Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-05 / 30. szám

Egy a jelszőnk, a béke! ^sssssssssseaaseessesssssessesisseessssisaes Beat-ablak A beat-zeae rajongó! között egyre nagyobb ,JR^ népszerűségnek örvend yjsjr a Bergendi-együtíes. Jw Több sikeres kislemez I I után az elmúlt évben J l jelent meg első nagyle. * mezük „Beat-ablak” rímmel. Néhány nappal ezelőtt került az üzletekbe legújabb nagylemezük, amelynek bé­késcsabai vonatkozása is van, mégpedig azért, mert a Kner Nyomdában készült a színes, Méses borítója. A lemez sikeré­re jellemző, hogy szinte órák alatt elkapkodták. A Bergendi-együttes az elmúlt ®v utolsó heteit az NDK-ban töltötte, ott adott több hangver­senyt, Koncz Zsuzsa társaságá­ban. Bergendiék szombatonként a Műszaki Egyetem „E” épüle­tében, vasárnaponként pedig ál. Jándó „tanyájukon”, a Ganz Má. vág művelődési otthonban sze­repeinek nagy sikerrel. Az együttes bemutatásához tarto­zik az is, hogy az elmúlt évben „Mindig ugyanúgy” című saját szerzeményük bekerült az „év legjobb tánczenei felvételei” első tíz száma közé. Ebben a hónapban megyénk fiataljai személyesen találkoz­hatnak az együttessel, amely több hangversenyt ad a Vihar- sarokkban. Február végén Gyu­lán, az Erkel Művelődési Köz­pontban lépnek tel Konca Zsu­zsával, . U33BSBBBBBB9S9BS5£S5£*S55S3E5S5S2&SSG5iS5&33 m | A Mini Magazint összeál­lította: S BÉLA OTTÓ | csffi®safflS0BffiaEccEECs2SSEaaaa2üeB9aaoaBSQS39E> ^ Evek óta jól működő ifivezető gárda dolgozik a sarkadi és a gyulai középiskolákban. Ezek az ifivezetők az úttörőmozgalom munkáját segítik. Ök a rajveze- tő-helyettesek, az úttörők KISZ- «s testvérei. Eljárnak a foglal- Itozásokra, segítik a rajvezető tanárom munkáját, szervezik vezetik a különböző vetélkedő­ket, játékos foglalkozásokat, ak­ciókat, A két ifiklub mélyebb isme­retsége, barátsága az elmúlt év­ben kezdődött. Ellátogattak egy­más klubdélutánjára, összejöve­telére, ahol megbeszélték « munkában szerzett tapasztalato­kat, s utána közösen szórakoz­tak. A KISZ Vili. kongresszu­sának ifivezetőkhöz szóló felM- vása serkentette a két klub ve­zetőit, hogy ezt a kapcsolatot •meghittebbé, rendszeressé te­gyék. Múlt ét> decemberében a sarkadiak látogattak Gyulára, is­merkedtek meg a város ifiklub­jával. Vetélkedőt is rendeztek „Egy a jelszónk, a béke!" cím­mel. Most a közelmúltban újra ta­lálkoztak. Már régi barátként, jó ismerősként üdvözölték egy­mást. A gyulaiak saját készíté­sű kis tarisznyában hozták üze­netüket: „Szeretettel a gyulai ifiklubtól, hogy barátságunk so­káig fennmaradjon" A vendégek köszöntésére dal­lal kedveskedtek a sarkadiak, majd az úttörő- és KISZ-élettel icapcsolatos vetélkedőre került sor, amelynek győztesei csoko­ládét nyertek. Kedves színfoltja volt a találkozónak az is, hogy ezen részt vettek vörös nyak- kendős úttörők, a sarkadi és o gyulai általános iskolákból. Ök mint jövendő ifivezetők ízelítőt kaptak a majdani rájuk váró feladatokból és különösen az •volt számukra maradandó él­mény, hogy találkozhattak Mar­si Katalin gyulai és Csausz Ma­riann sarkadi kongresszusi kül­döttel is. BeasBBBaBisffl®BraB«fflBiaara!B®ffl®Ba!anE®®sa®S2SssaB3ssasE2effii£ae2s$*Ba$®siSiSttZB»<BBaaEBE®ffl®eBae®9Qn Békéscsabai Ki mit tud?•‘döntő Vasárnap dél­után három óra­kor kezdődik az Ifjúsági és Űttörö- házfoan az idei Ki mit tud? bé­késcsabai városi döntője. A négy elődöntőből hu­szonhárom mű­sorszám jutott a vasárnapi fordulóba — irodalmi színpadi, ki mit tud 1972 néptánc és hangszeres bemutató szavalat, énekszám és beat-ze- nekar. A résztvevők — közép­fokú oktatási intézmények és üzemek fiataljai — a márciusát megyei döntőbe jutásért versen­genek. A vetélkedő közönsége a zsűri által legjobbnak ítélt ver­senyzőkön kívül a maga szava­zataival egy további résztvevőt juttathat a megyei döntőbe. I nyelvek Benjáminja A jelenleg élő nyelveik kora többszáz, többezer év. Az esz­perantó mindössze 84 éves. Az eszperantistáfc száma szer­te a világon — a nyelvtudás fo­kától függően — 10—50 millió. Ma már többszáz eszperantó nyelvű lap jelenik meg, a szak­szótárak száma több mint 100, a világ jelentősebb rádióállomá­sai rendszeresen sugároznak eszperantó nyelvű műsort. Az eszperantót beszélők szám­aránya kevesebb ugyan, mint akik, oroszul, vagy németül e9ae*sssess<n»aeaieaa«aiEfiarooa>'?> eneHSsiase tudnak, közel azonos az angol­lal beszélőkkel és magasabb, mint a francia, spanyol, vagy bármely más idegen nyelvet be­szélők száma. 1972 nyarán nemzetközi esz­perantó találkozó színhelye lesz Budapest Az Eszperantó Szö­vetség Budapesti és Pest megyei Bizottsága az év során több ki­állítást rendez, amelyeknek cél­ja, hogy a nagyközönséget job- bán megismertesse és megszeret- £ tease a legfiatalabb világnyelv-" vet 5 N éva-parti séta nem eshet meg anélkül, hogy be ne térjünk a hatalmas, re­mekmívű kerítésektől övezett Nyári Kertbe. A százados fák tövében már­ványszobrok — naf£y mesterek portréd, allegorikus figiurái. Lombok közül a folyóra néz Nagy Péter cár hajdani lakóhe­lye. Egyemeletes épület A leg­kevésbé díszes, s talán a legki­sebb a Néva-píart házai között Jelenleg múzeum. A Szovjet­unióban nagyon népszerű lakás­múzeumok egyik legérdekesebb­je. A folyosókon, szobákban minden csaknem ugyanolyan, mint a városalapító uralkodó idején. Maga körül az egyszerű­séget szerette I. Péter, s míg kedves építészének hatalmas palotákat, a tűi parton egész szi­geteket adományozott maga úgy élt mint bármelyik nem nagy vagyonú kereskedő. A szobák falát kéig barna ábrás csempe, vagy textilkárpit borítja Vaskos, faragott búto­rok, nádülőkés szék, robosztus ágy, tömzsi lábakon álló cserép­kályha A fogad oezobe. trónusa is nélkülözi a pompát: festett­faragott karfa, barna-ezüst him. zéses kárpitozása Az ebédlőben hatalmas tálaló, nyolcszögű asztal, a konyhában öblös néz­és bronzedények, ma is korsze­rűnek ható szagelszívó, moso­gató. A palota berendezési tár­gyai között kevés az igazán kü­lönleges. Talán csak a cár láb­bal hajtható esztergapadjai — kedvenc időtöltése volt a £a- munka I. Péternek —, az egyik szoba falát teljesen betöltő fa­ragott óra, amelynek ma is mű­ködik a másodpercmutatója s a cár dolgozóasztala, írószerekkel, kompasszal és egy hatalmas ré­gi könyvvel, a címe: Aritmeti­ka. A múzeumból kilépve mintha ismerős zenét hallanánk. A Csárdáskirálynő nyitányát. Azt hisszük, a fülünk cseng. Pedig valóság a zene, közelebb érve kiderül, hogy a Nyári Kert egyik nyitott pavilonjában játsz- sza a Hajmásd Pétert és a Jaj, cicát az amatőr fűvósegyüttes. Körül a padokon vagy száz hall­aeessss«s«TS»»aaaffis*BBsa:sB3S5e,£e®ss'seesBoe©ES9aaaoi Leányrablás Kondoroson Rablók o kéményben -— Erkel-muzsika m csárdában —• Koccintás Rózsa Sándorral Amiőta megépült, sok érdekes, különös, furcsa esemény történt a kondorost, betyárcsárdában. Nézzük előbb a múltat. Ré­gen, valamikor a múlt század­ban, ha egy gazdag átutazó ke­reskedő szállt meg a csárdában, két szolgát állított a szoba aj­tajába strázsálni. Ám hiába ■volt a testőrség, reggel a keres­kedő már csak hűlt helyét ta­lálta a pénzének. Ugyanis a ké­mény csúzdáj&n észrevétlenül ereszkedtek le a rablók a szoba kemencéjébe, és ugyanezen az úton távoztak a zsákmánnyal. A monda, a szájhagyomány a híres zeneszerzőről, Erkelről is megemlékezik a kondorost be­tyárcsárdával icapcsolatban. Ál­lítólag amikor Erkel Ferenc egy ízben Gyuláról Pestre utazott, a vendégfogadóban töltött egy éj­szakát. Lefekvés előtt éppen a vacsoráját fogyasztotta az egyik sarokasztalnál — hogy, hogy nem, ebben az időben éppen ott mulatoztak a betyárok is —•, s amikor a szegénylegények meg­tudták, hogy zenészember az úr- féle idegen, a kocsiról az ivóba cipelték a művész féltve őrzött zongoráját. Erkelnek játszania kellett kivilágos virradatig. Kárpótlásul az éjszakai zenélé­sért Rózsa Sándor három be­tyárt rendelt Erkel fogatához, akiic egészen Szolnokig kísérték, nehogy valami baja essék annak az aranykezű zenésznek, aki olyan jó talpálávalókat tudott játszani. A századforduló tájékán a ro­mantikára éhes és a betyáremlé­kek után kutató vendégeknek Ró­zsa Sándor különös furulyáját mutatták meg az ivó csaposai. A furulya különlegessége az voll, hogy ha a kíváncsi és gyanútlan idegen meg akarta szólaltatni, egy csomó lisztet fújt belőle magára. Nem is olyan régen koccinta­ni is lehetett Rózsa Sándorral, csak fel kellett botorkálni a padlásra és bebújni a kémény­kamrába. Hajdanában négy-öt betyár is rejtőzködött egyszerre ebben az útvesztőkkel teli odú­ban. A híres Rózsa Sándor is többször menekült ide a zsandá- rok elől. Néha na'pokon át etet­ték, itatták a csárda gazdái a kémény különleges vendégeit. ,,Eredeti" pintesüvegmaradvány, pohár- és edénytörmelék mindig volt „kéz alatt” a búvóhelyen, így aztán, akinek volt kedve, eredeti helyen, eredeti erek­lyékkel koccinthatott. A vendég­csalogatásnak ez a módja azért ment ki a divatból, mert a nagy forgalmú csárdában nem tört él annyi pohár, amennyivel az .ereklye-gyűjtők” növekvő tá­borának igényeit ki tudták vol­na elégíteni. A közelmúltban a KISZ or­szágos iskolájának hallgatói, és tanárai látogattak Budapestről megyénkbe. Természetesen nem hagyhatták ki az itteni program­ból a kondorost betyárcsárdát sem. A pinceborozóban vacso­ráztak, amelyet Szürkebaráttal öblítettek le. Emelkedett volt már a hangulat, amikor a híres épület alaposabb megismerésé­re indultak. A vendégek meg­csodálták a rejtélyes kéményt, kamrájával és zegzúgos útvesz­tőivel. Éppen a padlásmúzeum­ban jártak, amikor „vérfagyasz­tó” eset történt. Hirtelen, mint­ha csak a földből nőttek volna ki, három betyár tűnt elő, bő gatyában, lajbiban, pásztorkalap­ban. Volt is ijedelem, sikonga- tás, különösen a lányok körében. Mire a vendégek felocsúdtak, akkorra a betyárok már egy-egy lánnyal a karjukban eltűntek a padlás sötétjében. Ezúttal a kondorosi KISZ- szervezet fiataljai gondolták ki a leányrablást, romantikus meg­lepetésnek szánva a kedves pesti vendégek tiszteletére. gettó. A finálé utolsó hangját követően felcsattan a taps. — Nálunk is népszerű Kál­mán Imre operettje — mondja a karmester. Mi Szilvia címen ismerjük. Nyáron minden va­sárnap itt játszunk és gyakran szerepel műsorunkon az önök híres operettje, Különösen az idősebbek szeretik nagyon. — Kérem, ajánljon számunkra ma estére programot. — Ha lapnak jegyet — ez azonban egyáltalán nem biztos — nézzék meg a Jégkorong-ku­pa döntőjét, vagy menjenek ■ el az operettszínházba, ahol Kose- Marie megy. — Köszönjük ;;; L egalább tíz dohány- és ké- pesLapárusnál kísérletezünk. Hiába. Az esti. hoki-meccs jegyei rég elfogytak. Szín- I házba sem kapunk helyet egymás mellé — de leg­alább ott lehetünk. A Rose-Marie félévszázaddal ezelőtt született. Cselekménye a Leányvásáréhoz hasonlít: cow­boy-, illetőleg indiánromantika, némi antikapitalista társadalmi mondanivalóval. A zene gyen gécske. Egyetlen valamirevaló szám az úgynevezett Indián szerelmi daL A színészek kitűnőek. Reme­kül énekelnek, jól táncolnak, s szövegkönyv fogyatékosságai­val azonban néha eredménytele nül küzdenek. Ilyenkor aztán — mit tehetnének mást? — ősrégi kellékekhez nyúlnak, amelyek« minimális nyelvtudással is tö­kéletesen érthetünk. A cowboy szerelme mellé ül az öreg seriff, s a fiatalember fenyegető kér­désére — „Kak?!” — mindig ugyanazt feléli: — Tak. — Kak?! — Tak. — Kak?! — Tak. Aztán a eowtóoy előrántja pisztolyát: — Kak?!? — Tak — nyet Es természetesen „bejön a ne­vetés, a taps... De azért a Leányvásár sokkal jobb darab. Az előadás végén a közönség virágcsokrokkal bizonyítja, mi­lyen népszerű Lemitgrádban a színházművészet. A bonviván, a primadonna alig győzi magá­hoz nyálából™ a rengeteg ró­zsát. A nézők hozzáértését mu­tatja, hogy a virágokból a kar­mesternek is jut. ... A színháztól negyedórányi séta a Néva. A túlsó part abla­kainak fényét ezernyi aramy- hídként hordja habiain. Kilo­méter hosszan húzódnak az egy­forma magas paloták: zöl­dek, sárgák, kékek, rózsaszí­nek, az ablakok, kapuk sze­gélye pedig a kései órán. is szinte vakító fehér. Boa fut a kikötőbe az utolsó szár­nyashajó, az utasok kiszállnak, / lassan elnéolelenedik a part? sétány. Magunkban könyökö­lünk a mellvéden. A tenger fe­lől hűvös szél 1 ebben. Felhaitott pallérral várjuk, hogy az érke­ző teher'naiók előtt felnyissák a hidak közeo-st ... (Fcűytafliik) Daniss Győző M Pop Együttes Békéscsabán Szombaton este hat órától az Ifjúsági és Üttörőházban lép fel a Pop Együttes. Műsorukban a Fővárosi Magnós Klub részvé­telével bemutatják a zeneszá­mokból és diaképekből váloga­tott Forr-a-dalom című beat- összeállítást isi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents