Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-11 / 8. szám

1 adomány I ecluika (D r ff A Pa smmutet — agyhűtéssel A szovjet szív- és agysebészei ■a világ élvonalában áll, ami nem utolsósorban annak is kö­szönhető, hogy a sebészek mun­káját egyre újabb hazai konst­rukciójú műszerek segítik. Ezek közé tartozik a „Holod—2F” el­nevezésű műszeregyüttes, mely lehetővé teszi a megnyitott szívet operáló orvos számára a mesterséges vérkeringést fenn­tartó készülék mellőzését, ami egyébként igen sok donor-vért és vérpótlót igényel. A mestersé­ges vérkeringés létesítésére el­sősorban az agy életképességé­nek megőrzése, oxigénnel való ellátása céljából van szükség. A „Holod—2F” készülék az ope­rált személy fejére húzott sapka segítségévéi, az abban áramolta­tott hűtött desztillált vízzel, gyorsan — percenkénti négy ti­zed fokos sebességgel — lecsök­kenti az agyvelő ■ hőmérsékletét, ami által annak vér- (oxigén) igényét is nagymértékben re­dukálja. Egy adott hőmérsékleti határ elérése után a műszerek átállnak a szükséges hűtési szint folyamatos és pontos tartására. A „Holod—2F” berendezés agyműtéteknél, baleseti sebésze­ti beavatkozásoknál is jó ered­ménnyel alkalmazható. „Rövidzárlat” a fejbőr vérellátásában Vékonyabb a hajszálnál A migrén, bár ártatlan, még­is igen kínos, fájdalmas beteg­ség, amely csaknem kizárólag a nőknél fordul elő. Nem állít­ható, hogy a migrén a modem technikai világ betegsége; már a régi görög és arab orvosok is írtak róla Sok évszázadon át a felső polgári réteg divatos be­tegsége volt, nem egy esetben a kötelezettségek alól való kibú­vás eszköze Az ókorban hemik- raniának hívták a betegséget, a középkorban migrania lett be­lőle, majd a franciák honosí­tották meg a migrén (migraine) elnevezést. A migrén tünetei sokfélék, az enyhe viszketegségtől kezdve az elviselhetetlen émelygéssel, há­nyással, bénulással kapcsolatos rohamokig. Örökölhető a be­tegség. az esetek 80 százaléká­ban bebizonyítható az öröklő­dés. A migrénre hajlamos nőik többsége azt állítja, hogy édes­anyja is migrénben szenvedett. Migrén-rohamoknál a fejbőr­ben vérkeringési zavar áll be. Ezt a zavart, melyet akár ro­hamnak is nevezhetünk, az agynak abból a központjából — az ún. vazomotorikus köz­pontból — eredő inger váltja ki, amely a véredények ideg­szabályozását ellenőrzi. Ide fut­nak össze a bőr vérellátásával kapcsolatos összes jelzések, és innen indulnak ki a fejbőr fe­lé irányuló „parancsok” is. Bi­zonyos alkalmakkor — időjá­rásváltozáskor, könnyű alkohol- mámornál, a női havi ciklus időszakában — ez a központ áramlökéseket bocsát ki, ame­lyek a műszeresen regisztrált agyáramképen világosan kiraj­zolódnak. Érdekes, hogy az ilyen agyáramkép nagyon hasonlít ahhoz, amelyet epileptikus ro­hamoknál jegyeznek fel a bete­geknél, holott a klasszikus mig­rénnek semmi köze az epilep­sziához. Mi történik tehát a vazomo­torikus centrum „riasztásakor”? A fej egyik feléhez tartozó ha­lánték. és homlokrész véredé­Víztisztító hibridszálak A szennyvizek tisztítása nap­jaink egyik legégetőbb kérdése. A feladat megoldható ioricséré- lő gyanták alkalmazásával is, bár ezeknek a polimereknek több hátrányuk is van. A moszkvai Textilipari Kutatóinté­zet munkatársai most olyan „hibrid” szálat készítettek, az anyag „beoltásával”, amely ion­cserélő tulajdonságokkal ren­delkezik. Mivél szövetszerű a felépítése, jelentős aktív felület­re! rendelkezik. A szövet kitűnően vizsgázott ós bebizonyosodott, hogy nem csak a fenolt, de a higanyt is képes visszatartani. Lehetséges, hogy a közeljövőben az arany és a platina kivonására a med­dőből, sőt a tengervíz sótalaní- tására is alkalmasnak bizonyul A kép az arányok érzékelte­tésére készült: felnagyítva mu­tatja egy varrótű fokát, melyen egy pamutszál és egy rézdrót van átfűzve; az utóbbi átmérő­je 0,012? mm. Ilyen, a bajszál­nál is vékonyabb főnhuzalt nem régóta tud előállítani ar. ipar, különleges technológiával. Elektronikus készülékek, kü­lönösen számítógépek építésénél mutatkozik egyre nagyobb irány e „sznpervékony” vezetékek iránt. Ha magas hőmérsékleten akarják alkalmazni a fémhuzal­ból készült tekercseket, előzőleg vékony fivegbevonattal látják el a drótszálat. Az üvegszigetelés jól tapad a fém felületéhez, tö­kéletesen bírja a hajlítgatást, a tekercselést, nem töredezik meg. nyei lökésszerűen veivel telnek meg a főütőerekből. De a fejbőr­be érkező vér megkerüli a leg­finomabb hajszálereket, ame­lyek bizonyos ellenállást fejte­nék ki a vérárammal szemben, ennek következtében egy ki- sebb-nagyobb szövetrész elvér- telenedik, nélkülözni kénytelen az oxigént. A vérellátásnak ez a „rövidzárlata” a fő oka a fej­fájás-rohamoknak. Ha a migrénben szenvedők­nek az anyarozsból nyert kivo­natot adnak, a véredényekben beállt görcs feloldódik és a vér ismét átfolyik a hajszálereken. Az elhalványult fejbőrrész új színt kap és a fájdalom alább­hagy. E gyógyszer azonban mé­reg, ezért igen óvatosan kell adagolni, s tabletta alakban csali akkor hatásos, ha koffein­nél keverik. Egy másik gyógyszer, a pan- gamsav (ismertebb nevén; B/15- vitamán) azon az alapon csök­kenti a migrénes fájdalmakat, hogy javítja a szövetekben az oxigén-felhasználást. Az anya­rozskészítményekkel szemben az az előnye, hogy alig van mel­lékhatása. Persze a? lenne a legjobb megoldás, ha a migrénrohamo­kat már csírájában el lehetne fojtani, meg lehetne előzni. Az erre vonatkozó kísérletek már eddig is biztató eredményeket hoztak, Új szovjet tunoiányos hajó, a Jaríj Gapin űrhajós" A napokban rutott ki az ogyesszai kikötőből j a leningrádi hajógyárban készült új szovjet tn- ' dományos hajó. A „Jurij Gagarin űrhajós” hajó { feladata lesz, hogy még biztonságosabbá tegye ( • Szovjetunió űrkutatási központja és a mester­séges holdak, illetve a világűr és a szomszédos bolygók kutatását végző űrhajók közötti össze­köttetést. Képünk a 45 ezer tonnás hajót mu­tatja. (Telefotő AP—MTI—KS) Háromórás holdrengések A Holdra telepített nagy ér­zékenységű szeizmométerék az utóbbi hónapokban lehetővé tet­ték az égitest geofizikai módsze­rekkel való vizsgálatát. Az ész­lelt szeizmikus jelzések azon­ban egyelőre több megoldandó problémát jelentenek, mint amennyit segítségükkel megol­dani sikerült. A holdi szeizmogrammók majdnem teljesen különböznek a földitől. Miután mind a ren­gésközpontok, mind a jelensé­geket kiváltó energiák forrása ismeretlenek, eddig csupán fel- tételezésekre tudtak támasz­kodni. Az Apollo—12 kiégett új. rafelszálló fokozatának ellenőr- -zött kemény becsapódása tette lehetővé az első egzakt számí­tásokat, elasztikus hullámoknak a Holdon való terjedésére vo- | natkozóan. A Holdon hagyott szeizmométer akkor majd egy órán át tartó rengéseket jelzett. Hasonló jelzéseket fogtak 1970. április 14-én, 30 másodperccel az Apollo—13 15 tonna súlyú — 6 1972 JANUAR U. feladatát már teljesíteti; — sa~ kétafokozatának becsapódása után. A holdrengés ekkor nem kevesebb, mint 3 óra és 20 per­cen át tartott. A földrengésekkel szemben s* legszembeszökőbb különbség a fokozatosan bekövetkező maxi­mális kilengés és az amplitúdó nagyon lassú csillapodása, va­lamint a felszíni hullámok hi­ánya. Ezekből arra következ­tetnek, hogy a Holdon nincs 50 km mélységig hatoló összefüggő kéregréteg. A felső réteget is törések, szakadékok hasítják keresztül-kasul, ezeken a szeiz­mikus hullámok visszaverődnek, aminek a hullámenergia diffú­zióhoz hasonló terjedése a kői vetkezménye, A Holdon mesterségesen elő­idézett rengéseken kívül a mű­szerek eddig több mint 2000 ter­mészetes eredetű holdrengést regisztráltak. Ezek között a földrengéshez hasonló termesze- tűeket is észleltek, olyanokat, amelyekről vulkanikus tevé­kenységre lehet következtetni. Lehetséges, hogy a holdrengések forrása a magmának mintegy 750 km-rel a felszín alatt egy­mástól izolált üregekben való mozgása. E szerint a feltevés szerint a Hold nem teljesen hi­deg, kiégeti égitest.

Next

/
Thumbnails
Contents