Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-04 / 29. szám
a meg Y EI pártbizottság és a megyei tanács^ lap ja 1972. FEBRUÁR 1., PÉNTEK Ára: SO fűiét XXVII. ÉVFOLYAM, W. SZÁM Előkerül-e ismét a „nagy kalap?" A kérdés — ilyen megfogalmazásban — inkább csak a szakembereket érdekli, akik — talán hivatalból is optimistán — reménykednek: a nyereség- részesedés közelgő felosztását végre nem az egyenlősdi, hanem a kinek-kinek végzett munkája szerinti differenciálás jellemzi majd. Mondom: a szakemberek reménykednek, akiket pedig ez a kérdés közvetlenül is érint, azok — megkockáztatnám — a legjobb esetben is közömbösek. A nyereségrészesedés gyakorlati felosztását végző vezetők már régen meggyőződtek arról, hogy mindenféle anyagi juttatás szétosztásában a „mindenkinek egy keveset” elv érvényesítése okozza számukra a legkevesebb fejtörést, a legkisebb kényelmetlenséget és gondot. Akik pedig kapják ezeket a juttatásokat — a munkások és alkalmazottak — szintén belenyugodtak már: nincsen jobb és mégjobb, rosz- szabb és mégrosszabb munkás, alkalmazott; én is kapok, te is kapsz, nincs harag, nincs ok elégedetlenkedni, nincs miért gondolkodni azon, hogy én vajon miért kaptam kevesebbet, mint a másik. Nem túlzás, ha azt írom: az egyenlősdi, a „nagy kalap” szemlélet nálunk már-már vívmánynak tűnik. Senkit nem lehet -r- és úgyszólván nem szabad — megsérteni azzal, hogy mínusz ötszáz, ezer vagy még több forinttal is kifejezik szakmai kvalitásait, munkája minőségét. Itt van egy közeli példa: a pedagógusok tavalyi bérrendezése, amelynek során szintén meghirdették a differenciálást, s ami csak azért nem bukott meg, mert a differenciált béremelésre jóval kisebb összeget fordítottak, mint az egyenlősdi alapján történő szétosztásra. A pedagógusok vitáiban is elhangzott a tetszetős érv: hogyan, milyen alapon lehet elbírálni egy olyan sajátságos szellemi tevékenység minőségét, hatékonyságát, mint a pedagógusok munkája? Minden más munká- uál, foglalkozásnál pedig megtalálható az a szubjektív meggyőződés, amely szerint „én is dolgozom annyit, mint a másik, én sem végzek kevesebbet, vagy rosszabb munkát, mint a mellettem levő”, A főnök, a munkahelyi vezető dolga lenne felülbírálná ezt a szubjektivizmust, ám a vezetők jó része így gondolkodik: „miért éppen én döntsék, miért éppen én minősítsek, s miért az én döntéseim szüljenek rossz hangulatot, torzsalkodást, miért én vállaljam ezért a rossz hangulatért a felelősséget, és annak ódiumát is, hogy a jutalmazásnál, a nyereség szétosztásánál az esetleg mellőzöt- tek veszik a munkakönyvüket és elmennek egy másik gyárba.” Azaz: jobb a nyugalom, jobb a csend, a békesség, adjunk mindenkinek, illetve csak annyira differenciáljunk, amennyire azt a kollektív szer- aődés, vagy a törzsgárda-szabályzat mechanikus szabályai előírják. S hogy ennek a vezetői gondolkodásnak és gyakorlatnak — milyen hatása van a közvéleményre, arra jelemző példát találtam nemrégiben az egyik gyárban. Munkásokkal, művezetőkkel beszélgettünk éppen a differenciálás elvéről és gyakorlatáról. A munkások hadakoztak az egyenlősdi ellen, művezetőik az imént idézett érveket hangoztatták. S amikor a munkásoknak tettem fel a kérdést, hogy ok vajon vállalnák-e a beosztottak munkájának, munkahelyi magatartásának személy szerinti értékelését és ennek az értékelésnek anyagi konzekvenciákban történő érvényesítését, kivétel nélkül azt válaszolták, hogy nem vállalnák! S következtek ismét a jól ismert érvek: miért legyek én a rossz ember, miért rajtam csattanjon az ostor? A egyenlősdi: közhangulat. Bonyolult társadalom-szociológiai feladat lenne, annak kiderítése, hogy miként, milyen hatások, összetevők eredményeképpen alakult ki. Az igazság az, hogy tulajdonképpen senki nem akarja, nem kívánja, nem érvényesíti a ,'kinek-kinek munkája szerint” elvet. Arra már volt példa, hogy súlyos fegyelmi vétség, vagy bizonyos munkajogi rendelkezések látványos megszegése miatt kizártak valakit a nyereségrészesedésből. Arra viszont egyetlen példa sincs, hogy valakit nyilvánvalóan hanyag, megbízhatatlan munkája miatt zártak volna ki a részesedésből. A „nagy kalap”, amelyből mindenki egyformán — vagy közel egyformán — részesül, ma is léte zik; a „nagy kalap” kényelmes, biztonságos, kockázataién tes és ugyanakkor — veszélyes! Veszélyes, éppen kockázat- mentessége miatt. Veszélyes, mert a nyereségrészesedésnek és mindenfajta anyagi juttatásnak éppen az ösztönző hatását torpedózza meg és ily módon a jól dolgozókat, a kiváló és lelkiismeretes munkásokat egy- szinten, azonos módon minősítik a hanyagokkal, a lelkiismeretlenekkel. S mi sem természetesebb, hogy egy ilyen „ösztönzési” gyakorlat láttán a kiemelkedő teljesítményt nyújtók előbb-utóbb rádöbbennek, hogy lehet lazítani; nem érdemes „hajtani”, hiszen a boríték vastagságából ítélve ugyanazok, ugyanolyanok vagyunk, mint a gyenge, vagy mint a látszattel- iesítm<-«veket produkálók. Ennek a veszélynek az elhárítását nem lehet törvények, rendeletek segítségével megoldani. S ilyen értelemben a differenciálás végső soron lelkiismereti ügy. Beszéltem vezetőkkel, akik azt vallják, hogy öt rossz munkás még mindig jobb, mint egy hiányzó munkás. Ám nem tudok róla, hogy valahol, valaki is próbálta volna: tényleg jobb? Vértes Csaba, Megkezdődtek a magyar"—vieljismii tárgyalások Csütörtökön Hanoiban megkezdődtek a hivatalos tárgyalások a VDK part- és kormányküldöttsége és a Foek Jenő vezette magyar párt. és kormányküldöttség között. Vietnami részről a tárgyalásokon résztvett Pham Van Dong, a Vietnami Dolgozók Pártja KB Politikai Bizottságának tagja, a VDK kormányának elnöke és több más vietnami vezető. A VNA közleménye szerint a tárgyalások a szívélyesség, a harci szolidaritás és a testvéri barátság légkörében folytak le. Szolgáltatás a NEB előtt <-L old.) Megsúgom magának (4. old.) Fejlődő üzem Sárrét központjában (5. old.) Hazaérkezett a labdarúgóválogatott (6. old.) Leglootesabli az aiapszervezeti munka Ä KISZ Békés megyei Bizottságának ülése Csütörtökön délelőtt a Ku- lich Gyula Ifjúsági és Úttörő- házban ülést tartott a KISZ Békés megyei Bizottsága. Első ízben a megyei küldöttértekezlet, a testület újjáválasztja óta. Fabulya Balázs, a KISZ megyei bizottságának titkára köszöntötte a megjelenteket, köztük dr. Szabó Sándort, az MSZMP Békés megyei Bizottságának titkárát Elsőiként az 1972-es poHti- j kai, akció- és rendezvényter- J vet vitatták meg a résztve-1 vők. Az írásos előterjesztés j hangsúlyozta, hogy „a KISZ, Vili. kongresszusa határozatának végrehajtása tervszerű és folyamatos munkát igényel. 1972 a végrehajtás első éve, ezért egyik legfontosabb feladat az, hogy a fiatalok — kiváltképpen a KISZ-tagok — megfelelően megismerjék a VIII. kongresszus határozatait és tekintsék ifjúkommunista kötelességüknek azok végrehajtását. A KISZ-szervezetek, miközben saját tevékenységük kommunista vonásainak, politikai és tömegszervezeti jellegének erősítésére törekednek, érjék el, hogy programjaik vonzók legyenek a KISZ-en kívüli fiatalok számára is és ezáltal növekedjék az ifjúsági szövetség eszmei-politikai befolyása”. A nevelőmunka elsőrendű feladatának tartja a terv a fiatalok marxista—leninista világnézeti nevelését. Ezen belül hangsúlyozza a KISZ-oktatás hatékonyságának fokozását, az agitációs és propagandamódszerek változatosabbá tételét, a tájékoztatás javítását; a továbbiakban pedig a kulturális nevelésben a közművelődés valamennyi lehetőségének jobb felhasználását, a klubmozgalom tartalmi és formai oldalainak gazdagabb, szervezettebb kialakítását. Törekedni kell a rétegenként szervezett tömegsport-mozgalom erősítésére, a honvédelmi nevelésben pedig egyebek mellett az Ifjú Gárda tartalmi tevékenységének további javítására, a technikai feltételek fejlesztésére. Fontos tennivalói vannak a KISZ-nek az 1972-es népgazdasági terv végrehajtásában. Ezsk teljesítésében nagy szerepet játszik a szocialista brigádmozgalom, a védnökségvállalás, az újítási és takarékossági mozgalom, a kommunista műszakok és a társadalmi munkaakciók sora, a belvízrendezési program, az öntözésfejlesztés, a húsprogram segítése, az oktatási intézményekben a munkára nevelés erőteljesebbé tétele, a gyengébb tanulóknak nyújtott segítség, a pályaválasztás gondos előkészítése és a szabad idő hasznosabb eltöltésének megszervezése. Hangsúlyozza a terv az alap- szervezeti munkában a tagfelvételi tevékenység és az érdek- védelem fontosságát, a megbízatások rendszerének javítását, a vezetőképzés színvonalának további emelését. Az úttörő-szervezetek életében pedig a gyerekek alakuló marxista—leninista világnézetének erősítését, felkészítésüket az ifjú és a felnőtt korra. A vitában a testület tagjai mellett felszólalt dr. Szabó Sándor. Tolmácsolta a résztvevőknek az MSZMP Békés megyei Bizottságának üdvözletét, majd | elemezte a KISZ megyei munkatervét. Felhívta a fiatalok figyelmét, hogy a vállalt feladatok teljesítése az eddigieknél is több munkát kíván a választott testületektől és az alapszervezetektől; hogy a KISZ tevékenységében is a jövő egyik legnagyobb feladata a határozatok végrehajtásának folyamatos ellenőrzése: hogy a VIII. kongresszus „Jobb munkával, nagyobb tudással a szocialista Magyarországért!” jelszava csak a KISZ-tagok közötti rendszeres propaganda- munkával, tudatosító tevékenységgel valósítható meg. Hangsúlyozta, hogy az alapszervezeti életre kell fordítani az elkövetkezendő időben a legtöbb figyelmet, az eszmei-politikai nevelésre, a gazdasági féladatok minél jobb teljesítésére, a munkás—paraszt szövetség erősítésére. A megfelelő tervből csak ilyen módon válhat tett, válhat az elképzelés valósággá. Mihalik György, a KISZ Békés megyei Bizottsága első titkárának válaszadása után a testület elfogadta az 1972-es munkatervet. Következő napirendi pontként a Megyéi Bizottság megtárgyalta. majd elfogadta a végrehajtó bizottság első félévi munkatervét. aaeaae'iiDsoasBEBsaeeßesseosasBEsaeaESSBQ Kút fúrok Új kutat fúrnak Békésen az úgynevezett Ibrányi részen. A mesterek munkáját a hosszan tartó „ősz” könnyíti. (Fotó: ifj. Márton) r
