Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-09 / 33. szám
Történelmi előrehaladás A hírügynökségek kedden délután Londonból azt jelentetnék, hogy a/ Bangla Desh Népi Köztársaságé kérte felvételét a nemzetközösség tagállamai sorába. Az elmúlt hetek eseményei nem hagynak kétséget afelől, hogy a felvételi kérelemnek nem lesz akadálya. Már az a vétó is elesett, amely korábban még gátat képezhetett volna: Islama- l>ad vétója. Pakisztán ugyanis időközben kilépett a nemzetkö- .aösségbőL Tulajdonképpen érthetetlen, hogy Pakisztán — amelynek olyan tapasztalt, a realitásokra érzékeny politikus áll az élén, mint Ali Bhutto —, hogyan vi- tselkedhet még mindig ilyen irreálisan. Szinte önmagát kényszeríti bele nem is csak a „Hall- stein-doktrinás Nyugat-Német, ország” egykori — s mint a tőr. -énelem bebizonyította: hosszú távra tarthatatlan — szerepébe, de annál is szűklátókörűbben vi. selkedik. Mintha — Tajvan lenne. De az, hogy Tajvan minden nemzetközi szervezetből önként kivonul, még érthető: hiszen ‘.udja, hogy ezzel csak kizárását előzi meg, mert a két Kína elmélet elfogadhatatlan. A „két Pakisztán’’-elmélet izonban nem az: pontosabban, az egy független Pakisztán és egy független Bangla Desh létezése ellen gyakorlatilag már alig van valakinek kifogása a világon (már az USA-nak is egy. re kevésbé, leginkább talán — Pakisztán mellett — Peking látszik ragaszkodni a régihez). Bangla Desh állam a legkevésbé sem kívánja Pakisztán kizárását bárhonnan is, holott a tör. téntek után lenne oka haragra ás bosszúra, ha Rahman sejk nem volna olvan józan, reális politikai vezető. Ezzel a magatartásával tehát Pakisztán csak önmagának árt, Bangla Desh haladását és elis- mertetését a világban nem ké-. pes megakadályozni. Bangla Desh minden pakisz- áni intrika és szabotázs ellenére halad a maga útján. Nemzetközi tekintélye erősödik és nem is •supán a diplomáciai elismerésiekkel. Ismeretes, milyen sikere- oen zárultak most Mudzsibur Rahman és Indira Gandhi indiai árgyalásai (a többi közt abban is megállapodtak, hogy India március végéig kivonja csapatait Bangla Desh-ből), küszöbön ill Bangla Desh miniszterelnökének moszkvai útja, nyilván sorozatosan kap majd meghívásokat más országokba is (ösz- :.zefüggésben — egvebek között — a nemzetközösségi csatlakozással) és ugyanakkor az ország belső frontján lelkesen, dinamikusan folyik az úiiáénítés, a gazdasági élet helyreállításában. Küldöttségünk látogatása a VDK légierejének egyik alakulatánál Hanoi Tóth Pát, «z MTI tudósítója jelenti: Kedden délelőtt a Fock Jenő vezette magyar párt- és kormányküldöttség meglátogatta a VDK légierejének egyik egységét, a Hős címmel kitüntetett Vörös Csillag repülőezredet. A VDK fegyveres erői legfiatalabb haderőn emének fiatal, ám harcokban edzett katonái nagy lelkesedéssel fogadták a magyar küldöttséget, amely Nguyen Duy Trinh, a VDP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnökhelyettes, külügyminiszter, Tram Lam vezérőrnagy, nemzetvédelmi miniszterhelyettes, Hoang Van Lói, külügyminiszterhelyettes és Hoang Cuong, a VDK budapesti nagykövete kíséretében érkezett a katonai repülőtérre. Küldöt'ségünket a repülőtéren Le Van Chi főezredes, a légvé- d®lmi erők parancsnoka és Tran Manh ezredes, a VDK légierői parancsnokának helyettese fogadta. Két MÍG—21-es vadászgép mélyrepüléssel köszöntötte küldöttségünket, a két gép leszállása után Fock Jenő néhány barátságos szót váltott a gépek pilótáival: Nguven Van Dao és Nguyen Van Dung őrmesterekkel. Ezután rögtönzött gyűlés következett, amelyen elsőként Tran Hanh ezredparancsnok beszélt. Elmondotta, hogy az 1964. február 3-án szervezett ezred sok győztes csatát Vívott, ösz- szesen 121 amerikai repülőgépet lőttek le eddig, legutóbb tavaly december 18-án egy F—4-es A Francia KP felhívása Párizs A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága felhívta Franciaország munkásosztályát és egész népét, hogy tevékenyen vegye ki részét az indokínai népek békéjével és függetlenségével foglalkozó világkonferencia *' előkészítéséből. A világkonferen- i ciát február 11—13-án tartják j Versaillesben. A Politikai Bizottság hangsú- ■ lyozza, hogy a Versailles! világ- • konferencia — nemzetközi jelle- ; ge és a vele kapcsolatban meg- • nyilvánuló egység alapján — a > legnagyobbszabású tüntetés lesz, ! amelyet ez ideig az Indokínai né- j pék támogatására szerveztek. j Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat Mezőkovácshazi Gyáregysége a most induló szervizműhelyébe nagy gyakorlattal rendelkező autószerelőket felvesz kiemelt iizetéssel Útiköltséget felvétel esetén térítünk. Jelentkezés a személyzeti előadónál 8—16 óráig. Fólia hajtatóházak és fólia ponyvák 12 m vagy 8,5 m széles egybehúzott Import fóliából, polietilén tasakok és PVC-asákok, PVC-ponyvák, bármilyen méretben megrendelhetők és kaphatók a PÉCS — NAGYPOSTA VÖLGY! MüANYAGÜZEMBEN 362947 Phantom at, ez év január 19-én pedig egy RF—101-ee gépet. A parancsnok üdvözlő szavai után Fock Jenő rövid beszédben szólt az ezred felsorakozott pilótáihoz, többek között megjegyezte, hogy a küldöttség méltóan fejezi be vietnami programját azzal, hogy köszönti a hős vietnami nép keményen és hősiesen küzdő katonafiait, akik a nép hazáját védik, „önöknek nem kis ellenséggel, hanem az imperializmus fő erejével kell megküzdeniük — mondotta — s mi úgy tekintjük az önök harcát, mint amely a mi harcunk is, ezért minden segítséget és támogatást megadunk ahhoz. Röviden azt mondhatnám — fejezte be üdvözlő beszédét —, hogy mi igyekszünk jól betölteni az önök harcát segítő hátországi megtisztelő szerepét”. Ezután Csémi Károly altábornagy, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a honvédelmi miniszter első helyettese szólt a katonákhoz. Miután a magyar fegyveres erők, a magyar nép katonafiai üdvözletét tolmácsolta a pilótáknak, meleg szeretettel köszöntötte a pilótákat, akik a Szovjetunióban szerezték meg katonai tudásukat és sajátították el magas színvonalon a szovjet haditechnikáját „A magyar nép katonafial — mondotta Csémi Károly — nagy számban akartak Vietnamba jönni, hogy segítsék az önök harcát a vietnami pilóták viszont kitűnően elsajátították a katonai ismereteket — erről saját szememmel is meggyőződtem —, ezért az önök harcának ilyen segítésére nincs szükség”. Végül Csémi Károly arról szólt, hogy a tárgyalások során abban is megállapodtak, hogy Magyarország 1972-ben milyen eszközökkel és milyen módon segíti a vietnami nép igazságos harcát A gyűlés végén a hős ezred pa. rancsnoka díszes fényképalbumot ajándékozott a magyar küldöttségnek, Fock Jenő pedig viszonzásul egy nemzeti színű selyemzászlót adott át az ezrednek „A Magyar Néphadseregtől” fel- irattaL Szadai moszkvai látojaiása megnyugtató eredményekkel zárult Az egyiptomi elnök moszkvai, belgrádi, damaszkuszi és beng- házi útjának befejeztével a kairói Al Ahram ismét visszatér a szovjetunióbeli látogatás eredményeire. „Szadat útja nagy siker — írja —, s elmondható, hogy az, amit az elnök ezen az útján elért, jelentőségteljes fordulópont lesz a közel-keleti válság menetében”. Az, hogy az elnök konkrétan mit végzett, „pillanatnyilag még nem tartozik a nyilvánosságra — olvasható az Al Ahram kommentárjában —, de a tényekből, valamint egy .olyan magasállású tisztviselőnek a nyilatkozatán bői, aki ismeri a helyzetet, bizonyossá vált, hogy a moszkvai látogatás megnyugtató eredményekkel zárult”. Nixon aggódása Richard Nixon hétfőn nagyiparosok előtt mondott beszédében felszólította az ország üzletembereit, hogy növeljék az amerikai gazdaság termelékenységét, mert különben az Egyesült Államok gyorsan elmarad külföldi versenytársai mögött .Nixon szerint az Egyesült Államok az utóbbi években „elveszítette a versengés szellemét” — mondotta. Az elnök utalt arra, hagymás országok az utóbbi években korszerűsítették termelőerőiket, növelték a termelékenységet, az Egyesült Államokban viszont mindez csökkent, elhanyagolták a beruházásokat, a műszaki fejlesztést. Az elnök figyelmeztetett arra, ha az Egyesült Államok nem növeli termelékenységét, akkor „Amerikára a stagnálás időszaka köszönt”. >• Ünnepi megemlékezés a koreai néphadseregről A koreai néphadsereg megala-1 kulásának 24. évfordulója alkal-J mából a Magyar Honvédelmi Szövetség budapesti vezetősége és a Magyar Néphadsereg Központi Klubjának Parancsnoksága kedden műsoros ünnepséget rendezett az UVATERV székházéban. Az egybegyűlteket — akiknek soraiban ott volt Pák Gjong Szun, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete is — Kelemen Győző, az MHSZ budapesti titkára üdvözölte, majd Koltai Vilmos vezérőrnagy mondott beszédeit. Felszólalt Han Csői főezredes, a KNDK nagykövetségének katonai és légügyi attaséja is. Megérkeztek az első küldöttségek az indokínai békével foglalkozó világkonferenciára Párizsiba már megérkeztek az első küldöttségek az indokínai népek békéjével és függetlenségével foglalkozó világkonferenciára, amely több mint 60 ország képviselőinek részvételével pénteken délelőtt a Versailles-i kongresszusi palotában kezdi meg tanácskozásait. Elsőként az indokínai népek küldöttségei érkeztek meg a francia fővárosba. A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága kedden felhívással fordult a francia munkásosztályhoz és az egész francia néphez, hogy szolidaritásuk kifejezésre juttatásával tevékeny támogatást nyújtsanak a világkonferencia munkájának. DANIEL LANG: INCIDENS A 192-ES MAGASLATON (Dokumentum-regény) 9. Elküldte ErKkssont és Rafe-et, hogy hozzanak a kunyhóból füstgráná tokát. A futva érkezők elmagyarázták Clarknak, miért jöttek, az feszülten hallgatta őket, majd rangjára hivatkozva átruházta Erikssonra a viskó örizie tőnek feladatát. Mikor Clark és Rafe eltávozott, Eriksson úgy érezte, hogy egyik izgalomból a másikba csöppent — a három vietnamival való ösz- szeosapás helyett most az a jóval bonyolultabb próbatétel vár rá, hogy egyedül kell maradnia Maóval. Nem tudta, hogyan viselkedjék vele, bár furcsamód úgy érezte, hogy már jól ismeri, a zokogása hallatán olyan felindulást érzett, mint még soha életében. Még az is átment az agyán, hogy lelövi a lány támadóit, de mondta nekem, „akkor négy holttestről keüett volna számot adnia. Amikor megkérdezték az egyik tárgyaláson, mit érzett, ahogy a kunyhó oldalánál a füvöm tűt, így vallott: „Azt kívántam, bár sose keveredtem volna ebbe a helyzetbe. Azt is elmondhatom, hogy imádkoztam, és megfogadtam, ha Fordította• Hernádi Miklós valaha is élve kikerülök ebből a helyzetből, mindent meg fogok tenni, hogy ezek az emberek megfizessenek a tettükért” Eriksson leghosszabb hallgatása következett. Amikar újra nekikezdett, az ő mértékével mérve sokáig beszélt: „Ahogy Mao meglátta, hogy belépek, azt hitte, meg akarom erőszakolni. Sírni kezdett, és esedezve hátrált előlem. Fáradtának és betegnek látszott, percről percre fáradtabbnak és betegebbnek. Az az érzésem támadt, hogy bizonyára valami sérülés érhette, bár ezt nem tudhattam. Fekete pizsama-ruhája volt rajta. Kekszet adtam neki, marhagulyást és vizet. Először kapott enni, mióta elhurcolták falujából — akikor még sötét volt, most pedig délután. Állva evett, szipogott agy sort, aztán evett, megint szipogott, megint evett. Rajtam tartotta a szemét, mintha kj akarta volna találni, miért játszom vele. Mikor befejezte az evést, motyogott valamit vietnamiul, talán azt, hogy „köszönöm”, nem tudom mit. Aztán azt mondtam neki angolul, hogy „Nem értem, amit mond”. Mást is él szerettem volna neki mondani. El akartam mondani, hogy „Sajnálom, ami történt, de soha se fogadja él senki bocsánatkérését azért, ami történt, se az enyémet, se a másét. Ne kérje, hogy megmagyarázzam, miért tették ezt magával. Sosem fogom megtudni. Látom, hogy van valami baja, hogy érzi magát? Ha most eleresztem, meg tudja tenni hazáig az utat? Bárcsak tudtunk volna beszélni egymással!” — mondta elszoruló hangon Eriksson. „Együtt jobban ki tudtuk volna gondolni, mit kell tennünk, így meg egyedül kellett gondolkodnom — pedig az ő élete forgott kockán. Kiléptem a viskóból, hogy egy kicsit egyedül legyek, és meghallottam oda- kinn a tüzérségi tüzelés fojtott, távoli hangját. Fogalmam sem volt, hogy merre járhat az osztagom. Talán négyszáz méterre onnan, a 192-es magaslat tetején, vagy talán még egy egész óráig távol maradnak? Ha csak ennyit tudok, rögtön támaszkodhattam volna valamire, bár ki tudja. Fegyelmezett katona voltam, tudtam, hogy semmi pénzért nem engedném át a viskóban hagyott fegyvereket az eilanségnak, mégis beleszédült a fejem, hogy kigondoljam, hogyan menthetném meg Maót. Újra arra gondoltam, hogy szélnek eresztem, de mit mondok akkor Meserve-nek? Hogy ez a gyenge, köhögés lány erősebb