Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-12 / 36. szám
BefefezSdSt! a KISZ iiáromnajsos továbbképző tanfolyama A KSH negyei igazgatóságának jelentése Amint arról már beszámol-1 tünk, szerdán Békéscsabán az Ifjúsági éa Üttörőházban háromnapos továbbképző tanfolyamot rendezett a KISZ megyei bizottsága az apparátusban dolgozói függetlenített aktívák részére, j Tegnap, pénteken az utolsó1 napon, Boldizsár Béla a KISZ KB középiskolai osztályának he-1 lyettes vezetője tartott előadást a „Tanintézeti KISZ-munka időszerű feladatai” címmel. Délután a résztvevők csoportos foglalkozáson vitatták meg a soron következő aktuális megyei feladatokat. A tanfolyam, Mihalik György, a KISZ Békés megyei Bizottsága első titkárának zárszavával ért véget. A vasúti üzemi balesetekről tárgyalt a vasutasok szakszervezetének elnöksége A MÁV balesetvédelmi helyzetéről tárgyalt pénteken a vasutasok szakszervezetének elnöksége. Dr. Rimóczi László, a MÁV szakosztályvezetője elmondta, hogy tavaly 3134 üzemi baleset történt a vasútnál, 119- cel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az előző évektől eltérően a halálos balesetek száma sem nőtt, sőt eggyel csökkent. Ez annak az eredménye,! hogy a vasút — a munka ve-1 szélyességét Is figyelembe véve — hatékonyabb intézkedéseket tett az üzemi balesetek megelőzése, a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése érdekében. A 47 halálos és a 48 csonkulásos eset még mindig sok, s ezek majdnem mindegyike elkerülhető lett volna fegyelmezettebb körülte- I kintőbb munka, irányítás és el- I lenőrzés mellett. Tízezer tonna mükaucsuk a Szovjetunióból Megérkeztek az 1972. évi első] műkaucsuk-szállítmányok a ] Szovjetunióból. A CHEMOLIM-1 PEX Külkereskedelmi Vállalat az elmúlt év végén 2,5 millió rubel értékű szerződést kötött a RAZNOIMPORT Szovjet Külkereskedelmi Vállalattal, a szovjet mükaucsuk legfőbb exportőrével. A szerződés értelmében az idén 10 000 tonna műgumit szállítanak hazánkba a szovjet üzemekből. A két vállalat a közeljövőben tárgyal további 2500 tonna mükaucsuk szállításáról. Ha erre az üzletkötésre is sor kerül, a fontos alapanyag több mint 60 százalékát sikerül a Szovjetunióból beszerezni. Főfelhasználó elsősorban az Országos Gumiipari Vállalat, ahol ebből készülnek a gumiabroncsok. Szovjet alapanyagot használnak fel a korszerű autózás nélkülözhetetlen kelléke, a rajiálgumi, közeljövőben meginduló hazai gyártásához. A Tisza Cipőgyár évente mintegy 4000 tonna műkaucsukot használ fel. A kábelgyár a távvezetékek szigetelésére használ műgumit. Az idén első ízben a legkeresettebb műgumifajtát, a spiral butadiént, az SBR-t teljes egészében^ a Szovjetunióból vásároljuk, ami a tőkés import megszüntetésével több mint másfél millió dolláros megtakarítást eredményez. BCsesaassaesaestDaieaaaaanaiBixnaneaai laaasaaaaaaaaaaaaaaaaaaei kapálózni! « rendszer ellen. Higgye el nekem, Eriksson a háború kellős közepén még eny- nyire sincs értelme kapálózni a rendszer ellen — itt sokkal erősebb a rendszer, mint bárhol másutt. Jobban teszi, ha nem gondol arra a vietnami lányra. Az történt vele, ami egy harci zónában történhetett. Mi mást várt?” Mikor a hadnagy bevégezte emlékezését, közölte ErikssonnaJ, hogy az ellátmányát felújított osztag perceken belül elhagyja a tábort, hogy folytassa ötnapos útját Eriksson nem tart velük, helyébe egy másik közkatonát jelölt ki. A hadnagy tudta jól, milyen veszélybe került Eriksson, ezért így szólt: „Ha újra magát küldöm velük, sohasem jön vissza élve.” A bírósági jegyzőkönyv tanúsága szerint Reill7 mégsem hagyta ennyiben a dolgot Az Eriksson jelentéséből kivilágló kegyettemség túlságosan nagy volt. Reilly tudta, hogy ha kitudódna az ügy, rossz fényt vetne nemcsak a szakasz tisztjeire, de a század, a zászlóalj és talán még az ezred vezérkarára is; az a látszat alakulna ki hogy a tisztek nem tudják kézben tartani beosztottjaikat. Amint később, a hadbírcsági tárgyalásokon megállapítást nyert, Reilly közvetlen felettese, Ottó Vorst százados akkor éppen „taktikai megfigyeléseket” végzett valahol. November 22-én kellett visszaérkeznie. Ugyanazon a napon, amikor Meserve osztagának visszatérése is esedé- ssm nőit Az „életfogytigLani” — azaz hivatásos — Vorts százados ! meghagyta, hogy csak sürgős; üzeneteket küldjenek neki. Ha-! marosain azután, hogy Eriksson: eltávozott Reilly-től, a hadnagy; úgy vélte, hogy a gyilkosság! méltó felettese figyelmére, ezért! rádión megküldte a hírt Vorts- • mák. A véletlen úgy hozta, hogy • a százados akkor már másodiá-! ra értesült az ügyről — először; maga Eriksson szólt neki róla. ■ Másnap reggel ugyanis Eriksson > kutató-tisztogató akcióra indult! és a barlangrendszer közelében t amerikai tisztek kis csoportjá-; val találkozott, akik megfigyelő.. 5 seket végeztek a környéken.; Vorst is köztük volt, és Eriks-1 son, egységéből kiválva, oda- S ment a századoshoz és beszámolt : Mao meggyilkolásáról. „Bízza s csak rám. Mindent elintézek” — ; mondta Vorst, Majd ismét elvált S a két csoport útja. i a November 22-én az ötnapos J fáradalmakban kimerült Meser- * ve, Clark és Manuel (Rate még i kórházban feküdt) alig támoly- : gott be a szakaszkörletbe, ami- 3 kor Vorts százados magához; hívta őket parancsnoki irodájá- é ba, amely nagyobb volt ugyan jj Reilly kunyhójánál, de semmi- • vei s«m otthonosabb. A század- “ parancsnok, aki maga is az • imént érkezett, türelmetlenül! várta, hogy szembesíthesse a » három katonát az Eriksson je- ! lentésében foglalt vádakkal. Es- ; küvel hitelesített nyilatkozata-; ban a katonai nyomozók kérdé- ; sere Manuel pontosan leírta,! hogyan zajlott le a kihallgatás a : százados irodájában. (Folytatjuk) (Fólytatés az 1. oldalról) sági termelés 1971-ben az 1970. évi alacsony növénytermelési színvonalhoz képest a tervezettnél jóval kedvezőbben alakult, s jobban nőtt az országosnál is. A termelés emelkedését a mező- gazdasági terület változása nélkül, a foglalkoztatottak számának csökkenése mellett érték el a megye mezőgazdasági üzemei. A mezőgazdaság össztermelésén belül a növénytermelés az 1970. évi alacsony szintet országosan 11, Békés megyében kb. 44 százalékkal meghaladta, de az eddigi legjobb termésű 1969. évit a megyében sem érte el. A nővénvtermelésben a termelésnövekedést a két legnagyobb területen termelt növény (búza, kukorica) mellett különösen a rizs, a napraforgó, valamint a lucerna, és vörösheremag erőteljes növekedésével érték el. Cukorrépából országosan kevesebbet. a megyében azonban 10 százalékkal többet termeltek, mint 1970-ben. A cirok, egyes zöldségfélék és szálas takarmányok terméseredményei, valamint a rét és legelő hozamai elmaradtak az előző évitől. A fontosabb szántóföldi növények termésátlaga, q/kh 1969 1970 1971 Búza 17,l 11,4 184 Kukorica 26,1 18,8 26,1 Napraforgó 7,8 3,8 7,0 Burgonya 64.5 53,5 79,4 Cukorrépa 202,6 158,1 181,4 Lucernaszéna 27,5 24,9 23,3 Í971. év végén 124 200 szarvas- marha és 810 900 sertés volt a megyében. Az 1971. év valamennyi negyedévének végén a szarvasmarha- és tehénállomány alacsonyabb, a sertés- és kocaállomány magasabb volt, mint egy évvei korábban. A mezőgazdasági termelők termelésüknek csökkenő hányadát fordítják saiát fogyasztásukra és növekvő részét értékesítik. A mezőgazdasági termékek értékesítése 1971-ben országosan 18, Békés megyében kb. 28 százalékkal több volt. mint egy évvel korábban. A fontosabb termékek közül a búzaérték^sí- tés 74, a vágósertés-értékesítés 47 százalékkal emelkedett. Az 1971. évi zöldség- és gyümölcsfel vásárlás a kereskedelemben meghaladta, a konzerviparban nem érte el az előző évit, illetve az élőirányzott szintet. Vágómarhából országosan 1 százalékkal kevesebbet, Békés megyében 2 százalékkal többet vásároltak fel. mint 1970-ben. Tétből 14, tojásból 7 százalékkal csekkértt az értékesítés; országosan csak 4—4 százalékkal. A közlekedéspolitikai koncepció Békés megyei feladatainak részeként 1971-ben 136 km hosz- szúságú kisforgalmú vasútvonal teljes személy- és áruforgalmát terelték közútra. A megnövekedett közúti forgalom lebonyolítására a VOLÁN 8. sz. Vállalata 22 autóbuszt és 17 tehergépkocsit állított üzembe. A vállalat áruszállítási te1 i esi tmérve egy év alatt 22 százalékkal nőtt FcgtaSkczáalotfság, jövedelmek, fogyasztás A bérbő) és fizetésből élők száma tovább emelkedett. Az összes foglalkoztatottak száma 3, | a munkásoké 1 százalékkal volt j több, mint 1970-ben. A szocialista iparban dolgozók : átlagos száma 1971-ben már meghaladta az 54 000-et, ezen belül a munkásoké megközelítette r, 41 090-et. A többi ágazatok j óbban növelték a létszámot, kivéve a mezőgazdaság állami szektorát, ahol 3 százalékkal kevesebb dolgozót foglalkoztatták, mint egy évvel korábban. Az 1970. évinél dinamikusabb létszámemelkedés egyedül a szállítás területén volt. Az áj gazdasági mechanizmus I bevezetését követő munkaerő- vándorlás mérséklődött A megye szocialista szektorában foglalkoztatottak átlagos havi jövedelme 2170 forint volt; 1 százalékkal több az 1970. évinél (ezen belül a munkásoké 2 százalékkal). A legmagasabb jő- \ vedelmek továbbra is a mező-' gazdaság állami szektorában, a szállításban és az építőiparban j voltak. A mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos pénzbevételek dinamikusan (20 százalékkal) emelkedtek; ezen belül a termékértékesítés bevételei — elsősorban a kisüzemi állattartás (főként a sertéstenyésztés) fellendülése eredményeként — 39 százalékkal lettek nagyobbak. Pénzbeni társadalmi juttatásokra a IV. negyedévi magas táppénzes állomány, valamint a lakbérpótlék folyósítása következtében 6 százalékkal többet; fizettek ki, mint 1970-ben. A lakosság mérsékeltebb' ütemben növekvő pénzbevételei,: valamint egyes cikkek keresletére kedvezőtlenül ható időjárás következményeként a kereskedelmi forgalom az 1970. évi 16 j százalékkal szemben 1971-ben 13 j százalékkal nőtt. Ez így is kedvezőbb az országosan élőirány- : zott és tényleges növekedésnél. Aa összforgalom 42 százaléka élelmiszerek és élvezeti cikkek, 58 százaléka iparcikkek vásárlásából adódott. A kiskereskedelem eladási forgalma bolti élelmiszerekből és vendéglátásból dinamikusabban, iparcikkekből kisebb mértékben nőtt. Az utóbbin belül a vegyesiparcikkek eladása továbbra is az átlagnál jobban, 16 százalékkal, míg a ruházati cikkeké viszonylag mérsékelt ütemben, 4 százalékkal emelkedett. A kiskereskedelem forgalmának növekedését elősegítette a bolthálózat 2, a kereskedelmi vendéglátóhálózat 8 százalékos, továbbá az üzemi vendéglátóhelyek 7 százalékos bővülése is. 1971-ben üzembe helyezték — többek között — a szarvasi és orosházi ÁBC-áruházakat, a Tü- j kör éttermet Békéscsabán és az j ÁFOR töltőállomást Orosházán. A kiskereskedelem árukészlete 1971. december 31-én azonos volt; az előző évivel; ezen belül a bolti élelmiszerek 1, a vegyesiparcikkeké 2 százalékkal magasabb. míg a ruházati cikkeké 3 százalékkal alacsonyabb. Az élelmiszerellátás a napi- és alapvető élelmiszerek, élvezeti cikkek döntő többségénél általában zavartalan volt, az ellátás* a kiegyensúlyozottság, illetve a javuló összetétel jellemezte. Az idényáras cikkek ára csaknem egész évben magasabb volt a tavalyinál. Településfejlesztés A lakásépítést még 1971-ben is jelentősen befolyásolta az ár- és belvíz miatti újjáépítés. Az év folyamán 3300 lakást építettek, 22 százalékkal többet, min* az előző évben. Ez alig több, mint a lakhatatlanná vált lakások száma. Az előző évekhez viszonyítva változott a lakásépítés területi megoszlása. Míg 1969—1970-ben az új lakások 59 százaléka épült a községekben. 1971-ben 69 százaléka. Ezzel párhuzamosan Békéscsabán, Gyulán és Szarvason csökkent az új lakások száma és aránya. Az 1971-ben épített lakások felszereltsége mind az előző évihez, mind a szomszédos megyékhez viszonyítva alacsonyabb színvonalú. Békéscsabán Iß, Gyulán 3,2 km gázvezetéket helyeztek üzembe a2 elmúlt év folyamán. Ez elsősorban a háztartási fogyasztók számának emelkedését tette lehetővé. 1971 végén kb. 3300 vezetékesgáz háztartási fogyasztó volt a megye négy — Békéscsaba. Gyula, Orosháza, Battonya — településén; 25 százalékkal több, mint ®gy évvél korábban. A vízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások száma (ahol a kifolyócsap a hálózatban van) 1971 végén meghaladta a 15 090-ret, s egy év alatt 15 százalékkal nőtt Továbbra sem kielégítő a köz- csatornahálózatba bekapcsolt lakások számának emelkedése. A vízvezetékes lakások kb. 58 százaléka még nincs a csatorna- hálózatba bekapcsolva. Népesség — népmozgatom, egészségűt?, iktatás A megye lakónépessége mintegy 2000 fővel lett kevesebb 1971-ben. A természetes szaporodás az előző éveknél kisebb mértékű volt, a csecsemőhalandóság pedig emelkedett. A lakosság egészségügyi ellátásának a többi megyéhez viszonyított elmaradása nem csökken* 1971-ben sem. A körzeti orvosi ellátás kedvezőtlenebb volt, mint egy évvel korábban. (A betöltetlen orvosi körzetek aránya az 1970. éwógS 4,9 százalékról 8,5 százalékra emelkedett.) A tervezett 17 gyermekorvosi körzetből — szakorvoshiány miatt — csak 13 működött 1971 végén. Az orvoshiány gátolta a járóbetegellátás tervezett fejlesztését is. A napi szakrendelési órák száma mindössze 45-tel emelkedett, az előirányzottnál 18 százalékkal volt kevesebb. Emelkedett viszont a teljesített szakrendelői szakorvosi munkaórák száma, s ez a betegforgalom csökkenésével együtt az egy gyógykezelésre jutó átlagos időt 8,8 percről 9,6 percre emelte. Az 1971/72. tanévben az óvodás gyermekek száma 8, az óvodai férőhelyeké 4 százalékkal emelkedett. Az óvodák férőhely- kihasználása 106 százalékos. A zsúfoltság elsősorban a városokban fokozódott. A megye általános iskoláinak tanulólétszáma 1971 őszén 45 100; 6 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A folyó tanévben egy tanerőre mind országosan, mind a megyében 17 tanuló jut. Az általános iskolai tanulók 24 százaléka kap napközi otthoni ellátást. A dolgozók általános iskoláiban a tanulók száma az előző tanévhez viszonyítva nem változott. 1971-ben 237 tanuló tett eredményes vizsgát, akiknek csaknem a fele a 8. osztályt végezte el sikeresen. A középiskolák nappali tagozatán a 1971/72-es tanévben csaknem 8700-an tanultak; 1 százalékkal kevesebben, mint egy évvel ezelőtt. A középiskolai tanulók 26 százaléka diákotthoni elhelyezést, egyötöde menzai étkezést, 10 százaléka pedig tanulószobai elhelyezést kapott. A szakközépiskolákban tanulók aránya 42 százalékra emelkedett. Az elmúlt tanév végén a megye középiskoláiban összesen 1735 diák tett sikeres érettségi vizsgát. A középiskolád felnőttoktatásban részt vevők száma 7 százalékkal több, mint az elmúlt tanévben. A nappali tagozathoz hasonlóan emelkedett a szakkö- zéoiskolában tanulók aránya. Békés megye ké* felsőfokú oktatási intézményében — a Szarvasi Óvónőképzőben és a Debreceni Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Karán — 677 nappali és 383 levelező hallgató folytatja tanulmányait az 1971/72. tanévben. RpítS MEGYEIÉI Dm. FEBRUÁR 12.
