Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-23 / 45. szám
Külföldi zölds Szakoktatás a nagyüzemi zöldségtermesztés szolgálatában A hazánkban ismert zöldségfélék választéka elég kicsi I)r. Szalva Péter kandidátus, a Kertészeti Kutató Intézet szentesi kutató állomásának igazgatója többfajta. külföldről származó zöldségféle hazai meghonosításával kísérletezik. Különösen érdekes a fodros petrezselyem, mely télen is vitamindűs zöldet ad, a metélőhagyma, a laskatök és a póréhagyma. A kísérletek jelenleg üvegházban folynak, majd később nagyüzemi termesztésben is kipróbálják. Képünkön: a hatalmas termetű, külföldről származó, vitamindús fodroskel. (MTI fotó: Fehérváry Ferenc felvétele — KS) N apjainkban sok szó esik a zöldséghiányról. Nincs biztosítva a folyamatos zöldségellátás, a konzervgyár és hűtőipar termelő kapacitásának megfelelő alapanyag-szükséglet. Nem használjuk ki megfelelően export lehetőségeinket. Kormányunk termelőeszközjuttatással és megfelelő ártámogatással kívánja a nagyüzemi zöldségtermesztés fejlesztését előmozdítani. 1 A gyulai zöldségtermesztő tájnak történelmi hagyománya van. Az eredményes zöldségtermesztéshez sok nagyüzemünk rendelkezik megfelelő termelési adottsággal. Kertész szakembereink szeretik, féltik szakarájukat és ragaszkodnak a kertészeti üzemághoz. Az utóbbi 3—4 évben sajnos a közgazdasági ösztönzők nem hatottak kedvezően az ágazat fejlődésére. Nem volt megfelelő hajtóerő. A mezőgazdasági üzemvezetők szándéka sem volt kielégítő. A szántóföldi zöldségtermesztést és hajtatást, mint' sok gondot, szerteágazó tennivalót és kockázatot jelentő, ráfizetés® üzemágnak tartották. Több „mezőgazdasági nagyüzemünk megszüntette zöldségtermesztését. Ahol foglalkoznak zöldségtermesztéssel, ott viszont a termőterületet lecsökkentették 50 hektár alá. Elavult termelőeszközökkel és korszerűtlen technológiával folyik a termelés. Nagy a mun knerő- f el használás, a ráfordítási költség bizonytalan a termés mennyisége és minősége. nagyüzemi szántóföldi zöldségtermesztés jelentőségét hosszan nem kívánom méltatni, de népélél- mezési szempontból fontossága elvitathatatlan. A zöldségfélék hiányát, magas árát minden fogyaszd érzi és szóváteszá. A Békéscsabai Konzervgyár és a Hűtőipari Vállalat termelő kapacitásának kihasználása szervesen összefügg megyénk nagyüzemi zöldségtermesztésével. Nem is olyan régen megyénkből hajtatott salátát, uborkát, paprikát jelentős mennyiségben Több mint 70 millió forint forgalom Ä Dévaványa és Vidéke ÁFÉSZ Dévaványa községben a3 elmúlt évben 70 millió 307 ezer forint forgalmat bonyolított le. Kimondott és ka nem mondott gondolatok Sajtókonferencia a TOT-ban — Nyilvános adás a rádióban Február 21-én 18 órától] 19 óráig élő adásban közvetítet-1 te a Kossuth-adó a Termelőszö-1 vetkezetek Országos Tanácsa dísztermében rendezett sajtó-l konferenciát A TOT vezetőihez! az újságírók összesen 28 kérdést továbbítottak és egy tucatra valót adás közben a hallgatók. Egy óra alatt nem kerülhetett minden kérdés terítékre, de az alapvetően fontosak nyilvánosságot kaptak. Való igaz, ami el is hangzott, hogy a zöldségtermesztésben bekövetkezett visszaesés nem Írható a TOT számlájára. Az ellátás bonyodalmaiért nem lehet csupán a termelőszövetkezeteket elmarasztalni. A gazdaságirányítás új rendszerében több ízben, hivatalos fórumokon is uiiimiimxiiiumiiuiimiimiiHiutiiiiniunNt érdekében kifejtett, ön azonnal jelentette a súlyos incidenst feletteseinek, majd vallomásokat tett a bíróság előtt; mindez alapvetően fontos volt a brutális bűntényért felelős katonák kéz- rekerítűsében és elítélésében. 2. E kritikus hónapok alatt Ön nagy megterhelésen ment keresztül. Nem volt könnyű az Ön feladata, de amerikai katonához méltóan teljesítette kötelességét. Értesítem, hogy az Ön által tanúsított bátorság és kitartás alapján büszke vagyok rá, hogy Ön a hadosztályom tagja. John J. Tdson vezérőrnagy. Eriksson vietnami szolgálati ideje 1967. november 28-án ért véget, egy évre rá, hogy osztaga Mao falujában járt. Mao járt az eszében, miközben az éneklő katonákkal megrakott repülőgép maga mögött hagyta Cam Ranh-i öblöt, és ő utolsó pillantást vetett az alatta elterülő, szerencsétlen országra. „Számomra ő jelentette a háború legnagyobb élményét” — mondta Eriksson. A seattle-i Fort Le- wisba tartó utasszállító repülőgépet a hadsereg bérelte ki az útra. A szabadságukra induló katonák onnan már egyénileg folytatták útjukat. Eriksson Minnesotába tartott, hogy egy hónapot ott töltsön, mielőtt tavasszal leszerelik. Mikor leszálltak Seattle-ben, észrevette, hogy tíz dollár hiányzik a hátralevő útiköltségéből. A repülőtérén szerencsére összetalálkozott egy niiniiesctai ismerősével, egy tüzérrel, akivel együtt indult Ázsiába tizenhárom hónappal azelőtt; az ugyancsak hazafelé tartó tüzér habozás nélkül odaadta Erikssonnak a hiányzó tíz dollárt. Mikor mái- a levegőben jártak, és egymás mellett ültek, a tüzér hirtelen megújult érdeklődéssel mérte végig Erikssont, és így szólt: „Mondd csak, nem te vagy az a fickó, aki bemártotta az osztagát? Csúnya húzás volt.” Eriksson mosolyogva emlékezik a jelenetre: „Ha nem lettünk volna mór tízezer méter magasságban, talán visszakérte volna a pénzét” Minnesotába érve Eriksson abba a kis minneapolisi lakásba ment, ahol most ültünk, felesége tartotta fenn a lakást, amíg ő elvolt. Szabadságának egy hónapja alatt feleségével, rokonaival, barátaival és egy kicsit Maóval volt Mao mintha folyton a gondolataiban járt volna, amelyek leginkább akörül forogtak, hogy miként fog megélni, miután jövő áprilisában leszerel. Nem is annyira állásokon törte a fejét, mint inkább egész jövendő életén, s ezt már a 192-es magaslaton lezajlott incidensnek tulajdonította. Olyan hangon, mint aki előre tudja, hogy még évekig az élményhatása alatt lesz, ezt mondta: „Elhatároztam, hogy akármilyen állást kapok, az nem lesz olyan fontos, mint az, hogy miképpen fogok élni. Hogy legyen valami célom. Mert ha nem lesz. akkor nem ért semmit, hogy hazajöttem abból az osztagból.” (Folytatjuk) elhangzott: a termelőszövetkezetek azt a növényt termesszék, azt az állatot tartsák, ami részükre jövedelmét biztosít. Ha valamelyik ágazat nem fejlődik, vagy visszafejlődik, akkor a gazdasági ösztönzőkön szükséges változtatni. A termelő üzemeket érdekeltté kell tenni a termelésben. 1 zöldségtermesztésben, a cukorrépa termeszt ésben, a dohánytermesztésben azért csökkent a színvonal, mert a gazdasági ösztönzők nem inspirálták az üzemeket az ágazatok fejlesz, tésére. Viszont a gabonatermesztés, a kukoricatermesztés, a zöldborsótermesztés megkapta a szükséges anyagi elismerést. A gazdasági ösztönzők kedvezően hatottak. így termesztésük jövedelmezővé vált. Hosszan tartó vita volt az elvándorlás miatt is. Nyíri elvtárs, a TOT titkára egészségesnek mondotta a mezőgazdasági lakosság létszámának csökkenését Mi újságírók nem voltunk ennyire derűlátóak. Érthető, hiszen a falun élő emberek foglalkoztatását leghelyesebb lenne helyben megoldani. Olyan módon, hogy ne az emberek utazzanak el az ipari munkahelyre, éljenek távol a családtól, hanem az ipari üzemeket, üzemrészeket telepítsék falura, ahol a felszabadult munkaerőt intenzívebben lehetne hasznosítani, mint ahogyan az jelenleg tapasztalható. Érdekes kérdéskomplexum ez. márcsak azért is, mert a kimondott és a ki nem mondott gondolatkörbe tartozik. Társadalompolitikai szempontból is helyesebb lenne annak a törekvésnek helyet adná, ami Budapesten és más nagyobb városokban elkezdődött, az ipartelepítéssel, de nem elég ütemesen halad. Az iparosítás bizonyára sokat segítene a népes, de gyenge eredménnyel gazdálkodó ter-l melőszövetkezetek, községek és falvak alacsony jövedelmének emelésén, A falun élő fiatalok ügye is mikrofon élé került. Kétségtelen igaz, hogy a mai huszonévesek más munkakörülmények között óhajtanak dolgozni a mezőgazdaságban is, mint apáik és nagyapáik. Az a sok szakosított állattenyésztő telep és az a rengeteg gép, amely a nagyüzemek rendelkezésére áll, jól szimbolizálja a megváltozott valóságot. Be az is igaz, hogy ezek a fiatalok szabad idejükben szívesen tesznek-vesznek, termelgetnek a ház körül, tartanak fenn háztáji gazdaságot. A szövetkezetek — legalábbis nálunk. Békés megyé. ben — csak azokat a tsz-tago- kat támogatják a háztáji gazdálkodásban, akik eleget tesznek a szövetkezet által támasztott követelményeknek, vagyis részt vesznek a közös munka ban. Ha a háztáji gazdálkodást vizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk, hogy a színvonal jelentősen fejlődött. 1971-ben csaknem 270 ezer körüli hízott sertést adott a háztáji gazdaság Békés megyében. A sertéshizlalás gazdasági ösztönzői a gyakorlatban jól ki állták a próbát, ezért korunk nagy „közgazdásza”, a paraszf- em-ber, megmérte a benne levő lehetőségeket és foglalkozik is vele. Ha a gazdasági ösztönzők a jelenleg visszaesett ágazatokra is kedvezően hatnának, akkor a sertéstenyésztéshez és hizlaláshoz hasonló fordulat következne be. fi TOT vezetői Szabó István elnökkel az élen nem hagylak válaszolatlanul egyetlen kérdést sem. Ebben a rövid tudósításben nem az elhangzott kérdéseket ismételtük meg, hanem azokat a gondolatokat, melyek a kérdések kapcsán nem jutottak el a mikrofonig. Ezek ugyanis az ott folyó vita utáni beszélgetésben buggyantak ki. Dupsi Károly A Békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága azonnali belépéssel felvesz vállalati gazdálkodási előadói munkakörbe középiskolai érettségi és mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezőt, műszaki ügyintézői munkakörbe építőipari vagy híd- és vízműipari technikumi végzettséggel rendelkezőt. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés a városi tanács személyzeti vezetőjénél, x exportáltunk a szomszéd államokba. Ma viszont hiánycikk a primőr zöldség. A nagyüzemi zöldségtermesztés és hajtatás fejlesztését társadalomi-politikai feladatnak kell tartanunk. Szocialista nagyüzemeinkben a kertészeti üzemágat úgy kellene kialakítani. hogy annak termőterülete 100—300 hektár legyen. A korszerű technológia bevezetéséhez szükséges ágazati géprendszert állami támogatással gyors ütemben kellene. biztosítani. Nagyüzemeink úgy fejlesszék a kertészeti ágazatot, hogy abbéi származó árbevétel az összes bevételek 15—20 százaléka legyen. Ennek alapján a vezetés érezze az ágazat súlyát és jobban figyeljen annak tevékenységére. A termelőerő fejlesztése nemcsak eszközfejlesztési feladatot jelent. A korszerű technológia bevezetése megköveteli a technológiát. a technikát ismerő, a fejlődéssel lépést tartó vezető szakembert, a termelőmunkát végző, jól képzett szakmunkások százait. Intézetünk a VI. Szakmunkástörvény szellemében, a kertészeti üzemág fejlesztésében a szakmunkásképzési program jó megoldásával kíván közreműködni Decemberben a Népújságban hírt adtunk arról, hogy a reformterv szerint oktatunk. Tanulóink kertész alapszakmai képzésben részesülnek és a harmadik osztályban az üzem kívánsága szerint szakosodnak; zöldségtermesztő és hajtató, gyümölcstermesztő, szőlőtermesztő szakmákra. A fiútanulók harmadik osztály végén a szakmunkásvizsga letételével párhuzamosan megszerzik a vontatóvezetői jogosítványt. A leánytanulók a kerti kistraktor és munkagépek kezelésére szereznek képesítést. A kertész szakmunkások betanított szinten a növényvédő munkafeladatok elvégzésére jogosultak. Sokoldalú képzést végzünk, így a mezőgazdasági üzemek a kertész szakmunkásokat az év minden szakában foglalkoztatni tudják. A fennálló lehetőségekkel szemben a most folyó pályaválasztási tanácsadó munkánk kapcsán sajnálattal tapasztaljuk, hogy az általános iskola VIII. osztályát végző tanulók nem nagy érdeklődést mutatnak a kertész szakma iránt. S zülők, közvetlen családtagok és tanulók úgy fogalmaznak, hogy ez a szakma nem jelent életcélt, nem ad biztos jövőt. Álláspontjukat azzal indokolják, hogy megyénk szocialista nagyüzemei a zöldségtermesztésben nem látnak jövőt és sok nagyüzem felszámolta ezt az ágazatot. Az emberek tudatába visszaállítani a nagyüzemi zöldségtermesztés fontosságát, jövőjét csak társadalmi összefogással lehet. A megyei tanács vb. mezőgazda- sági és élemezésügyi osztálya közölte azoknak a mezőgazdaság gi üzemeknek a névsorát, melyek kertész szakmunkás-tanulókkal kívánnak szerződést kötni. A 87 összes szakmunkástanuló helyre mindöissze 7 érdeklődő van. Intézetünk tantestülete tovább folytatja a pályaválasztási tanácsadó munkát. Felhívjuk a pálya Iránt érdeklődő lányokat, fiúkat, hogy jelentkezzenek e társadalmilag nagyon fontos szakórára! N épgazdaság jogos igénye alapján kérjük az általános iskolák vezetőit, tantestületét, hogy keltsék fel á kertész szakma iránt az érdeklődést és a jelentkezési lapokat minél előbb küldjék el a sza- badkígyósi Iskolába. Tiniké Béla, a SEabadkígyósi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szak. munkásképző Intézet igazgatója 1972. FEBRUAR 23
