Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-05 / 30. szám
Nemzetközi kikötő99 Dunaújvárosban A hirtelen jégzajlás elől 28 külföldi és IS magyar vízi jármű keresett menedéket a dunaújvárosi kikötőben. A telelő hajók, uszályok és egyéb vízijárművek, munkagépek, pontonok számára tííclő parancsnokságot létesítettek. Az Esztergom nevű motoros hajó töri a jeget és rendezi a hajókat a nemzetközivé vált dunaújvárosi kikötőben, (MTI fotó—Szilágyi Pál felv.—K$) io*»eofflQBBao£5Qt3í3aB3S30i=3oa-!SBB232aflooosa3aac»53-3=offlOB3»aBaaasosBBB8Baa2ee3Gooo2a9!a Beor.aaeoooEaaaooa3BoeaB*a9BSB!M;sosaaBoo3aoDQ Patronál a Rakéta-brigád Szocialista szerződés a gyermekotthonnal A X ís at # ■ közösségi vagyon őre A Volán 8-as számú Vállalati munkaügyi osztályának Rakéta | szocialista brigádja még decemberben elhatározta, hogy a Békéscsabához közeli Qyula-reme- tei általános iskola és gyermek- otthon 5. osztályos tanulóit patronálja. Figyelemmel akarják kísérni a gyermekek tanulását, fejlődését, s az évek során kialakuló barátság bizonyára arra is elegendő lesz, hogy az iskolából kikerülve sorsukat is irányítsák. segítsék. Amikor erről a tervről a vállalatnál többen tudomást szereztek. még három brigád csatlakozott a munkaügyisekhez. A gépkocsivezetők közül a Kossuth, a forgalmi és kereskedelmi dolgozók közül pedig a Széchenyi és Radnóti szocialista brigád vállalta a patron álási:. A kollektívák megbízottai hamarosan fel is keresték Sajti Károlyt, az otthon igazgatóját, s megállapodtak abban, hogy több éves szocialista szerződést kötnek, Ma má? nem ritka az ifyem szerződés iskolák, intézmények és különböző munkahelyek dolgozói között. Ez mégis több szót érdeméi, mert különlegessége abban van, hogy olyan otthonnal kötötték meg .ahol szülők által elhagyott gyermekek élnek, akiknek elsősorban az emberi melegség/ barátság hiányzik a legjobban. A szerződés minden pontja szeretettől áthatott, úgy fogalmazódott meg, hogy érződik belőle a brigádok tagjai mindent elkövetnek majd, hogy pótolják a szülői szeretetek Huszonegy ötödikest patronál majd a négy brigád negyven tagja, s a szerződésben többek között szerepel a rendszeres látogatás és az, hogy a brigád tagjai lehetővé teszik a gyermekeknek Békés megyei üzemek és a vállalat meglátogatását is. Szerveznek ezenkívül tanulmányi kirándulásokat, természetesen az iskola vezetőinek egyetértésével és javaslatai alapján. A szünidőben lehetőséget biztosítanak arra, hogy néhány tanulót a vállalat szanazugi üdülőjében üdíthessenek. Elősegítik a kulturális és sporttevékenységet olyan formában is, hogy kiegészítik a szertárt, a sporteszközöket, felszereléseket. A tanulókat rendszeresen meghívják vállalati rendezvényekre, s ez kölcsönös, mivel a szerződésben az is szerepel, hogy az otthon minden rendezvényére meghívják a brigádokat. Ezenkívül azokat a gyermekeket, akiknek nincsenek szüleik, a brigádok időnként meghívják otthonukba, a családi körbe. Segítik a továbbtanulókat a pályaválasztásban, s amelyik gyermek a közlekedési pályát választja, az Autóközlekedési Technikumba, vagy más szakiskolába támogatják felvételüket. A nemzetközi gyermeknap lebonyolításához anyagi segítséget nyújtanak. A szerződést február 3-án, ünnepélyesen írták alá, nemcsak a brigádvezetők és a tagok képviselői, hanem a vállalat részéről Lukovits Béla helyettes igazgató. Bácskai László szak- szervezeti titkár, az otthon részéről pedig Sajti Károly igazgató és Regős Károly helyettes. Az ünnepségen a vállalat részéről Fodor Endre köszöntötte meleg szavakkal a gyermekeket, Lukovits Béla igazgatóhelyettes pedig átadta a az első ajándékot egy Volán-í'ocit, melyet az iskola labdarúgó-csapatának legügyesebb játékosa vett át nagy derültség és vidámság közepette. Az ünnepség persze ezzel még nem ért véget, a gyermekek is tartogattak meglepetést a vendégeknek. Az énekkar mozgalmi dalokkal, a népitáncosok vidám tánccal, az 5.-esek pedig az otthon életéről szóló vidám jelenetekkel szórakoztatták a jelenlevőket, majd a vállalat és a brigádok képviselőinek maguk készítette térítőkét adtak ajándékba, K, 3. A medgyesegyházi szülőotthon vezető főorvosa pályázatot hirdet I lii / «T« szülésznői állásra. Egyedülálló dolgozó részére bentlakás biztosítva. x ! „MI, MEZÖÖRÖK komoly fe- j lelősséggel tartozunk a társadal• mi tulajdon megvédéséért és a ■ legmesszebbmenőkig igyekszünk • eleget tenni ennek. Mégis van• nak termelőszövetkezetek, ahol • nem tudják, vagy talán nem is ■ akarják tudni a munkánkra vo- S natkozó törvényt. Ezt onnan tu■ dóm, hogy nemrég egy tanfo■ lyamon vettem részt és voltak ■ mezőőrök, akik foltos egyenru■ bábán jelentek meg — a tan- S folyamon kötelező volt az egyen- 5 ruha —, mert nem kaptak mási- 5 kát. Sőt akadt, aki arra panasz• kodott, hogy lőszert sem adtak S neki, amikor kért, azt mondták: ! ha lőni akar, akkor vegyen ma- ! gának. Nem magamért szólok, s mert én megkapok mindent, ha- : nem a többiekért.” | Lényegében ezeket írta szer- : kesztőségünkhöz címzett leve- S lében Réda János mezőőr Ger- 5 Iáról. 5 Amikor találkoztunk, akkor : választ kaptam arra, hogy mi- : lyen ember is az, aki,., „nem jj magáért szól”. • Régen megszokta már, hogy S ne egyes szám első személyben jj gondolkozzon. A saját gondjá■ val együtt mindig a vállán hor• dozta a másokét, évekig pedig • egy egész közösségét is. Párttit- *» kár volt 15 évig Gerlán, a tsznek pedig alapító tagja. Nem csoda hát, ha levelében is hangsúlyt kapott a másokkal való törődés. Társainak sérelmeiért, az igazságtalanságért fogott tollat, hogy a nagy nyilvánosság élé tárja. S hogy ezt az újságíróval is jobban megértesse, mindjárt a legelején, a munkájáról, a mezőőrök felelősségéről beszélt. SOK EMBER képzeletében csak mint kukoricacsősz jelenik meg az az ember, akit mezőőrként emlegetnek. Pedig mennyire más a munkája! Erről beszélt Réda János. — A körzetem 2700 hold — mondatta. — Ebbe beletartozik a termelőszövetkezet összes vagyona. Az épületek éppúgy, mint a traktorok és egyéb gépek, az állatok ugyanúgy, mint a termés. Már korán reggel ott vagyok a brigádvezetők, traktoros- sok eligazításán, ezt nem hagyhatom ki. Tudnom kell, melyik jármű, gép, fogat hová megy, mi a munkája. Mert ha történetesen máshol látok megrakott kocsit, mint ahol annak lennie kell, azt már jó megnézni, nem jár-e tilosban. Volt erre példa. Még az erdő és apró vadjai is hozzám tartóz. ! nak. Orwadászok pedig akadnak. És olyan is, aki a tsz vagyonát szó szerint a magáénak tekinti. Másképpen mondva egykét zsák tengerit, vagy más terményt a saját udvarára, kamrájába visz, a közös helyett. Nem vagyunk egyformák. Azért volt olyan esetem is, mint annak a két fiúnak a története, akik lucernát vágtak a tilosból. Egész éjszaka kint voltam a földön — mert bejelentés érkezett, hogy valaki dézsmálja a lucernát —, míg elkaptam őket. Nem mentem egyenest a tsz-hez, hanem először az apjukhoz. Becsületes embernek tartom — gondoltam, megbeszélem vele —, persze semmiről sem tudott. A fiúkat ugyan elküldte lucernáért, délután. Úgy látszik azonban, hosz_ szúnak találták a háztáji földhöz az utat, közelebb volt a tsz-é. Az apa persze megtérítette a kárt, de hogy a fiúk ezután mit kaptak tőle, azt nem tudom. HAT ILYEN a mi munkánk. Éjjel is, nappal is, télen, hóban, fagyban, nyáron a nagy hőségben járjuk a határt. Azért írtam én azt, hogy felelősséggel tartozunk a társadalmi tulajdonért. Én nem panaszkodhatom, lőszert, egyenruhát és mindent kapok, ami szükséges és meg is becsülnek. De ott vannak mások, akik panaszkodtak, amiről már írtam, A ruha, a csizma, a sok viszontagságos szolgálatban hamar tönkremegy. Sokallják —- és igazuk is van — a háromévi kihordási időt. Az sem járja, hogy lőszert ők maguk vegyenek — a törvény is előírja, hogy ezt a munkaadónak kell biztosítania —, hiszen nem a magukét, hanem a közöst védik. A fegyverre viszont sokszor szükség van. Nemcsak a varjak, kártékony madarak riasztáséra, hanem olyan esetre is, mipt ami velem megtörtént. Ha nincs nálam fegyver és nem tulom riasztásul használni, talán agyon is vernek a tilosban járók. Mért aki rosszban töri a feiét, nem örül a váratlanul megjelenő mezőőrnek. Szerintem az lenne a legjobb megoldás, ha a tanács irányítása alá tartoznánk, akkor az egyes gazdaságok nem tekintenék szükséges rossznak a mi. munkákat. Gondolom, a ruha és egyéb felszerelés, no meg a fizetés tekintetében sem járnánk rosszul. A legfontosabbnak azonban azt tartom, hogy mivel nem függenénk egy gazdaság vezetődtől, jobban tudnánk képviselni a közösség érdekét, megóvni az állam és társadalom vagyonát. LEHET, hogy Réda Jánosnak igaza van, s mindazoknak, akik ezt javasolják. Mindenesetre megfontolandó. Kasnyik Judit A Békéscsabai Építő és Épületkarbantart« Ktse felvesz. asztalos szakmunkásokat és asztalosüzembe férfi és női segédmunkásokat. Jelentkezni a Kéfegyházi úti telepen lehet. 849034 V békés werg^ 7 1972. FEBRUÁR 5. Jő kereseti lehetőséggel,, zöldségkertészetben, budapesti termelőszövetkezet alkalmaz női és férfi dolgozókat Jelentkezés levélben: SZABADSÁG mgtsz, Budapest. XVIII., (Pestimre), Vöröshadsereg u. 36. címre. Munkásszállást, étkezést biztosítunk. 349012 ................ ■ ------A DOMBEGYHÁZI ÁLLAMI GAZDASÁG az 1971. évi fakitermeléséből származó, nagyobb mennyiségű gyökér és rözse (akác) tüzelőanyagot megvételre felajánlja az arra érdeklődőknek. Ezen tüzelőanyagok a helyszínen, a Dombegyházi Állami Gazdaság központjában megtekinthetők, ill. megvásárolhatók az árbani megegyezés alapján. x
