Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-27 / 49. szám

I tömegpolitikai munka időszerű kérdéseiről Interjú Végh Andor elvtárssal, a megyei pártbizottság munkatársával M. pért tömegpcffitifcaá tevé­kenysége akkor hatékony, akkor éri el a célját, ha figyelembe veszi a változó körülményeket, ha a való élethez igazodik, el­jut a társadalom széles rétegé­hez, ott megértésre talál és as eltökélt célok valóra váltására, hatékonyabb cselekvésre kész­teti -az embereket. Megyénkben milyen főbb tartalmi feladatai vannak a tömegpolitikai munká­nak, milyen formában teljesül­nek ki ezek, Illetve milyen ter­vek, elképzelések vannak a ha­tékonyság fokozására? Ezekről nyilatkozott lapunknak Végh Andor elvtárs, a párt megyei bizottsága propaganda és műve­lődéspolitikai osztályának mun­katársa. KÉRDÉS: Mik azok a főbb elvek, melyek jelen időszak­ban meghatározzák a tömeg- politikai munka tartalmát? VÁLASZ: Mindenekelőtt azt kívánom megjegyezni, hogy a téma nagyon időszerű, s ez a tömegpolitikaá munka egyre fo­kozódó jelentőségéből fakad. Nö­vekvő szerepe pedig pártunk ál­talános tömegpolitikájával, a de_ mokratizmus szélesedésével és a szocializmus magasabb szintű építésének bonyolult feladatai­val van összefüggésben. A párt célkitűzéseinek megvalósításé­hoz. politikájának minél telje­sebb érvényesüléséhez, a párt­tagság és a péríonkívüli dolgozó tömegek állandó, aktív támoga­tó tevékenysége, cselekvése szükséges. Ennek elérése nem képzelhető el a változatos eszkö­zökkel és módszerekkel történő agitáció nélkül. A központi és megyei párt. szervek határozatai nyomán a legutóbbi években tartalmában ás szervezettségében jelentősen javult megyénkben a tömegpoli­tikai munka színvonala. Rend­szeresebben, őszintébben és sok­oldalúbban mutatja be megyénk politikai, gazdasági és kulturá_ lis életét, kiemeltebben foglal­kozik a lakosságot legjobban ér­deklő kérdésekkel, mindjobban figyelembe véve a társadalmi rétegek & csoportok sajátos igé­nyeit Ezek az eredmények ter­mészetesen nem csupán a mi megyénkben jelentkeznek, hi­szen azok a párt egész politiká­jából adódnak, a párt politikájá­nak. nyíltságából, abból, hogy a párt bátran szembe tud nézni a problémákkal, s hogy mindezek nyomán bizalomteljes, jó politi­kai légkör alakult ki. A feltett kérdésre rátérve, ab­ból kell kiindulnunk, hogy a tömegpolitikai munka tartalmát döntően mind'g a megvalósítan­dó legfontosabb feladatok hatá­rozzák meg. Először is folytatnunk kell a X. kongresszus határozatainak végrehajtása sarán tett intézke­dések ismertetését, magyarázá­sát és ezzel egyidőben mozgósí­tani a dolgozó tömegeket ne­gyedik ötéves tervünk céljainak megvalósítására. Nagyon fontos, hogy tömegpoUtikánkban meg­győzően és életszerűen ábrázol­juk azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a párt-, állami és gazdasági szerveink tettek és tesznek a kongresszusi határoza­tok végrehajtásáért, A közvéleményben időnként fel-fel bukkan némi kétely ezek­kel kapcsolatban. Vannak, akik nem tartják eléggé gyorsnak az előrehaladást Munkánk során őszinte választ kell adnunk a felvetődő kérdésekre, de talán jobban meg kell láttatnunk kö­zös munkánk eredményeit is. A realitásból kell kiindulni. Van­nak gondjaink is. Társadalmunk életének egyes területein jelent­keznek feszültségek. Ezekbe nem nyugszunk bele, de azt is meg kell láttatnunk. hogy a nagy gondok egy részének okai nem szüntethetők meg egyik napról a másikra. A tömegpolitikai munkánk so­rán lényegében kettős feladatat kell elvégeznünk. Bírálnunk kell azt ami rossz, ami szemben áll pártunk politikájával. Tehát az agitációnak sokszor harcba kell mennie, másrészt — és ez nem kevésbé fontos feladat — támo­gatnunk kell art, ami jó. A gsz- iAa«ágha.nr a kultúrában, az ide­ológiai élet területén egyaránt ki kell állni a jó mellett, el kell fogadtatni az igazat a helyeset A tömegpolitika fontos részét alkotja a gazdaságpolitikai agi­táció. A közvélemény előtt is­mertté kell tenni a gazdasági feladatokat, döntéseket Nem vé­letlen, hogy a januári—februári párt napokon az 1972-es év gaz­dasági feladataival foglalkoz­tunk. Tömegpolitikai munkánk­ban továbbra is napirenden kell tartanunk olyan, még mindig vi­tatott. vagy meg nem értett kérdéseket, mint az érdekek problémája, az életszínvonal-po­litika, a bérezés differenciálásá­nak elve, árpolitikánk. Többet és sokoldalúbban kell foglalkoz­nunk a munkaverseny mozga­lommal, a vállalati munka- és üzemszervezés korszerűsítésének kérdéseivel, amelyek végső so­ron a negyedik ötéves terv főbb célkitűzéseinek minél teljesebb megvalósítását szolgálják köz­vetlenül. Tömegpolitikai munkánk so­rán foglalkoznunk kell más, idő­szerű belpolitikai kérdésekkel, társadalmunk fejlődésével, pár­tunk életével, az államélet fej­lesztésével kapcsolatos témák­kal, a béke. a barátság, elsősor­ban a Szovjetunió iránti barát­ság ápolásával Ismertetni és magyarázni kell a nemzetközi élet eseményeit, összefüggéseit. Döntően ezek azok a felada­tok, amelyék jelenleg és a kö­zeljövőben meghatározzák tö- ma'politikai munkánk tartalmát. Talán még annyit, hogy e fő, át­fogó témák mellett minden más, a közvéleményt általában fog­lalkoztat ó témákra vagy egyes rétegeket, csoportokat egyes munkahelyeken, lakótelepeken élő embereket intenzíven foglal­koztató kérdésekre is reagálnia kell az agitációnak valamilyen formában. KÉRDÉS: A pártagitáciő rendszerében, módszerében állandó az útkeresés, hi­szen a társadalomban te­vékenykedő emberek, em­bercsoportok megközelítésé­nek sokféle formája van. Hall­hatnánk-e arról, melyek a leg­jobban bevált formák? VÁLASZ: A párt agftáciős rendszere lényegében kiépült és így a dolgozó tömegek soko'dal- ról történő elérésének feltételei adottak. Különösen nagy jelentőségű a központi tömegkommunikációs eszközök rendszerének kiépülé­se, főként a rádió és televízió el­terjedése. Ezek nagy hatású, fontos agitáciős eszközök, mert egyszerre hatalmas tömegekhez szólnak, s emellett gyorsak, idő­szerűek. Ezek nagyarányú fej­lődése nem mond ellent, sőt igényli és feltételezi az agitáció más formáinak rendszeres al­kalmazását. A központi tömegkommuniká­ciós eszközök döntően országos kérdésekkel foglalkoznak, az in­formációk tömegét közlik és szükséges esetenként azok to­vábbi magyarázása, kommentá­lása, megértetése, azok esetle­ges torz értelmezése, vagy tuda­tos félremagyarázása miatt A helyi kérdésekkel is többet kell foglalkozni, hiszen előfor­dul, hogy az emberek egyes ese­tekben, vagy helyeken — többet tudnak országos, esetleg nemzet­közi dolgokról, mint a megye, a község vagy üzem életéről. Véleményűnk szerint a eredményesebb az élőszóval ki­fejezett agitáció, mert ott a résztvevőknek módjukban van a közvetlen kérdésre, problémák felvetésére, nézetek, véleményék kicserélésére. Az élőadó azonnal és közvetlenebb módon tud vá­laszolni és emellett — és ez sem közömbös — nagyobb lehetőség nyílik az erőteljesebb érzelmi hatásokra is. A lakosság szóbeli tájékozta­tásában jelentős helyet foglal­nak él a pártnapok. Ez régi, be­vált forma, mert így egy-egy al­kalommal sok ezer embert tájé­koztatunk megyénkben az aktu­ális politikai kérdésekről. Egyre népszerűbbé válnak a Hs-cbo- portos beszélgetések. Jobban ki kellene használná az ezekben rejlő lehetőségeket. A kisgyűlé- sek, röpgyűlésék szintén régi bevált formák, de kellő érdeklő­dés és jó időzítés esetén nagyon eredményesek lehetnek a vitafó­rumok, kerekasz tal-beszélgeté­sek is. Jelentős szerepe van az írásos agitációnak. Elsőként említem meg_ megyénk pártlapjának a Békési megyei Népújságnak a szerepét, mért az fontos eszköze a megyei tájékoztatásnak. Az utóbbi években növekedett a Népújság olvasótábora Napi 40 ezer példányban jelenik meg. De az előfizetők számának további növelésére van szükség, miután csakis így tudunk további jelen­tős előrehaldást elérni a megyei jellegű tájékoztatásban. Viszony­lag kevés az üzemi, termelőszö­vetkezeti újság, híradó, holott szerepük nagyon fontos lenne a még szűkebben vett helyi tájé­koztatásban, Szükséges lenne ezek számát növelni, mert a sa­játos, belső termelési tájékozta­tásokon túl, a sokoldalú tömeg­politikai agitáció eszközeivé le­hetne tenni azokat. Megvalósítá­suk persze nem csupán elhatá­rozás dolga, hanem biztosítani kell a színvonalas működésük­höz szükséges személyi és anya­gi feltételekét is. KÉRDÉS: Hogyan épüljön, ki az agitáciős hálózat és a pártszervezeteket hogyan se­gíthetik a tömegszervezetek, tömegmozgalmak a feladat el­látásában? VÁLASZ: A gyakorlati ta­pasztalat azt mutatja, hogy egy­mástól külön, de egységes irá­nyítással kell kiépíteni és mű­ködtetni azt az agitácdás hálóza­tot, melynek biztosítania kell a párttagság és az egész lakosság táj ékoztatását Itt említem meg. hogy a köz­vélemény tájékoztatása központi helyet foglal el tömegpolitikai munkánkban, s a Politikai Bi­zottság és a Központi Bizottság Titkársága határozatai nyomán az utóbbi néhány év folyamán lényeges javulás van ezen a té­ren. Egyre általánosabbá válik az a helyes felismerés, hogy jő vezetés, eredményes munka nincs sokoldalú tájékoztatás és kellő informáltság nélkül. Ez a megállapítás a helyi, az üzemi vezetésre is vonatkozik. E felis­merés összefügg pártunk egész munkastílusával, a tömegekkel való kapcsolatokra jellemző őszinteséggel és nyíltsággal En­nek eredményeként kitágult a közvélemény belpolitikai és nemzetközi látóköre, jobban megértik és támogatják pártunk politikáját, növekedett a közéleti érdeklődés és aktivitás, Megyénk lakossága szinte na­ponként tapasztalhatja, hogy tá­jékoztatásunkban egyre jobban érvényesülnek az olyan elvek, mint a hitelességre, a teljességre, a gyorsaságra, az események ösz_ szefüggéseinek megláttatására való törekvés és pártunk osztály- politikájának szolgálata. Igyekszünk különös figyelmet fordítani megyénk párttagságá­nak előzetes, az összefüggése­ket elemzőbben bemutató tájé­koztatására. Ennek fontos eszkö­ze a párt megyei végrehajtó bi­zottságának havonta megjelenő Tájékoztatója, amely az elmúlt év novemberétől kezdve jelenik meg és eljut a pártcsoport-ve- zetőkig. Az a cél vezérelte ez­zel a megyei végrehajtó bizott­ságot, hogy segítse legnagyobb agitáciős erőforrásunknak, párt­tagságunk egészének tájékozta­tását és erősítse ennek bázisait, a pártcsoportokat A Tájékoztató bizonyos tájékozottsági előnyt is biztosít a párttagságnak, a párt aktivistáinak, a szükségnek megfelelően informálja őket a testületi döntésekről, aktuális tartalmi értesítésekkel, érv­anyagokkal biztosítja a párt­tagság teljesebb beavatottságát. Ezzel nemcsak a párttagság egységes és helyes véleményé­nek kialakulását segíti, hanem egyben fel is vértezi őket a párt politikájának terjesztésé­re, képviseletére. Ami a kérdés második részét illeti, valóban fontos felada­tunk a tömegszervezetekkel, tö­megmozgalmakkal való együtt­működés erősítése és szélesíté­se a politikai tömegmunkában. Véleményünk szerint a helyben, a községekben és az üzemek­ben is megvannak a feltételei annak, hogy a pártszervezetek jobban megosszák a tömeg­szervezetekkel és tömegmozgal­makkal az agitáciős munkát Természetesen ilyen törekvések vannak, a ..szereposztásnak” bizonyos formái már kialakul­tak, de az eddigieknél jobban rájuk lehet bízni az agitáciős munka egyes részeit, vagy egy- egy konkrét feladatot. Különö­sen a szakszervezetek politikai munkájában rejlenek nagy lehe­tőségének. amelyek még nincse­nek eléggé kihasználva. Bát­rabban kellene foglalkozniuk a szocialista brigádokkal, illetve azok agitáciős tevékenységének megszervezésével, az érdekek problémájával, az üzemi de­mokráciával kapcsolatos kérdé­sekkel és a termelési agitáció más kérdéseivel. A KISZ-alapszervezetekre he­het bízni a művelődéssel össze­függő agitáció egyes részeit, a helyi — főként szociális — be­ruházások népszerűsítését, a szemléltető agitációt és annak szervezését. A Hazafias Népfront helyi bizottságai bizonyos társadalmi rétegek felé például a szocialis­ta hazafisággal, a szocialista de­mokráciával, az állami élet kér­déseivel, az állampolgári jo­gokkal, kötelességekkel a béke, a barátság ápolásával kapcsola­tos kérdésekben fejthetnek ki hasznos tevékenységet A tömegszervezetek és moz­galmak tömegpolitikai munká­ját természetesen össze kell hangolni. Szerepük igen fontos, mert segítségükkel jobban el tudunk jutni társadalmunk leg­különbözőbb rétegedhez. KÉRDÉS: Hallhatnánk-© olyan helyes kezdeményezé­sekről, módszerekről, melyek megszívlelendők és széles kör­ben is telterjeszthetők? VÁLASZ: Gyakran elhang­zik olyan észrevétel, hogy még mindig nem eléggé korszerű a tömegpolitikai munkánk. Megíté­lésünk szerint elsősorban az agitáciős módszerek elmaradott­sága, helyenkénti alacsony színvonala gátolja a pártpoliti­ka hatékonyságának további nö­velését, a tömegek eredménye­sebb politikai befolyásolását. Persze az is előfordul, hogy mellőzzük & korábban már jól bevált és ma is alkalmazható módszereket. Természetesen tovább keII lépni. Ojabb gyakorlati mód­szerek kialakítására vas szűk­aSg. Jelenleg & kísérletezés stá­diumában vagyunk, s a közel­jövő feladata lesz a tapasztala­tok összegyűjtése, feldolgozása és terjesztése. E cél érdekében megyénk több pártszervezetét felkértük újabb módszerek kikísérletezé­sére, illetve az ismert módsze­rek továbbfejlesztésére. Példa­ként a szemléltetést említem meg. Nézetünk szerint a tömegr politikai munka szemléletessé­gét jelentősen növelni kell. Va­lamennyien tapasztalhatjuk, hogy az utóbbi években üze­meink többségénél eltűnt, vagy elsorvadt a faliújság is. Á köz­véleményre való ráhatást vi­szont csakis úgy tudjuk sokol­dalúbbá tenni, ha bátrabban és tömegesebben alkalmazzuk a szemléltetés változatos formáit, ha jobban kihasználjuk a képek, plakátok, kis kiállítások, karika­túrák, fotók, filmek adta lehe­tőségeket. Hasznosítani lehet és kell az iskolai és közművelődési intéz­ményekben tevékenykedő fotó-, film- és más klubokat, szak­köröket. A községekben, üze­mekben fel kell mérni az ilyen lehetőségeket és meg lehet bíz­ni e csoportokat az agitáciős munkában hasznosítható, konk­rét feladatokkal. A szemléltetés továbbfejlesz­tését szolgáló kísérletező, kuta­tó, tapasztalatokat összegyűjtő munkára öt különböző adottsá­gú pártszervezetet kértünk feL Hasonló módszerrel kívánjuk fejleszteni a pártcsoportok agi- tációs bázistevékenységét és a szocialista brigádok ilyen mun­káját is. Hasznosak és követendő kez­deményezésnek ígérkezik a me- zőberényi községi pártbizottság terve, mely szerint ebben az év­ben egyelőre kísérleti jelleggel, negyedévenkénti megjelenéssel „Pártesoport-híradő” kiadását határozták el. KÉRDÉS: Az elmondottak­ból kitűnik, hogy szerteágazó, sokrétű a politikai tömegmun­ka. Ki ennek a sokoldalú tevé­kenységnek az irányítója? VÁLASZ: Amint láttuk nem­csak a pártszervekre és szerve­zetekre hárul a tömegpolitikai munka, hanem részt vesznek abban a társadalmi és tömeg­szervezetek, bizonyos mér­tékben az állami és gazdasági szervek, sőt egyes intézmények is. Az irányításban és a konk­rét munkában a pártszerveze­tek szerepe a meghatározó. Az agitáció általános irányí­tása a pártszervek és szerveze­tek feladata. A helyi tömegpolitikai munka szervezésének és irányításának a pártalapszervezetek a bázisai, ök határozzák meg az agitáció témáit feladatait, s ők koordi­nálják más szervek tömegpoli­tikai tevékenységét. A munka közvetlen szervezé­sét a párt- és tömegszervezetek szakapparátusa végzi az aktí­vák széles hálózatára támasz­kodva. Tekintettel arra. hogy az agitáció — mint a politikai ve­zetés egyik eszköze — a maga nemében bizonyos szakmai hoz­záértést is igényel, az a helyes, ha a tömegpolitikai munka szer­vezését magas eszmei — po­litikai felkészültségű, tapasztalt és rátermett elvtársak végzik, mint aktívák, vagy agitáciős fe­lelősök. A tömegpolitikai munkával szembeni elvárások társadal­munk fejlődéséből adódóan nö­vekednek. Az agitációnak vál­lalnia kell a megnövekedett fel­adatokat is, egységes egészként hirdetve pártunk politikáját, megnyerve — e politika által kitűzött célok megvalósítására a dolgozók széles tömegeit — fe­jezte be nyilatkozatát Végh An­dor elvtárs. Deák Gyula FEBRUÁR SSL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents