Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-11 / 8. szám

Százéves a Magyar Földrajzi Társaság Száz ívvel ezélőtt, 1872. janu­ár 12-én határozták el a kor ki­emelkedő földrajztudósai a Ma­gyar Földrajzi Társaság meg­alakítását A gondolat már egy évvel korábban, a világ geográ­fusainak antwerpeni találkozói, ján felmerült, gyors végrehajtá­sát a korabeli magyar földrajz­tudomány nemzetközileg is elis­mert fejlettsége tette lehetővé. A megalakulást 1872. május 19- én hivatalosan is kimondták és ezzel világviszonylatban úttörő munkát végeztek. Az alapító tagok között olyan neves tudósok szerepeltek, mint Hun falvy János, az egyetemes földrajz kiváló képviselője, a társaság első elnöke, Vámbéry Ármin, a világhírű orientalista kutató, továbbá Szabó József akadémikus, az edinburghi és a balagnaal egyetem tiszteletbeli doktora, a geológia tudása és Xan tus János, a magyar szabad­ságharc hőse, aki az üldözés elől Amerikába menekült, ott lett földrajztudós. Az alapítók között nemcsak geográfusok, ha­nem más kiváló természettudó­sok, statisztikusok és történé­szek is szerepeltek. A megalakulással egyi dóben megindult a társaság hivatalos lapja, a Földrajzi Közlemények i& A centenárium alkalmából a múlt év augusztusában a Nem­zetközi Földrajzi Unió Európá­ban először hazánkban rendezte regionális konferenciáját, amely a magyar földrajztudomány és ennek keretén belül a Magyar Földrajzi Társaság munkájának nemzetközi elismerését is jelen­tette. t L mellett*. Fél tételezik, hogy va­lami optikai trükkel csalta Lép­ne őket?! Dehát miért tette vol­na, mi haszna lenne ebbői? Persze, ha most meg tudná mondani, hogy miért hívják Haxnak azt az apró lényt... De nem tudja, sajgó agyában csak egyetlen gondolat kering. Bár- estik előbukkanna az a csúzda, bárcsak kigurulna a labda. Egy csapásra rendeződne min­den. De a csúzda nem bukkan élő, következésképp a labda sem gurulhat le rajta. Sőt, a gömb­ből semmi reagálás nem érke­zik. Cserben hagyja a fóka­fejű is. Viszont megszólal valaki, egé­szen hátul. — Csacsi ság. Abban, hogy Kopra az űrhajóst Haxnak hív­ja, nincs semmi érthetetlen, semmi különös. Ha jól emlék­szem, tavalyelőtt jelentette meg a Móra Könyvkiadó a Kozmosz soroltban a lengyel sci-fi író­nak, Vladiszlav Meinleknek „Különös világ” című könyvét. Ür-expedícióról szód, néhány földi tudós kalandjairól a Mar­son. Ebben az egyik igencsak rokonszenves Mars-lakó neve Hax. Tibi nyilván olvasta a könyvet, megmaradt benne ez a különös hangzású név. Nem a jövevény mutatkozott be így, ő adta néki gondolatban ezt a nevet És most hirtelen nem jutott eszébe a forrás. Ennyi az egész, szót sem érdemes vesztegetni rá. Ki más lehetett a mentő-an­gyal, mint Komoróczy Péter?! A drága Kócd, aki mindent tud, mindent olvasott, akinek min­Á szakszervezeti oktatás tapasztalatai a Békéscsabai Konzervgyárban A Békéscsabai Konzervgyár szakszervezeti bizottságán Tóth László megbízott szb-titkártól kértünk tájékoztatást az 1971 72. évi oktatásról. Megtudtuk, hogy az 1971—72. évre politikai, tömegoktatási tervet készítették, mélynél fi­gyelembe vették mind a SZOT határozatát és az Élelmezés- ipari Dolgozók Szakszervezete Elnökségének irányelveit, mind pedig a dolgozók érdeklődési körét. Ezek alapján úgy hatá­roztak, hogy a „Társadalmunk időszerű kérdései” című tanfo­lyamot indítják be. A párt. és KlSZ-szemánári- umokkal összehangoltan alakí­tották ki a szakszervezeti sze­mináriumot, hogy a kettős szer­vezéseket elkerüljék. A válasz­tott témában 14 csoportban tör­tént szervezés és így 364-en rendszeresen részt vesznék az oktatásban. Nagy gondot for­dítottak a 14 propagandista ki­választására, majd a hallgatók egyes csoportba való beosztá­sára, a terem- és időbeosztásra. A dolgozók kívánságához kö­zelítve a központi anyaghoz be­Ülést fart az SZMT elnöksége A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának elnöksége január 14- én, pénteken délelőtt 9 órai kezdettél tartja meg idei első ülését. A tanácskozáson először a szakszervezeti kádermunka fej­lesztéséről, a tisztségviselők anyagi és erkölcsi megbecsülé­séről, valamint az iskolán kí­vüli továbbképzésről tárgyal­nak, majd a megye áruellátásá­nak és a fogyasztói árak ala­kulásának helyzetéit vitatják meg. Ezután az előterjesztés alapján a tanácsi vállalatok dol­gozóinak élet- és munkakörül­ményeiről, majd az ezzel kap­csolatos feladatokról tanácskoz­nak. den adat, minden név el van raktározva osztályon felüli agyában. Most, mondókája be­fejeztével visszadugja pipáját a fogai közé, és szenvtelen arccal pöféke] tovább. Kopra a homlokára csap, persze, hogy abban a könyv­ben olvasta ezt a nevet! Aztán ismét a homlokához nyúl, tapogatja. Aztán négykézi ábra ereszke­dik, matat a földön. Nem Hax hagyta cserben, nanem az a nyavalyás tapadókorong. Gyön­gyöző verítéke moshatta le. Ta­lán még Georg Hort felszólalá­sa közbeni... Hopp, megvan! Gyorsan vissza a helyére. Most, most kell erősen gondolnia ar­ra, nagvon fontos, hogy a gömb utasa előjöjjön, hogy megmu­tassa magát a tisztáson levők­nek, bizonyítékául annak, hogy a világszenzáció valóban be­következett. Surrogó nesz, az űrhajó aljá­ból leereszkedik a csúzda, le­gördül rajta a labda, egyet pat­tan és már fent is van a gömb tetején. Az áttetsző burkolaton, ezúttal nappali fényben, sokkal tisztábban rajzolódnak ki a pöttöm űrhajós kontúrjai, mint az éjszaka. Körbe forgatja a fejét és mintha integetne. Nincs az a rendező, aki ha­tásosabb „belépőt” fundálhatott volna ki! Amikor a közönség fészkelődik, egyesek már-már szedelőzködnek, azt hiszik, hogy elmarad a híres külföldi tenorista vendégszereplése, a várva-várt művész a színre lép, üdvözli a nagyérdeműt. (Folytatjuk) építették a vállalat; sajátossá­gokat. A cél az volt, hogy a résztvevők minél jobban meg­ismerjék a gazdaságpolitikai és társadalompolitikai céljainkból adódó gyári problémákat, fel­adatokat és így a maguk mun­ka területén a feladatok megol­dására kapjanak ösztönzést. A kollektív szerződés körül is sok vita volt, főleg a munkaibér és a normák álltak a viták kö­zéppontjában. A szakszervezeti oktatás népszerűségét fokozza a gyár életéihez való nagy kö­zelsége, a gyakorlati munkához való közvetlen kapcsolódása. Az oktatást a múlt év no­vember 6-án kezdték meg és már két témát feldolgoztak. Papp Béla vezető propagandis­ta irányításává; a három mű­szak dolgozói két-három heten­ként a jól előkészített előadá­sokon ismerkednek a mozga­lom célkitűzéseivel Arról is kaptunk tájékoztatót, hogy áprilisban, májusban meg­kezdik a 80 bizalmi oktatását is. Nagy gondot fordítanak en­nék előkészítésére is. Céljuk az, hogy a bizalmiak miinél jobban megismerjék feladat- és hatáskörüket, jogaikat és köte­lezettségüket. A szakszervezeti bizottság arra törekszik, hogy az új oktatási évben még ered­ményesebb legyen a konzerv­gyárban a politikai oktatás. Kereskedelmi intézkedések és törekvések az alkoholizmus elleni küzdelemben A kérdéseinkre Molnár Károly belkereskedelmi miniszterhelyettes válaszolt Sok vita, jogos vagy csupán jogosnak vélt észrevétel kíséri a kereskedelem, a vendéglátó- ipar tevékenységét a szeszes ita­lok fogyasztása, az alkoholizmus elleni küzdelem kapcsán. Ezért helyesnek ítéljük, ha a legille­tékesebbhez, Molnár Károly bel­kereskedelmi miniszterhelyettes­hez fordulunk kérdéseinkkel. — Mi * helyzet jelenleg a ke­reskedelemben. elsősorban a vendéglátóiparban az ösztönző rendszer szempontjából, külö­nös tekintettel az alkoholizmus elleni küzdelemre? — Az italforgalom növelésé­vel szemben, mint negatív sza­bályozó, a vendéglátásban az ital forgalmi adó áll. E negatív szabályozásmi kívül a jelenlegi szabályozó rendszer (étel-ártá­mogatás) áttételesen ugyan, de szintén a szeszes ital forgalma­zásának növelése ellen, illetve a kulturált fogyasztás feltételei kialakításának az irányában hat. A vendéglátó vállalatokat anyagi érdekeltség fűzi az ital­üzletekben az ételfogyasztás nö­veléséhez. Ezzel az italüzletek forgalmi szerkezete kedvezőbb irányban változik; azt reméljük, hogy az alkoholizmus terjedése ezáltal is mind kevesebb teret kap. — Vannak-e a minisztérium­nak egyéb intézkedései? Lát-e lehetőséget arra, hogy az üze­mek közelében levő kisebb A második glóbusz A közelmúltban helyezték üzembe Tótkomlóson a Sertéste­nyésztő és Hizlaló Közös Vállalkozás vízellátását szogáló gló­busztornyot. Tótkomlóson ez a második korszerű víztorony. (fotó: Deméay) boltok, büfék, italboltok fo­kozott felügyeletével, illetve nyitvatartásuk szabályozásá­val a kereskedelem is hatéko­nyabban kapcsolódhassák bele a túlzott alkoholfogyasztás társadalmi érdekű ellenőrzé­sébe? — Az általános érvényű sza­bályozókon kívül a minisztérium közvetlen intézkedéseivel is kor­látot szab az alkoholos italok forgalmazásának. így például rendeletileg tilos cukrászdákban bizonyos szeszes italok (bor, sör, pálinka) értéke­sítése; tilos továbbá a sportpá­lyákon. az üzemi büfékben sze­szes italt árusítani. Néhány év­vel ezelőtt — minisztériumi uta­sításra — az iskolák, a nagyüze­mek, a pályaudvart* környékén levő italboltokat a vendéglátó vállalatoknak meg kellett szün­tetniük, illetve korszerűsíteniük kellett, hogy azokban biztosítva legyenek a kulturált fogyasztás feltételei. Ennek kapcsán mint­egy 600 italüzletet alakítottak át vagy zártak be. Az utóbbi néhány évben je­lentős állami támogatással is ösztönözzük az ifjúság szórako­zóhelyek hálózatának kiépítését; ezeken a szórakozóhelyeken a vendéglátás széles választékú üdítő italokat és megfelelő sör­kínálatot biztosít. Az alkoholizmus elleni bizott­ságok, valamint a minisztérium kezdeményezésére a gyárak, üzemek közelében levő italbol­tok nyi tva tartásának szabályo­zását a tanácsi szervek mind szélesebb körben oldják meg úgy, hogy a munka kezdete, illetve befejezése idején szeszes ital fogyasztására ne legyen le­hetőség. Ilyen irányú intézke­désekre a minisztérium jelenleg és a jövőben is ösztönzi a taná­csi szerveket. — Az alkoholizmus kártételét néha talán eltúlző. de nyilván­valóan a társada­lom érdekelt féltó emberek gyakran „kibékíthetetlen el­lentmondást” látnak az állam­nak a szeszes italok árusítá­sához fűződő érdekei és — a lassanként szintén állami ér­dekké váló — antialkoholista propaganda k«-5tt. Mi az ön véleménve erről? — A közvéleményben még mindig igen elterjedt a nézet, hogy a szeszesital-fogyasztás növeléséhez erős állami érdekek fűződnek. Ez a megfogalmazás így egyoldalú, nem helytálló. A szeszes Italok termelése és forgalmazása valóban jelentős állami akkumulációt hoz; ennek oka azonban épnen az, hogy az állam az alkoholfogyasztást ma­gas adóval sújtia. s a fogyasztás korlátozása érdekében drága fogyasztói árakat állapít meg. A minisztérium a vendéglátó vállalatokat arra is ösztönzi, hogy — saját ármegállapító jog­körükben — a szeszes italok árát a jogszabályok adta keretek közt magasabban á’lapítsák meg, s így képződő többlet-nye­reségükből az ételforgalom nö­velését szorgalmazzák. Ez az in­tézkedés tehát két irányba hat: egyrészt korlátozza az italok vendéglátói forgalmát, másrészt elősegíti az ételfogyasztás növe­lését. Tárgyilagosan meg kell álla­pítanunk, hogy a vendéglátást érintő, az alkoholizmus tejedése ellen ható korlátozó intézkedé­sek ellenére az italfogyasztás más utakon (bolti kereskedelem, zugkimérés stb.) mégis növek­szik. Ebbői következik, hogv az alkoholizmus, a szeszes italok túlzott fogyasztása elleni küzde­lem nem lehet egy szakágazat feladata, hanem az széleskörű társadalmi összefogást igényel. BimHFCm=^ C imz. ja.nlab u. "

Next

/
Thumbnails
Contents