Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-08 / 6. szám

Csaknem hatmillió rdi forint' (iskereskedelmi forgalom a múlt évben — Kétszáznegyvenöt brigád versenyez a cím elnyeréséért Kereskedelmi, pénzügyi és yendéglátőipari szociális i krigádmefok megyei tanácskozása Békéscsabán Ä Beffifceredkedétmi Minnsz té­rni m, a KPVDSZ Országos El­nöksége és a SZÖVOSZ Elnok- E-ége együttes határozatot hozott a belkereskedelem szocialista brigád vezetők III. országos ta­nácskozásának megtartására, üzen országos tanácskozást előz­ték meg a szocialista brigádok vállalati és szövetkezeti tanács­kozásai. Az említett helyi ta­nácskozásokat követően január 6-án, ;sü törtökön délelőtt 9 óra­kor a Szakszervezetek Megyei Tanácsa nagytermében került sor a fogyasztási szövetkezetek, az Élelmiszer Kiskereskedelmi, a Vendéglátóipari, az Univerzál 'iskereskedelmi és a TÜZEP Hala'*’ szocialista br’ —'-»tveze­J0O­_.arsa, ooan, az veze­.a, SteigeHoald György, . gyei tanács osztályvezetője, Boros Gergely, a MÉSZÖV el­nöke, dr. Sebők Éva, a KPVDSZ Országos Elnökségének osztály- vezetője, Bérezi Anikó, a SZÖ­VOSZ munkatársa, Nagy Imré- né, a Hazafias Népfront megyei nőfelelőse, Szekeres János, a KISZ megyei Bizottságának munkatársa, valamint Rákóczi Ferenc, a KPVDSZ megyei tit­kára. A tanácskozás eüsS előadója Csatári Béla, a megyei tanács elnökhelyettese volt. Bevezető­ként a belkereskedelem szocia­lista brigád vezetőinek III. or­szágos tanácskozásának jelentő­ségét méltatta. Mint mondotta, ez az országos fórum a pért X. kongresszusának széliemében jelöli majd meg azokat a tenni­vassa a szöveget, ábrákat néze­get, ismét a semmibe mered, aztán vagy bólint, vagy tagadó- an rázza a fejét, újabb kötet után nyúl. Majd kezdi elölről ezt a furcsa játékot Nem. nem bolondult meg. Haxot tájékoztatja glóbu­szunkról. Feleletet próbál adni azokra a kérdésekre, amelyeket a gömb belsejében levő űrhajós tesz fel neki. Főleg arról, hogy mi az ember, hogyan él, hol tart a tu­dományban, milyen viszonyban áll a természet más lényeivel, milyen problémák foglalkoztat­ják. Erre a konzultációra úgy ke­rült sor, hogy a különleges meg­bízottal folytatott rövid eszme­csere után az űrvendég arra kérte a fiatal újságírót, marad­jon vele. Ö visszavonul ugyan kabinjába, de ettől még tarthat­ják a kapcsolatot, az űrhajó bur­ka nem jelent akadályt a gon­dolatátvitel folytatásában. Még mindig nem tudja, mennyi ideig maradhat itt, ki kell használni a perceket is. Ekkor villant fel Kapra agyár­ban az az ötlet, hogy míg elkez­dődik a sajtótájékoztató, ameny- nyire csak erejéből telik, infor­málja az idegen bolygó küldöt­tét a földi viszonyokról. Akkor szerezte be a lexikonokat. A há­zigazda el őzéken vsége, jóindula­ta tükröződött ebben a szándé­kában és az a személyes rokon- szenv, amelyet kezdettől érzett eziránt a furcsa kis lény iránt. Ez a célkitűzés — a józan ész számára — képtelennek tűnhet, de Kopra sohasem adott sóikat a jóesan. észre és az életben — A résztvevők egy csoportja. valókat, amelyek & TV. ötéves terv időszakában a szövetkezeti és állami kereskedelemben doi- gozó szocialista brigádokra há­rulnak. Ezt követően az utóbbi három év megyén belüli keres­kedelmi tevékenységét értékel­te az előadó. Többek között el­mondotta, hogy a kiskereskede­lem és a vendéglátóipar forgal­ma 1969-ben együttesen 4,5 mil­liárd forint volt. Ez 10,2 száza­lékkal volt magasabb az előzó évinél. Ezzel szemben 1970-ben e két ágazat összforgalma mar 5,3 milliard forint volt, ami 16 mint 19 százalékos emelkedés­nek felel meg. A kiskereskedel­mi értékesítés ilyen mérvű fej­lődése a lakosság pénzbevételei­nek 9—10 százalékos növekedé­sével valósult meg. Ezen belül az iíLagbérszínvonal emelkedése évente mintegy 5 százalékra be­csülhető. A mezőgazdasági ter­melésből eredő jövedelem a bér­ből és fizetésből élőknél gyor­sabb ütemben növekedett. Ez mindenekelőtt a háztáji sertés- tenyésztésből, illetve annaik for­galmazásából adódott. A taka­rékbetét állomány 1971-ben mér­százaüékkal haladta meg az 1969. évit. Még kedvezőbben alakult a megye kiskereskedelmi és ven­déglátóipari forgalma a múlt évben, amikor is 200 millió hí­ján elérte a 6 milliárd forintot. Ez a forgalomnövekedés több anélkül, hogy ismerte volna — gyakran alkalmazta a híres na­póleoni elvet: „A csatát minden­képpen el kell kezdeni, a többit maid meglátjuk”. Hozzá is fogott hát Hax okta­tásához és mindjárt az elején meglepő dolgok derültek ki. Előszöris, hogy nem hátrány, hanem nagy előny, hogy part­nere nincs a szeme előtt. így nem oszlik meg a figyelme, min­den idegszálával arra gondolhat, annak a tárgynak, élőlénynek a képét idézheti fel magában, amiről közölni akar valamit a másikkal. A második órában már szinte folyamatosan társa­logtak. Amaz a gömbben gyor­san és érzékenyen reagált, több­nyire azonnal felfogta a gondo­latban hozzá vetített kép értel­mét, formáját, sőt színét is Pél­dául Kopra elképzelte magában a forgó földgolyót, az óceánok­kal és az öt kontinenssel. Felté­telezte ugyanis, hogy ennyit a Marson is tudnak a napiend- szer harmadik bolygójáról. Az­tán sorra vette a világrészeket, először Európa körvonalait idéz­te fel magában, fehér emberek- ker, Ázsiát sárga emberekkel. Afrikát feketékkel és így to­vább. Hax megértette, hogy kü­lönböző színű emberek vannak. Az országok, nemzetek fogal­mával viszont Kopra már nem boldogult, azt már sehogyan sem tudta megmagyarázni, miért vannak a világrészek felszabdal­va, miért vannak országhatárok, különféle nyelvek, államformák, azt sem tudta érzékeltetni, hogy hétmiUiárd lakosa van a Föld­nek. (Folytatjuk) Veres Sándor, a sarkad! ÁFÉSZ aranyplakcttes szocialista bri­gádjának vezetője átveszi Csat ári Bélától, a megyei tanács el­nökhelyettesétől a „Belkereske delem Kiváló Dolgozója” kitün­tetést. súlyának megbontásával tudta a kormány megoldani. Csatári Béla végezetül annak a reményének adott kifejezést, hogy a szocialista brigádok a népgazdasági problémák megol­dásában aktívan tevékenyked­nek az elkövetkező időszakban is. Majd Boro® Gergely, a MÉ­SZÖV elnöke emelkedett szólás­ra, hogy korreferátumát meg­tartsa. Bevezetőként a szocialista brigádok sokéves erőfeszítéseit elemezte, melyek nagy segítsé­get jelentettek és jelentenek a fogyasztási szövetkezetek gazda­sági é® mozgalmi területen egy­aránt. Itt említette a szétszórt egységek, az általában korsze­rűtlenebb körülmények okozta hátrányos helyzetet, szemben az állami kereskedelemmel. Majd elmondotta, hogy 1970-ben 165 brigád versenyzett a megtisztelő címért, melyek közül SS kollek­tíva el is nyerte azt, illetve en­nél magasabb fokozatot. Re­mény van rá, hogy ilyen elis­merés ebben az évben még jöbb lesz. A továbbiakban a, megnövekedett feladatokat em­lítette a MÉSZÖV elnöke, me­lyek valóra váltásában a szövet­kezetek szocialista brigádjaira minden eddiginél jobban számí­tanak a gazdasági vezetők. E brigádokra vár sok tekintetben a közösségi élet jobbá tétele, a la­zaság elleni fellépés, a közös va­gyonvédelem is. A továbbiakban — túl a gaz­dasági tennivalókon — a szocia­lista brigádok mozgalmi jellegű célkitűzéseinek segítését hang­súlyozta Boros Gergely. Mint mondotta: a szocialista munka­verseny úgy terebélyesedhet és korszerűsödhet, ha e mozgalom valamennyi gazdasági vezetőnek igazán szívügye lesz. A munka­verseny nem lehet csak a szak- szervezet feladata. S miután több ÁFÉSZ jól dolgozó brigád­járól szólt a MÉSZÖV elnöke, minden eddiginél nagyobb er­kölcsi és anyagi megbecsülésü­ket hangsúlyozta. Ugyanakkor kérte a fogyasztási szövetkezetek brigádvezetőit arra, hogy az ál­talános vásárlói érdekek mel­lett szolgálják jól a tagságot Végezetül elmondotta Boros Gergely, hogy jelenleg 245 bri­gádban 1380 dolgozó versenyez az AFÉSZ-eknél a cím elnyeré­séért. Ennyien vállaltak ebben az évben több és pontosabb munkát, nagyobb részt a közös­ségi gondokból. Ezután Rákóczi Ferenc, a KPVDSZ megyei titkára adott tájékoztatót a vállalatoknál és a szövetkezeteknél megtartott szocialista brigádvezetők tanács­kozásainak tapasztalatairól. A megyei bizottság értékelése sze­rint a meglevő fogyatékosságok ellenére is javult a munkaver­seny, a brigádmozgalom színvo­nala. Viszont több helyen volt tapasztalható a gazdaságvezetés­bírálat, mert elhanyagolták a verseny értékelését, a jogosan kiérdemelt elismerést A brigá­dok egy részénél a munkaköri feladaton tói örvendetesen meg­honosodott az óvodák, gyermek­otthonok, szociális otthonok, ci­gányiskolák patronálása. De a vezetés tennivalóiból is kiveszik részüket a brigádok, ahol számí­tanak erre a vezetők. A továbbiakban elismerően beszélt a KPVDSZ titkára arról, hogy növekszik az olyan brigá­dok száma, amely már tulajdo­nosai a bronz, az ezüst és az arany plakettnak. Ezután a bri­gádmozgalmat akadályozó té­nyezőkről szólt Rákóczi Ferenc. Mint mondotta, több helyen a gazdasági, de a mozgalmi szer­vek sem tették magukévá a ver­senyszervezés fontosságát. Más helyeken az elismerés, a kitün­tetés rendszerét nem ismerik. Ilyen problémák jelentkeznek Füzesgyarmaton, Vésztőn, Gyo­mén, Szeghalmon és a VIDIA Nagykereskedelmi Vállalatnál, Sok helyen nincs rendszeres versenyértékelés és brigádveze- tői megbeszélés. Ugyanakkor kevés helyen kérik ki a gazda­sági vezetők a brigádok vélemé­nyét. Helytelen az is, hogy a szocialista brigád cím elnyeré­sét alapvetően a gazdasága jel­legű feladatok teljesítéséért ad­ják. A versenyértékelés elhanya­golása visszaveti a mozgalmat. Befejezésként hangsúlyozta a KPVDSZ megyei titkára, hogy a gazdasági eredmények mellett törekedjenek a mozgalmi fel­adatok fokozottabb beiktatására. Továbbá az ez évi munkaver- seny-irányelvek határozzák meg konkrétan, hogy mit vár a ve­zetés a brigádtól és fordítva, a vezetés milyen segítséget ad a kollektívának. Illetve a gazdasá­gi vezetés miként kívánja erköl­csileg és anyagilag elismerni a jói dolgozó brigádot. A három beszámolót követően hozzászólásokra került sor. A ta­nácskozáson tizenheten szólaltak fed. A felszólalásokra Csatári Bé­la, a megyei tanács elnökhe­lyettese és Rákóczi Ferenc, a KPVDSZ megyei Bizottságának titkára válaszolt. Ezt követőien Csatári Béla Alagi Mihálynénak, az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat dolgozójának és Veres Sándornak. a Sarkadi ÁFÉSZ dolgozójának átadta a „Belkeres­kedelem Kiváló Dolgozója” ki­tüntetést. Alagi Mihályné bri­gádja bronz, míg Veres Sándor brigádja az arany plakett tulaj­donosa. A tanácskozás befejező aktu­saként került sor a szocialista brigádvezetők országos ágazati tanácskozásán részt vevő kül­döttek megválasztására. A me­gye fogyasztási szövetkezeteinek szocialista brigádjait tízen kép­viselik az orszáeps tanácskozá­son. Míg az Élelmiszer, az UNI­VERZÁL Kiskereskedelmi Vál­lalat, s a Vendéglátóipari Válla­lat, illetve a megyei TÜZÉP Vállalat szocialista brigádjait 1 —1 küldött képviseli. A tanácskozás Láng Ferenc zárszavával ért véget. Kép, szöveg: Balkns Imre sékeltebben ugyan, de igy is mintegy 10—15 százalékkal emelkedett, amiben feltehetően szerepet játszott a javuló árkí­nálat is. E számok kétségtelenül elis­merésre méltó fejlődést jelez­nék. A gyors ütemű forgalom- növekedés mellett azonban messze elmaradt a bolthálózat fejlődése. Még akkor is igaz ez a megállapítás — mondotta Csa­tári Béla —» ha arról sem fe­ledkezünk meg, hogy az utóbbi években számos nagyobb alap- területtel rendelkező kereskedel­mi és vendéglátóipari egység lé­tesült, s a technikai, szociális és munkavédelmi ellátottság is ja­vult. Ugyanis, ha a forgalmat száznak vesszük, a bolthálózat fejlesztés csak 40—50 százalé­kosnak mondható. Csatári Béla, a megyei tanács elnökhelyettese ezt követően az 1972. évj kereslet-kínálatról, az áruforgalomról és a beszerzés várható alakulásáról beszélt. Ezekhez — mint mondotta — az MSZMP Központi Bizottsága múlt év december 1-i, valamint az 1972. évj népgazdasági terv adja az alapot. Másszóval, elő­térbe került az objektiven je­lentkező egyensúlygondok meg­oldása. Mindenekelőtt meg kell szüntetni azt az állapotot, hogy a nemzeti jövedelem növeke­dését túlhaladja a költségvetés­re tervezett és fordított összeg. Vagyis takarékosabb gazdálko­dással helyre kell hozni a fél­halmozás és a fogyasztás egyen­súlyát. Ezzel hozta összefüggés­be a megyei tanács elnökhelyet­tese a beruházási gondokat. Ugyanis miközben a nemzeti jö­vedelem 5—6 százalékkal nőtt, a beruházásokra fordított összegek 20 százalékkal emelkedtek. A harmadik gond a külkereskedel­mi egyensúly elferdülése. Ez ab­ból fakad, hogy a megnöveke­dett költségvetési összeget és a túlzott beruházási költséget a külkereskedelmi mérleg egyen­

Next

/
Thumbnails
Contents