Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-20 / 43. szám

Igy Vina a Kiew lommentáloranl, Réli Ervin: Mi történik Kínában? IPxon már a hét derekán I elindult pekingi látogatására,1 de a program szerint csak hol­nap érkezik a kínai fővárosija. A hosszú utat, a honolului és guami megállókat azzal indo­kolják, hogy az elnök nyugod­tan állíthassa át az órát, ne le­gyen fáradt az időzónák fél­napos eltérése következtében. Az alaposan előkészített mű­velet, technikai értelemben, nyilván teljes sikerrel fog járni, a jelek szerint Washington egyelőre vajmi keveset tett a po­litikai „óraállításra”. A kínai út előestéjén az amerikai B—52- esek minden eddiginél nagyobb arányban hajtottak végre sző­nyegbombázásokat Indokína or­szágai ellen, s újabb támadások érték a demokratikus Vietnam területét is. (Más kérdés ter­mészetesen, hogy az agresszió­nak egyre drágább az ára, egyetlen nap alatt öt harci re­pülőgépet vesztettek az ameri­kaiak, további pilóták estek fogságba.) Különös manőverek­re került sor Párizsban, ahol az Egyesült Államok gyakorlatilag bojkottá!ta a négyes Vietnam értekezletet. A tények tehát azt mutatják, hogy Nixon az indo­kínai háború folytatásának je­gyében érkezik Pekingbe, ami aligha kedvező előjel. A végle­ges értékelést azonban csupán napok, sőt esetleg hetek múl­tán alakíthatjuk ki a kínai— amerikai tárgyalások anyagá­nak és tényleges következmé­nyeinek ismeretében. A washingtoni órák változat­lanságát tükrözhették a hétén a Földközi-tenger medencéjében kialakuló veszélyes folyamatok is. Az Egyesült Államok meg­egyezésre jutott az athéni ka­tonai rendszerrel, hogy a ha­todik amerikai flotta új támasz­pontokhoz jut görög területe­ken. Ez kísérlet kíván lenni a NATO ingatag déli szárnyának megerősítésére; fenyegetést je­lent az arab antiimoerialista tömörülés felé. s természetesen, nem utolsósorban megtámaszt­ja a fekete ezredesek görögor­szági reasimjét. R báz>s - esverireii^ssel párhuzamosan megélénkült a görög szélsőségesek ciprusi te­vékenysége. Athén részéről kü­lönböző ultimátumok formájá­ban súlyos nyomás nehezedik Makariosz érsek kormányára, hogy valósuljon meg az „eno- zisz” a Görögországgal történő egyesülés. Ez valójában azt je­lentené. hogy a semleges, pozi­tív külpolitikát folytató Ciprus be’eolvadna az Atlanti Szerve­zethez tartozó Görögországba és a szigeten érvényes demokrati­kus szabadságjogokat, így a bal­oldali pártok legalitását, erő­szakkal felszámolnák. Egy gö­rög lépés török ellenlépést vál­tana ki. Ciprust kettéosztanák, új feszültséggócot teremtve Eu­rópa partjainál, a Közel-Kelet szomszédságában. Ciprus népe elsöprő többség­gel kinyilvánította akaratát, hogy független és semleges kí­ván maradni. A hét során is egymást követték a politikai de­monstrációk. Csakhogy Maka­riosz mindössze kétezerötszáz főnyi rendőrséggel rendelkezik a szigeten állomásozó görög és ImJEBsa m FEBBUÁB U, tőrök csapatokkal, valamint az Athén befolyása alatt álló tizen­kétezer főnyi nemzeti gárdával szemben. Ezért továbbra is kí­sért egy jobboldali összeeskü­vés, államcsíny Veszélye. A déleurópai helyzetet még- inkább terheli az olasz kor­mányalakítás: az egyszínű, ki­sebbségi kereszténydemokrata kabinet jobbratolódásra utal. Papírforma szerint nem is kap­hatja meg a parlamenti több­séget, s így nem lehetetlen rendkívüli választások kiírása. A kizárólag kereszténydemok­ratákból álló kormány viszont, még ha ügyvezető jelleggel is bír, nem éppen pártatlan mó­don készítené elő a szavazást.. R FöldközMemter másik partja sem nyugodt, Kairóban rendkívüli ASZU-kongresszuson próbáltak pontot tenni a diák- zavargások jelezte legutóbbi belpolitikai bonyodalmak mögé, Szudánban viszont törés követ­kezett be a legfelső vezetésben. Egyelőre néhéz lenne megítélni, hogy Nimeri’ államfő és a le­mondott, „erős emberként” is­mert Abbasz alelnök között mi­ért Volt az egyik fővitatéma. Az ellentétek mélységére utal, hogy Abbasz után lemondott Mamun Avad Abu-Zeid a nemrég meg­alakított Szudáni Szocialista Unió főtitkára is. Jarring, az ENSZ közvetítés­sel megbízott svéd diplomata közben pénteken ismét Kairóba érkezett. Tárgyalási lehetőségeit azonban» korlátozzák az egymás­tól, gyökeresen különböző állás­pontok? í az, egyiptomiak már hajlandónknak mutatkoztak az eszmecserére, s ennél többet nem mondhatnak, Izrael viszont a tavaly februári Jarring-kér- désekre sem adott még érdem­ben! választ. A nyugati hír- ügynökségek ugyan a napokban olyan jelentéseket terjesztettek, hogy Washington és Tel Aviv kész megvitatni a Szuezi-csator­na új ramegnyitását célzó rész­terveket, de ezek nem bizo­nyultak igaznak. Az ilyen hírek inkább annak . megkönnyítését szolgálják, hogy Washington folytassa Phantom-repülőgép szállításait Izraelnek. fl hé! körképében érdemes megemlíteni, hogy az Egyesült Államok talán elsőszámú szö­vetségese, Nagy-Britannia kon­zervatív kormánya többoldalú, komoly belső válsággal találta magát szemben. A bányász­sztrájk, az utóbbi évek egyik legnagyobb szabású munkás­megmozdulása általános ener­giahiányt idézett elő, annak messzemenő következményei­vel az iparban. Észak-lrország- ban sem csillapodik a néomoz- galom s a brit katonaság tizen­három halottat követelő sortüze, felett máig sem tértek napi­rendre. Vége szakadt azonban a Közös Piac-i belépéssel kapcso­latos „mézesheteknek” is. A sztrájkok és az ulsterl esemé­nyek árnyékában lezajlott par­lamenti szavazáson a Heath kormány korábbi, több, mint száz szavazatos többsége nyolc­ra olvadt, s a kabinet életét tulajdonképpen az ellenzék jobbszárnyán elhelyezkedő hon­atyák tartózkodása mentette meg. A kormány a szavazás előtt megfenyegette saját párt­híveit, leszavazása esetén kény­telen lesz új választásokat ki­írni. A jelek arra mutatnak, hogy egy választás mostanság aligha ígérne nagy sikereket a konzervatív Jelöltek számára. Nixon-üzenet és Kína A kínai sajtó pénteken, né­hány órával azután, hogy Nixon elnök elindult Peking felé, meg­törte a hallgatását az amerikai elnök külpolitikai üzenetét ille­tően. A látogatásra időzített kommentár értésre adja. hogy noha pekingi vélemény szerint az amerikai imperializmus nemj szándékozik változtatni Kínával J szembeni pozícióján, általános külpolitikája pedig továbbra is az erővel alátámasztott globális agresszió és erőpolitika marad. Kína úgy véli, hogy az országok közötti ügyeket az érdekéit kor­mányoknak kell megoldaniuk konzultáció útján. Azaz nyitva áll a kapu a tárgyalások előtt Az Űj-Kína kommentált tu­dósítása, amelynek kidolgozása a jelek szerint tíz napot vett] igénybe, több egymásnak el­lentmondó feladatot is szolgál: egyrészt bebizonyítani kívánja Kína szövetségeseinek, hogy Pe_ king mellettük áll akkor is, amikor legfőbb ellenségükkel tárgyal, másrészt hangsúlyozni akarja a hazai lakosságnak, hogy Nixon meghívása nem jelent változást a kínai külpoltáka elveiben, végül pedig mindezt olymódon kell elmondania, hogy ezzel ne veszélyeztesse a jövő heti megbeszélések sikerét A kínai vezetés — állapítható meg az Üj-Kína jelentéséből —■ nyilvános pozícióit fenntartva néz a csúcsszintű kínai—amerikai párbeszéd elébe, ugyanakkor pe­dig a látogatás előestéjén is folytatja szovjetellenes propa­gandáját (MTI) Nixon elindult Nixon dndult kínai útjára. Képünkön: az elnök búcsút int aa Andrews légibázisról. (Telefotó — AP—MTI—KS) ■ \ DANIEL LANG: INCIDENS I A 192-ES MAGASLATON j (Dokumentum-regény) 16. | Eriksson ezt el is ismerte. „El ■ akartam kerülni a szakasztól. ■ El akartam kerülni az egész szá- : zadtól, mert nem szívesen ma­• radtam volna egy olyan század­• ban, ahol ilyesmi történik. Tu- ! dóm, hogy háború van, de csak ; egyszerűen meggyilkolni egy • ártatlan embert — ennek sem- j mi köze a háborúhoz.” ; Miután azzal vádolták, hogy ■ fondorlatosán ki akart bújni a • gyalogsági szolgálat alól, azzal is { megvádolták, hogy nem volt • elég fondorlatos, mert nem en- ! gedte szabadon Maót amikor • egyedül maradt vele a kur.yhó­• ban. Ezt kérdezték tőle: „Miért ; nem talált ki valamit, valami j olyasmit hogy zajokat hallott, ; Vietkomg-katonák hangját hal­• lotta. és amíg kiment, hosy kö- j fölnézzen, ő elmenekült?” ; „Nem találtam ki semmit, • uram” — felelte Eriksson. ; „Egyszóval fontosabbnak tar- ; tóttá a saját érdekeit a lány ■ életénél” — hangzott a követ­• keztetés. j Olykor leleményes higgadtsá- i got tanúsított Eriksson a tanú- « emelvényen. Mikor megkérdez- | ték tőle, hogy szerinte tisztán ; katonai célból kutatta-e át Me­ll serve a falucska kunyhóit, hogy S „idegen arcokat” találjon, Erik®­Fordltotta: Hernádi Miklót som ezt felelte: „Ezt nem mon­danám, uram. Mindegyik arc idegen volt.” Mikor azt a kér­dést kapta, hogy Mao huzamos jelenléte a 192-es magaslaton végül, „nem veszelyeztetliette-e az osztag tagjainak életét”, így válaszolt: „Uram, a lánynak nem lett volna szabad már ve­lünk jönni sem.” Már csak az maradt hátra, hogy humorérzékéből is ügyet csináljanak. A dolog altkor ke­rült terítékre, amikor a védelem egyik tanúja, a szakasz egyik őrmestere azt állította, hogy Eirkssonnak nincs humorérzé­ke. „Nem nevetett, viccelődött annyit, mint a többiek, sokkal csendesebb volt náluk” — val­lotta az őrmester. Az ügyész ezt vetette közbe: „Amikor azt mondja, hogy (Erikssonnak) nincs humorérzé­ke, azon azt érti, hogy nem volt mókamester nem kereste min­dennek a tréfás oldalát?” „Igen, uram.” „önként bekapcsolódott a többeik szabadidő-foglalkozá­saiba, vagy csalogatni kellett., vagy nem is volt hajlandó egy­szer sem bekapcsolódni?” Nem uram, nem arról van szó, mintha nem szerettük vol­na, egyszerűen csak más volt, mint az átlag egyszóval nem Az SZKP KB üdvözlő táviratot küldött az USA KP kongresszusának Az SZKP Központi Bizottsága üzenetben üdvözölte az Egye­sült Államok Kommunista Pártjának New Yorkban ülése­ző XX. országos kongresszusát A szovjet emberek mélységesen, tisztelik az amerikai kommunis­táknak. az ország demokratikus erőinek a vietnami agressziós háború elleni küzdelmét, a kö­zel-keleti helyzetnek a Bizton­sági Tanács 1967. évi határozata alapján történő politikai rende­zéséért, a nemzetközi biztonság megszilárdításáért, a különböző társadalmi rendszerű országok közötti békés egymás mellett éléséért és kapcsolataik fejlesz­téséért vívott harcát Az Egye­sült Államok Kommunista Párt­jának az amerikai—szovjet kap­csolatok megjavítása, a két nép közötti barátság fejlesztése ér­dekében kifejtett tevékenysége a szovjet emberek körében nagy­fokú megértésre és támogatásra talál —, hangzik egyebek kö­zött az üzenet (TASZSZ) M agyar— NSZ K gazdasági tárgyalások A Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Közr- társaság kormánya között megkötött hosszúlejáratú meg­állapodás alapján február 21- én Bonn-ban vegyesbi zo ttsági tárgyalások kezdődnek a két ország árucsereforgalmának és gazdasági együttműködésé­nek kérdéseiről. (MTI) oflyan volt mint a többi. Komo­lyabb volt” Mao húga, Phan Thi Loe m vád tanújaként jelent meg. Már puszta megjelenése is elvitathar- tatlanul azt bizonyította, hogy Mao mégsem éldegél boldogan a falujában. Tolmács! közvetí­téssel Loc elmondta, hogy mi­kor az osztag elhagyta a falut, anyjával kétségbeesetten Mao keresésére indult A dél-vietna­mi kormánycsapatok katonáinak kíséretében végül megérkeztek a 192-es magaslat közelébe, a kunyhóba. Megtalálták Mao vér­foltos melltartóját, majd a ka­tonák felgyújtották a kunyhót Loc édesanyja azóta eltűnt. Loc elmondta, hogy a Vietkong tar- tóztatta le; azzal vádolták, hogy dél-vietnami kormánycsapatokat vezetett egy Vietkong-lőszerrak- tárhoz a 192-es magaslaton. Loc és édesapja elköltözött szülőfa­lujából egy néhány mérföldre eső másik faluba. Bár Eriksson vallomásai to­vább tartottak, mint bármely más tanú vallomása, a szűk. za­jos törvényszéki teremben meg­jelenő tanúk túlnyomó része vé­delmére kelt a vádlottaknak. Dicsérték segítők és zésüket, kö­telességtudásukat és más kato­naerényeiket. Néhány kivételtől eltekintve ezek a tanúk együtt harcoltak a vádlottakkal, erős, bajtársi, harc közben edződött kötelék fűzte őket hozzájuk, többször megmentették egymás életét- A jegyzőkönyv tanúsága szerint a tanúk ismételten rosz- szallották, hogy a négy katoná­nak a vádlottak padján kell küzdenie az életéért, holott sok­kal több basaaukM vennék, ha

Next

/
Thumbnails
Contents