Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-20 / 43. szám

Ifjúságpolitikánkról

Irtat Unokái Janos* a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettest

A

z MSZMP Központi Bizottsága 1970. február 1« —19-i üléséin részletes (kritikai elemzésit adott aas áfjúsagpalitaia főbb kórdé- «eiräL Az elemzés az össz-társa- djüinS folyamattal együtt történt. Erre azért •veit szükség, mert társadalmunkban az el- imúlit másfél évtizedben olyan jelentős politikai és gazdaságii változások menteik végibe, amit az ifjúságpolittkában is figyelembe kell venni. Olyan ifjúság- pobtilkára van szükség, mely Ihossizú távon jól tudja segíteni a pártot, az országot, a szocáa- iizmius építésében, a mindennapi cselekvésben,

A határozat megjelenése óta élteit két év máris bizonyítja, hogy a Központi Bizottság helyesen jelölte meg az ifjúságpo- ililtnikiaä feladatokat. Számtalan kérdésiben hatékony előrehaladás van. Minden szinten kirajzolódnak a ma, a holnap teendői. •

A Központi Bizottság kifejezte, hogy a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség létrehozása óta jelentős érdemékiet szerzett a párt oldalán a szocializmus építésében, a fiatalok nevelésében. Ifjúságunk döntő többsége magáénak, vallja a szocialista céiMtűzéseket, vállalja a társadalom törekvéseit, helyesli és támogatja a, párt poétikáját. Bendszeresen gyarapítja tudását, törekszik valamilyen szakma megszerzésére. Többsége szereti és tiszteb szüleit, nevelőit, az idősebb korosztályt, ápolja a forradalmi hagyományokat. A megítélés alapvető mércéjének azt tartjuk, hogy a fialtál (az ifjúság) hogyan él, iáimul, dolgozik, hogyan teljesíti kötelezettségét.

A Központi Bizottság áHáis- foglaűásániák ismertetésekor ez a megítélés nem volt ilyen egyértelmű. Különösen nem a közéleti tevékenységgel, a választott testületekben való képviselettel kapcsolatosan. Többen csak az utcán, a nyilvános szó- rakozóhelyéken, tanúsított — néhány fiatal valóban kifogásolható — magatartásából általánosították.

Az ifjúság megít®ésével kapcsolatos általánosító szemlélet 'mérséklődött, azonban még ma ük tapasztalható, hogy a külsőségek alapján ítébk meg az egész ifjúságot, s ennek következtében elmarasztalják a becsületesen dolgozó fiatalokat.

ugyanezt a harctéren csinálnák; ezeknek a tanúknak szinte minden gondolata akörül forgott, hogy a Meserve-höz hasonló kaliberű katonák elvesztése csak az ellenség maiméra hajthatja a vizet

Meserve, talán azért-, mert ő volt a három másik vádlott vezetője, különösen bőséges dicséreteket kapott. Jellemző diesr himnuszában Reilly hadnagy kijelentette, hogy az őrmesternél „jellemesebb és jobb előmene- telű katonát még nem látott, és egyike a legjobb frontharcosoknak, akiket valaha is ismert.’’ „Remek katonának” nevezte, és hozzátette: „Mindig tökéletesen végezte feladatát. Csak a legnagyobb elismeréssel szólhatok róla, mint katonáról.” Mások hangsúlyozták, hogy az őrmester nem várta meg, amíg sor alá került, és éppen most terjesztették fel bronzcsiUagna. Tengerentúli szogálati ideje alatt öt különböző fokozatú kitüntetésben része, sült. magatartási minősítése „kiváló”. Az is kiderült, hogy Meserve már akkor is mintaszerű katona volt, mielőtt Vietnamban indult volna, mert Johnson elnök beiktatási díszszemléjekor a díszszázadban menetelt — s ezt a megtiszteltetést a legszeplőtlenebb minősítésű kétszáz katona részére tartották fenn. A védelem tanúi azonban nem tehették meg, hogy csak Keserve szolgálati érdemeiről áradozzanak, me~t — szinte tapintatlanul — az ügyész időnként szó- bahozta Mao meggyilkolásának ügyét, aminek kevesebb köze volt az ellenség felett aratott győzelmekhez, mini inkább a

_ Bizonyos fokú szemíLéleti prob- némának tekinthető az, hogy az ifjúság szabad idejének hasznos és • célszerű eltöltéséhez szükséges anyagi és technikai feütéte- :iék a lehetőségekhez képest nem biztosítottak. Több helyen hiányzik a kulturált, modern szórakozási lehetőség. A meglevők pedig sok helyen nincsenek célszerűen kihasználva. Egyre inkább az az igény vetődik fel — különösen a Központi Bizottság 1971. december 2-i határozata után —, hogy az ifjúság nevelésére, szórakozására, fciűtúrá- lódúsára, sportolására fordítható és rendelkezésre álló összegeket célszerűen, koncentráltan használjuk féL A nagyközségekben és városokban megfelelő koordinálással ez megoldható, csak fél kell oldani a vállalati, szövetkezeti, szakmai, sportkört, intézményi sovinizmust, a befelé forduló szemléletet.

E

ltérő jegyek vammak sse ifjúság egyes rétegein belül js. A magyar ifjúság legnagyobb, legjelentősebb rétegének a munkásifjúságnak fejlődését alapvetően a munkásosztály fejlődése határozza meg. Alapvető érdekük azonossága mellett erkölcsi, politikai magatartásukban, általános és szakmai műveltségükben, érdeklődésükben a munkához, a munkahelyhez váló viszonyukban, törekvéseik egy részében különböznek egymástól, Megyénkben annál is inkább figyelemre méltó — de egyben bonyolult körülményt előidéző —' a munkésifjúság helyzete, mart a munkásosztály az elmúlt évtized alatt jelentőségében és számszerűségeben is megnövekedőit. Ezzel a korábbi időszakhoz képest fokozódott társadalmi szerepe, politikai jelentősége. A növekedés nagymértékben társadalmá átrétegződés útján ment végbe, zömében a falun élő termelő6zöiveitkezeti fiatalokból. Azzal a jövőben ie számolnunk keid, hogy ők képezik a munkásosztály növekedésének fő forrását.

Az ifjúmunkások — néhány

rendezett eSvilélet követeimé- 5

nyeihez.

Vorst vezénylő tisztje elvisel- ■ hetetlennek tartotta az eshető- * séget, hogy Meserve-öt megfe- ■ nyítsék. A következő párbeszéd • zajlott le közötte és az ügyész ! között:

■

j,Ön szerint helye van gyilko- J soknak az Egyesült Államok 5 hadseregében?”

„Uram, Meserve őrmester úgy : tavaly februárban csatlakozott ■ az egységemhez, és alattam szol- • gált, amikor egy lövész-szakasz: parancsnoka voltam, és ma ■ azért őrmester, mert akkor egy • osztag vezetésével bíztuk meg...” :

„Nem kértem, hogy hosszú • magyarázatot adjon. Azt kén- § öeztem csupán, hogy ön szerint • az Egyesült Államok hadseregé- : nek kötelékében kell-e tartani ■ egy gyilkost Igen, vagy nem?” ■

„Tulajdonképpen nem, uram,: legalábbis, amíg le nem tölti a ; büntetését. Aztár persze, miután • rehabilitálták, azt hiszem, az: már más ,uram...”

„Tehát azt tartaná helyesnek,: ha valami enyhébb büntetést 1 kapna?”

„Általában nem, uram, de: hogy ebben a speciális eset- ■ ben...”

■

„Gyilkosságról van sző. nem • valami speciális esetről.”

„Szóval, nekem az a vélemé- • nyem, uram, hogy ha valaki j gyilkosságot követett el, meg kell: büntetni, de én személyesen is • ismerem Meserve-öt, és én visz- j szafog’adnám az egységembe, ; igen.” ■

(Folytatjuk) ;

Ifeivéfceíltől eltékhutve — célja, hogy állandó munkahelyet találj on, ahol több és jobb munkával, nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülést tud kivívná magának. Van ilyen társadalmi cél is, hogy az iskolából kikerülő fiatalok mihamarabb kialakítsák munkahelyükön a társadalmi szervezetekben a munkahelyi közösségekhez fűződő új kapcsolataikat. A vállaltatok többségié, munkahelyi vezetők jelentős része azonban nem fordít megfelelő figyelmet a munkába lépő fiatalok sajátos helyzetér®, & velük való foglalkozásra.

A mezőgazdaság (szocialista átszervezése az új termelési mód alakulása alapvetően megváltoztatta a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok helyzetét. A mad fiatalok a szocialista mezőgazdaság első lépéseinek élményeit csak közvetve ismerik. A földet a szülei vitték a közösbe, mégis gandoHkodásuikban megtalálhatók az átmeneti időszakkal járó ellentmondások. Ezek néha közönyt és passzivitást váltanak ki. Az 1964—65-ös évekig az elvándorlás volt tapasztalható. Ennék okai arra vezethetők vissza, hogy a tsz-eknefc nem volt még lehetőségük a rendszeres bérezésre, akkor még nem sok szakmunkásra volt igény, a fiatalokban viszont már megvolt az a törekvés, hogy valamilyen szakmát megszerezzenek. Hozzájárultak ehhez a szülők is azzal a szemléletükkel, hogy keressem valaki rendszeresem pénzt a családban,

M

egyénkre még most te a falutípus, a nagyközségi rendszer a jellemző. ugyanakikor a lakosság közel egyötöde tanyán éü. A mezőgazdaság rohamos fejlődése — a nagyüzemi munkaszervezés, a nagyfokú gépesítés, a kemizálás — viszont megváltoztatta a falu, a falun élő fiatalok életritmusát, anyagi és szociális helyzetét. A tsz-ék erősödésével megindult a vissza- vándarláisi folyamait Egyre több szakmunkást — jól képzett szakmunkást —- tud foglalkoztatni a mezőgazdaság. Probléma viszont, hogy a városban szakmát tanult fiatal amikor visszamegy a falura — különösen a kisközségben — kezdetleges munkafelté- telekkél, elmaradott kulturális és szórakozási, sportolási viszonyokkal találkozik.

A tanuló ifjúság döntő többsége pozitív személyi tulajdonságokkal rendelkezik. Jellemző az általános műveltség és ezzel egyidejűleg valamilyen szakma megszerzésére való törekvés. A 8 általános iskolát végzett fiatalok több mint 80 százaléka közép- és szakmunkásképző iskolában tanúi tovább. A tanulmányi követelményeknék a többség eleget tesz, aktívan érdeklődik a politikai események iránt. Életkori sajátosságaikat tekintve érettebbek, önállóan és bátran nyilvánítanak véleményt, figyelemmel kísérik a környezetükben történő eseményeket. Mindezek ellenére — nyugati sajtó, rádió stb. — útján eljutnak hozzájuk a káros ideológiai áramlatok, nézetek, s ezek nehezítik pólitfkaá, világnézeti szemléletük kialakulását. Konfliktusokat okoznak a fiatalok életében az egyes szülők is azzal, hogy irreális követelményeket támasztanak a gyermek jövendő életpályájával szemben, figyelmen kívül hagyják a lehetőségeket a népgazdasági igényt, hibásan tájékoztatják őket a népgazdaság, a politikai helyzet eseményeiről és gondjairól. A hosszú ideig tartó iékoiaa életforma, az önkormányzás gyakori hiánya, gyengíti önállóságukat és öntevékenységük kibontakozásét Az ifjúság nevelése nálunk még nem vált össztársadalmi tevékenységgé. Hiányzott a céltudatos, összehangolt munka, a

különböző szerveik és szervezetek között. Számtalan olyan intézményt hoztunk létre, melynek elsődleges feladata az ifjúság nevelése, azonban a felelősséget a KISZ-re hárították, a hiányosságokat neki tulajdonították. A pártszervek és szervezetek többször hoztak olyan határozatokat a KISZ-re és csak a KISZ-re, amelynek megvalósítása más társadalmi és állami szervek feladata lett volna. A KISZ- és más szervek között a korábban kialakult együttműködési gyakorlat zömében nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, nem felelt meg a köve- tedménye&nefc. Az ifjúság ható- konyább nevelésének kulcskérdése, hogy gyorsan változtassunk ezen a helyzeten, s az ifjúság nevelésében biztosítsuk valamennyi állami, társadalmi szerv és intézmény összefogását. Meg kellett jelölni —• külön-külőn — és együttesen, is feladataikat.

E

rre annál is inká/bb szükség volt, mert abból, hogy a KISZ az egyetlen ifjúság; politikai tömeg- szervezet, és hogy a pórt ifjúsági szervezete, nem következik a kizárólagos szerepe az ifjúság nevelésében, nem következik, hogy a párt vezető szerepéhez hasonló funkciókat lásson el az ifjúság körében végzett tevékenységében. Ha csak ezeket a ganddtatoäoat vesszük figyelembe, már ezek is szükségessé teszik, hogy a párt ifjúságpolitikáját megvalósító struktúra és ■mechanizmus káalakításábain is előrehaladjunk.

Az előrehaladás a továbbfejlődés feltételei közé tartoznak dyan fontos kérdések, mint az ifjúság aktívabb bekapcsolódása a közéleti tevékenységbe.

A községi, városi tanácsokba 462 harminc éven aluli fiatalt választottak. A szakszervezeti tisztségviselők 26 százaléka fiatal. A párt választott szerveiben a tagok 2,8 százaléka 26 éven aluli. A fiataloknak e testületekben való tevékenysége mindenekelőtt a KlSZ-képviseletet jelenti. De nem szabad csak a KISZ-re, mint egyetlen forrásra támaszkodni. Ä szervezetek közvetlenül is teremtsenek kapcsolatot a fiatalokkal, neveljék saját utánpótlásukat.

A munkássá válás a pályaválasztással kezdődik, amit a fiatal életében jelentős állomásnak tartunk. Tudott dolog, hogy a tanulók többsége a szülő ajánlása,. döntése alapján választ szakmát, életpályát. A problémák ott és akkor jélentkeznék, amikor a szülő „jóakarata” nem találkozik a népgazdasági érdekekkel és a lehetőségekkel Nem veszik eléggé figyelembe, hogy megyénkben a munkaképes korú lakosság többsége fizikai munkakörben dolgozik, és hogy a jövőben is így lesz ez. A pályaválasztás irányításában, segítésében nem érvényesül a tudatos, tervszerű munka.

A megyei pályaválasztási és oktatási tanács az elmúlt 1—2 évben még nem tudta ezirányú feladatát teljesen ellátni. Ezt bizonyítja, hogy az egyes divatos szakmákra túljelentkezés, más népgazdasági területen szakmunkáshiány van.

A munkábalépés, a munkássá válás a fiataloknak egyik legkritikusabb időszaka. Minőségi változást jelent a korábbi társadalmi helyzetéhez képest. Ekkor válik el, hogy a korábbi elképzelések reálisak voltak-e, hogy megfelelnek-e a munkahelyi igényeknek. Ekkor tesz összehasonlítást az iskolában tanultak alapján a benne kialakult képzelettel és a gyakorlattal. Ekkor válik felnőtté, ismeri fel a munkásosztály érdekeit, fogadja be az osztály politikai, ideológiai tapasztalatait. A beilleszkedés elősegítésében nagyon fontosnak és jelentősnek tartjuk a gazdaságvezetés ,a társadalmi szerveit; m szocialista brigádok, a törzs- gárda-tagok munkáját. Számukra sem lehet közömbös, hogy milyenek az első lépések, amit a fiatalok ilyenkor megtesznek, milyenek a hatások, amik a fiatalokat ilyenkor érik.

A

párt jelentős figyelmet szentel az ifjúság anyagi, szociális gondjainak megoldására. Természetes, hogy ez nem szakadhat el a társadalom általános anyagi, szociális helyzetétől. Az általános bérpolitika alapján a fiatalok, nők körében is szükségesnek tartjuk az „egyenlő munkáért egyenlő bér” elvének következetesebb érvényrejutta- tását.

E kérdésben már van némi előrelépés. Intézkedés történt a gyakornoki fizetések eltörlésére. A kezdő fizetésnél több helyen figyelembe veszik a tanulmányi eredményt is. A fiatalok családalapításához teremt kedvező feltételt a lakásépítési,

majd a családalapítási segély. Három vállalatnál végzett felmérés is bizonyítja, hogy 1971- ben 43 fiatalnak adtak 10—60 ezer forintig terjedő lakásépítési kölcsönt, illetve támogatást.

Számtalan kérdés és probléma tartozik még a gondolatsorba, sok olyan lényeges területről nem szóltunk; amely az ifjúságot közvetlen érinti, de célunk az, hogy e néhány lényeges kérdésben gondolatokat ébresszünk.

A párt-, állami és tömegszervezetek a határozat megjelenése óta sok kérdésben tettek intézkedéseket. Elkészítették a határozatok végrehajtására vonatkozó feladat-terveket Széles körben ismertették a Központi Bizottság határozatát. Rendszeresen visszatérnek a végrehajtás ellenőrzésére.

Az országgyűlés elfogadta az ifjúságról szóló 1971. évi IV törvényt. A törvény meghatározza az ifjúságpolitika alapelveit, szabályozza az állami szervek és szövetkezetek ifjúsággal kapcsolatos feladatát. Megállapítja az ifjúság jogait és kötelességeit. A törvényben foglalt jogok és kötelezettségek mellett a jövőben is különböző jogszabályok tartalmazzák az ifjúságra vonatkozó részletes, illetőleg az ifjúság meghatározott rétegeire, vagy korcsoportjaira vonatkozó rendelkezéseket. Olyanokat, mint például a fiatal dolgozók munkaviszonyának jogi kérdései, a fiatal házasok lakásigényének kielégítése, stb. A törvény átfogó". jellegű. Nemcsak a mai helyzetet és lehetőségeket méri fel, hanem előremutat. Rendelkezéseinek végrehajtása évekig tartó tervszerű folyamatos munkát igényelnek.

Megyénkben a pártszervek úgy értékelik a KISZ munkáját, hogy teljesítette a párt által kitűzött feladatokat. Mozgósította az ifjúságot a politikai gazdasági feladataink megvalósítására, s a megye arculatának formálására. Részt vettek a konszolidációs feladatok megoldásában, a nagyüzemi mezőgazdaság megteremtéséért folytatott harcban. Védnökséget vállaltak a megye legnagyobb építkezései felett. Nagy értékű tevékenységet fejtettek ki a nyári építőtáborokban. Jelentős szervező munkát végeztek az ifjúsági találkozók kultúr-, sportrendezvények lebonyolításában. A KISZ akció, politikai, termelési, kulturális mozgalmai jól segítették az ifjúság társadalmi aktivitásának fejlődését.

A jövő feladatait legjobban a KISZ VIII. kongresszusa által elfogadott jelszó „Jobb munkával, nagyobb tudással a szocialista Magyar- országért” fejezi ki. Ez harcba hív, korlátlan lehetőségeket biztosít, nagy és nemes tettekre serkent. A pártszervezetek irányító, segítő munkája is e jelszó valóra váltására irányul.

msmmstü. 3

1972. FEBRUÁR 29