjelvény tulajdonosai lettek. Tizenkét munkásőr és parancsnok részesült a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany, ezüst, illetve bronz fokozat kitüntetésben. Feladatainak példamutató teL jesítésével a területi parancsnokság legjobb egységének, immár másodszor az orosházi járási munkásőr zászlóalj bizonyult, Elnyerte a Kiváló Zászlóalj címet és vándorserleget. A társfegyveres testületek által is több munkásőr részesült kitüntetésben. tgy a BM Közbiztonsági Érdemérem arany fokozatát öten, az ezüstöt hatan kapták meg. A helyőrség Kiváló Határőr jelvényt hat munkásőrnek adományozott. Ezeken az ünnepségeken búcsúztatták a leszere- lőket, tartalékállományba vonulókat és esküt tett 139 új munkásőr. Ez a növekedés is jelzi a testület iránti nagy érdeklődést. A munkások soraiból A munkáshatalom szolgálatában Sárguló papír, még az 1848-as szabadságharc idejéből, rajta a következő sorok olvashatók: .„A március 27-i megyegyűlés elfogadta a nemzetőrségre vonatkozó javaslatot és a polgárőrség haladéktalan felállítását, mindenütt a községekre bízta.” És hasonlóan hívja forradalmi harcra az egyszerű nincsteleneket 1919. március 21., a Tanács, köztársaság forradalma. Nézem a két szót ,nemzetőrség. polgárőrség” és hozzápasz- szítom -■ 1957 februárját—márciusát: munkásőrség. Dátumok, melyek emlékeket kavarnak fel bennem, történelemmé vált eseményeket idéznek. Egyben mégis azonosak: a nép hatalmának megvédésére szól a néphez, minden felhívás. Az utóbbi is, mely az elődök nyomdokait követve fogott fegyvert az ellenforradalom leverésére. A Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Központi Bizottságának a munkások felfegyverzésére vonatkozó 1956. évi decemberi felhívásától 1957. március végéig tartott, amikor a fővárosban és vidéken — így megyénkben is — megjelentek az utcákon az első munkásőr alakulatok. A megemlékezés sem egy naphoz kötődik, hanem decembertől március végéig terjedő időszakot ölel fel. Megyénkben is az elmúlt hetekben községenként,- városonként ünnepeltük a munkásőrség fennállásának 15. évfordulóját. A lelkes ünnepségeken az egész dolgozó népünk mondott köszönetét valamennyi munkásőmek és parancsnoknak, akik 5—10, sőt sokan már 15 esztendeje szolgálják önzetlenül, fegyelmezetten, tudatosan a párt, népünk igaz ügyét Amikor a társadalom, a dolgozó nép megemlékezett a munkásőr. ség megalakulásának 15. évfordulójáról. valójában1 önmagát, saját harcát saját munkájával elért eredményeit becsülte meg. Olyan fegyveres testületet köszöntött, amely az ellenforradalommal szembeni harcban a munkáshatalom védelmére jött létre, amelyet, maga a munkás- osztály, a dolgozó nép hívott életre. A dolgozó nép óhaja és érdeke találkozott ezúttal is a párt kezdeményezésével. Létkérdésnek tekintette a párt, hogy fegyvert adjon a rendszer, a szocialista vívmányok védelmére, a munkások kezébe. A munkásőrség létjogosultsága bebizonyosodott a hatalom védelmének időszakában csakúgy, mint a konszolidáció viszonyai között. Forradalmi ta- nuláag: ha szilárd dolgozó népünk hatalma, ha a párt, a kormány maga mögött tudhatja a munkások, parasztok, az értelmiség. az egész nép támogatásé* — minden megvalósítható, a lehetetlennek látszó feladat is megoldható. Az a tudat, hogy a munkások kezében, a dolgozó nép fiai kezében fegyver van, mindenkor visszatartja ellenségeinket. Tudjuk ezt 15 év távlatából is, amikor az első munkásőrök a néphatalom védelmébe fogtak fegyvert. Ahol még garázdálkodni próbáltak az ellenforradalmi bandák, megismerkedhettek az új, fiatal fegyveres testület elszántságával. Az évforduló azonban nemcsak ünnepséget jelentett. Felhasználták azt a másfél évtizedes út tanulságainak levonására is, hogy még jobban meg tudjanak felelni a jövőben is a követelményeknek, amelyeket a munkáshatalom támaszt velük szemben. Rocskár János „Esküszöm, hogy a munkásőrség hű, fegyelmezett tagja leszek. Híven a Magyar Népköztársaság Alkotmányához, törvényeihez, önként vállalt munkásőri kötelességeimet mindenkor, bármilyen körülmények között becsülettel teljesítem. Vállalva minden megpróbáltatást, a munkásosztály hatalmát, szocialista hazámat, a Magyar Népköztársaságot fegyverrel, ha kell, életem feláldozása árán is megvédem.” A megyénkben megtartott ünnepi munkásőr egységgyűléseken mindenütt a párt-, az állami, a társadalmi szervek képviselői köszöntötték az ünnepeiteket. Külön köszöntötték azokat a A másfél évtized szolgálatának elismeréseként A munkásőrök tevékenységének társadalmi elismerését jelzi a kiérdemelt kitüntetések nagy száma is. A munkásőrségek évről évre új erővel frissülnek fel. Több ezer „újonc” veszi át a fegyvert az elődöktől az ünnepélyes egységgyűléseken. Testületük továbbfejlődését a párt, a munkásosztály, dolgozó magyar népünk példája segíti: ez ad bizalmat és erők
