Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-11 / 8. szám

Rendelet a szövetkezeti lakások értékesítéséről és átruházásáról A lakásfongalam megköranyí- I tóse érdekében az építésügyi és városfejlesztési miniszter és a í Pénzügyminiszter együttes ren­deletben szabályozta az állam­polgárok tulajdonában álló ta­nácsi értékesítés!!, 'valamint szövetkezeti lakások el idegent■ tésének (eladásának, cseréjé­nek, elajándékozásának és tar­tási-életjáradéki szerződés út­ján történő átruházásának) egyes kérdéseit. Az intézkedés új vonása, hogy a tanácsi értékesítósű vagy szövetkezeti 1-aká^ tulaj­donosa most már forgalmi áron értékesítheti lakását. Ed­dig ugyanis nem kérhetett töb­bet. mint amennyiért korábban vásárolta a lakást Ismeretes, hogy a tanácsi értékesítést! és a szövetkezeti lakásokhoz je­lentős támogatást nyújt az ál­lam, ezért a rendelet kimond­ja, hogy ha a tulajdonos a tanácsi értékesítést ikövetően első ízíben ruházza át tulajdon­jogát adásvételi, ajándékozási vagy életjáradéki szerződéssel, akkor adásvételnél az eladónak, életjáradéki szerződésnél a tar­tásra kötelezettnek, ajándéko­zás esetében pedig a megaján­dékozottnak állami támogatás visszafizetése címén 37 ezer fo- ; rintot kell leróni az illetékes tanács fejlesztési alapjának ja­vára. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az ingatlancserére és arra az esetre, hogy ha a lakást házastársi vagyonközös­ség megszüntetése vagy ható­sági határozat alapján idegení­tik éL Az állami támogatást egyébként 30 napon belül visz- sza kell fizetni, de a megaján­dékozottnak és a tartásra kö­telezett személynek jövedelmi es szociális helyzetére való te­kintettett részletfizetési kedvez­ményt adhat az elsőfokú adó­ügyi hatóság. A rendelet kimondjál, hogy ha a leendő új tulajdonos a lakásra vonatkozó OTP-tkölcsön_ tartozását átvállalja, akkor a kölcsönfeltétedéket jövedelmi, vagyoni és szociális helyzetének figyelembevételével kell újéiiag megállapítani. A tulajdonos kérheti a la­kásügyi hatóságtól, hogy az államnak visszaadott lakás el­lenében biztosítson részére — ugyancsak tanácsi értékesítést! — másik lakást. Ezt az újabb lakást is a korábbi rendelke­zéseikben meghatározott pénz­ügyi feltételek és szociálpoliti­kai kedvezményeik alapján kell értékesíteni. A pénzügyek le­bonyolításában azonban több eltérést kell figyelembe venni. A korábban kifizetett előtörlesz­tés és kölcsöntörlesztés együt­tes összegét — évenkénti 1 százalékos értékcsökkenés le­vonásával — az újalbb lakás- eladási árának törlesztésére kell elszámolni. Ez az intézkedés lehetővé te­szi a szövetkezeti és egyéb ta­nácsi értékes! tésű lakások ki- terjedtebb minőségi cseréjét, eladását, mert a régebbi la­Január 10-én, tegnap délelőtt tartotta meg ez évi első ülését Békéscsabán, a városi tanács végrehajtó bizottsága. Első napi­rendként Szemenkár Mátyás be­számolója alapján tárgyalta meg a vb a Társadalmi Ünnepségeket Szervező Iroda működését, az el­múlt félévben elért eredményeit, I azokat a szolgáltatásokat, ame-l A Mezőgazdasági Mérnök- és Vezető-továbbképző Intézet, va­lamint a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola közös rendezésében hétfőn kéthetes orsságos tovább­képző tanfolyam kezdődött Sze­geden. A tanfolyamon a húsfel­dolgozó üzemekkel rendelkező állami gazdaságok termelőszö­vetkezetek szakemberi vesznek részt. A továbbképzés célja, megismertetni a hallgatókat a fcásra jelentkező vevőnek is csak az eladási ár 15 százalé­kát kitevő előtörlesztési össze­get kell befizetnie, holott koráb­ban a régi tulajdonos által be­fizetett részletek költségeit is fedeznie kellett Az új rendelkezés egyszerű­sítette a szövetkezeti lakás cseréjét, éladását azzal is, hogy a leendő tulajdonosnak elegendő a szövetkezet igazga- tóságánk benyújtott írásbeli nyilatkozatban vállalni, hogy előírás szerint teljesíti a lakás­sal kapcsolatos fizetési kötele­zettségeit Ezután tehát már nem a szövetkezet igazgatósá­gának hozzájárulásától, jóvá­hagyásától függ a lakás vásár­lójának személye. Az új rendelet január 1-én életbe lépett. (MTI) lyekkel szebbé, tartalmasabbá, ünnepélyesebbé tudják tenni az ilyen rendezvényeket Az ülésen szó volt az országban egyedül­álló szónokképző tanfolyam eredményességéről is. Ezt köve­tően dr. Uhljár Mihály vb-tit- kár terjesztette elő a hatósági komplex vizsgálati tervet. Majd egyéb ügyeket tárgyaltak. melléküzemági tevékenység mé­reteihez legjobban alkalmazkodó technológiával. Elődások hang­zanak el az országos húsprog­ramhoz kapcsolódó beruházások­ról. A termelés gazdaságossá­gáról, a piackutatásról, a napi 80—100 sertést feldolgozó kis vá­góhidak gépesítéséről, az áru hű­téséről, korszerű tartósításáról, a higiéniai követelményekről. A társadalmi ünnepségekről tárgyalt Békéscsabán a városi tanács végrehajtó bisottsága Továbbképző tanfolyam mezőgazdasági szakembereknek tan képviselte az amerikai poli­tika szándékait. A State Depart- mannek volt abban az időben egy híres mondása: Hadd csinál­ja Dag! Az ENSZ-főtitkárban való bizalom és — némileg e poszt lebecsülése rejlett e mon­datban. Hammarskjöld halála kicsit jelképes halál is volt Kongó fö­lött zuhant le repülőgépe, akkor, amikor tárgyalni indult Csőmbe katangai diktátorhoz. Ham­marskjöld a kongói kérdésben mindvégig határozatlan és meg­lehetősen tehetetlen politikus­ként viselkedett Halála (amely­nek körülményei ma sem telje­sen tisztázottak) bebizonyította, hogy kellő határozottság hiányá­ban nem lehet a világszervezetet a forró nemzetközi ügyekben képviselni. Akár, mint az egyik verzió tartja, katangai titkos- szolgálati ügynök próbálta meg a gép fedélzetén az első géprab­lások egyikét végrehajtani és így »történt a katasztrófa, akár Csombéék egyik vadászgépe lőt­te le a főtitkár Dakota-gépét (így szól a másik változat), az erő­szakos halál az enyhülés min­denkori ellenfeleinek eltökéltsé­gét, elszántságát fejezte ki, A burma! Hammarskjöld halálos szeren­csétlensége után az addig isme­retlen burmai diplomata, U Thant kapott megbízatást Elő­ször csak ideiglenesen választot­ták a világszervezet főtitkárá­nak, 1962. november 3-án azon» ban a közgyűlés egyhangúlag ne­ki adta a teljes főtitkári jogkört A tisztség egyszerre szólt egy ru­galmas, békére törekvő politi­kusnak és kifejezte egyúttal az ENSZ-ben az erőviszonyok meg­változását is. A nyugati hatal­mak ENSZ-beli többsége már régen a múlté volt akkor, 1946- ben 51 állam volt jelen a világ- szervezet bölcsőjénél, 1962-ben már 110-en választották meg U Thantot. Nomen est omen? A név jelkép? Legalábbis az amerikaiak számára volt valami szimbolikus abban, hogy a világ- szervezet már nem a Lake Suc­cess-! (Siker Tava-i) házban, hanem az East River (Keleti Fo­lyó) partján álló palotában szé­kelt U Thant működése igazol­ta a tagállamok bizalmát. Vál­ságos és nehéz éveken ment ke­resztül a világ, de a burmai dip­lomata higgadtsága, nyugalma, semlegessége segített a legne­hezebb kérdések rendezésében. Működése idején U Thant állást foglalt az amerikaiak vietnami agressziójának megszüntetése, a közel-keleti békés rendezés ér­dekében. Utolsó főtitkári jelen­tésében is, az indiai—pakisztáni konfliktusban, feltárta a válság igazi okait és követelte a kelet. bengáliai nép helyzetének ren­dezését is. U Thantról feljegyez­ték: kifogástalan, nagyvilági diplomata. Otthon azonban (a New York-i Manhattan keleti részének egyik elegáns lakásá­ban élt), megőrizte keleti szoká­sait Hagyományos nemzeti vi­seletben járt, lánya, a buddhista ; vallás szertartásai szerint kötött • házasságot. A világ jól megta- 1 nulta a nevét, megtanulta azt is, ; hogy hazája nyelvén az U meg- • tisztelő előnév — negyven évet : meghaladott, közmegbecsülésnek ; örvendő férfiak kapják. Ha U[ Thantról esett szó, a világ min- ■ den részéről, működésének el- j ismeréseként, hozzágondolták az s U-t, a tiszteletre méltót. Szarka Károly, hazánk állandó j ENSZ-képviselője, mondta azon az ülésen, amelyen az ENSZ tag­államai búcsúztak a főtitkártól: „U Thant minden tőle telhetőt megtett, hogy hozzájáruljon a szervezet egyetemessé válásához. Kimagasló személyisége elvá­laszthatatlanul összeforrott az ENSZ történetével és mélységes meggyőződésünk, hogy személyét visszavonulása után is a megbe­csülés és a tisztelet övezi szerte a világon.” A bizalom kötelez Január elsejétől Kurt Wald­heim ül az ENSZ-székház 38. emeletén levő irodában. Felelős­ségteljes, fontos munka vár rá. Waldheim 15 évet töltött az ENSZ-ben diplomataként Kellő tapasztalatot szerzett arról, mi­lyen korlátái és milyen lehető­ségei vannak a főtitkárnak. Meg­választása után kijelentette: U Thant példáját kívánja követni. A világszervezet bizalma éppen e példa követésére sarkallja. : Többet géppel, mint erővel Gyorsuló műszaki fejlődés az építőiparban Az építőipar műszaki! haladásába mindenkinek szinte közvítlen betekintése van, hi- ' szán az építkezések a „nyűt szí­nen”, szemünk láttára folynak. Az utóbbi éveikben örvendetes változások szemtanúi lehettünk. Az építkezéseken egyre' több a korszerű gép: hatalmas daruk, fürgén dolgozó földmunka-esz­közök, szállítószalagok, betonke­verőik. A hagyományos építő­anyagok mellett mindinkább fel­tűntek az előregyártott vasbe­tongerendák, a sokszor szobafal nagyságú panelek, az aiumíná- umablakok, a műanyag ajtók és más korszerű szerkezetek. Ezek ugyancsak a „többet géppel, mint erővel” törekvéseket teste­sítik meg, hiszen gyári körülmé­nyek között, nagyfokú gépesítés­sel készülnék. A harmadik ötéves tervben az egész hazai építőipar gépállo­mánya — lóerőértékten számít­va — több, mint 30 százalékkal emelkedett. A gépesítés különö- | sen nagymértékű volt az állami j építőipari vállalatoknál, ame-. lyek az összes építkezésnek mintegy felét végzik el: az idei év elején 44 százalékkal több (összesen 70 ezer darab, 840 ezer lóerőnyi teljesítményt kép­viselő) gép volt birtokukban, mint öt évvel azelőtt. A gyara­podás eredményeként az építő­iparban egyes munkafolyamatok gépesítése nagymértékben elő­rehaladt. A betonkeverésben és a parkettacsiszolásban szinte már 100 százalékos a gépesített­ség foka, de az alapvető és igen nehéz földmunkákban is túlha­ladta a 75 százalékot. Hasonlóképpen gyors előrehaladásra mutatnak a kor­szerű anyagok, szerkezetek fel­használási adatai is. Ezek térhó­dítása elsősorban a lakásépítés­ben szembetűnő. A harmadik ötéves terv folyamán a főváros­ban három, vidéken pedig két házgyár épült fel, s a néhány év alatt kifejlesztett házgyártó iparág kapacitása ma már eléri az évi 20 ezer lakást. A ház- gyártásnak alapvető szerepe volt abban, hogy az állami építőipar tavaly az új lakásoknak már csaknem 80 százalékát hozta lét­re korszerű építési módszerek­kel. (1960-ban ez az arány az 1 százalékot sem érte eL) A fejlődés természetesen nem volt minden tekintetben ilyen kedvező. A gépesítés és a mű­szaki fejlesztés más eredményei még mindig elsősorban azt a célt szolgálták, hogy az építő­ipar minél nagyobb mértekben eleget tudjon tenni a rohamosan növekvő keresletnek. A meny- nyiségi fejlődésben valóban im­pozáns az eredmény: az építő­ipar az elmúlt ötéves tervben az eredetileg előirányzott 24 26 százalék helyett több mint 60 százalékkal növelte termelését, de ilyen körülmények között meglehetősen háttérbe szorult a műszaki fejlesztés munka-gyor­sító és költségcsökkentő hatása. A WŰPZriki fejlesztés üte­me a legutóbbi időkig az em­lített eredmények ellenére sem volt kielégítő. Az építőipar még az elmúlt ötéves tervben is fő­ként létszámemeléssel növelte termeléoét, csupán az állami szektorban közelítette meg az 50 százalékot a termelési többlet­nek a termelékenység fokozásá­ból származó hányada. Mindez természetesen nem írható csu-1 pán magának az építőiparnak a számlájára, hisz az iparág so­káig aránytalanul kevés anyagi lehetőséget kapott fejlesztési beruházásokra. Az egy-egy épí­tőipari dolgozóra jutó állóesz­köz-érték még ma is csak mint­egy ötödrész» az ipari átlagnak. Azt viszont már feltétlenül az iparág terhére kell róni, hogy a viszonylag szűkös gépparkkal sem gazdálkodik elég jótt: az épí­tőgépek kihasználtsági foka mindössze 25 százalékra tehető. Maradt tehát bőségesen teen­dő a következő évekre, s első­sorban a negyedik ötéves terv­re. A lehetőségek is jóval na­gyobbak: a népgazdaság a ter­melésnek 41—43 százalékos to­vábbi emelését kívánja az építő­ipartól, „cserébe” viszont két­harmad résszel nagyobb össze­get szán az iparág fejlesztésére (15 milliárd forintnál többet, mint amennyit a megelőző öt évben.) jPz étrf^nar a bősége­sebb pénz-lehetőségeket igyek­szik arányosan, ésszerűen fel­használni. Mivel a tervidőszak­ban a munkáslétszámmak legfel­jebb 15 százalékos növekedésé­vel számolhat, minden eddiginél, fokozottabban kell gépesítenie az építőmunkákat Erre a célra mintegy 7 milliárd forintot for­dítanak, s így az egy munkásra jutó gépi teljesítmény-értéket a jelenlegi 3,3-ról 5 lóerőre növe­lik. A fejlesztés egy másik alap- irányzata: a korszerű épület- szerkezetek, an vágok és módsze­rek további elterjesztése, ami egyébként mind a gyártásban, mind a helyszíni beépítésben (szerelésben) a fokozott gépesí­téssel is együttjár. A házgyári lakástermelés további új gyá­rak létesítésével a tervidőszak végéig megkétszereződik, eléri az évi 40 ezer lakást. A IV. ötéves ♦érv nagy építőipari műszaki újdonsága az lesz, hogy a gyári jellegű — szaknyelven: iparosított — ter­melés a lakásépítésről átterjed üzemi és középületek munkála­taira is. Ezt az úgynevezett könnyűszerkezetes építésmód teszj lehetővé, amely a műanya­gok, az alumínium és más köny- nyű anyagok felhasználásán, gZ ezektől álló építőelemek nagy- sorozatú üzemi előregyártásan, és minimális helyszíni munkát igénylő összeszerelésén alapul, s 1 a számítások szerint egyharma- dára-egvötödére rövidíti le az építési időtartamot E forradal­mian újszerű építési módszer meghonosítására részletes fej­lesztési program készült, célul tűzve ki, hogy 1975 végéig az építőipar évi 2 millió négyzet­méter alapterületű könnyűszer­kezetes épület kivitelezésére ele­gendő kapacitást hozzon létre. Sók ilyen fejlesztést rész-elő­irányzat teszi reálissá az építő­iparnak azt a törekvését, hogy ebben az ötéves tervben már mintegy 70—75 százalékban a termelékenység javításával nö­velje mennyiségi teljesítményeit, S. T, BÉKÉS HFCYÜJ,5á3 3 1972. JANUÁR U.

Next

/
Thumbnails
Contents