Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-23 / 45. szám

Nixon pekingi tárgyalásainak második fordulója Peking Mixon amerikai elnök kedden, magyar idő szerint reggel 8 óra­kor (helyi idő szerint a kora délutáni órákban) megkezdte tárgyalásainak második forduló­ját Csou En-laj kínai miniszter- elnökkel. A nyugati hírügynökségek je­lentései szerint az amerikai el­nök a délellőttöt a számára ki­jelölt vendégházban töltötte és munkatársainak közreműködésé­vel munkaokmányokat tanulmá­nyozott. Felesége az egyik nagy pékingi szálloda konyháját láto­gatta meg, hogy ismerkedjen a kínai konyhaművészet rejtelmei­vel. Ronald Ziegler, a Fehér Ház sajtótitkára újságírók kérdései­re válaszolva, kijelentette, nem lehetetlen, hogy Nixon pekingi tartózkodása alatt mégegyszer találkozik Mao Ce-tunggal, a Kínai Kommunista Párt elnöké­vel, CSsou En-laj, a Kínai Népköz ­társaság államtanácsának eínö- . ke és Richard Nixon amerikai elnök — mint már jelentettük 1 — kedden az Országos Népi Gyűlés épületében csaknem négyórás megbeszélésed folytat­ta eszmecseréjét. A két politikus e harmadik tanácskozásáról nem szivárog­tak M részletek. Ronald Ziegler, Nixon elnök saj tótitkára a keddi találkozó után sem közölt semmit annak lényegéről, de derűlátónak lát­szott, A harmadik Nixon—JOaaa En­laj találkozó után az amerikai elnök, felesége és más amerikai vendégek kedden este kulturális előadáson vettek részt Csaknem háromórás előadásom Nixon elnök kíséretében meg je- j lent Csiang Csing asszony, Mao j Ce-tung felesége, valamint Teng Jlng-csao, Csou En-laj felesége Kedden délután, miközben az Országos Népi Gyűlés épületé- i ben folytatódtak a kínai—ame­rikai csúcstárgyalások, a Nixon­látogatás bejelentése óta először lehetett tapasztalni, hogy az em­berek Pekingben sorban álltak a Zsenmin Zsipao friss számá­ért, amely szöveges és fényképes tudósításokban számolt be Nixon és Mao Ce-tung találko­zójáról és a látogatás egyéb ese­ményedről. A lap külpolitikáé híranyagán ban egyetlen egyszer sem for­dul elő az amerikai imperializ­mus” kifejezés vagy az amerikai külpolitika bírálata. A napi Mao-idézet a békés egymás mel­lett élés öt elvének betartására szólít fel, A pekingi tv kedden este 24 perces riportfilmben adott elő­ször képet a kínai millióknak Nixon amerikai elnök pekingi tartózkodásának első napjáról. A képernyő premier plánban mutatta az amerikai elnököt, s a csillagos, sávos amerikai lobo­gót. fiz SZKP Központi Bizottságának határozata Moszkva Az SZKP Központi Bizottsága határozatot hozott a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetsége 50. évfordulójának elő­készítéséről. A Szovjet Szocia­lista Köztársaságok Szövetsége 1922. december 30-án jött létre. Mint a határozat rámutat: a nagy ünnepre való felkészülés az SZKP 24. kongresszusa esz­Kínai magatartás Peking A kínai hatóságok nem en­gedték meg a Szovjetunió pe­kingi nagykövetsége munkatár­sainak, hogy Senjang'oa, Har- binba, Port Artúrba és Dalnyij- ba utazzanak és ott megkoszo­rúzzák azoknak a szovjet har­cosoknak a sírját, akik életüket adták Északkelet-Kínának a ja­pán militaristák igája alóli fel­szabadításáéit. Iz európai biztonságéit küzdő NDX-bizoItság ülése Berlin, ociúnbeai ülést tartott az eu­rópai biztonságért küzdó NDK- bizottság. Az ülésen felszólalt Emst Scholz külügyminiszter- helyettes, aki beszédében rámu­tatott, hogy a biztonság, érte­kezlet összehívásának gondola­tát nemcsak a szocialista orszá­gok, hanem más európai álla­mok is támogatják. Méltatta az európai biztonságért és együtt­működésért küzdő társadalmi arak brüsszeli közgyűlésének je­lentőségét. A Varsói Szerződés j Politikai Tanácskozó Testületé­nek prágai tanácskozását a szo­cialista országok vezette béke- offenzíva új, fontos szakaszának j nevezte. I i V *■ "A Wj ifi? If?|p íHi!' <k-lk !:;í" \ -t$ k '0 - /- í m§g m . ' ■' méi és határozatai jegyébeii megy végbe. „A Szovjetunió megalakulása. politikai jelentőségét és társa­dalmi-gazdasági eredményeit te. kintve, kiemelkedő helyet foglal el a szovjet állam történetében”. Mint a határozat hangsúlyozza, a szabad népek egysége és barát­sága a szocializmus egyik legna­gyobb vívmánya. „A soknemze­tiségű szocialista állam megte­remtésében kiemelkedő érdeme volt Vlagyimir Iljics Leninnek, a párt és a nép vezérének”. Kongói puccskísérlet A Brazzaville-! rádió bejelen­tette, hogy Ngouabi elnök hatal­mának megdöntésére irányuló puccskísérletet hiúsítottak meg a Kongói Népi Köztársaságban. A rádió szerint „jobboldali tör­zsi elemek” és katonai körök tá- mogátásával Joachim Yhombi- Opango, a hadsereg vezérkari főnöke akarta magához ragadni a hatalmat, kihasználva Marien Ngouabi elnök távollétét. Nixon elnök és Csőn En-laj kí­nai miniszterelnök első talál­kozása a díszszázad előtt a pe­kingi repülőtéren. Államcsíny Katarban Katarban, a Perzsa-öböl kis emirátusában államcsínnyel megdöntötték az uralkodót: Ah­mad Bin Ali Al-Thani-t. A ha­talmat helyettese és unokatest­vére, az eddigi miniszterelnök, Khalifa Bin Hamad Al-Thani vette át. A dohai rádió ismertette az új emír nyilatkozatát. Eszerint a hatalomátvételre „az ország ér- dekébéfi.' ák királyi család jóvá­hagyásával és támogatásával” került sor. . ' “ Khalifa Bin Hamad Al-Thani sejk első rendeletével 20 száza­lékos béremelést rendelt el a fegyveres erők kötelékében és a közalkalmazottaknál. «aaaaaaaBaaaeeaaeaaasaaaaaaraaBMtaiaaBaaBaaaaaai DANIEL LÁNG: Befejezte munkáját az Egyesült Államok Kommunista Pártjának kongresszusa New York Befejezte munkáját az Egye­sült Államok Kommunista Pártjának XX. országos kong­resszusa, — miután egyhangú­lag jóváhagyta Gus Hall főtitkár politikai beszámolóját az Egye­sült Államok bel- és külpoliti­kai helyzetéről, az amerikai kommunisták feladatairól, majd megerősítette a párt választási platformját és megválasztotta vezető szerveit. Az amerikai kommunisták fóruma ismét meg­győzően kimutatta a párt hűsé­gét a marxizmus—leninizmus el­veihez, s tanúbizonyságot tett sorainak egységéről és Összefor- rottságáról a dolgozók érdekeiért vívott harcban. A kongresszus küldöttei az amerikai kommu­nista és munkásmozgalom idő­szerű kérdéseinek megvitatása után kidolgozták a békéért, a demokráciáért, az amerikai dol­gozók anyagi életviszonyainak javításáért, s a fajgyűlölet és a faji megkülönböztetés felszámo. üstért vívott harcuk aktivizá­lásának programját. Harcok Saigon kezeiében Saigon Az Egyesült Államok saigoni hadvezetősége kedden beismer­te, hogy az amerikai légierő kö­teléked hétfőn ismét megsértet­ték a Vietnami Demokratikus Köztársaság légiterét és négy bevetésben támadták az ország különböző területeit. Az ameri­kai szóvivő a terrorbombázáso­kat ezúttal is a „védelmi reagá­lás” doktrínájával indokolta. Mint ismeretes, e doktrína révén az Egyesült Államok jogot for­mál magának arra, hogy váloga­tás nélkül bombázza a VDK la­kott területeit, ipari centrumait, kórházait, vagy iskoláit, ameny- nyiben úgy véli, hogy a VDK iégelhárító ütemed veszélyezte­tik az ország légiterébe beha­tolt amerikai gépeket. Hétfőn a dél-vietnami felsza­badító hadsereg egységei táma­dást intéztek a saigoni kormány­csapatoknak a fővárostól 19 ki­lométerrel délnyugatra levő egyik megerősített állása ellen. Hivatalos beismerés szerint négy dél-vietnami katona életét vesz­tette, többen megsebesültek. 1 INCIDENS | A 192—ES MAGASLATON j (Dokumentum-regény) 2 Bímmcm 1922. FEBRUÁR 23b » 18. Ez is azt mutatja, hogy nem­csak gyilkolni szoktunk.” Közvet­lenül ezután Meserve ügyvédje azt hozta fel a vádlott védel­mére, hogy roppant megterhe­lést jelent „húszéves őrmester- nők ötven, hatvan, hetven be­vetést irányítani”, és kifejezte azt a véleményét, hogy „az ef­féle incidensek nem mindenna­posak”. Érvelésének alaptétele­ként Meserve ügyvédje ezt han­goztatta: „Van valami különle­ges ebben az esetben ... Az, hogy ez nem az Egyesült Álla­mokban történt Sőt, egyesek szerint mégiscsak civilizált kör­nyezetnek sem nevezhető egy olyan háborús hadművelet, ahol ez előfordult” Erikssonbói végül is soha­sem lett gépfegyverkezelő. Az ítéletek automatikusan felülvizs­gálatra kerültek, és mivel a kormánynak újból szüksége le­hetett a tanúzásra, katonai rendőrként továbbra is a had­osztály-támaszponton tartották. Szerencsére, emlékezik, nem gyilkosság! vagy erőszakos ne­mi közösülés! ügyekben kellett eljárnia, csak kisebb kihágások­kal volt dolga, de már maga az a rutinfeladat, hogy Äajtsoei a Fordította: Hernádi Miklós „piástaxival” a „pokolnegyed­be”, felkeltette igazságérzetét, amit az előző év novembere olyan viharosan kavart fel ben­ne. Ezt az érzést nem üdvözöl­te örömmel, mert mindig csak Maóra emlékeztette, és a tár­gyalások után legszívesebben el­feledte volna a lányt. „Nyugal­mat akartam” — mondja Eriks­son. Nem értezte fontosnak, hogy Maóról beszéljen — külö­nösen rendőrtársaival nem. Ha szóba hozza, tudta, hogy el fog­ják ítélni, hiába volt kötelessé­gük a törvény érvényesítése. De szóba hozták az ügyet ők ma­guk — különösen a nyári hóna­pokban. mikor a monszun-fel­hőszakadások a szabadtéri idő­töltés minden lehetőségért meg­hiúsították. A katonai rendőrök együtt gubbasztottak körletük­ben. és terefelével ütötték agvon az időt Eriksson egyik-másik rendőrtársa időnként szóba hoz­ta, hogy miként döntött annak idején Eriksson. Mindig elítélték ezért. „De már nem voltak any- nyira biztosak benne, mint a sza­kasztársaim. Emlékszem, az egyik azt mondta, hogy azt meg­értette volna, ha egy meggyü­kéit amerikai katonáért szállók aíkra, de hogyan tehettem erat egy vietnamiért? De nem ítélt él túlságosan. Azt mondta, min­denki elkövet hibákat” Eriksson hiába igyekezett el­felejteni Maót. a szíve mélyén tudta, hogy e„ nem fog sikerül­ni. A rendőrlaktanyában elejtett megjegyzéseken kívül egy má­sik fejlemény is felidézte előtte a lányt Tavasz végén arról ér­tesült, hogy alighanem meg fog­ják változtatni Clark ítéletét. Ügyvéde, kiderült, felkérte a Clarkot elítélő esküdteket, hagy­janak jóvá számára egy kegyel­mi kérvényt, kettő kivételével valamennyi esküdt ráállt a do­logra, és Eriksson ebből megér­tette, hogy Clark ítéletének csökkenése szinte bizonyosra ve­hető. Erről Eriksson a követke­zőket jegyezte meg: „Tudtam, hogy még semmi sem volt biz­tos. mégis éreztem; ez volt az első jele annak, hogy a dolgok úgy fognak alakulni, mint aho­gyan Vorst százados megjósolta — vagyis hogy az ítéletek egy­re kurtábbak lesznek, és végül talán egészen el is tűnnek.” Július végén Eriksson memo, randumot kapott hadosztálya, az első légihadosztály hadtestpa­rancsnokától. Kiderült, hogy di­cséretet tartalmaz. Mrs. Eriksson elővette az iratot az íróasztal egyik fiókjából, s ezt olvastam: 1. Dicséretben részesítem nagy fontosságú közreműködéséért, amelyet négy nemi erőszakkal és gyilkossággal vádolt katona hadbíróság! ügyében az igazság

Next

/
Thumbnails
Contents