Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-04 / 29. szám

a meg Y EI pártbizottság és a megyei tanács^ lap ja 1972. FEBRUÁR 1., PÉNTEK Ára: SO fűiét XXVII. ÉVFOLYAM, W. SZÁM Előkerül-e ismét a „nagy kalap?" A kérdés — ilyen megfogal­mazásban — inkább csak a szakembereket érdekli, akik — talán hivatalból is optimistán — reménykednek: a nyereség- részesedés közelgő felosztását végre nem az egyenlősdi, ha­nem a kinek-kinek végzett munkája szerinti differenciá­lás jellemzi majd. Mondom: a szakemberek re­ménykednek, akiket pedig ez a kérdés közvetlenül is érint, azok — megkockáztatnám — a legjobb esetben is közömbö­sek. A nyereségrészesedés gya­korlati felosztását végző veze­tők már régen meggyőződtek arról, hogy mindenféle anya­gi juttatás szétosztásában a „mindenkinek egy keveset” elv érvényesítése okozza számukra a legkevesebb fejtörést, a leg­kisebb kényelmetlenséget és gondot. Akik pedig kapják eze­ket a juttatásokat — a mun­kások és alkalmazottak — szin­tén belenyugodtak már: nin­csen jobb és mégjobb, rosz- szabb és mégrosszabb munkás, alkalmazott; én is kapok, te is kapsz, nincs harag, nincs ok elégedetlenkedni, nincs miért gondolkodni azon, hogy én va­jon miért kaptam kevesebbet, mint a másik. Nem túlzás, ha azt írom: az egyenlősdi, a „nagy kalap” szemlélet nálunk már-már vív­mánynak tűnik. Senkit nem lehet -r- és úgyszólván nem szabad — megsérteni azzal, hogy mínusz ötszáz, ezer vagy még több forinttal is kifejezik szakmai kvalitásait, munkája minőségét. Itt van egy közeli példa: a pedagógusok tavalyi bérrende­zése, amelynek során szintén meghirdették a differenciálást, s ami csak azért nem bukott meg, mert a differenciált bér­emelésre jóval kisebb összeget fordítottak, mint az egyenlősdi alapján történő szétosztásra. A pedagógusok vitáiban is el­hangzott a tetszetős érv: hogyan, milyen alapon lehet elbírálni egy olyan sajátságos szellemi tevékenység minőségét, haté­konyságát, mint a pedagógusok munkája? Minden más munká- uál, foglalkozásnál pedig meg­található az a szubjektív meg­győződés, amely szerint „én is dolgozom annyit, mint a má­sik, én sem végzek kevesebbet, vagy rosszabb munkát, mint a mellettem levő”, A főnök, a munkahelyi ve­zető dolga lenne felülbírálná ezt a szubjektivizmust, ám a ve­zetők jó része így gondolkodik: „miért éppen én döntsék, mi­ért éppen én minősítsek, s mi­ért az én döntéseim szüljenek rossz hangulatot, torzsalkodást, miért én vállaljam ezért a rossz hangulatért a felelősséget, és annak ódiumát is, hogy a jutalmazásnál, a nyereség szét­osztásánál az esetleg mellőzöt- tek veszik a munkakönyvüket és elmennek egy másik gyár­ba.” Azaz: jobb a nyugalom, jobb a csend, a békesség, ad­junk mindenkinek, illetve csak annyira differenciáljunk, amennyire azt a kollektív szer- aődés, vagy a törzsgárda-sza­bályzat mechanikus szabályai előírják. S hogy ennek a vezetői gon­dolkodásnak és gyakorlatnak — milyen hatása van a köz­véleményre, arra jelemző pél­dát találtam nemrégiben az egyik gyárban. Munkásokkal, művezetőkkel beszélgettünk ép­pen a differenciálás elvéről és gyakorlatáról. A munkások ha­dakoztak az egyenlősdi ellen, művezetőik az imént idézett érveket hangoztatták. S ami­kor a munkásoknak tettem fel a kérdést, hogy ok vajon vállalnák-e a beosz­tottak munkájának, munkahelyi magatartásának személy sze­rinti értékelését és ennek az értékelésnek anyagi konzek­venciákban történő érvényesí­tését, kivétel nélkül azt vála­szolták, hogy nem vállalnák! S következtek ismét a jól ismert érvek: miért legyek én a rossz ember, miért rajtam csattan­jon az ostor? A egyenlősdi: közhangulat. Bonyolult társadalom-szocioló­giai feladat lenne, annak kide­rítése, hogy miként, milyen ha­tások, összetevők eredménye­képpen alakult ki. Az igazság az, hogy tulajdonképpen sen­ki nem akarja, nem kívánja, nem érvényesíti a ,'kinek-kinek munkája szerint” elvet. Arra már volt példa, hogy súlyos fegyelmi vétség, vagy bizonyos munkajogi rendelkezések lát­ványos megszegése miatt kizár­tak valakit a nyereségrészese­désből. Arra viszont egyetlen példa sincs, hogy valakit nyil­vánvalóan hanyag, megbízhatat­lan munkája miatt zártak vol­na ki a részesedésből. A „nagy kalap”, amelyből mindenki egyformán — vagy közel egy­formán — részesül, ma is léte zik; a „nagy kalap” kényel­mes, biztonságos, kockázataién tes és ugyanakkor — veszé­lyes! Veszélyes, éppen kockázat- mentessége miatt. Veszélyes, mert a nyereségrészesedésnek és mindenfajta anyagi juttatás­nak éppen az ösztönző hatását torpedózza meg és ily módon a jól dolgozókat, a kiváló és lel­kiismeretes munkásokat egy- szinten, azonos módon minő­sítik a hanyagokkal, a lelkiis­meretlenekkel. S mi sem ter­mészetesebb, hogy egy ilyen „ösztönzési” gyakorlat láttán a kiemelkedő teljesítményt nyúj­tók előbb-utóbb rádöbbennek, hogy lehet lazítani; nem érde­mes „hajtani”, hiszen a boríték vastagságából ítélve ugyanazok, ugyanolyanok vagyunk, mint a gyenge, vagy mint a látszattel- iesítm<-«veket produkálók. En­nek a veszélynek az elhárítását nem lehet törvények, rendele­tek segítségével megoldani. S ilyen értelemben a differenciá­lás végső soron lelkiismereti ügy. Beszéltem vezetőkkel, akik azt vallják, hogy öt rossz mun­kás még mindig jobb, mint egy hiányzó munkás. Ám nem tu­dok róla, hogy valahol, valaki is próbálta volna: tényleg jobb? Vértes Csaba, Megkezdődtek a magyar"—vieljismii tárgyalások Csütörtökön Hanoiban megkezdődtek a hivatalos tárgyalások a VDK part- és kormányküldöttsége és a Foek Jenő vezette magyar párt. és kormányküldöttség között. Vietnami részről a tárgyalásokon résztvett Pham Van Dong, a Vietnami Dolgozók Pártja KB Politikai Bizottságának tagja, a VDK kormányának elnöke és több más vietnami vezető. A VNA közleménye szerint a tárgyalások a szívélyesség, a harci szolidaritás és a testvéri barátság légkörében folytak le. Szolgáltatás a NEB előtt <-L old.) Megsúgom magának (4. old.) Fejlődő üzem Sárrét központjában (5. old.) Hazaérkezett a labdarúgó­válogatott (6. old.) Leglootesabli az aiapszervezeti munka Ä KISZ Békés megyei Bizottságának ülése Csütörtökön délelőtt a Ku- lich Gyula Ifjúsági és Úttörő- házban ülést tartott a KISZ Békés megyei Bizottsága. El­ső ízben a megyei küldöttér­tekezlet, a testület újjáválasz­tja óta. Fabulya Balázs, a KISZ megyei bizottságának titkára köszöntötte a megje­lenteket, köztük dr. Szabó Sándort, az MSZMP Békés megyei Bizottságának titkárát Elsőiként az 1972-es poHti- j kai, akció- és rendezvényter- J vet vitatták meg a résztve-1 vők. Az írásos előterjesztés j hangsúlyozta, hogy „a KISZ, Vili. kongresszusa határozatá­nak végrehajtása tervszerű és folyamatos munkát igényel. 1972 a végrehajtás első éve, ezért egyik legfontosabb fel­adat az, hogy a fiatalok — ki­váltképpen a KISZ-tagok — megfelelően megismerjék a VIII. kongresszus határozatait és tekintsék ifjúkommunista kötelességüknek azok végrehaj­tását. A KISZ-szervezetek, mi­közben saját tevékenységük kommunista vonásainak, poli­tikai és tömegszervezeti jelle­gének erősítésére törekednek, érjék el, hogy programjaik vonzók legyenek a KISZ-en kí­vüli fiatalok számára is és ez­által növekedjék az ifjúsági szövetség eszmei-politikai be­folyása”. A nevelőmunka elsőrendű feladatának tartja a terv a fia­talok marxista—leninista világ­nézeti nevelését. Ezen belül hangsúlyozza a KISZ-oktatás hatékonyságának fokozását, az agitációs és propagandamód­szerek változatosabbá tételét, a tájékoztatás javítását; a to­vábbiakban pedig a kulturális nevelésben a közművelődés valamennyi lehetőségének jobb felhasználását, a klubmozgalom tartalmi és formai oldalainak gazdagabb, szervezettebb ki­alakítását. Törekedni kell a rétegenként szervezett tömegsport-mozga­lom erősítésére, a honvédelmi nevelésben pedig egyebek mel­lett az Ifjú Gárda tartalmi te­vékenységének további javítá­sára, a technikai feltételek fejlesztésére. Fontos tennivalói vannak a KISZ-nek az 1972-es népgazda­sági terv végrehajtásában. Ezsk teljesítésében nagy szerepet játszik a szocialista brigád­mozgalom, a védnökségvállalás, az újítási és takarékossági mozgalom, a kommunista mű­szakok és a társadalmi mun­kaakciók sora, a belvízrendezé­si program, az öntözésfejlesz­tés, a húsprogram segítése, az oktatási intézményekben a munkára nevelés erőteljesebbé tétele, a gyengébb tanulóknak nyújtott segítség, a pályavá­lasztás gondos előkészítése és a szabad idő hasznosabb eltölté­sének megszervezése. Hangsúlyozza a terv az alap- szervezeti munkában a tagfel­vételi tevékenység és az érdek- védelem fontosságát, a megbí­zatások rendszerének javítá­sát, a vezetőképzés színvonalá­nak további emelését. Az úttörő-szervezetek éle­tében pedig a gyerekek alaku­ló marxista—leninista világné­zetének erősítését, felkészítésü­ket az ifjú és a felnőtt korra. A vitában a testület tagjai mellett felszólalt dr. Szabó Sán­dor. Tolmácsolta a résztvevők­nek az MSZMP Békés megyei Bizottságának üdvözletét, majd | elemezte a KISZ megyei mun­katervét. Felhívta a fiatalok figyelmét, hogy a vállalt fel­adatok teljesítése az eddigiek­nél is több munkát kíván a választott testületektől és az alapszervezetektől; hogy a KISZ tevékenységében is a jö­vő egyik legnagyobb feladata a határozatok végrehajtásának folyamatos ellenőrzése: hogy a VIII. kongresszus „Jobb mun­kával, nagyobb tudással a szo­cialista Magyarországért!” jel­szava csak a KISZ-tagok kö­zötti rendszeres propaganda- munkával, tudatosító tevékeny­séggel valósítható meg. Hang­súlyozta, hogy az alapszerve­zeti életre kell fordítani az el­következendő időben a leg­több figyelmet, az eszmei-poli­tikai nevelésre, a gazdasági féladatok minél jobb teljesí­tésére, a munkás—paraszt szö­vetség erősítésére. A megfelelő tervből csak ilyen módon vál­hat tett, válhat az elképzelés valósággá. Mihalik György, a KISZ Bé­kés megyei Bizottsága első tit­kárának válaszadása után a testület elfogadta az 1972-es munkatervet. Következő napirendi pont­ként a Megyéi Bizottság meg­tárgyalta. majd elfogadta a végrehajtó bizottság első fél­évi munkatervét. aaeaae'iiDsoasBEBsaeeßesseosasBEsaeaESSBQ Kút fúrok Új kutat fúrnak Békésen az úgynevezett Ibrányi részen. A mes­terek munkáját a hosszan tartó „ősz” könnyíti. (Fotó: ifj. Márton) r

Next

/
Thumbnails
Contents