Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-06 / 31. szám
\ Pedagógus képzőművészek tárlata Az elmúlt vasárnap nyílt meg Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeum kiállítócsarnokában a Békés megyei pedagógus képzőművé- ■fzek tárlata a Pedagógusok Szakszervezete Békés megyei Bizottságának rendezésében. A tárlatot már a megnyitó napján több százan keresték fel, és azóta is sokan látogatják. A kiállított képek a pedagógus képzőművészek tehetségét bizonyítják, akik közül többen már több alkalommal is szerepeltek a pedagógusok tárlatain, és más kiállításokon is. (Fotó: Demény) iBBSuaBanaaaaaaBaMaMabaaanne'na'EsaaasBesBaeaaBaaaaMeaaMai iBaaesBBBBBBaaaeeeeaoe! Népfrontválasztást» k Körösladányban és Kertészszigeten A napokban lezajlott két községi népfront bizottsági tagok választásáról Kriszta ff Andrásné a Népfront megyei munkatársa tájékoztatta lapunkat KÖRÖSLADÁNY Hagyományos mái a szeghalmi járásban, hogy ^örösladány nyitja a sort, a választások idején. így történt ez a napokban is, amikor választóinak nagygyűlésen adott számot a helyi népfrontbizottság a 4 évi munkájáról, a tobbszáz főt befogadó kultúrházban. Kovalik András elnök ismertette a bizottság beszámolóját. A tartalmas, eredményeket, problémákat, kritikai megjegyzéseket tartalmazó beszámolóról, több hozzászóló mondta el véleményét. Berki Imre gimnáziumi igazgató hozzászólásában foglalkozott a népfront és iskola jó kapcsolatával, s a további együttműködés szükségességével. Meleg hangon mondott köszönetét az iskolák támogatásáért, melyet a község lakosai az „egy nap az iskoláért” mozgalom keretében nyújtottak az oktatási feltételek javítása érdekében, több mint 46 ezer forint támogatással. Nagy János tsz-tag a beszámoló tanácstagok munkájával foglalkozó részéhez kapcsolódva mondotta: „helyes, hogy a népfront élt a visszahívás jogával olyan esetben, amikor a tanácstag nem teljesítette a választók bizalmából kapott kötelességét. Ezt a jövőben is alkalmazni kell”. Jónás Jenő, a Dózsa Tsz-ben gépszerelő. Hozzászólásában hangsúlyozta: Segítse a népfront a munkahelyi kollektívákban a szemlélet formálását, hogy az arra érdemes fiatalok munkáját jobban elismerjék. Kapcsolják be a község fiataljait a községszépítésbe, mert így mégin- kább becsülni tudja azt. Kérte a fiatalok sportolásához, kultúrál- tabb szórakozásához a község segítségét. Sándor József országgyűlési képviselő a járási szervek üdvözletét és elismerését toümá- csolta a népfrontbizottság eddig végzett munkájáért, s a lakosság aktív segítségéért. Kérte az újonnan megválasztandó bizottságot, hogy Köröesladány forradalmi hagyományaihoz méltóan végezze a lakosság bizalmából kapott feladatokat. Az ünnepi nagygyűlést a község fiataljainak szavalata és kultúrműsora tette még bensőségesebbé. A megválasztott bizottság elnökévé ismét Kovalik Andrást, titkárává Keliger Istvánná tanulmányi felügyelőt választotta meg. KERTÉSZSZIGET A község lakosai zsúfolásig megtöltötték a kültériiáz nagytermét, hogy meghallgassák a helyi népfrontbizottság négyéves beszámolóját. Lészkó András elnök tolmácsolásában az értelemre és érzelemre egyaránt ható beszámoló tükrözte a község lakosainak aktivitását — melyet egy nagy családként együtt értek el a község építésében, a közös gondok megoldásában. az emberi tudatformálásban. Igényként szólt arról, hogy több odafigyelésre, támogatásra van szükségük a felsőbb szervek részéről a helyi erőket meghaladó, égető problémák megoldásához, mint például a jelenlegi súlyos ivóviz-gondok- náL Ennék adott kifejezést a tanácselnök hozzászólása is, amikor a szűkös ivóvíz-ellátásról szólt: „Kertészsziget lakosainak áldozatvállalására lehet számítani, de ez esetben segítségre szorul a község, mert meghaladja erejét”. Több hozzászólás és a beszámoló foglalkozott az iskola és óvóda bővítésének szűk- . ségességével. Arról is szóltak, hogyan tudják helyi összefogással ezeket a gondokat enyhíteni. A nagy felelősséget tükröző tanácskozás után megtartott választáson, a bizottság elnökévé Lészkó András tanárt, titkárává Molnár Józsepiét választották. Kedves, üde műsorukkal az általános iskola énekkara és szavaiéi szórakoztatták a »résztvevőket. A Hódmezővásárhelyi Közúti EpitO Vállalat Gyulai Főépítés- vezetősége építőipari gépek üzemeltetésében Jártas, legalább S éves szakmai gyakorlattal rendelkező gépésztechnikust vagy üzemmérnököt alkalmaz »gépészt1 beoez- táshan. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés: Hódmezővásárhely, Lenin u, *2. Személyzeti vezetőnél. S7909C PÁLYÁZAT! A FÉRFI FEHÉRNEMÜGYAR BÉKÉSCSABAI GYÁRA , pályázatot hirdet üzemgazdasági osztályvezetői munkakör betöltésére. Pályázati feltételek: közgazdasági egyetemi végzettség vagy felsőfokú képesítés. Pályázhatnak azok is, akiknek legalább 5 éves üzemgazdasági gyakorlatuk van és a szükséges képesítés megszerzésére kötelezettséget vállalnak. A munkakör betöltéséhez erkölcsi bizonyítvány szükséges. Fölvételt hirdetünk továbbás anyagkönyvelői, számlázási, ill. számlaellenőri munkakör betöltésére, melyhez közgazdasági szakközépiskolai vagy technikumi érettségi szükséges. Jelentkezés: a gyár személyzeti vezetőjénél. * Külön-hülőn vagy többen együttf Még egyszer az öntözök szakképzéséről Békésen a mezőgazdasági szakmunkásképzés hetven éves múltra tekint vissza. Tradíciók tekintetében ugyanitt az öntözés sem áli az utolsó 'helyen. Ügy tartják számon, hogy a kezdőlépéseket itt tették meg. Annak idején nemcsak a tiszafüredi kormányzói birtokra jutott el az öntözés gondolata, hanem Köröstarcsa, Dévaványa kisparasztjai közé is. Békés azóta is szilárd bázisa mind a mezőgazdasági szakképzésnek, mind pedig az öntözésnek. Azóta is keresik a megfelelő oktatási formát, próbálnak igazodni a változó világhoz. Sőt, ha lehet, egy lépéssel a változások előtt járni. Akik a békési szakmunkásképző történetét ismerik, tudják, hogy alapfokúnak indult. Lett belőle középfokú, majd kertészeti szakiskola. Később általános, hogy azután specializálódott szakmunkásképző intézetté alakuljon. így funkcionált és funkcionál mind a mai napig, hogy szakemberekkel lássa el a termelőszövetkezeteket Gépészekre szükség van. A békési mezőgazdasági szakmunkásképző intézet hagyományainál fogva elsősorban öntözőgépészeket nevelt. (Másodsorban pedig növénytermesztő gépészeket.) Mindezt azért kell múlt időbe tenni, mert a szakmunkás- képzésről szóló törvény a növénytermesztő gépész szakmát alapszakmásította. Ez azt jelenti, hogy a tanulók, ha kedvük tartja (!) a hároméves alapképzés után még< egy féléves „ráképzéssel” öntöző vagy növényvédő szántóföldi gépészekké válhatnak. Egyszer már megírtuk, hogy nagyobb figyelmet kellene fordítani a megye öntözési programja megvalósításának előkészületeire. Lehet, hogy ez nem a jelen problémája, de előbb vagy utóbb azé lesz. És leghamarabb, legelőször éppen a szakképzésben lép majd fel követeléseivel. És most nem is annyira az öntözőtechnikusi képzés hiányáról, a legkiválóbb szakmunkások továbbtanulása lehetőségének hiányáról van szó. Nem, hanem egy olyan kérdésről, amihez előbb ki kell térni a békési mezőgazdasági szakmunkásképző intézetben folyó másik képzési ág, a növényvédő gépészoktatás eredményeire. Korábban ez utóbbinak az ügye is majdhogynem holtponton állt. A közös gazdaságok ugyanúgy nem igényeltek növényvédőket akkor, mint most öntözőket. De jött a növény- védelmi kódex, amely a mérgek kezelését — hatásuk erősségétől függően — csak képzett szakmunkásoknak, illetve technikusoknak engedélyezi. Mi történt ekkor? Mindenki, akit érintett, csatasorba állt Elsőnek éppen a termelőszövetkezetek. Azóta az iskola szinte nem győzi a továbbképző tanfolyamokat tartani. Hogy megismertesse a szakmunkásokat a legújabb mérgekkel, növényvédő eljárásokkal. A tanfolyamok létszáma úgy felduzzadt, hogy „szétvetette” az intézet amúgy is szűk és korszerűtlen kollégiumának falait és mind többen kényszerülnek rendszeresen externátusba ilyen alkalmakkor. Ha nincs is különösebb probléma az öntözők képzésével, az előbbiek még sem mondhatók el vele kapcsolatban. Igaz, hogy „öntözési kódex” még nem jelent meg, talán nem is adnak ki ilyet soha, mert az öntözésnél nincs olyan közvetlen életveszély, mint van a növényvédő mérgek kezelésében. Talán nincs is szükség rá, mert a kezdeti lépések már megtörténtek. Legalábbis any- nyi, hogy a békési iskola tudja, hogy rá várhatóan mi jut a feladatokból. Ha Muronyban elkészül az új öntözőtelep, akkor meg lesz a bázisgazdaság is. A szarvasi főiskolával is alakulgatnak a kapcsolatok. Az öntözéses kutató intézet párttaggyűlésén mondták, hogy az intézetnek meg kellene találnia azokat a területeket, ahol a kutatások eredménye közvetlenül jelentkezhetne * megye mezőgazdaságának termelésében. Nem tudom, de talán az egyik ilyen „terület” az lehetne, ha a tudományos munkatársak be-besegítenének az oktatásba, mondjuk a legújabb eljárások ismertetésével. (A legújabb felmérések szerint már a mezőgazdasági szakemberek Iskolában szerzett ismeretanyaga is idejét múlttá válik öt év alatt.) Nem tudom, de talán az sem lenne baj, ha többen, akik ugyanazzal foglalkoznak, ugyanazon és ugyanazért fáradoznak, megpróbálnának együtt Is tenni valamit. Nem tudom, de talán meg kellene próbálni előbb mint utóbb, mert azt az egyet én is tudom, hogy bár a „végösz- szeg a mérvadó”, az sem mindegy, hogy mikor jutunk ehhez a végösszeghez. Másképp ezt úgy szokás mondani, hogy az idő pénz! Kővárt B. Péter 1972. szeptember l-érel vállalatunk ipari tanulókat iskoláz be, s kiképezi őket az alábbi szakrr.ákísK kőműves! ács. fapadlózó és mflanyagburkelé, hidegburkoló, géplakatos, épületlakatos, üvegező, épületasztalos. központifűtés-szerelő, vfz- és gázszerelő, építőgépész, épületbádogos, műkőkészítő. A vidékieknek tanulóotthoni elhelyezés, és teljes ellátás, Bejárásra felveszünk szobafestő és mázoló (tapétázd), valamint villanyszerelő tanulókat Jelentkezés: 1972. február 28-ig, A 43. sz. Állami Építőipari Vállalat Szakoktatási csoportjánál Budapest XL, Dombóvári út tá
