Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-09 / 33. szám
\-MEGYEL PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IST8. FEBRUÁR 9., SZERDA Ara: 80 fillér XXVII. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM Dr. Csanádi György Rcmániában Dr. Csanádi György MMeike- dés- és postaügyi minászter Romániában tartózkodik Florian Oanalaehe román szállítás- és távközlésügyi miniszter meghívására, hogy tárgyalásokat folytasson a két országot kölcsönösein érintő időszerű közlekedési ícérdésékroL Búcsúztatására a Nyugati pályaudvaron megjelent loan Cotot, a Komán Szocialista Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, valamint a KPM vezető munkatárEl kell érni, hogy azonos kérdésben azonos legyen a felfogás és a végrehajtás Pártnapon a MESZŐV»nél Ezer kilométer a szegedi ólai és gázkutak együttes mélysége Szeged környékén as ország legnagyobb szénhidrogén meden_ oéje alakult ki, amely mind na- gyobb szerepet tölt be a kőóLaj- és gázprogram megvalósításában. Kiterjedése — Algyővel, Kiskundoroasmával, Üléssel és más területekkel együtt — már meghaladja a 100 négyzetkilo- ftnétert. Az eddig lemélyített kutak együttes hossza elérte az 1000 kilométert. A teljes kiaknázásra előiránySffiWKjeOBBQBaBl Ixotóp-export zóit. Pártnapi beszédének bevezetőjeként az 1971. évi ipari termelés eredményeit és gondjait tette szóvá. És megjegyezte: az építőipar, valamint az élelmiszeripar fejlesztése még sok tekintetben nem felel meg az igényeknek. Ebből következik, hogy ezeken a területeken — de néhány más iparágban is — már ebben az évben előbbre kell lépni. Sürgeti ezt az a tény, hogy néhány iparág nem teljesítette tervét a múlt évben. Még akkor is igaz ez, ha azt sem tévesszük szem elől, hogy az ipar országosan túlteljesítette tervét. Örvendetesnek mondotta azt is, hogy az ország ipari termelésének múlt évi 16 százalékos növekedése a termelékenység fokozásával jött létre. E pozitív jelenségek ismeretében is hangsúlyozta a tervek nem teljesítésének kellemetlen kihatásait a különböző iparágakra. Ezután a mezőgazdaság múlt évi kiemelkedő eredményeiről beszélt a megyei tanács elnökhelyettese. Mint mondotta: a magyar mezőgazdaság 1971-ben rekord eredményt ért el a kenyérgabona és a kukorica termelésben éppen úgy, mint a sertés és baromfi, illetve néhány más ágazatban. Kukoricatermelésben például a világ ranglistán az élvonalba került hazánk a múlt évben. Jelentősen javult az ország abraktakarmány helyzete is. Itt tette szóvá megyénk nagyüzemi gazdaságainak múlt évi kiemelkedő eredményeit is. Többek között a sertésállomány fellendülését, ami kifejezésre jutott abban is, hogy 1971- ben megyénk nagyüzemi és háztáji gazdaságai adták az országban felvásárolt sertések 14—15 százalékát. Az elkövetkező évek nagy ígéretét tette itt szóvá az előadó, azt az iparszerű sertéstenyésztést, amely most kezd kialakulni megyénkben. A továbbiakban a párt és a kormány életszínvonal-politikájáról beszélt. Mint mondotta, a gazdasági tennivalók meghatározásával egyidőben ezt is megtervezte a kormány, így kerül sor az elkövetkező időben a bányászok, az építőipari dolgozók, a szövő munkások és más ágazatok bérjavítására. Mindezek mellett emelkedett viszont az árszínvonal. Különösen érezhető volt már a múlt évben a zöldség-gyümölcs esetében, de az építőiparban és más cikkek forgalomba hozatalánál is. Az általános ellátás azonban kedvező volt. Erre utal a keresi kedelmí forgalom 6,2 százalékos emelkedése. Országosan teljesítették a lakásépítési programot is. Megyénkre vonatkoztatva azonban ezt nem mondhatjuk. Beszéde második részében az ország gazdasági életében jelentkező nyugtalanító tényezőkről beszélt. Mindenek előtt arról, hogy még mindig nem csökkent a gazdaságtalan termékek gyártása, ami a népgazdaságra jelentős terhet ró. Erre vonatkozóan a közeljövőben történik kormányintézkedés. Másik jelentős problémaként említette az építőanyaghiányt, az iparágon belül tapasztalható magas árat, s a sok minőségi kifogást. Hangsúlyozta: tarthatatlan az az állapot, hogy az éves szinten 5—6 százalékkal növekvő nemzeti jövedelem mellett az ország költségvetése 8—10 százalékos emelkedésben jusson kifejezésre. Olyan ország, mint a miénk, amely nemzeti jövedelmének 40 százalékát exportból szerzi, ezt nem engedheti meg magának. Ezután a különböző termékek hiányá- ra mutatott rá. Többek között a cukorrépa termesztés visz- szaesésére. Következésképpen ez oda vezetett, hogy az ország cukorigényét import útján kell pótolni.. Hiány jelentkezett a múlt évben zöldségből és gyümölcsből, illetve vajból, tejporból és több más cikkből is. Hogy az ilyen problémák megszűnjenek, ahhoz nemcsak kormányszinten történő intézkedésekre van szükség. A termelő nagyüzemekben és iparágakban kell mindenek előtt cselekedni. Olyanná kell tenni a vezetés színvonalát és belső tartalmát, hogy ezeket a gondokat minél előbb fel tudjuk számolni. Fel kell ébreszteni mindenkiben a felelősség érzetet, fokozni kell a munkahelyi szervezettséget, a mennyiségi és minőségi termelés összhangját. El kell érni, hogy azonos kérdésben azonos legyen a felfogás és a végrehajtás. A megyei tanács elnökhelyettesének pártnapi beszédét követően többen szót kértek. A felszólalók kérdéseiken túl számos példával bizonyítva egyetértettek azoknak a fogyatékosságoknak a felszámolásával, amelyekre a párt és a kormány felfigyelt. Ballcus Imre Rudobánya u! termélrei; a réz, a galeiit és a barit Az Ipar, a mezőgazdaság és a gyógyászat számos területén alkalmazzák a radioaktív izotópokat. A Magyar Tudományos Akadémia jelentős exportot bonyolít le. A KGST-országokon kívül rendszeresen szállítanak Belgiumba, Hollandiába és az NSZK-ba, vásárló-partnerük az USA és Nigéria. Képünkön: a besugárzó részleg vezérlőpultján televízión figyelik a sugárforrások működését. (MTI-fotóó — Fényes Tamás fdv. — KS) Rudabányán, ahol a terpiés- rezet és az ezüst teléreket már a középkorban Mbányászták, a vasérc kisérőjeként — kisebb mennyiségben — még ma is több értékes ásvány tál álható. Ezek felderítésére kutatásokat végeztek. Nem egy fúrásnál a föld mélyéből felhozott kőzet hatnyolc százalék rezet tartalma-1 aott i Az ipar számára fontos ásványokat a rudabányaiak az idén már üzemszerűen termelik és értékesítik. Többek között ezer tonna ólomtartalmú galenitet, kétezer tonna baritot, a két-két és fél százalék rezet tartalmazó pátércből pedig nyolcezer tonnát fejtenek és küldenek feldolgozásra testvérváRaiataik flótáié üzemeibe. A továbbképzés A századforduló közepétől , rendkívül gyorsan, néhány év alatt új iparágak alakulnak ki. A gyors műszaki haladás mozgatója a tervező, irányító és M- vitelező szakemberek közössége. így van ez a világon mindenütt, természetesen hazánkban is. A népgazdasági reform négy éve különösen sok tapasztalattal I igazolja, hogy a fejlődés objektív f es szubjektív tényezői szorosan összefüggnek. A műszaki haladásnak gyakorta csak az anyagi szükségességét hangsúlyozták, pedig a személyi feltétel még fontosabb. Ahhoz, hogy a műszaM haladás megalapozott legyen, az ipari és mezőgazdasági termelés irányítóinak is folytonosan fejleszteniük kell ismeretüket, tudásukat. A technikus, mérnök és vállalati vezető nem érheti be azzal, amit egykoron elméletben és gyakorlatban megtanult, hanem állandóan tovább kell képeznie magát. A vezető műszakiak és közgazdászok a népgazdasági reform adta nagyobb önállóságot a technika fejlesztése céljából akkor tudják hatásosan alkalmazni, ha saját elméleti és gyakorlati készségüket is a kor követelményeihez alaMtják. A vezetők továbbképzésének számos, jól bevált változata létezik. A minisztériumok és főhatóságok az egyes szakmákban dolgozók részére már a népgazdasági reform előtt is szerveztél;: tanfolyamokat. A céltanfolyamoknak az a nagy előnye, hogy a legidőszerűbb műszaki,’ köz- gazdasági témákra irányítja a figyelmet. A mérnökök és közgazdászok továbbképzésével a MTESZ tudományos egyesületei is hatásosan foglalkoznak. Az azonos érdeklődésű szakembereknek a tanfolyamok új, hasznos ismereteket adnak. A továbbképzésnek gyorsan terjedő módja a bel- és külföldi tanulmányutak szervezése. A ..szakem berk épzésnék ezt a formáját a kooperáló vállalatok rendszerint kölcsönösen művelik. A hasonló vállalatok tervezési és műszaki tapasztalatainak a kicserélése (ha azt jól, megfontoltan végzik), Mváló eredményekkel járhat A szakember — a technikus, mérnök, közgazdász és igazgató — a szervezett továbbképzésnek számos módját választhatják. Mindegyik hasznos, és segít abban, hogy a vállalati belső mechanizmus fejlődése lépést tartson a kor követelményeivel. Ám a legjobban szervezett, a legM- válóbb szakemberek által vezetett továbbképzés ismeretanyaga is szükségszerűen korlátozott, A leghatásosabb megoldás mindenképpen az egyéni tanulás. Ez a továbbképzési módszer nagy akaraterőt, Mtartást kíván ugyan, de az eredmény is a legnagyobb. Az egyéni továbbképzésnek az is előnye, hogy a folyóiratok, műszaM dokumentációk segítségével a szakember mindig éppen azt a műszaM, közgazda- sági témát ismerheti meg, amelyik számára a legfontosabb. Akár a szervezett, akár az egyéni továbbképzést értékeljük, mindenképpen szükséges arra is felhívni a figyelmet, hogy a biztonságos hatás elérése tervszerűséget kíván. A munkapadok mellett dolgozónak csakúgy, mint a tervezőnek, a közgazdasági irányításnak, vállalatvezetőnek, pontosan ismernie kell azokat a célokat, amelyért e szervezett és egyéni továbbképzés történik. Ebben jól közreműködhet a vállalat műszaki-közgazdasági tájékoztató szolgálata, amely egyszersmind magában foglalja azokat a javaslatokat is, amelyeknek teljesítése lehetővé teszi a legmegfelelőbb technika kiválasztását, és a szükséges személyi tényezők megteremtését. Ne feledjük: a továbbképzés lehetőleg találkozzék az egyéni törekvéssel úgy hogy a vállalati feladatok megoldását és a nép- gazdasági érdeket is szolgáljá. Lányai Sándor zott több mint 6 milliárd forintnak eddig körülbelül a felét használták fel. Az eddigi munka eredményeként az idén elérik a következő évek ütemtervének megfelelő egymillió tonnás olajtermelést, majd később az évi 2 milliárd köbméteres gáztermelést! Az év vegéig tekintélyes hosz- szúságú: összesen 70 000 méter új fúratot mélyítenek. Sokoldalú tájékoztatást hal-1 lottak a Békés megyei ME-! SZÖV, a SZÖVKER és aj SZÖVTERV dolgozói a múlt! héten megtartott pártnapon. Csatári Béla, a megyei tanács elnökhelyettese hazánk és ezen1 belül megyénk gazdasági hely- j zetéről, az életszínvonal vár- j ható alakulásáról, s az ezek-; kel összefüggő tennivalókról tájékoztatta az említett szer- j vek, illetve vállalatok dolgo- ■ I
