Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-26 / 48. szám
föl rafiolt oz újjászervezett Békés megyei KÉK 1971-ben Kedvezőek az eredmények az 1972. évi szerződéskötésben A Bftés megyei Mezőgazda- sági Termókértókesítő Szövetke. zeti Közös Vállalat tegnap, február 29-én igazgató tanácsülést tartott Békéscsabán Csík Péter elnök vezetésével. A tagszövetkezetek képviselői meghallgatták az igazgatóság beszámolóját az 1971. évi gazdálkodás eredményéről, melyet Török Imre igazgató terjesztett elő. A csaknem egy évvel ezelőtt létrehozott, újjászervezett MÉK ösz- szességében igen kedvezően teljesítette 1971. évi feladatát Növekedett a közös vállalat kezdeményező készsége. Ennék eredményeként a korábbi esztendőhöz képest jelentősen javult a burgonya, a zöldség és a gyümölcs felvásárlása a megyében. Burgonyából az 1970. évi 680 vagon helyett 830, zöldségből 1821 vagon helyett 2264, gyümölcsből a 248 vagon helyett 457 vagon került felvásárlásra. Ez 32 száza, lékos növekedést mutat egy esztendő alatti Ezenkívül 1270 vagon mezőgazdasági terményt is forgalmaztak. A kiskereskedelmi üzemág a tervezett 37 millió forint értékű áru helyett 44,3 millió forint értékűt juttatott a fogyasztókhoz. Figyelemre méltó, hogy a növekvő forgalmat 50 százalékos jövedelem-csökkenés kísérte. Ezt részben a költségek növelésével magyarázta az igazgató. A kiskereskedelmi üzemágat terhelő újabb költségeket nem ruházták át a fogyasztókra. Exportra 713 vagon árut küld. tek. Ez 34 százalékkal több a tervezettnél. Megyén belül az ÁFÉSZ-eknek, tsz-eknek és az állami kereskedelmi vállalatoknak kereken 500 vagon árut adtak. Budapestre és az iparvidékekre 918 vagon zöldséget küld. tek. Ez 12 százalékkal több, mint tervezték. A Békéscsabai Hűtő- háznak és konzervgyárnak 397 vagon árut adtak át tartósításra. A vállalat kisegítő üzemei is hatékonyan tevékenykedtek a termelési célkitűzések valóra- váltásában. A húsüzemben 13,7 millió forinttal nagyobb termelési értéket állítottak elő, m\nt 1970-ben. Az igen nagy mennyiségű áru és a sokoldalúan szervezett tevékenység végül is 3,9 millió forint nyereséghez vezetett Az idei zöldségtermesztési és MÉK feladatok között — hang. súlyozta az igazgató — 20—25 százalékkal szeretnék növelni a felvásárlást. A korszerű termelés-technológia megteremtésére fontos tennivaló — jegyezte meg —, hogy tovább fejlődjön és bekövetkezzék a termelés koncentrációja, a termelő üzemek nagyüzemi zöldségtermesztésének kialakításár" A MÉK igazgatósága korábbi ülésén állást foglalt az 1972. évi üzletpolitikai feladatokban, me. lyekben többek között előírta, hogy a vöröshagyma mázsánként! védőárát 264 forintban, az I. osztályú zöldpaprika védőárát pedig ha az össztermést a MÉK- nek értékesítik, 3,5 forint kilónkénti árral vigyék a termelők közé. Jórészt ennek az állásfoglalásnak tudható be, hogy 1972- re 3800 vagon burgonyára és zöldségre — összesen 28 cikkféle termesztésére és értékesítésére — kötöttek szerződést a tagszövetkezetekkel. Ezen túlmenően tovább foglalkoznak mező- gazdasági termékek felvásárlásával és értékesítésével. A közgyűlésen megjelent Deák István, a SZÖVÉRT elnöke. György Sándor, a Belkereskedelmi Minisztérium képviselője, Csatári Béla, a megyei tanács elnökhelyettese, Baukó Mihály, a párt megyei bizottságának ősz. tályvezetője. A vitában több tagtermelőszövetkezeti képviselő és vendég mondta el véleményét az újjászervezett MÉK 1971. évi munkájáról. (dupsi) sae egyetlen 110 kilovoltos á.rarrwezeték volt f 127 km), 1370- ban a vonalak hossza meghaladta a 10 700 krá-t, s ebből 3100 km magasfeszültségű, 220 és 400 kilovoltos vezeték. Hasonló ütemben növekedett a transzformátorállomások száma is. Míg 1965-ben 119, 1970-ben már 262 volt a 110 kilovoltos ál* lomások szúrna, s felépült további 20, 220 kilovoltos állomás. Az áramtermelő berendezések, a szállító és elosztó vezetékek rohamos fejlődése tükröződik az ország energetikai alapjának fejlesztésére fordított alapok növekedésében is. Míg az 1956— 1960-as időszakban 4,3 milliárd lejt, az ipari ősszberuházások 9,6 százalékát fordították az energetikai alap bővítésére, addig 1961—1965 között a beruházás összege 12,4 milliárd lejre, részaránya 13,5 százalékra növekedett, az 1966—1970-es ötéves terv időszakában pedig t lérte a 24,4 milliárd lejt, illetve az össz- beruházások 14,6 százalékát. Az évek folyamán, a vállalati munkaközösségek szorgos tevékenységének eredményeként jó eredmények születtek a belföldi villanwsenergia-igénylés, nemkülönben az exportköteleaettsé- gek kielégítése terén is. Elegendő rámutatni hogy a villamos* I ■ ■ energia kivitele szüntelenül növekedett, s jelenleg eléri az évi 3 167 000 megawattórát, ami csupán 1966-hoz képest több mint háromszoros növekedést jelez. Az 1971—1975-ös ötéves tervvel megkezdett új szakasz, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom kiépítésének szakasza valamennyi sajátos elemével meghatározza az országos energetikai rendszer fejlődésének fő irányait. A szocialista ipar ösisz- termelése évente átlag 11—12 százalékos ütemben növekszik, ezen belül a vegyipar termelése 2,3-szeresen, a gépgyártás több mint 2-szeresen, a cementgyártás 2-szeresen, a kitermelőipar és a kohászat úgyszintén az átlagot meghaladó ütemben fejlődik, s ez megfelelő módon kihat a villamos- és hőenergia tereme- lőkapacitásainak, nemkülönben a járulékos szállító és elosztóberendezéseknek a fejlődésére is. A villamosenergia-termelésnek biztosítania kell a mezőgazdaság g gépesítéséhez, az öntözött terű- ! letek gyarapításához szükséges • árammennyiséget is, hogy meg- * valósíthassuk a mezőgazdasági j össztermelésre vonatkozó elő- •' irányzatot A mezőgazdasági j össztermelés gyarapodása ebben ; az ötéves tervben eléri a 49 szá- j zalékot, i trolvtatjrOü f Országra szóló műszaki megoldás Dévaványán A TSzP II-vel megelőzhető a termények önmelegedése, csökkenthetők a tárolási gondok Képünkön a mobil-ventillátor látható, a mellette levó hőlégfúvóval, amely •» levegőelosztó Idom segítségével a főcsatornába, majd a mellékcsatornákba juttatja a kondicionált levegők Lapunk február 23-1, szerdal számában beszámoltunk arról, hogy egy szakemberekből álló zsűri előtt kiválóra vizsgázott a MEZŐGÉP Vállalat dévaványai gyáregységének új terméke: a terményszárító padozat (TSzP— II.). Az ország különböző részéből Dévaványára érkezett műszakiak és agrármérnökök igen kedvező véleményt mondtak a berendezésről, amely lényegében egy láncszemet pótol a gabonafélék és a szemes takarmányok tisztítás előtti tárolásában és a vetőmagvak tisztítás után, minőségének megőrzésében. Eddig ugyanis az volt az általános gyakorlat, hogy a kombájnnal betakarított búzát ömlesztve tárolták. A friss termény gyakran felmelegedett, mivel benne különböző víztartalmú szemek találhatók. Ezért az önmelegedést kézi átforgatással előzték meg. Az ország több mezőgazdasági, üzemében próbálkoztak a déva- ványaihoz hasonló terményszárító berendezés konstruálásával. Ezek mérete, a rajta tárolható gabona mennyisége következtében nem elégítette ki a nagyüzemi igényekét A dévavá- nyaiak viszont olyan termény- szárító padozatot szerkesztettek, amely nagyüzemi módon gyártható, részegység-darabokból összerakható dunaújvárosi típusú és AGROKER-típusú szí. nekben, sőt magtárakban is ősz. szeszerelhető. A prototípust a dévaványai rizshántolóban próbálták ki, amely az első hánto- lásl idényben öt-nyolc százalék mázsánként! többletkihozatalt eredményezett. Javult az étkezésre hántolt rizs minősége is. Az agrárszakemberek kiemelték a lassú szárítás jelentőségét, melyet a dévaványaiak új terméke biztosít, különösen a vetőmagvak aratás utáni tisztításánál, tárolásánál. A vetőmagban levő víztartalom lassú csökkentésére ez a szárítási mód lényegesen kedvezőbb mint a korábbi, amikor Farmer-típusú szárítókat használtak. A Farmer-szárítókban előállított magas hő 3 W asnz, február m gyakran a csíraképességet csökkentette. A gabonagarmadák aktív szellőztetése feleslegessé teszi a kézi átforgatást vagy a gépi átrakást. Huszonnégy óra alatt olyan nagy mennyiségű kondicionált levegőt présel a ventillátor a garmadába, hogy ott nyolcvanszoros a légcsere. A gabonaszemek valósággal lebegnek a levegőben. Az önmelegedést így előzik meg, így veszik elejét a mikroorganizmusok, penészek, gombák megtelepedésének. * A TSzP—II. berendezést február 25-én, pénteken megyénk állami gazdaságainak, termelő- szövetkezeteinek szakvezetői is megtekintették.. (dupsi) A TS*T- II. szerelés közben. Az idomok néhány kilósak, így kézben is könnyen szállíthatók. A gzárítópad működésének ellenőrzésére elektromos hőmérőkéi használtak. A rizsgarmadában elhelyezett bőmérők az agyközpontba szállították értékeiket. Így könnyű és megbízható Tolt az ellenőrzés, (Fotó: Demény)
