Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-25 / 47. szám
I Nyolc albizottságot alakított Békéscsaba fejlesztési tervének kidolgozására a közművelődési szakbizottság A békéscsabai városi pártbizottság kezdeményezésére Békéscsaba 15 éves kulturális távlati fejlesztési tervét különböző szakbizottságok dolgozzák ki. Ezek közű] a közművelődési szakbizottság február 22-én délután a városi tanács kistermében tanácskozott. A tervezés általános feladatairól Filadelfi Mihály, a város tanács közművelődési felügyelője, a szakbizottság vezetője adott tájékoztatót, kiegészítve írásos összefoglalóját. Az elgondolások szerint a közművelődési szakbizottság terveit a városiasodással járó általános kultúrpolitikai elvek alapján készítik majd él, s ez a terv részletesen tartalmazza az intézmény-típusonkénti általános, távlati feladatokat. Megállapítja az összefoglaló, hogy Békéscsaba a múltból urbanizáció vonatkozásában nagyon keveset hozott magával, a felszabadulás óta eltelt negyedszázad eredményeit viszont már alapnak tekinthetjük akkor, amikor a megyeszékhely távlati kulturális fejlesztési tervét elkészitjük. A további eredmények előfeltétele a jelen alapos ismerete, a sajátos helyi igények, valamint táxsadalompoiitikaá, népgazdasági, demográfiai és egyéb tendenciák figyelembevétele. A kormány határozata értelmében Békéscsaba felsőfokú státuszt kapott s mint ilyen, szélesebb körben kell távlati vonzását megtervezni, érvényesíteni. A városi pártbizottság által kidolgozott fejlesztési alapelveknek, valamint az általános érvényű fejlesztési koncepcióknak szellemében kíván a közművelődési i szakbizottság hozzájárulni az el- g gondolások megvalósításához. Jelentős megállapítás, hogy Békéscsabán a kulturális intézmények fejlesztésének speciális lehetősége a koncentráció, mely biztosítaná, hogy az egyes intézményekben az átlagosnál magasabb színvonalú tevékenységet folytassanak, megfelelő helyi munkamegosztással a szokottnál szőkébb, de ugyanakkor mélyebb intézményi, szolgáltatási profilokat dolgozzanak ki, és a művelődési, önművelési és szórakozási lehetőségek választéka lényegesen bővüljön. A szakbizottság a tervezet vitájában helyeselte azt, hogy a távlati terwk kidolgozásakor a megyeszékhely munkáslakta körzeteit kiemelt figyelemmel kísérik, és azokban a kulturális ellátottság színvonalát emelik. Ehhez is, és általában a tervek megvalósításához az szükséges, hogy a városiban élő munkásság helyzetét, művelődési igényeit felmérjék, arról megfelelő tájékozottsággal bírjanak; a szabad társuláson alapuló munkás közművelődési, önművelő egyesületek hagyományait felújítsák; vé- I A Békéscsabai Kertészeti és Köztisztasági Vállalatnak jól felszerelt útépítő brigádja van, melyek korszerű gépekkel végzik a munkát. A gépesítést az elmúlt évben növelték, így a tavalyi 15,2 millió forint értékű nautikával szemben idei tervük 25 millió fo| gül erősítsék a közművelődési intézmények társadalfni vezetését. Részletesen foglalkoztak még azzal a jelentős feladattal, hogy a megyeszékhelyen minél több alkotó értelmiséget telepítsenek le, számúkra alkotói feladatokat, munkát biztosítva. Az ifjúságpolitikai célok megvalósítása érdekében szó esett arról, hogy Békéscsabán állandó ifjúsági parkot kell létrehozni, szükséges megteiremteni az ifjúsági klubok városi hálózatát tartalmi munkájúk javítása érdekében, és fokozottabban támogatni az iskolák kulturális tevékenységét, mégpedig úgy, hogy a közművélődésá intézmények együttműködési terveket dolgoznak ki velük. A tanácskozás résztvevői ezután a tervek részletes elkészítésére, a közművelődési intézmény-hálózathoz igazodva nyolc albizottságot alakítottak, ezek javaslataikat április 15-ig juttatják vissza a szakbizottság vezetőjéhez. A jelentős tanácskozáson részit vett dr. Becsei József, a Békéscsabai Városi Pártbizottság titkára és Babák György, a városi ‘ tanács elnökhelyettese is. rint értékű útépítési, javítási tevékenység. Többek között tanácsi rendelkezésű és termelőszövetkezeti bekötőutakat is építik, így Tótkomlós, Két- egyháza, Üj kígyós, Csorvás és más községektől kaptak már megrendeléseket. Utakat építenek a Kertészeti és Köztisztasági Vállalat brigádjai aniimiiiiiiiiiMitMusiiiiiHMHfHHiiiiiniiiiinimiiiiMiiNdimniií ért ment el táncolni V Ha ennyit nem érdemiek, altkor vége ... Ebben az időben kezdte patronálni termelőszövetkezetünket Jancsi alakulata. Minden hét végén jöttek a katonák és bizony sokat segítettek. Különösen a szakemberek — közöttük a legszorgalmasabb. Bozóki Jancsi — munkájának örültünk. Gazdaságunk akkor tette az első lépéseket és a gazdasági munka mellett a katonák a kollektív szellem kialakításában is sokat segítettek. Fiataljainkkal együtt közös tánccsoportot alakítottak, műsorukkal végigjárták a környező községeket is. Bozóki Jancsi a nagy bánat után ismét lángot vetett. Nem mondom, nagyon helyre- való kislány volt a tánccsoporti- beüd párja, és azt hiszem, még ők nem is tudtak semmit, mi már sejtettük, hogy kapcsolatukból házasság lesz. Közben persze teltek a hónapok. Jancsi elvégezte az iskolát és itt tartották oktatónak. Jött ő a termelőszövetkezetbe akkor is, ha a többiek nem. Persze, nemcsak segíteni, hanem Zsuzsához. A leszerelés előtt egyszer hétköznap kért kimenőt, s felkeresett az irodámban. — János bátyám! — mert a végén már csak így hívtak a katonák — mondta a fiú, — Ha befogadnak, itt maradnék leszerelés után. Tudja, hogy a szüleim nem élnek, a kis házunk ára a takarékban, jő lenne az nekem az induláshoz. Különben is szeretnék hamarosan megnősülni ... örömmel vettük a jelentkezését, telket is kapott, házat is épített a feleségévéi, s azóta is szépen gyarapodnak, ö a villanyszerelők csoportvezetője, felvettük a plutlv sőt a tsz vezetőségébe is beválasztottuk. Lassan tíz éve él velünk, de nem bántok meg, hogy befogadtuk. Két éve még a megyei újságban is megjelent a fényképe. És itt a történet csattanójá. Egy délelőtt, amikor megérkeztem a határból, az irodámban egy idősebb asszony várt. Bemutatkozott és elmondott nekem egy történetet. Az első mondatokat bevallom még kissé csodálkozva és érdektelenül hallgattam, de aztán naigyon meglepődtem. Elmondta az asszony, hogy valamikor tíz évvel ezelőtt lakott náluk egy fiatalember, aki egy ideig a lánya vőlegénye volt. A fiú bevonult katonának, de közben összeveszték, kapcsolatuk megszakadt. Néhány hét múlva a lánya bevallotta, hogy terhes. Nagy vihar volt otthon, ő azonnal a fiú után akart utazni, de a lánya öngyilkossággal fenyegetőzött Megszüli és egyedül felneveli a gyereket! Hiába volt a szép szó, fenyegetés, nem egyezett bele a fiú értesítésébe. Még a gyermektartás sem kell tőle. Elérkezett az idő, megszületett az unoka. Gyönyörű kisfiú, akár az apja. Tettek az évek, Jancsika most negyedikes. Az anyja brigádvezető a szövődében, jól keres és férfiaktól megközelíthetetlen. A napokban az egyik szomszédasszony vidéken járt, rokonai a sok falusi finomság csomagolásához újságpapírt is használtak. Mikor meglátogattam, — mesélte az asszony, — akkor érkezett és éppen a kicsomagolással volt elfoglalva. Beszélgetés közben szórakozottan simogattam ki az egyik újságlapot ás megdöbbenve olvastam az egyik kép aláírását: Bozóki János vil- lanys2>ereiLő-csoportvezető munka köziben. Fel is ismertem a ké- j pen az unoka édesapját. Lá- ! nyomnak nem szóltam semmit jj és most itt vagyok... Kilenc óra féle jött az asz- • szony, s bizony a délet is elha- j rangozták mire hármasban túsz;- • táztonk mindent," felelevenítet- ■ tűk a tíz évvel ezelőtti dolgokat j Az asszony is sírt, Jancsinak is J gyanúsan fényes volt a szieme, ; de bizony még én is nehezen ; uralkodtam magamon. Már ■ előbb üzentem a feleségemnek, j úgy készüljön, hogy három ven- : déget viszek ebédre. Jancsi ás a : „majdnem anyósa” menték hoz- • zánk, ón meg elmentem Zsu- * zsáért... Ez két évvel ezelőtt volt A ; kis Jancsi most tölti majd itt ■ a második nyarat az apjánál.- j Bozóki mindennel ellátja, közös ; megegyezéssel anyagilag is segí- ; tó a nevelését. A kis Kató és > Zsuzsika is nagyon szeretik az S „unokatestvérüket”. Jancsi és : Zsuzsa a történet elején szemé- ! lyesen is meglátogatták Esztit... ; Szóval — minden rendbe jött... | Kér még egy kávét? Vagy majd * ebéd után? Remélem velünk j ebédéi? i — Köszönöm a meghívást, s j ha megengedi, a történtékkel ! kapcsolatiban volna egy kérdé- j sem. Hogya- mesélte el ezt a | történetet, illetve hogyan értette j meg Zsuzsa — bocsánat — Bo- : zóki felesége? í _ Hogyan? — nézett rám ; h uncutul az elnök. ■— A lányom ; nagyon Okos asszony és belátta, ■ hogy egy ifjúkori szerelemnek • ilyen ..maradandó” emléke Is : lehet. Nagyon szereti Jancsikát... 5 Zsuzsa ugyanis az én lányom ; és így tulajdonképpen nékem is ; három unokám van... Opauszky László Képek a mai Romániából DACIA gépkocsik a pitesti autógyár szerelőszalagján A Bukarest közelében lévő mezőgazdasági termelőszövetkezet hajtató házai. Műgumi és nyersolaj vegyi kombinát GKORGHIU DEJ városban A százéves bukaresti egyetem újonnan épült diákszállói (AGERPRESS fotók — MTI—KS)
