Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-20 / 43. szám

A battonyai asszonyoknál Mit kell tudni: ötletekben nines hiány Az öregségi és rokkantsági nyugdíjak új folyósítási rendjéről Sokrétű Battanya lakossága. A legtöbb a nemzetiségi. A ma­gyarok, románok délszlávok ér. deklődési körét tehát jól kell ismerni ahhoz, hogy a mozgalmi munkában mindenki érezze: részvétele fontos. A Hazafias Népfront battonyai bizottsága megtalálta a kelló összhang megteremtésének módjait és ugyanez vonatkozik az alig más­fél éve működó nőbizottságra äs. Amikor a munkájuk felól érdeklődtem sok dicséretet hal- láttam: A nőbizottság a legjobb segítő társunk. Kezdem én yezé. sekben, ötletekben nincs hiány! — mondták. Hogyan érték el az elismerés­nek e fokát, arra magyarázat egyszerű: olyan vezetőséget vá­lasztottak, melynek tagjai ta­pasztalatokkal rendelkeznek, az újak, a fiatalabb korosztályhoz tartozók pedig sok-sok ötlettel, kezdeményezéssel gazdagítják a munka tartalmát, s ami igen fontos, szívesen, örömmel tel­jesítik megbízatásukat. Ravasz Lajosné, a népfront nőbizottságának elnöke sem új ember a mozgalomban. Koráb­ban a községi nőtanács titkára volt. bár — mint mondotta — az átállás nem volt könnyű számára. Mások az igények, másképp kell dolgozni, irányí­tani a munkát, mint annak ide­jén a nőtanácsot. De sikerült, s ez megmutatkozik az eredmé­nyeken is. Munkaterv szerint dolgoznak, melynek összeállítá­sához — az ajánlások révén — segítséget kaptak a megyei nép­front nőbizottságától. Politikai tanfolyam A legbüszkébbek arra a po­litikai tanfolyamra, melyet a téli hónapokban szervezték, öt hétig rendszeresen jártak a fog­lalkozásokra, a lányok és asszo­nyok, s az ünnepélyés zárás — melyet közös vacsorával kötöt­tek egybe -— kellemes élményt nyújtott. A község többi nőbizottságá­val — mezőgazdasági termelő- szövetkezet ÁFÉSZ — is meg­találták a kellő összhangot Tar­tottak már összevont vezetőségi ülést, ahol megbeszélték a kö­zös tennivalókat A tanáccsal szintén jó a kapcsolat hiszen a nőbizottságban négy tanácstag is van, Ravasz Lajosné pedig a végrehajtó bizottság tagja. Ja­vaslataik, észrevételeik tehát eljutnak a tanácshoz és meg­hallgatásra is találnak, közülük nem egyet megvalósítottak. Az asszonyok javaslatára bővítet­ték a szolgáltatást a községben. Ma már a szolgáltatóházban •működik kozmetikai, női fod­rász, rádió- és tv-szerelő rész­leg. Nemrég javasolták, hogy a jelenlegi Patyolat felvevő he­lyett tisztító szalon legyen, per­sze ehhez beruházás, anyagi fe­dezet kell. Valószínű az elkö­vetkező években teljesül ez az igényük is. Vizsgálat a nők helyzetéről A nőbizottság nyolc munka­helyen tartott vizsgálatot a nők helyzetéről, a tapasztalatokról a vb előtt számolt be. A ruházati Ktsz-ben a bérezés egyenlőtlen­ségét, a szövőműhelyben — ahol 109 nő dolgozik — az étkezteté­si lehetőség hiányát kifogásolták. Javasolták a tejivó és két hús­bolt létesítését, az utóbbit a pe­remrészen. Ez az itt lakó csa­ládos anyák munkáját könnyí­tené meg. Klubdélutánok, szakkörök A művelődés segítése sem ma­radt ki a nőbizottság program­jából. Legnépszerűbbek a klub. délutánok. A nők érdeklődési körének megfelelő előadásokat szerveznek, s ezenkívül élményt adó kirándulásokat. Voltak már közösen Egerben és Mátraházán. A díszítőművészek mezőkovács­A nagyteremben vagy 80-an ülnek, a bejárat előtt is jó pá­ran beszélgetnek. Magyar és szlovák szavak keverednek itt Mezőmegyeren, az 1684 lélek­számú községben, vagy ahogyan mostanában maguk között a ne- gyeriek mondják, Békéscsaba VII. kerületében. Mert régi kí­vánsága már a megyeri em­bereknek, hogy községüket csa­tolják a városhoz. S érthető Is, hiszen az 1217 felnőtt közül 526-an Békéscsabán, 260-an a termelőszövetkezetben dolgoz­nak. S ha eddig ennek reális alapjai nem voltak, 1972-re a mezőmegyeriek erőfeszítései nyomán megvan a lehetősége annak, hogy a közművesített község valóban Békéscsaba VII. kerületévé legyen. A csatlako­zással az eddigi véleménykuta­tás szerint a település 97 száza­léka egyetért. Ezekről a dolgokról beszélget­tünk a gyűlés kezdete előtt, a kultúrház előcsarnokában a Ha­zafias Népfront helyi bizott­ságának vezetőivel, Barta Jó­zseffel a járási bizottság titká­rával és Nádas Erzsébettel, aki az országos tanácsot képviselte. A legutóbbi évek szellemi és gazdasági haladásáról pedig László Istvánná, a községi bi­zottság elnöke tájékoztatta a gyűlés résztvevőit. Miről szá­molhatott be? Mindenekelőtt arról, hogy a faluban az értelmiség arculata is átalakult a mezőgazdaság fejlődésével párhuzamban. A pedagógusokon kívül agrármér­nökök, technikusok jelentek meg Megyeren és formálták nemcsak a földet, hanem az azon gazdálkodó emberek gon­dolkodását is. Arról is számot adhatott a Hazafias Népfront helyi elnöke, hogy új tej- és zöldségbolt nyílt, a vágóhidat is rendbehozták. Bővültek óvo­dáik és az iskolai napközi ott­hon megnyitásával segítik a dolgozó emberek családnevelési gondját. Az eredmények persze nem önmaguktól születtek. A község lakosságának az óvodák és nap­közi otthonok létesítésében ezer társadalmi munkaórája van. S az elnökasszony méltán köszön­házl bázásközpontjáva! jő kap­csolatot teremtettek és megszer­vezték a díszítőművészeti szak­kört, melynek Boros Béláné a vezetője A lányok és asszonyok örömmel járnak a foglalkozások, ra, Tervezik, hogy az itt készült anyagokból kiállítást is rendez­nek. A Hazafias Népfront nőbizott. sága természetesen tovább kere­sd. azokat a lehetőségeket, me­lyek révén még nagyobb töme­get tudnak mozgósítani és több segítséget nyújthatnak az asz- szonyoknak, lányoknak munká­juk további könnyítéséhez. Te­vékenységével, eddigi eredmé­nyeivel máris tekintélyt vívott ki magának Battonyán. Kasnyik Judit te azoknak az embereknek a fáradozását, akik fizikai erőt adtak ebbe a munkába. De áll­junk meg itt néhány pillanat­ra. A beszámolóból ugyanis ki­tűnt: nem az olyan fiatalok, akiknek iskolás és óvodáskorú gyermekeik vannak jártak élen a társadalmi munkában, hanem az idősebb nemzedék. Ügy tű­nik, ők értik azt, hogy mit je­lent a legifjabbak nevelésében az óvoda és a napközi otthon. Két évvel ezelőtt jártam utol­jára ebben a községben. Akkor a tanácselnök arról tájékozta­tott, hogy elkészült az orvosi lakás. Most a beszámolóból saj­nos arról kellett hallani, hogy ennek ellenére a mezőmegyeri- eknek még mindig nincs helyi or­vosuk. A Hazafias Népfront új­raválasztott bizottságának az is gondja lesz, hogy orvost szerez­zen a községnek. Arról is be­szélt az elnökasszony: a terme­lőszövetkezet gazdálkodását elő kell segíteni azzal is,'hogy a fiatalokat mezőgazdasági szak­munkásokká képezzék. Igaz, hogy a falugyűlésen — és aho­gyan tájékoztattak általában — a megmozdulásokban a KISZ- fiatalok nem igen vannak je­len, a népfront mégsem feled­kezhet meg róluk. Több hozzászóló beszélt ar­ról, hogy amennyiben a község Békéscsabához csatlakozik, mint kerületi népfront bizott­ságnak ugyanazok a feladatai maradnak meg, mint eddig. Joggal vetette fel Aradszki Pál állami gazdasági dolgozó, hogy a társadalmi munkából nem mindig azok veszik ki a részü­ket, akiknek érdekében a tár­sadalmi munkát szervezik. Nádasi Erzsébet hozzászólásá­ból érdemes a következőkre fi­gyelni: az ami ebben a köz­ségben az utóbbi négy év alatt történt, része, és egyben jel­lemzője annak, ami az ország­ban végbement. Része annak a demokratizmusnak, amelynek szellemében az országépítő munkát segíti a Hazafias Nép­front. Elismeréssel szólt a mezőme­gyeriek lakóterülethez való kö­tődésének megnyilvánulásáról, a társadalmi munkákban vég­zett odaadásról. A vita után a falugyűlés meg­választotta a 31 tagú bizottsá­got, amelyből 15-en a termelő- szövetkezet tagjai, 13 nőtagja van a bizottságnak, 11-en pe­dig szlovák anyanyelvűek és négyen fiatalok. A bizottság el­nökévé ismét László Istvánná pedagógust választották. Változatom!! szükség van a nyugdíjasok részmunkaidőben való foglalkoztatására is, főleg olyan területen és munkakörök­ben, ahol a munka idényszerű vagy kisegítő jellege következ­tében átmeneti munkaerőhiány jelentkezik. FOGLALKOZTATÁSI KERET A nyugdíjak folyósításának korlátozására vonatkozó évi 6000 forint keresetű határösszeg helyett az új rendelkezések fog­lalkoztatási keretként munka­órában határozzák meg azt az időtartamot, amelyen belül a nyugdíjas — keresetének össze­gére tekintet nélkül — megkap­ja nyugdíját Ezek a szabályok irányadók az ipari és az egyéb öregségi, valamint rokkantsági nyugdíjasokra egyaránt. Az új rendelkezések szerint a munkaviszonyban vagy kisipari szövetkezeti tagiként dolgozó öregségi vagy rokkantsági nyug­díjas minden naptári évben ál­talában 840 órát (4 hónapot) dolgozhat, amely alatt a nyug­díját korlátozás nélkül megkap­ja. A 840 órás foglalkoztatási ke­ret szempontjából figyelembe kell venni mindazt az időt, amelyre a nyugdíjast munkabér (munkadíj) illeti meg, továbbá azt az időt is, amelyre a nyug­díjas táppénzt vagy a rokkant­sági nyugdíjas terhességi-gyer­mekágyi segélyt kapott A fog­lalkoztatása keret szempontjából a táppénzes napokra annyi órát kell számításba venni, ahány órát a nyugdíjas ezeken a napo­kon a munkaszerződés szerint dolgozott volna. Ha például a nyugdíjas a munkaszerződése szerint napi 4 órát dolgozik, majd 6 napig táppénzsegélye­zésben részesül, erre az időre a foglalkoztatási kerete nem napi 8, hanem 4 órával csökken, te­hát összesen 24 órával kevesebb, ugyanúgy, mintha munkát vég­zett volna. Ennek megfelelően kell a foglalkoztatási keretet számítani a terhességi -gyermek­ágyi segély folyósításának nap­jaira is. Ha nyugdíjast bedolgozóként vagy olyan munkakörben foglal­koztatják, amelyre a munkajogi szabályok nem határozzák meg a kötelező munkaidőt, a kifize­tett munkabér (munkadíj) min­den 11 forintját egyórai foglal­koztatási időnek kell tekinteni. Például a bedolgozó 1 naptári hónap alatt 1122 forint munka- díjat vett fel. ebben az esetben a keresete a foglalkoztatási ke­ret szempontjából 102 órai mun­kavégzésnek felel meg. Az általános rendelkezésektől eltérően kell számítani a nyug­díjas pedagógus munkában töl­tött idejét is, mely szerint min­den egyes tanítási óra 2 órai foglalkoztatásnak felel meg. A FOGLALKOZTATÁSI KERET CSÖKKENTÉSE Az említett foglalkoztatási keret 1 naptári év tartamára érvényes időtartam. A 840 órás foglalkoztatási keret azért any- nyiszor 70 órával csökken, ahány naptári hónapra a naptá­ri évben a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kellett, illetve ahány teljes hónap a nyugdíja­zás évében a nyugdíj megálla­pításáig eltelt. Ha például a nyugdíjat május 1-től állapítot­ták meg, a januártól április vé­géig eltelt 4 hónapot figyelem­be véve — ebben a naptári év­ben — havi 70 órával, tehát összesen 280 órával kevesebb, | muarns ™ 1973, FEBRUAR 30, vagyis 566 őrá foglalkoztatási keret lesz az irányadó. Munkaerogazdálkodáai meg­fontolásból egyes munkakörök­ben 840 óra helyett 1260 óra (6 hónap) az évi foglalkoztatási keret. Ezeket a munkaköröket a már említett SZOT-szabályzat 1. számú melléklete tartalmaz­za. (A nyugdíj szüneteltetése vagy a nyugdíj évközbem meg­állapítása esetében az 1260 óra foglalkoztatási keret havi 105 órával csökken.) A NYUGDÍJ FOLYÓSÍTÁSA NAK SZÜNETELTETÉSE Az öregségi nyugdíj folyósí­tását szüneteltetni kell arra a naptári hónapra, amelyben a nyugdíjas a havi 840. illetőleg 1260 óra foglalkoztatási keretet túllépte, továbbá a naptári év minden olyan ezt követő hónap­jára, amelyben — bármilyen rö­vid időre — foglalkoztatják. A rokkantsági nyugdíj egy- harmadát — üzemi baleset vagy foglalkozási betegség alap­ján járó rokkantsági nyugdíj felét — kell folyósítani arra a naptári hónapra, amelyben a nyugdíjas a foglalkoztatási keres­tet túlléote, majd a naptári év hátralevő minden olyan hónap­jára. amelyben a nyugdíjast — bármilyen rövid időre — foglal­koztatják. Ilyen esetben a IU csoportba tartozó rokkant részé­re járó nyugdíj megfelelő há­nyada folyósítható. korlátozás nélkül FOLYÓSÍTHATÓ NYUGELLÁTÁSOK Munkabérének összegére és foglalkoztatásának tartamára te­kintet nélkül kell folyósítani nyugdíját annak a nyugdíjas­nak, akit a) egészségügyi, oktatási, gyer­mek- és szociális {intézmények­nél takarító, b) egészségügyi, gyermek- és szociális intézményeknél fűtő munkakörben foglalkoztatnak. Szociális szempontból ugyan­csak korlátozás nélkül kell fo­lyósítani a nyugdíját a munka­viszonyban vagy kisipari szövet­kezeti tagiként dolgozó teljesen vak nyugdíjasnak. Ugyanez a kedvezmény illeti meg azokat az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjasokat is, akiknek a nyugdíja 1972-ben a havi 700 forintot (ezt követő években en­nek 2—2 százalékkal növelt ösr- szegét) nem haladja meg. A nyugdíj havi 700 forint összege alatt a nyugdíjlevonások (tüze­lőutalvány részlete, tartozás, tartásdíj stb.) nélküli összegét kell érteni. Figyelmen kívül kell viszont hagyni a nyugdíjjal együtt folyósított egyéb ellátá­sok összegét, például az özvegyi nyugdíjat, a baleseti járadékot, a házastársi és a családi pótlé­kot. NYUGDÍJ FOLYÓSÍTÁSA MUNKAVISZONYON KÍVÜL VÉGZETT TEVÉKENYSÉG ESETÉN Azokra az öregségi vagy rok­kantsági nyugdíjasokra, akik nem munkaviszony, hanem egyéb jogviszony, például meg­bízás keretében végeznek mun­kát, továbbra is a forintban meghatározott keresett határ­összeg az irányadó. A korábbi rendelkezésekkel szemben az el­térés csupán az, hogy ezek a nyugdíjasok a, évi 6000 forint helyett 9000 forintot kereshet­nek nyugdíjuk korlátozása nél­kül. <sm (A következő vasárnap a dol­gozó nyugdíjas és a munkáltató kötelezettségére vonatkozó elő­írásokról szőluakj FELVÉTELRE KERES A BÉKÉSCSABAI FORGÁCSOLÓ SZERSZÁMGYÁR ESZTERGÁLYOS, MAROS, SZERSZÁMKÉSZÍTŐ SZAKMUNKÁSOKAT ÉS FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT. t Felvesz továbbá 1 gyors- és gépírót, titkárnői munkakörbe valamint az általános szervezési osztályra 1 szervezőt. Jelentkezni lehet: Békéscsaba, Kisrét 349256 Megváltozott a falu

Next

/
Thumbnails
Contents