Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-27 / 49. szám

Függetlenségi mozgalmunk mérföldköve A Kommunistáik Magyairtxrszá­Mgi Pártja 1941 végén és 1942 elején harcot hirdetett a haaa- aruló. tömeggyilkos Báráussy- karmány ellen leleplezne aimal: gazságait. Harcba hívott minden hazáját szerető magyart, az él- lenforradalimá rendszer es a ha­zaáruló kormány megdöntésére. A Népszava 1941-es karácso­nyi száma kedvez» helyzetet te­remtett a függetlenségi mozga­lom számára az egész magyar iközvélemenyben. Az 1942. feb­ruár l-én megjelent illegális Szabad Nép első száma vezér­cikkében már kifejtette: a párt előtt az a történéLmd feladat áffll, hogy megteremtése a független, szabad, demoikratilcus Magyaror­szágot. Felvázolta érmék eüiőfél- tételait, majd a további számok­ban sokait foglalkozott az anti­fasiszta, nemzeti egységfront elvi és gyakorlati kérdéseivel. A párt felhívásai nem marad­ták hatástalanok, 1942 elején új helyzet alakult Id a magyar po­litikai életben. Erősödött a há­ború ellenes hangulat. Bárdossy még a horthysták egy részével is szembekerült, aikik főttették vezető szerepüket Bárdoasynak a németék előtt behódoló poli­tikájától. Ugyanakkor a függet­len, szabad, demokratikus Ma­gyar-ország megteremtése egyre általánosabb követeléssé vált. A tömegJianguQat a kormány ellen fordult, s a kommunistákon kí- vül a baloldali szóéi áldemoikna- ták, a Szabad Szó körül csopor­tosuló paraszti vezetők és írók, s az értelmiség leghaladóbb kép­viselői hitet tettek a független, szabad, demokratikus Magyaror­szág mellett A párt tisztában volt azzal, hagy a magyar politikai életben fordulatot létrehozni csak úgy lehet, ha a függetlenségi moz­galom vezetése szilárdan a bal- szárny kezében van, s ha ezen belül vitathatatlan a munkásosz­tály és pártjának vezető szere­pe. Ennek persze az volt az elő­feltétele, hogy megerősítsék a pártot és harcba szólítsák az összes németelűenes erőket. A KMP a nemzeti érzésű tö­megek mozgósítására, a kö­zelgő március 15-ét kívánta fel­használni. A cél az volt, hogy a március idusát a munkásság, a parasztság és a demokratikus értelmiség közös ünnepévé téve, az ország demokratikus erői együtt készítsék elő az ünnepsé­get. Ehhez legális szerv megte­remtése vált szükségessé, amely összefogja a demokratikus erő­ket és a függetlenségi mozgalom központi irányító szerve lehet. Ennek megfelelően 1942 febru­árjának végéin a függetlenségi eszméhez hű újságírók, íróit, po­litikusok és tudósok részvételé­vel megalakult a Magyar Törté­nelmi Emlékbizottság, a függet­lenségi mozgalom legális veze­tő szerve. Az emlékbizottság hivatalosan bevallott célja az volt, hogy mozgalmait szervezzen az 1848— 1849-es forradalom és szabadság­harc történelmi emlékeinék ösz­«szagyűjtésére, hegy azokat ki­állítsa és különböző előadáso­kon hazafiságra és nemzeti ön­tudatra nevelje a népet. De túl ezen, a lényeg az volt, hogy le­gyen egy bizottság, amely már­cius 15-e megünneplését előkészí­ti, illetve legyen egy szerv, amely a függetlenségi mozgal­mat legálisan képviseli. Q zükségessé tette a bizottság ^ létrehozását az a tény is, hogy a független, szabad, de- mokratifcus Magyarország köve­telése egyre nagyobb tömegeket mozgósított, valamin!; az a kö­rülmény is, hogy egyre több párt és csoportosulás beszelt már a függetlenségi poütíkáróL A Történelmi Emlékbizottság kommunista tagjainak kezde­ményezésére, hozzálátott a már­cius 15-i tüntetés előkészítésé­hez. Kibocsátotta Páitzay Pál szobrászművész plakettjét, egy Pető® jelvényt. Kötetet jelentet­tek meg, „Petőfi útján” amnteű. amelyben haladó írók és publi­cisták 1848 hagyományait mél­tatták. A munka során egyre inkább köztudottá vált, hogy a függet­lenségi mozgalom szervezői és vezetői a kommunisták. A Hor- thy-rendőrség is figyelmeztette a Szociáldemokrata Párt és a Szakszervezeti Tanács vezetőit, hogy tartsák magukat távol a mozgalomtól. Ugyanakkor a füg­getlenségi mozgalom polgári szárnyán is bizonyos meghátrá­lást figyelhettek meg. A tüntetésen való részvétel ** kérdésében a Szociáldeinok- rata Párt vezetőségén belül el­lentétek voltak. A munkásság azonban a tüntetés mellett volt, és március 9-én a vezetőség is úgy döntött, hozzájárul a márci­us 15-i ünnepségen való részvé­telhez. De miután a pántveaető- ség a rendőrségtől figyelmezte­tést kapott, hogy tűrhetetlennek tartja a kommunistákkal való közös fellépést a Peyer-féle párt­vezetőség új határozatot hozott. Ezek szerint a Szociáldemokrata Párt és a Szakszervezeti Tanács megtiltotta, hogy a szervezett munkásság részi; vegyen a már­cius 15-i tüntetésen. A Horthy-rendőrség revoive- rezte szociáldemokrata pártve- zetősóg jobboldalának elvtelen manőverezése sem tudta azon­ban megakadályozni a március 15-i tüntetés ekSkészitését. E zekben a napokban 30 esz­tendeje, hogy a népi, nem­zeti, antifasiszta összefogás tör­ténelmi következményeként megalaktűt a Magyar Történel­mi Emlékbizottság. A Magyar Front, majd később a Magyar Függetlenségi Népfront, illetve a Hazafias Népfront előfutára, melynek élén olyan, a nemzeti eszmédéhez és a magyar függet­lenséghez hű férfiak állottak, mint Bajcsy-Zsilinszky Endre, Darvas József, Földes Ferenc, Illyés Gyula, Kállai Gyula, Ko­dály Zoltán, Mihály^ Ernő, Pátzay PáL Somogyi Miklós, Szegfű Gyula, Veres Péter és még sokan mások. (KS) fogadó ért el, nyereményük egyenként 81 160 forint. Három találata 4 418 fogadónak volt, nyereményük 514 forint. A két- találatos szelvények száma 141 995 darab, ezekre egyenként 20 forintot fizetnek. A nyere­ményösszegek a nyereményil- leték levonása után értendők. A közölt adatok tájékoztató jel­legűek, (MTI) Lotiótájékoxtató A Sportfogadási és Lottó Igaz-1 gatóság közlése szerint a 8. já­tékhétén öttalálatos szelvény i nem érkezett. Négy találatot 56 4 Bmmmsa 1912. FEBRUAR SU Képesek vagyunk a tőire Közős rendezvény Kevermesen a helyi Vörös- kereszt és a Hazafias Népfront bizottsága február 24-én közö­sen szervezte meg a művelődé­si házban a dohányzásról, az ital ártalmairól és a kamasz­kori problémákról szóló előadá­sát. Dr. Tóth Zoltán körzeti or­vos igen meggyőzően, sok ta­pasztalattal alátámasztva tar­totta meg a tájékoztatót, és az előadás sikeres volt, több mint százan vettek részt. A sikeren felbuzdulva március 14-én is­mét hasonló összejövetelt ren­deznek. Dr. Baly Hermina me­gyei ideggyógyász főorvos Ko­runk betegségei címmel tart előadást. Előadás Japánról Pólyák József, a MAFILM dublőré két évig élt Japánban, ahol karatét, önvédelmet ta­nult a távolkeleti szakemberek­től. Kint tartózkodása alatt sok élményt szerzett és nagyon sok érdekes emberrel ismerkedett meg. Ezekről a tapasztalatairól tart előadást hétfőn este hét órakor Békéscsabán az Ifjúsági és Üttörőház Tizek Ifjúsági I Klubjában. I Bár a statisztikai közlemények nem tartoznak az olvasmá­nyos írások közé, mégis azt ta­pasztaljuk, hogy egyre többen tanulmányozzák hazánk gazda­sági eredményeiről szóló, a Köz­ponti Statisztikai Hivatal éven­ként megjelenő közleményét. Az 1971. évről szóló jelentés 3. fejezete ragadott meg külö­nösen, amely a foglalkoztatott­ságról, a jövedelmekről, a fo­gyasztásról tehát életszínvona­lunk alakulásáról tájékoztatott. Amint a jelentés megállapítja ,.1971-ben a lakosság egy főre jutó reáljövedelme 5—6 szá­zalékkal nagyobb volt, mint az előző évben”. Jól élünk? Nyilvánvalóan jobban, mint egy évvel ezelőtt, s ha a nép­gazdaság éves terve megvalósul, jövőre még jobban, mint az idén. De minthogy a dolgok nem valamiféle óhajok szerint valósulnak meg, azt is bemu­tatja a jelentés, hogy „Az egyes családok egy főre jutó jövedel­me nem azonos mértékben és arányban változott”. A jövedel­mek általános növekedése mel­lett tavaly is voltak olyan csa­ládok, amelyeknél nem válto­zott vagy éppen csökkent az egy főre jutó jövedelem. ök érezték meg leginkább, hogy a ruházkodási cikkek 2—2,5 szá­zalékkal, a zöldség- és gyü­mölcsfélék árai 15—20 száza­lékkal emelkedtek. Ez is sze­repet játszott abban, hogy a nagy családosoknál, az alacsony nyugdíjjal bíróknál az életszín­vonal nemhogy emelkedett, ha­nem inkább csökkent. Ugyanakkor nem lehet megfe­ledkezni azokról az erőfeszíté­sekről senx, amelyet kormá­nyunk tett, éppen e családok életszínvonalának az emelésé­ért. Többek közt a nyugdíjak évenkénti 2 százalékos növelé­sével, a nagycsaládosok foko­zott támogatátával, a gyermek- gondozási segély idejének ki- terjesztésével. Ide sorolhatjuk a borítékon kívüli jövedelmet, au egészségügyi, az oktatási és kul­turális szolgáltatásokat, a gyógyszertérítést, az üzemétke­zési hozzájárulást. Ennek össze­ge 1971-ben egy főre 2 700 fo­rint volt. Szóval a statisztikai jelentés kimutatta azt, hogy mire fu­totta, mire nem, az ország ere­jéből. Ugyanakkor felvázolta, hogy az ország gazdaságának töretlen vonalú fejlődése meg­kívánja a termelőágazatokban a gazdaságosabb munkát, a ha­tékonyság növelését, a kincse­ket érő tartalék, a munka- és üzemszervezés gyümölcsöző hasznosítását. Ebből növekedhet ebben az esztendőben a nemzeti jövede­lem 5—6 százalékkal az elő­irányzatnak megfelelően. A munkásság, a parasztság, az ér­telmiség a hatékonyabb gazdál­kodás sikerét nagyban előmoz­díthatja a szocialista munka­versennyel, az egyéni és közös kezdeményezésekkel, továbbá a luxusjellegű kiadások csökken­tésével, a megalapozatlan beru­házások leállításával, a pazarlá­sok elleni fellépéssel. Éppen a múlt évi eredmény és az 1972. évi költségvetés előirányzatának ismerete erősí­tette meg bennem: nincs miért aggódni, képesek vagyunk töb­bet adni. Ismerjük a tételt: az élet nem áll meg, s mi a lép­teinket hozzá igazítjuk. Béla Ottó rr , Őszinte beszélgetés Szeghalmon (Tüdósítónktól) Kiemelkedő esemény volt Szeghalmon a Hazafias Népfront nagyközségi bizottsá­gának újjáválasztása. Ünneplőbe öltözött nők, férfiak, ifjak és öregek munkásak, tsz-tagok, ér-l telmiségiek sokasága jött össze] ezen a napon, s kicsinek bizo­nyult a művelődési ház nagyter­me, sokan már csak az előcsar­nokban kaptak helyet. Kedves színfoltja volt az ün­nepi gyűlésnek Ombódi Katalin gimnáziumi tanuló szavalata, s az, hogy az úttörők köszöntöt­ték a résztvevőket. A gyűlés le­vezető elnöke Sándor Jenő gim­náziumi igazgató volt, akinek szavai után Varga Istvánné, a hazafias népfrontbizottság meg­bízott elnöke tartotta meg be­számolóját a négyéves munká­ról. Nagy lelkesedéssel beszélt az eddig eredményekről, de őszintén feltárta a gondokat is a falugyűlés előtt Beszélt Szeg­halom jelenéről és azokról az eredményekről, amelyeket a község fejlődésében az elmúlt években tapasztaltak. Szegha­lom iparosodó község lett mező- gazdasági jellege mellett. A két termelőszövetkezeten, egy állami gazdasá gon kívül a Csepel Autó­gyár alkatrész gyáregységének szeghalmi részlege, a Fővárosi Ruhaipari Vállalat telepe, ko­moly fejlődést jelentett Szegha­lom iparosodásában, hiszen 560 dolgozóval nőtt az ipari munká­sok száma. Kibontakozik a pap­lanüzem és sok munkalehetősé­get nyújt már a SZÖVÉPITÖ. a HERBARIA, a Sárréti Tejüzem. Természetesen ezzel együtt nőt­tek a gondok és a Hazafias Nép­front éppen ezért kiemelt fel­adatának tekinti ezek megoldá­sát Elsősorban a tanácstagok­kal erősítette a tömegkapcsola- tát, s a lakosság lelkesen támo­gatta az előterjesztett terveket. Ezt bizonyítja többek között, az is, hogy a betervezett félmillió forint értékű társadalmi munkát megközelítően egymillió forintra1 teljesítették. Az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke 102 forint. Különféle mozgalmak, I akcdók, valósul tali meg e nagy­arányú összefogással. A beszámolóban szóvoilt a művelődéspolitikai tevékeny­ségről is. A TIT-tel együtt­működve ismeretterjesztő elő­adásokat tartottak, s a kulturális programok szervezésében nagy aktivitással vettek részt a bizott­ság tagjai. A hagyományokkal rendelkező „Sárréti Napok” ren­dezvénysorozat népszerűvé vált nemcsak a környező községek­ben., hanem megyén kívül is. További támogatását feladatnak tekinti a Hazafias Népfront Szó volt arról is. hogy többet kell viszont tenni a tsz-ekben mű­ködő politikai és szakmai körök szervezéséért támogatásáért, valamint segíteni kell a sizocia- lista brigádok patron ál ásában. A tanácskozás a beszámoló után beszélgetéssé alakult, hi­szen a hozzászólók nemcsak jó eredre árnyékét, hanem azokat a gondokat is elmondták, amelyek szorítanak, amelyeken változtat­ni kell mégpedig együttesen, a népfrontbizottság és más tánsa- dalmi szervekkel való jó együtt­működéssel. Kovács Imre ta_ Tegnap, szombaton ünnepélyes külsőségek között tartotta meg vezetőségválasztó gyűlését a HNF Gyula városi bizottsága, a tonácsháza dísztermében. Az elnökségben helyet foglalt Enyedi G. Sándor, az MSZMP Békés megyei bizottságának tit­kára, Jámbor István, az MSZMP városi bizottságának első titká­ra, Nagy József, a HNF megyei bizottságának elnöke, dr. Vidó István, a városi tanács elnöke, dr. Bereczki Sándor tanácstitkár, es Újhelyi Sándomé országgyű­lési képviselő. Banadics Márton, a HNF gyulai városi bizottságé- ] nak elnöke adott számot a tes- tület négyévi munkájáról, és vázolta az új vezetőség előtt álló I I nácstag szenvedélyesen beszélt a } társadalmi munkáról, s továbbá összefogásra buzdította a jelen­levőket. Bábel Mihály az üzemi munkások nevében szólt, s java­solta bázishelyek kijelölését, ahonnan az üzemi munkaerő lét­számának felfutását tudnák biz­tosítani. Kozák Sándor, a nagy­községi tanács elnöke köszönetét mondott a népfrontbizottság ak­tív tevékenységéért, és szólt ar­ról is, hogy felmérhetetlen, se­gítséget jelentett a község fejlő­désében a társadalmi munka, úgy érzi, ennek megbecsülését a jövőben jobban kell szorgal­mazná. Varga István, az 'MSZMP járási bizottságának első titkára is hozzászólt ezen a tanácskozá­son. Ex után került megvá­lasztásra az 51 tagú helyi bi­zottság, melynek elnöke Varga Istvánné, titkára pedig Sós Ala- tíámé lett. A falugyűlést han­gulatos műsor zárta, nagy sikert aratott a Pdbeat kórus, a gim­náziumi tanulók Palotás-tánca és Nácsa János népművész ci- ieraszólója. Dr. Horváth Jánosaié I feladatokat. Gyula város lakos- I sága országos tekintélyt vívott ki áldozatkész, városát szerető és a nagy célok megvalósítására vállalt társadalmi összefogásá­val. A gyűlésen fogalmazódott meg az az elhatározás, hogy a bizottság a jövőben még többet, még jobban összefogva a társa­dalmi erőket tevékenykedik a városi célok megvalósításáért. A nagygyűlésen megválasz­tották az 51 tagú helyi bizott­ságot. majd a 13 tagú elnökséget Elnöknek ismét Banadics Már­tont, titkárnak Nádházi Andrást választották. A HNF közelgő kongresszusának küldötteként Nyári Sándort és Pepó Pált de­legálták. II jövőben még többet, még jobbat Népfront-gyűlés Gyulán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents