Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-06 / 31. szám

I Velem történt A kommunisták felelőssége a megyei tanácsnál Feljegyzés a beszámoló taggyűlésről M gyanú árnyékában A megye déttS felének egyik községe: M. A falu közepén áll a vendóglátóipari egység. Ide tértem be ebédre aznap, amikor ott jártam. A presszóhelyiséglien jó meleg fogadott, de az étter­met nem fűtötték. Jól tették, mert én voltam az egyetlen ven­dég, aki enni akart Végül is a konyhában terítettek számomra. Már a tányért törölgettem. ami. kor belépett a „főnök”. A köl­csönös bemutatkozás után kije­ién tette. — Erre az ebédre biztosan le­csúszik egy korsóval. Gyomor- és vesebán talmakra hivatkozva inkább egy pohár azódát kértem. A főnök sokáig letörve nézett ■rám. Látszott rajta, hogy erősen gondolkodik. Azután gyanakod­va megkérdezte: — Lehet, hogy azért nem iszik «álunk, mert megvet bennün­ket?! Káderexés Ugyancsak M.-ben estefelé a presszóban hárman valánk együtt. A község, valamint a szomszéd község termelőszövet­kezetének elnöke és jómagam oecsúsztattunk egy-egy deci jó­fajta homoki bort A második­kal nekem már nem ment A szomszéd község tsz-elnöke pe­dig váltig kínálgatott. Megma­gyaráztam, illetve pórbáltasn megmagyarázni, hogy én ugyan­úgy neon szeretem a szeszes italt, mint mondjuk más a Co­lát, amit viszont én nagyon sze­retek. A tsz-elnök végignézett raj­tam — Szóval maga nem szereti az italt? — kérdezte, majd böl­csen hozzátette: — Mondok én magának vala- mit. Ha maga nem szereti az italt, akkor maga egyszerűen nem is igazi paraszt A hivatás magaslatán Épülő sertést el eo kamu iában tonorgok. Végre előkerül a por­tás is. — Mi tetszik? — recseg rám — Megnézném a telepet. — Engedélye van? —- De hát én újságíró vagyok. — Igazolvány? —• Bent felejtettem a szer­kesztőségben — mondom két­ségbeesetten. miután többször is átkutattam zsebeimet A portás sajkái a simlédere alól méreget. Megszólal: — Szóval maga újságíró? — lsen, igen. — Én meg tudta ki vagyok? — Hát a portás. — Nem kérem, én a római pápa vagyok Sőt, mást mondok magának, ha maga újságíró, ak­kor én meg a kiadó vagyok. Azzal kiadta az utamat imi­gyen! — Egyébként ha.oäysm mi- gyem kíváncsi erre a telepre, egye fene: nézze meg kívülről, attól még nem tűnik el senmi. KÉP í Ak elmúlt napokban tar­tották beszámoló taggyűlésüket a megyei tanács hivatali párt- szervezetének tagjai. Önvizsgá­lódásuk, az elmúlt évj szám­adásuk és további feladataik meghatározásánál jelen volt dr. Fekete Antal, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője és Gyur- kó Pál, a békéscsabai városi pártbizottság képviselője. Ahogy az lenni szokott, a kezdeti ün­nepélyes hangulat a hétközna­pok tenn: valódnak sokaságába torkollott. Az elmúlt év nem volt átlagév. Társadalmi és munkahelyi méretekben egy­aránt olyan új, bonyolult fel­adatok adódtak, melyek a ta­nács pártszervezetének minden tagjától helytállást és erőfeszí­tést követelt. Ki kisebb, ki na­gyobb zökkenőkkel tette a ma­ga dolgát a párt határozatainak sikeréért. Ezt részletezte Han­gyái Albert párttitkár a párt­szervezet elmúlt évj munkájá­ról adott beszámolójában. Hang­súlyozta: a kongresszus jóvá­hagyta és megerősítette azt a politikát, amely eddig is jól szolgálta a munkásosztályt és a dolgozó nép érdekeit. Ugyanak­kor pártunk, valamint egész né­pünk társadalmi programjaként a szocializmus teljes felépítésé­nek magasabb szinten való foly­tatását jelölte meg a következő évekre. A ,,magasabb samten” kifeje­zés velünk szemben kettős kö­vetelményt támaszt Egyrészt azt, hogy a magunk kötelessé­gét mindnyájan jobban, igénye­sebben és pontosabban teljesít­sük. Másrészt az irányító ellen­őrző jogosultságunk alapján eze­ket másoktól is megköveteljük. Ki emelkedő helyet kaptak a kongresszuson a szocialista de­mokrácia továbbfejlesztésével kapcsolatos kérdések — mondot­ta többek között. A kongresszus úgy határozta meg, hogy társa­dalmunk alapvető kérdése a szocialista demokrácia sokolda­lú kibontakozása. Ezzel kapcso­latban központi kérdés a helyi és a középfokú tanácsok tevé­kenységének, benne az állam- igazgatásnak fejlesztése, mely­ben nekünk élen kell járnunk. Kitűnt a beszámolóból az is, hogy e tekintetben jelentős az előrehaladás. A tanácsok és a tömegek kapcsolata erősödött Az egészségügyi osztály létre­hozta a megyei egószségnevelő csoportot. Az építési-közüékedési és vízügyi osztálynak külön fel­adatát jelentette a gazdaságta­lan vasúti forgalomnak a köz­utakra való átterelése. Az igaz­gatási osztály feladatköre bővült, az állami tűzoltóság, valamint az egyesületek feletti felügye­leti joggal. A kereskedelmi osz­tályba olvadt szervezetileg a volt állami kereskedelmi fel­ügyelőség. A tervosztálynak nagy feladatot jelentett a beruházási feszültségek csökkentésére, illét- ve megszüntetésére teendő in­tézkedések előkészítése —, hogy csak néhányat említsünk. A felsorolt, főként szervezési feladatok mellett természetesen el kellett látniuk az új körül­ményekkel összhangban álló ha­tósági feladatokat is. Ha mind­ehhez hozzávesszük, hogy az el­múlt évben még minden terüle­ten erősen érződött az 1970. évi ár- és belvíz elleni védekezés, az okozott kár gazdasági terhe, jogos az a megállapítás, hogy nehéz és küzdelmes esztendőt éltünk át. Az eredményeknek fő részesei a kommunisták vol­tak, akik áldozatvállalásban pél­dát mutafttak pártonkívüh mun­katársaiknak. Szervezeti életük a pártcsoportoktól a vezetősé­gen keresztül a tagevűlésig al­kalmat adott a párttagság szá­mára, hogy megismerje, megvi­tassa, véleményét nyilvánítsa azokban az akciókban, amelyek a taggyűlés állásfoglalása és ha­tározata alapján kötelezővé vál­tak valamennyi ottani párttag számára. Jelentős tényezője a munka­morál javulásának a pártvezető­ség és a hivatalvezetés jó mun­kaikapcsolata. Ez kifejezésre ju­tott az állandó kölcsönös tájé­koztatásokban. továbbá a párt- vezetőség és a hivatalvezetés kö­zötti munkamegbeszéléssken. Igen hasznos volt a hivatalve­zetés által több esetben tartott tájékoztató, a pártvezetőségi üléseken, a taggyűléseiken. Szin­tén a szervezeti élet lényeges eleme volt a pártcsoporíok rendszeres és állandó tájékozta­tása, melynek alapján a párt- csoportvezetők mozgósítani tud­ták a párttagságot, azok által a pártonkívülieket, az időszerű feladatok megvalósítására. Lé­nyegében ez a többszintű, egy­séges célt szolgáló, állandó jelle­gű munkakapcsol at jellemzi az alapszervezet tevékenységét. A jelentés természetesen nem­csak pozitívumokat tárt fel, ha­nem utalt a nehézségekre is. A bizakodó értékelés mellett egy­értelmű követelmény: a pártve­zetőség irányító, segítő tevé­kenységének növelése, úgy a szakszervezet, mint a KISZ irá­nyába. Önálló téma lenne, de ügy érezzük, itt is célszerű fog­lalkozni az őszinte, a gátlás nél­küli véleménynyilvánítással, a kritikai légkörrel. Ugyanis a ko­rábban megtartott taggyűlésen, amikor az államélet továbbfej­lesztését, az államigazgatási munka korszerűsítését tárgyal­ták, tizenegyen szóltak hozzá, most pedig mindössze öten: Csomós Erzsébet, Deák Ferenc, Steigerwald György, dr. Jelinek Lajos és Kerekes Pálné kért szót. Miért? Itt eléggé elterjedi vélemény: „hallgatni arany”, vagy „ne szólj szám, nem fáj fejem”. Magyarázni lehetne e jelenségeket az alá- és föléren­deltségi munkabeosztási vi­szonnyal. Egyes megbírált veze­tő beosztású párttag, vagy pár- tankívüli „betartási” módszerei­vel. Azonban ez sem magyaráz­ná meg a taggyűlésen elhang­zott „félünk” okát. Jobban megközelíti a valóságot, hogy egyes kommunisták felelősség­vállalásaiból hiányzik a „mersz”, a tényeken nyugvó megcáfolha­tatlan, folyosó-pl etvkameintes, nyílt, őszinte véleménynyilvání­tás. Pedig ez a mi önkontrol- lunk. enélküil nincs pár+damok- rácia, n’n-s szocialista demok­rácia. sem egészséges alkotó légkör. Egy ember, igaz, hogy gerendát nem emel fel, de tíz és száz már hegyeket mozdít­hat meg, ha egyszerre mozdul a kéz, az ész. Tulajdonképpen ahány párt­szervezet, annyiféle módon erő­síthető a helyi demokratikus szellem. Alig van lehetőség ar­ra, hogy bárki is egyforma re­ceptekkel siessen a pártszerve­zetek segítségére. Mi sem tesz- szük ezt. Azonban az igaz, hogy a megyei tanács kommunistán megmaradnak tennivalóikkal a saját pártszervezetükön belül, mégis kiterjesztik a határait más területekre is. Mindez lo­gikai képtelenségnek tűnik. De találóbban nem jellemezhetnénk a pártszervezet munkáíát. ök maguk állítják magukról: sze­rencsés, de ugyanakkor nehéz helyzetben vannak. Ami náluk történik, az a megve valameny- nyi tanács munkájáért is törté­nik. Munka íuknak együttesen, és külön-külön is ez az alapja Sok egyéb mellett ez támaszt fokozottabb követelményt velük szemben. Csakhogy a helyes vé­lemény, a mindenki számára hasznos dolgokért munkálkodó közös akarat kialakításáért so­kat kell tenniük. Hogy ez a ne­mes érzés ne forduljon áit önös érdekeket szem előtt tartó „alá­zatosan jelentem”-re, efölött a pártszervezetnek kell őrködni. Az alaoot ehhez is mindle a nyílt fórumon teremtsék meg. Ez a fogalmazás pontosan értve adia a tennivalókat: az áil°m- :igazgatási munka korszerűsíté­sére, * tanácsok fejlesztésére irányítja a figyelmet, A most lezajlott — ® kevés hozzászólás ellenére — sikeres tanácskozás után sem tétlenked­het a pártszervezet; elemezheti a taggyűlés tapasztalatait, érté­kelheti a kommunisták szerep­léseit külön is számonkérheti a vezetőktől a dolgozók panaszai­ra tett orvoslás helyzetét. Ez csupán néhány példa azok­ra a kézenfekvő módszerekre, amelyekkel biztosítható a párt- szervezet kezdeményező, mozgó­sító, ellenőrző tevékenysége, a párt és a szocialista demokrácia fejlesztése érdekében. Bizonyos azonban; ha a kommunisták ezt a szerepkörüket komolyan ve­szik, akkor még több alkalmat találnak a demokráciát tanuló, gyakorló emberek bátorítására. Mindezekhez nemcsak közük van, hanem felelősek is érte. A mostan! tapasztalatok igazolták — ezt túlzás nélkül megállapíthattuk —, azoknak a reményeit, akik a kibontakozó egységes cselekvésért szálltak síkra. De nem igazolták azokat, akik „ne szólj szám, nem fáj fejem” térhódítását örökösnek tartják. Savanyúság Budapestre A Szabadkígyós! Tangazdaság savanyító .zetnébő! a megyei Igények teljes kielégítése után Budapestre Is szállítanak sava­nyúságot. Jelenleg a Csemege Kereskedelmi Vállalatnak 6 ezer fóliatasak különböző fajta savanyúságot küldenek. • (Fotó: DeményP Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltaié Vállalóé MezSkovácshazi Gyáregysége a most induló szervizműhelyébe nagy gyakorlattal rendelkező autószerelőket felvesz kiemelt tízeléssel Útiköltséget felvétel esetén térítünk. Jelentkezés a személyzeti előadónál 8—1« óráig. Rocskár János Építőipari, vasipari, faipari és villanyszerelő tevékenységet folytató ktsz belső ellenőrt, anyagbeszerzőt, valamint kótpusztai munkahelyre építésvezető­nek. építőipari technikust felvesz. Cím* SARKADI ÉPÍTŐIPARI KTSZ, Sarkad, Malom u. 24—26. szám. x /

Next

/
Thumbnails
Contents