Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-25 / 47. szám

Megsúgom magának ha hiszi, ha nem. nálunk minden kiderül. Itt van ez a csúnya szó: prosti, tuált, A Népszabadság is cikke­zett az egyre gyakorlatiasabbá válásáról. Bizony csúnya szó. Az értelmező szótár szerint: „olyan nő. aki testét pénzkereset végett rendszeresen áruba bocsátja’'. Mindig azt tudtam, hogy ilyen helyre a nép söpredéke jár — a régi rendszerben divatos piros lámpa alá. És most lesújtóan ér. tesültem arról, hogy a messze földről turisztikáié úrfiak lámpa nélkül is tudják, hol van ez a „tanya”. Olvassa csak a Magyar Nemzet február 18-i számát. Hogy azt mondja: ,,A csoport tagjainál 50 dollár volt a legki­sebb tarifa, de többnyire 100 dol­lárt, 300 nyugatnémet márkát, 2o angol fontot kértek — és kap. tak. Székely Annamária megkö­vetelte, hogy társai ízléssel öltöz, zenek, lakásukat fényűzően ren­dezzék be, s hogy nyelveket ta­nuljanak. Ö maga négy idegen nvelvet beszélt. A bűnper 18 vádlottjából he­ten — Székely Annamária 29 éves bolti eladó. Kollár Judit 28 •• éves orvos írnok, Szabó Györgyi t 25 éves orvosírnok. Brandeis » Alfrédné 31 éves orvosírnok, • Kálmán Béláné 30 éves orvosír- * nők, Szebellédy Erzsébet 20 éves ; orvosírnok és Varsányi Éva 21 ; éves foglalkozásnélküli — foly- • tattak üzletszerű kéjelgést. ■ • Tehát kiderült az eredeti fog- ■ lalkozásuk is. Székely Ann ama- ■ ria bolti eladó volt. ebből a fog- : lalkozásából 1100.— forint havi ; jövedelmet „húzott” a vállalattól • — a rezsije meg 10 ezer forintra í » rúgott havonta. Az újság szerint: • „tevékenységük haszna némelyi. ! küknél elérte a 800 ezer, egymil- S lió forintot. A megszerzett valu. ■ tát nemcsak eladták vagy elrej- • tették, hanem — külföldiek se- : gítségével bécsi és svájci ban- { kokban helyezték el." í ■ Most már csak az kérdéses » előttem, hogy ezt sokáig nem ; „látták” a körülötte élők, vagy ; úgy gondolták, hogy a mi stabil í 1100 forintunk jó beosztással 1 mindenre futja? Pedig ők nem • is orvosok voltak, csak írnokok... [ Ez derült ki, mert ahogy az új- í ság írja, az eladónőnek volt egy • szabad áruja, amire ki. hogyan ! tudott alkudni, akként fizetett ’ 50 vagy 1(M) dollárt. * Tudja, hogy mennyire sajna- • lom az esetet, hogy ml „bennszü- • lőttek” nem lehetünk ilyen kó- : tyavetyélö férfiak, mert ugye a > mi forintunkon csak jó kényé- í rét. szalonnál, meg vöröshagy- S mát kapunk, — ezen aztán nincs ; alku! — Csak azt nem tudom ; most már, én miért nem tudok ; elszámolni fizetésemmel a fele- ; ségemnek.,. — Igaza van, ez majd kidé- ! rüL.. : —ár.« A Béke és Barátság Munkabizottságának megyei programja A Hazafias Népfront Nem­zetközi Béke- és Barát­ság Munkabizottsága első me­gyei munkaértekezletén, 24-én, i tegnap Vichnál Pál, a bizott­ság titkára az 1972-es évi mun­katervet ismertette. Elmondta a' 25 megyei szervet magába fog­laló bizottságnak, hogy az orszá­gosan meghirdetett politikai ak­ció keretében május 6. és 13. között európai biztonsági hetet rendeznek megyénkben. Május 9-én az európai fasizmus felett j aratott győzelem évfordulóján i egy nagygyűlést kívánnak szer- j vezni, a megye városaiban és j községeiben pedig békegyűlése- j két tartanak A másik jelentős akció Viet- | nammal és az indokínai népekkel kapcsolatos. Szolidaritási hetek­kel és napokkal kívánja segíte- ni a munkabizottság a harcoló j indokínai népeket. Október 15. és 22. között pedig indokínai szó. j iidaritási hetet szerveznek. Eb- j ben az időszakban rendezik j meg a szakszervezeti világkon- \ ferenciát is az indokínai népek , támogatása céljából. Ezzel leap- j csolatban arról tájékoztatott, j hogy gyűjtési akciót kezdemé­nyez a bizottság az amerikai im. i perializmus ellen küzdő viet- | nami nép hősi harcainak segíté- | se érdekében, s ehhez az egyse- j ges befizetési csekklapokat már ki is küldték a járási és köz- ségi szervezeteknek. A tervben szerepel az imperialista agresz- szió ellen küzdő arab népeket segítő szolidaritási akció is. En­nek segítésére október 20-a és | 30-a között megyei békeaktíva ; ülést kívánnak rendezni. Szep­tember 5. és 15. között antiim- perialista hetet rendeznek. A ko­reai nép imperialista-ellenes küzdelmét kifejező harci hónap június 25-e és julius 28-a között lesz. Ez alatt az idő alatt három helyen barátsági napokat ren­deznek, amelyekre meghívják a Koreai Népköztársaság buda­pesti nagykövetségének képvi­selőit. A munkabizottság gazdag programjában szerepel az is, hogy április 22-én, Lenin szüle­tésének 102. évfordulója alkal­mából meghívják a Fáklya szer- ; kesztőségét. A vendégeket ' la punk főszerkesztője. Cserei Pál is fogadja. Májusban több jelen­tős találkozót szerveznek. Az NDK nagykövetségét Tótkom­lósra és Lőkösházára, a VDK nagykövetségét Me zőkovács há . zára, a Bolgár Kultúrát Békés­csabára és Gyulára, a Lengyel Kultúrát Endrédre hívják meg A Csehszlovák Kultúrával pedig május utolsó hetében kulturális hetet rendeznek megyénkben. B. J. Megkezdődött a munka a rizsföldeken A Szarvasi Állami Gazdaság, amely az elmúlt évben 3100 hol­don több mint 550 vagon rizst ter­melt, továb növeli a vízigabona vetésterületét. Az idén már 3700. az ötéves terv végére pedig 5000 holdon termel rizst. A vetés elő. készítését megkezdték: tisztítják a csatornákat, karbantartják a gátakat, műtárgyakat. Hazánk legnagyobb rizstermesztő állami gazdasága az idén a tervek sze­rint legalább 700 vagon jó minő. sógű rizst takarít be. Köpeczí Béla akadémikus Békéscsabán .Szerdán délelőtt a TIT békéscsabai Értelmiségi Klubjában tartotta februári összejövetelét a Ku­tatók Klubja. Köpeczi Béla akadémikus, az MTA megbízott főtitkára a Magyar Tudományos Akadémia helyzetéről, fejlődéséről tájékoztatta a megjelent helytörténészeket, pedagógiai és me­zőgazdasági témákkal foglalko zó szakembereket. Képünkön bal ról dr. Krupa András, a TIT Békés megyei szervezetének titkára, az előadó és dr. Becsei József, az MSZMP békéscsabai városi bizottságának titkára. (Fotó: Demény Gyula) A harmadik unoka Körbejártuk már a hatalmas gazdaságot, beszélgettünk a szó­lót, gyümölcsöst metsző kerté­szekkel és kerülgettük a dűlőu- tafcon a gőzölgő trágyát hordó vontatókat. Kísérőm, a ísz elnöke zömök, nagy bajúszú parasztember. Egy kisebb tsz elnöke volt az alaku­lástól kezdve, mig az néhány évvel ezelőtt két másikkal együtt megalakította a mostani nagy termelőszövetkezetet. Mindhá­rom kollektíva tagjai egyhan­gúan őt választották elnöknek. Meg is állja becsülettel a helyét azóta is. Jegyzetfüzetemben már ott sorakoznak a körutazás előt­ti tájékoztató részletes adatai — a zárszámadáson nem kell szégyenkezni sem a vezetőség­nek. sem a tagságnak — Látja ott a sarokban azt a fiatalembert? — kérdi egyszer­re az elnök, — azt az overállo- sat, aki azt a kapcsolótáblát sze­reli. Most rendezzük be a kor­szerű tejházat — teszi hozzá magyarázóan, — oda készítik ezt a villanyszerelők. Ha érdek­li, elmesélhetem ennek az em­bernek a történetét. Ügy gondo­lom. nem hallott még ilyesmit — Jöjjön, nem érdemes már kocsiba ülni, átsétálunk az iro­dába, majd beszélgethetünk Néhány perc múlva már az elnöki irodában üldögéltünk, az egyik kis adminisztrátor lány­ka kávét hozott. — Nem is tudom miért mon­dom ei ezt a történetet — szó­lalt meg az elnök, amikai- egye­dül maradtunk — Taían azért, hogy a véle­ményét halljam? Lehet. Kérem, ne írja meg, vagy ha valaha a tollára kívánkozik. ígérje meg, nem árulja el. hogv a főhős eb­ben a gazdaságban éL Ezt a tör­ténetet itt is nagyon kevesen is­merik. Megígértem. Bozóki Jancsi a kis faluban egyetlen fia volt a termelőszö­vetkezetben dolgozó idősebb há­zaspárnak. Alig végezte el a nyolcadik osztályt, apját várat­lanul halálos baleset érte, egy megvadult bika vetett véget éle­tének. A fiú kezdetben a tsz- 6en dolgozott, majd a közeli kisváros egyik üzemében kita­nulta a villanyszerelő szakmát. Szűknek érezte a vidéket, tanul­ni akart, felkerült egy fővárosi üzembe. Egy távoli rokona se­gítette munkához, sőt szűk kis lakásában néhány hétig még szállást is adott neki. Később a fiú egyik munkatársa szerzett neki olcsó albérletet egy öz­vegyasszonynál . Bozóki Jancsi ekkorra már jó­képű, szép szál legény volt, nem csoda, ha a főbérlő csinos szö- vőtanuló kislánya sűrűn rajta felejtette a szemét, Jancsi sem volt fából és bizony lassan-las- san egyre többet tartózkodott otthon. Megszerették egymást Végül a lehető legszorosabb és bizalmasabb kapcsolat alakult ki közöttük, ami ellen a főbér - iőnek sem volt kifogása. Jancsit szorgalmas, becsületes embernek ismerte meg. s jó szívvel adta volna hozzá a lányát. Már az esküvő gondolatával foglalkoztak, tervezgették jövő­jüket, amikor Jancsi behívót ka­pott. Hát, bizony, két éviig nem kell a mamának átköltözni a kisebbik szobába, hogy ne zavar­ja a fiatalokat. Esztike is meg­szerezheti a szakmunkás-bizo­nyítványt még lánykorába® — mert, hát az esküvőt el kell ha­lasztani a leszerelésig. A fiata­lok ugyan szívesen megesküdtek volna, de a mama ragaszkodott a leszerelés utáni házassághoz. A behívó nem messzire szólí­totta Jancsit, aüg egy órát kel­lett utaznia vonaton, hogy me­nyasszonyát láthassa. Persze, erre csak jó néhány hét, az újonckiképzés befejezése után kerülhetett sor. Az első látoga­tás utáni hét végién Jancsi vá­ratlanul eltávozást kapott egy sikeres gyakorlat jutalmául. Elő­zőlég megírta már, hogy ha le­het, Esztii utazzon le hozzá. Szomorú válasz étkezett, a ma­rna gyengélkedik, ha nehezen is. bírják ki. hogy egy hétvéget ne töltsenek együtt. Ezt követően jött a jutalom. Bár ne jött vol­na. Esztikééknél ugyanis üzemi mulatság volt és barátnői ad­dig unszolták, mig kötélnek állt. elment ő is. Nem vét a hűség el­len. ha munkatársnőivel, mun­katársaival tölt el néhány órát. Anyja is biztatta, nincs olyan rosszul, hogy ne lehetne egye­dül hagyni. Javában állt a mulatság, ami­kor a vidáman táncoló kislány észrevette, hogy vőlegénye ott áll a terem ajtajában. Már ott­honról jött, s feldúlt arcáról nem lehetett sok jót leolvasni. Szűkszavú szenn -eháinyás. mord hallgatás, gyilkos tekintet. Azon­nal haza menteik, s hiába volt a kérlélés. a mama rábeszélése, hiába volt minden. Jancsi még az éjféli vonattal visszautazott a laktanyáiba. Nagyon nehéz napok követ­keztek mindhármójuk számára. Jancsi mélységesen sértettnek érezte magát, Eszti méltatlannak találta a bánásmódot, és bizony a mama is magát okolta a ffia- taiok közötti veszekedésért. Mindhárman lesték a postát, de hiálba. A két fiatail dacos dühvei várta egymástól a békítő levelet. Alig egy hét múlva Jancsit nagy bánat érte. meghalt az édesanyja. Kapott néhány nap szabadságot, a temetés után si­került eladnia szülei kis házikó­ját, takarékba tette a pénzt, s bánatosan mondott búcsút a kis falunak. Szülei sírján kívül mái semmi és senki nem köti ide. A laktanyában újabb hír fogad­ta. Elvezényelték tiszthelyettesi iskolára, ide a közeli városba. Másnap már utazott néhány tár­sával. Eszti végre megunta a vára­kozást, engedett a büszkeségé­ből. megírta a bocsánatkérő le­velet. És mindjárt „jó” hírről is írt, gyermekük lesz. Még sen­ki sem tudja, vele, születendő gyermekük drága édesapjával közli elsőnek. A levél a lakta­nyában valahogy elkeveredett, lusta volt az írnok, hagy Jancsi után küldje? Ki tudná ezt ki­nyomozni ? Mindenesetre Jan­csihoz nem ért ei. Ö pedig, már lassan feleszmélve az anyja el­vesztése feletti bánatból, várta a levelet Esztitől. Éjszakákon át tűnődött, igyekezett erőt venni megbántott férfibüszikeségén. Sokszor vett tollat a kezébe, de néhány sor után eltépte a meg­kezdett levelet. Végül megkese­redett benne a szerelem, a vá­gyakozás. Arra sem méltat, hogy írjon? Hogy néhány szóval ma­gyarázatot adjon arra. hogy mi-

Next

/
Thumbnails
Contents