Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-25 / 47. szám

Megsúgom

magának

ha hiszi, ha nem. nálunk minden kiderül.

Itt van ez a csúnya szó: prosti, tuált, A Népszabadság is cikkezett az egyre gyakorlatiasabbá válásáról. Bizony csúnya szó. Az értelmező szótár szerint: „olyan nő. aki testét pénzkereset végett rendszeresen áruba bocsátja’'. Mindig azt tudtam, hogy ilyen helyre a nép söpredéke jár — a régi rendszerben divatos piros lámpa alá. És most lesújtóan ér. tesültem arról, hogy a messze földről turisztikáié úrfiak lámpa nélkül is tudják, hol van ez a „tanya”. Olvassa csak a Magyar Nemzet február 18-i számát. Hogy azt mondja: ,,A csoport tagjainál 50 dollár volt a legkisebb tarifa, de többnyire 100 dollárt, 300 nyugatnémet márkát,

2o angol fontot kértek — és kap. tak. Székely Annamária megkövetelte, hogy társai ízléssel öltöz, zenek, lakásukat fényűzően rendezzék be, s hogy nyelveket tanuljanak. Ö maga négy idegen nvelvet beszélt.

A bűnper 18 vádlottjából heten — Székely Annamária 29 éves bolti eladó. Kollár Judit 28 •• éves orvos írnok, Szabó Györgyi t 25 éves orvosírnok. Brandeis » Alfrédné 31 éves orvosírnok, • Kálmán Béláné 30 éves orvosír- * nők, Szebellédy Erzsébet 20 éves ; orvosírnok és Varsányi Éva 21 ; éves foglalkozásnélküli — foly- •

tattak üzletszerű kéjelgést. ■

•

Tehát kiderült az eredeti fog- ■

lalkozásuk is. Székely Ann ama- ■

ria bolti eladó volt. ebből a fog- :

lalkozásából 1100.— forint havi ;

jövedelmet „húzott” a vállalattól •

— a rezsije meg 10 ezer forintra í

»

rúgott havonta. Az újság szerint: •

„tevékenységük haszna némelyi. !

küknél elérte a 800 ezer, egymil- S

lió forintot. A megszerzett valu. ■

tát nemcsak eladták vagy elrej- •

tették, hanem — külföldiek se- :

gítségével bécsi és svájci ban- {

kokban helyezték el." í

■

Most már csak az kérdéses » előttem, hogy ezt sokáig nem ; „látták” a körülötte élők, vagy ; úgy gondolták, hogy a mi stabil í 1100 forintunk jó beosztással 1 mindenre futja? Pedig ők nem • is orvosok voltak, csak írnokok... [ Ez derült ki, mert ahogy az új- í ság írja, az eladónőnek volt egy • szabad áruja, amire ki. hogyan ! tudott alkudni, akként fizetett ’ 50 vagy 1(M) dollárt. *

Tudja, hogy mennyire sajna- • lom az esetet, hogy ml „bennszü- • lőttek” nem lehetünk ilyen kó- : tyavetyélö férfiak, mert ugye a > mi forintunkon csak jó kényé- í rét. szalonnál, meg vöröshagy- S mát kapunk, — ezen aztán nincs ; alku! — Csak azt nem tudom ; most már, én miért nem tudok ; elszámolni fizetésemmel a fele- ; ségemnek.,.

— Igaza van, ez majd kidé- !

rüL.. :

—ár.«

A Béke és Barátság Munkabizottságának megyei

programja

A Hazafias Népfront Nemzetközi Béke- és Barátság Munkabizottsága első megyei munkaértekezletén, 24-én, i tegnap Vichnál Pál, a bizottság titkára az 1972-es évi munkatervet ismertette. Elmondta a' 25 megyei szervet magába foglaló bizottságnak, hogy az országosan meghirdetett politikai akció keretében május 6. és 13. között európai biztonsági hetet rendeznek megyénkben. Május 9-én az európai fasizmus felett j aratott győzelem évfordulóján i egy nagygyűlést kívánnak szer- j vezni, a megye városaiban és j községeiben pedig békegyűlése- j két tartanak

A másik jelentős akció Viet- | nammal és az indokínai népekkel kapcsolatos. Szolidaritási hetekkel és napokkal kívánja segíte- ni a munkabizottság a harcoló j indokínai népeket. Október 15. és 22. között pedig indokínai szó. j iidaritási hetet szerveznek. Eb- j ben az időszakban rendezik j meg a szakszervezeti világkon- \ ferenciát is az indokínai népek , támogatása céljából. Ezzel leap- j csolatban arról tájékoztatott, j hogy gyűjtési akciót kezdeményez a bizottság az amerikai im. i perializmus ellen küzdő viet- | nami nép hősi harcainak segíté- | se érdekében, s ehhez az egyse- j ges befizetési csekklapokat már ki is küldték a járási és köz- ségi szervezeteknek. A tervben szerepel az imperialista agresz- szió ellen küzdő arab népeket segítő szolidaritási akció is. Ennek segítésére október 20-a és | 30-a között megyei békeaktíva ; ülést kívánnak rendezni. Szeptember 5. és 15. között antiim- perialista hetet rendeznek. A koreai nép imperialista-ellenes küzdelmét kifejező harci hónap

június 25-e és julius 28-a között lesz. Ez alatt az idő alatt három helyen barátsági napokat rendeznek, amelyekre meghívják a Koreai Népköztársaság budapesti nagykövetségének képviselőit.

A munkabizottság gazdag programjában szerepel az is, hogy április 22-én, Lenin születésének 102. évfordulója alkalmából meghívják a Fáklya szer- ; kesztőségét. A vendégeket ' la

punk főszerkesztője. Cserei Pál is fogadja. Májusban több jelentős találkozót szerveznek. Az NDK nagykövetségét Tótkomlósra és Lőkösházára, a VDK nagykövetségét Me zőkovács há . zára, a Bolgár Kultúrát Békéscsabára és Gyulára, a Lengyel Kultúrát Endrédre hívják meg A Csehszlovák Kultúrával pedig május utolsó hetében kulturális hetet rendeznek megyénkben.

B. J.

Megkezdődött a munka a rizsföldeken

A Szarvasi Állami Gazdaság, amely az elmúlt évben 3100 holdon több mint 550 vagon rizst termelt, továb növeli a vízigabona vetésterületét. Az idén már 3700. az ötéves terv végére pedig 5000 holdon termel rizst. A vetés elő. készítését megkezdték: tisztítják a csatornákat, karbantartják a gátakat, műtárgyakat. Hazánk legnagyobb rizstermesztő állami gazdasága az idén a tervek szerint legalább 700 vagon jó minő. sógű rizst takarít be.

Köpeczí Béla akadémikus Békéscsabán

.Szerdán délelőtt a TIT békéscsabai Értelmiségi Klubjában tartotta februári összejövetelét a Kutatók Klubja. Köpeczi Béla akadémikus, az MTA megbízott főtitkára a Magyar Tudományos Akadémia helyzetéről, fejlődéséről tájékoztatta a megjelent helytörténészeket, pedagógiai és mezőgazdasági témákkal foglalko zó szakembereket. Képünkön bal ról dr. Krupa András, a TIT Békés megyei szervezetének titkára, az előadó és dr. Becsei József, az MSZMP békéscsabai városi bizottságának titkára. (Fotó: Demény Gyula)

A harmadik unoka

Körbejártuk már a hatalmas gazdaságot, beszélgettünk a szólót, gyümölcsöst metsző kertészekkel és kerülgettük a dűlőu- tafcon a gőzölgő trágyát hordó vontatókat.

Kísérőm, a ísz elnöke zömök, nagy bajúszú parasztember. Egy kisebb tsz elnöke volt az alakulástól kezdve, mig az néhány évvel ezelőtt két másikkal együtt megalakította a mostani nagy termelőszövetkezetet. Mindhárom kollektíva tagjai egyhangúan őt választották elnöknek. Meg is állja becsülettel a helyét azóta is. Jegyzetfüzetemben már ott sorakoznak a körutazás előtti tájékoztató részletes adatai — a zárszámadáson nem kell szégyenkezni sem a vezetőségnek. sem a tagságnak

— Látja ott a sarokban azt a fiatalembert? — kérdi egyszerre az elnök, — azt az overállo- sat, aki azt a kapcsolótáblát szereli. Most rendezzük be a korszerű tejházat — teszi hozzá magyarázóan, — oda készítik ezt a villanyszerelők. Ha érdekli, elmesélhetem ennek az embernek a történetét. Ügy gondolom. nem hallott még ilyesmit

— Jöjjön, nem érdemes már kocsiba ülni, átsétálunk az irodába, majd beszélgethetünk

Néhány perc múlva már az elnöki irodában üldögéltünk, az egyik kis adminisztrátor lányka kávét hozott.

— Nem is tudom miért mondom ei ezt a történetet — szólalt meg az elnök, amikai- egyedül maradtunk

— Taían azért, hogy a véleményét halljam? Lehet. Kérem, ne írja meg, vagy ha valaha a tollára kívánkozik. ígérje meg, nem árulja el. hogv a főhős ebben a gazdaságban éL Ezt a történetet itt is nagyon kevesen ismerik.

Megígértem.

Bozóki Jancsi a kis faluban egyetlen fia volt a termelőszövetkezetben dolgozó idősebb házaspárnak. Alig végezte el a nyolcadik osztályt, apját váratlanul halálos baleset érte, egy megvadult bika vetett véget életének. A fiú kezdetben a tsz- 6en dolgozott, majd a közeli kisváros egyik üzemében kitanulta a villanyszerelő szakmát. Szűknek érezte a vidéket, tanulni akart, felkerült egy fővárosi üzembe. Egy távoli rokona segítette munkához, sőt szűk kis lakásában néhány hétig még szállást is adott neki. Később a fiú egyik munkatársa szerzett neki olcsó albérletet egy özvegyasszonynál .

Bozóki Jancsi ekkorra már jóképű, szép szál legény volt, nem csoda, ha a főbérlő csinos szö- vőtanuló kislánya sűrűn rajta felejtette a szemét, Jancsi sem volt fából és bizony lassan-las- san egyre többet tartózkodott otthon. Megszerették egymást Végül a lehető legszorosabb és bizalmasabb kapcsolat alakult ki közöttük, ami ellen a főbér - iőnek sem volt kifogása. Jancsit szorgalmas, becsületes embernek ismerte meg. s jó szívvel adta volna hozzá a lányát.

Már az esküvő gondolatával

foglalkoztak, tervezgették jövőjüket, amikor Jancsi behívót kapott. Hát, bizony, két éviig nem kell a mamának átköltözni a kisebbik szobába, hogy ne zavarja a fiatalokat. Esztike is megszerezheti a szakmunkás-bizonyítványt még lánykorába® — mert, hát az esküvőt el kell halasztani a leszerelésig. A fiatalok ugyan szívesen megesküdtek volna, de a mama ragaszkodott a leszerelés utáni házassághoz.

A behívó nem messzire szólította Jancsit, aüg egy órát kellett utaznia vonaton, hogy menyasszonyát láthassa. Persze, erre csak jó néhány hét, az újonckiképzés befejezése után kerülhetett sor. Az első látogatás utáni hét végién Jancsi váratlanul eltávozást kapott egy sikeres gyakorlat jutalmául. Előzőlég megírta már, hogy ha lehet, Esztii utazzon le hozzá. Szomorú válasz étkezett, a marna gyengélkedik, ha nehezen is. bírják ki. hogy egy hétvéget ne töltsenek együtt. Ezt követően jött a jutalom. Bár ne jött volna.

Esztikééknél ugyanis üzemi mulatság volt és barátnői addig unszolták, mig kötélnek állt. elment ő is. Nem vét a hűség ellen. ha munkatársnőivel, munkatársaival tölt el néhány órát. Anyja is biztatta, nincs olyan rosszul, hogy ne lehetne egyedül hagyni.

Javában állt a mulatság, amikor a vidáman táncoló kislány észrevette, hogy vőlegénye ott áll a terem ajtajában. Már otthonról jött, s feldúlt arcáról nem lehetett sok jót leolvasni. Szűkszavú szenn -eháinyás. mord hallgatás, gyilkos tekintet. Azonnal haza menteik, s hiába volt a kérlélés. a mama rábeszélése, hiába volt minden. Jancsi még

az éjféli vonattal visszautazott a laktanyáiba.

Nagyon nehéz napok következtek mindhármójuk számára. Jancsi mélységesen sértettnek érezte magát, Eszti méltatlannak találta a bánásmódot, és bizony a mama is magát okolta a ffia- taiok közötti veszekedésért. Mindhárman lesték a postát, de hiálba. A két fiatail dacos dühvei várta egymástól a békítő levelet.

Alig egy hét múlva Jancsit nagy bánat érte. meghalt az édesanyja. Kapott néhány nap szabadságot, a temetés után sikerült eladnia szülei kis házikóját, takarékba tette a pénzt, s bánatosan mondott búcsút a kis falunak. Szülei sírján kívül mái semmi és senki nem köti ide. A laktanyában újabb hír fogadta. Elvezényelték tiszthelyettesi iskolára, ide a közeli városba. Másnap már utazott néhány társával.

Eszti végre megunta a várakozást, engedett a büszkeségéből. megírta a bocsánatkérő levelet. És mindjárt „jó” hírről is írt, gyermekük lesz. Még senki sem tudja, vele, születendő gyermekük drága édesapjával közli elsőnek. A levél a laktanyában valahogy elkeveredett, lusta volt az írnok, hagy Jancsi után küldje? Ki tudná ezt kinyomozni ? Mindenesetre Jancsihoz nem ért ei. Ö pedig, már lassan feleszmélve az anyja elvesztése feletti bánatból, várta a levelet Esztitől. Éjszakákon át tűnődött, igyekezett erőt venni megbántott férfibüszikeségén. Sokszor vett tollat a kezébe, de néhány sor után eltépte a megkezdett levelet. Végül megkeseredett benne a szerelem, a vágyakozás. Arra sem méltat, hogy írjon? Hogy néhány szóval magyarázatot adjon arra. hogy mi-