Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-07 / 5. szám

SZŰCS BÁCSI Szűas András bácsi már 77 éves, s még mindig nem készül nyugdíjba menni. Nem mehet, Hogy miért? — Az igazi mester örök életé­re jegyzi el magát a mestersé­gével — ez Szűcs bácsi vélemé­nye. Hát ezért jár be még ma is Gyuláról Békéscsabára. Télen, nyáron ^esőben, hóban, minden­nap reggel 4-kor. És mindennap kerékpáron. Több, mint 50 éve. Aranykezű mester Ennyi idő alatt száz meg száz­ezer kerékpár, került a keze alá. — A bicikli az ember segítő-' társa. Igénytelen és megbízható jószág, de kezelni kell mégis, másképp idekerül — bök Szűcs bácsi a műhely homályában so­rakozó „járművekre”. A Csaba utcai Ms műhely ta­lán mindenkinek ismerős. Leg­alábbis nagyon sokan tudnak arról, hogy Szűcs bácsi arany­szívű, aranykezű mester. Fiúk, lányok, férfiak, asszo­nyok állnak meg sietősen. — Szűcs bácsi, csak ezt a két küllőt.. — Szűcs bácsi, ha megnézne, miért zörög... — Szűcs bácsi, ez vajon miért nem akar világítani? És Szűcs bácsi a szerszámo­kért nyúL Meghúzza a küllőket, lereszeli a rozsdát a macskaszem alól, hogy meglegyen az érint­kezés. Ilyenkor, ha megkérdik: mennyit fizetek?, ő csak legyint. De ha komolyabb baj van, akkor előre megmondja, mennyibe ke­rül majd a javítás. Becsülettel... Békák és meteorológusok Obaxervatórium a Kőrös-cnatorna mentén — A legalacsonyabb hőmér­sékletet ma Békéscsabán, mér­ték — közli a hallgatókkal a Rádió reggeli műsorában egy kellemes ízű, tájszólásban be­szélő női hang Talán már min­denki tudja, hogy ez csak Heré­nyi Nárcisz, a Központi Mete­orológiai Intézet munkatársa le­het Azt azonban nagyon kevesen tudják még itt Békéscsabán is, hogy kik azok, akikről Herényi Nárcisz most csak annyit emlí­tett meg, hogy „mérték”­Hatan vannak. Felváltva lesik, ellenőrzik a műszereket. Mérik a levegő hőmérsékletét, nedves­ségtartalmát, átlátszóságát, a csapadék mennyiségét, a napsü­tést Kémlelik az eget: milyenek a felhők, merre vonulnak? Szolgálati köpenyükre egy be- főttes üveget s benne zöld békát hímeztek. — Ez természetesen csak jel­kép — mondja Szudár Béla az obszervatórium egyik műszaki ügyintézője. — Nemhogy egy le­veli béka, de még mi sem vál­lalkozunk időjóslásra. Még reu­mával sem. Magyarországon > tudniillik egyedül a budapesti központ hi­vatott foglalkozni az előrejelzés igen bonyolult feladatával. Ez azonban mit sem von le a békést csabai hat meteorológus munká­jának jelentőségéből. Óránként küldik a számokból álló URH táviratot, az időjárás pillanatnyi helyzetéről, a Körös-csatorna és a Gyulára vivő vasút . közötti „pusztaságról”. — 1962-től, amióta jelenlegi helyére költözött az állomás, illetve ma már —■ és ezt is na­gyon kevesen tudják — mete­orológiai és ionoszféra kutató obszervatórium, majd minden szilveszteri vagy újévi számban azt kértük újévi kívánságként, hogy kapjunk egy bekötő utat, — folytatja Szudár Béla. ■— Ké­résünk és az időjárás ellentétei egymásnak. Az utóbbi állandóan változik. Az előbbi már 9 éve változatlan Egyébként ez az obszervatóri­um az egyetlen az országban, amely a rádió adás-vételi lehe­tőségeit befolyásoló ionoszféra kutatásával is foglalkozik. Talán már emiatt is megérdemelnék azt a bekötő utat. — Furcsán hat, hogy egy ob­szervatóriumi rangban lévő állo­mást csak gumicsizmásán. a sártengerben, a szamszédos tsz­(US VnípújsacL 1972. JANUAR X, kertészet kutyáival hadakozva] lehet megközelíteni, — panaszol, ja a műszaki ügyintéző, és an­nál is inkább igaza vari, mert a csabain kívül nem sok állomás, érte el ezt a rangot Emellett a békéscsabai adatokat egész Eu­rópában felhasználják az előre­jelzések készítésénél. A várható időjárásról tehát nem áll módjukban nyilatkozni. Az érdeklődőknek — mert ilye­nek is akadnak szép számmal — ettől függetlenül nagyon szíve­sen beszámolnak az észlelt ada­tokról. Előfordult már olyan eset is, hogy a rendőrség fordult hozzájuk. Egy szeptemberben karambolozó traktoros ugyanis azt állította, hogy a balesetet köd okozta. Az állomás jelentéséből pedig kiderült, hogy a kérdéses napon a levegő tisztább volt az átlagosnál. > — A legtöbb telefonhívást ál­talában szilveszter éjszakáján kapjuk. Az ünneplők ugyanis mindig tudják, hogy nálunk nincs ünnep. Most szilveszterkor az öcsém, Sándor volt szolgálat­ban. Rengeteg jó kívánságot ka­pott, így legalább nem unatko­zott — magyarázza Béla, a • „báty”, de hangjában némi író- S nia bújkál. Természetesen Szudár Sándor már csak azért sem unatkozott, mert hallgatta a rádión a ‘szil­veszteri kabarét Nyugodtan él­vezhette a műsort, az órát sem kellett lesnie amiatt, hogy el ne mulassza a feladatok vérehajtá- sát. Hursán Mihály laboráns az obszervatórium. ezermestere ugyanis egy ügyes kis beprogra­mozható figyelmeztető szerkeze­tet készített Ez a „mű-béka” 5 perccel az észlelési idő előtt hangos kurutyolással figyelmez­teti kötelességére a szolgálatost — Az emberek azért hozzák ide a biciklit, hogy megjavítsam. Nem azért jönnek, hogy őket, magukat jól „megvágjam’ mint egynémely maszek. Hogy az ember csak hüledezik, ami­kor utólag bemondják, hogy mit kell fizetni — mondja a mester. Igyekezett a maga képére for­málni a mellette felnövő tanu­lókat is. öten vagy hatan vol­taik. Az egyik Kazincbarcikán művezető, a másik a békéscsabai téglagyárban dolgozik. Nemcsak ők ketten ,a többiek is rendsze­resen felkeresik Szűcs bácsit. Emberséget tanultak tőle. Pon­tos és kifogástalan munkát. S azt, hogy akik a kerékpár javí­tásáért fizetnek, ugyanolyan fá­radságos munkával keresik • a pénzt, mint maga a javító. S hogy ezért a pénzért becsületes munka jár nekik, mert maguk is becsületesen dolgoztak érte, Arra törekedtem.,. Vannak, akik már 50 éve jár­nák Szűcs András műszerész mester Csabai utcai kerékpár- és varrógép-javító műhelyébe. An­nak idején a mostani nagyapák jöttek először. Később megjelen­tek a nagyapák fiai, s ma már az unokák is idehozzák az e'* romlott bicikliket. És Szűcs bá­csi őrül annak, hogy számítanak rá. Hogy szükség van rá. Mint önálló kisiparos nem juthat törzsgárda tagsághoz, jutalom­hoz. kitüntetésekhez. Nem az ünneplők sorfala közt vonul majd nyugdíjba. A kárpótlást mégsem az jelenti számára, hogy „a maga ura”. Nem ez, hanem valami más. Valami, amit így fogalmazott meg: — Én csak egy egyszerű mű­szerész mester vagyok. Semmi másra nem törekedtem egész ed-, digi életemben, mint arra, hogy : hasznossá tegyem magam. Amíg élek, amíg mozogni tudok, úgy érzem az a dolgom, hogy javít­sam a csabaiak kerékpárjait. Ez a dolgom, és én csinálom is, amíg bírom. (Kep) j Új útlevélkönyv . a szocialista országokba A belügyminiszter S/1971. decem­ber 30. BM. számú rendelete alap­ján 1972. ianuár 1-i hatállyal azok­ba az európai szocialista államokba, amelyekkel a Magyar Népköztársa­ság a vízummentességre államközi egyezményt kötött, útlevéllap he­lyett új útlevélkönyv kiadását ren- j delte el. Az új útlevélkönyv 10 év- i re szól, S évi érvényességgel adják j ki, érvényessége újabb 5 évre meg­hosszabbítható. Minden 14. életévet betöltött magyar állampolgár, akik személyi igazolvánnyal rendelkez­nek, önálló útlevelet kap. Az új útlevél kiadható szolgálati célból, látogatásra, turisztikára, tanulmá­nyok folytatására, munkavállalás­ra, gyógykezeltetésre, A Bolgár Népköztársaságba, a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ságba, a Lengyel Népköztársaságba, a Német Demokratikus Köztársaság­ba és a Komán Népköztársaságba szóló útleveleket továbbra Is az ál­landó lakhely szerint illetékes já­rási rendőrkapitányságok adják ki. A szolgálati célú magánútlevél- kérelmeket a kiküldő szerv telep­helye szerint illetékes járási kapi­tányságokon kell beadni. A Szov­jetunióba és a Jugoszláviába szóló kérelmeket továbbra is á megyei IBUSZ-irodánál kell benyújtani, t Az útlevél és a kiutazási enge­dély iránti kérelmek elintézésének határideje 14 nap. Indokolt eset­ben — haláleset, betegség, sürgős szolgálati utazás — az útlevél so­ron kívül, illetve 48 órán belül if kiadható. Az útfevélkéretemhez csatolni kell; — személyenként 1 db ixfi-os, 1 évnél nem régebbi fényképet, — a munkáltató .állami, társadal­mi, vagy szövetkezeti szerv véleményét ; — sorköteles kort be nem töltött, katonai szolgálatot még nem teljesített hadköteles esetében az illetékes katonai kiegészítő- parancsnokság engedélyét; — tanulóknál és felsőoktatási in­tézmény hallgatójánál a tanin­tézet vezetőjének véleményét; — az illetékes érdekképviseleti szerv véleményét, amennyiben a kérelmező magánkereskedő, kisiparos vagy önálló szellemi tevékenységet folytat; — a kiskorú gyermek vagy a gondnokság alatt áUő személy útlevél iránti kérelméhez, amennyiben nem a szüleivel, vagy csak a szülök egyikével utazik, mellékelni kell a szü­lői felügyeletet ellátó szülő, vagy a kiskorúval nem utazó szülő, illetve törvényes képvi­selő beleegyező nyilatkozatát. Az új útlevél a következő Illeték alá esik: Az európai szocialista országok­ba szóló útlevél Illetéke 150 Ft. Az útlevél érvényének meghosszabbí­tása vagy Ismételt kiutazás enge- delyevése 100 Ft. Amennyiben az út­levelet Jugoszláviába turista-utazás­ra kívánják igénybe venni, 550 Ft. Az útlevél érvényének Ilyen célú meghosszabbítása vagy útlevéllel ilyen célú ismételt kiutazás enge­délyezése 500 Ft. Szolgálati célú magánútlevél 150 Ft, Jugoszláviába 500 Ft. Az ilyen útlevél érvényének meghosszabbí­tása vagy az ilyen útlevéUel Ismé­telt utazás engedélyezése 100 Ft, Jugoszláviába 500 Ft. Bulgáriába, Csehszlováklába, Len­gyelországba, NDK-ba és Romániá­ba az útlevél kiadásához új 150 és 100 Ft-os benyomott Illetékbélyeg- képpel ellátott kérőlapok kerülnek forgalomba. A 150 Ft-os illetékbé­lyeg-képpel készült útlevélkérő-lap az útlevél kiadásához, a 100 Ft-os pedig az • ilyen útlevél ismételt ki­utazásának engedélyezéséhez szol gál. Ha az útlevél értéke a benyo­mott illetékbélyeg-kép értékét meg. baladja, a különbözeiét , illetékbe lyeg felragasztásával kell leróni. A jelenleg postai forgalomban kapható 100 és 50 Ft-os útlevélkérő­lapok a megfelelő illetékbélyeg le- róvása mellett továbbra is felhasz­nálhatók. Az 1971-ben kiadott és még érvé­nyes cseh—lengyel betétlapok ér­vényességén belül ismételt kiutazás­ra érvényesíthetők. Az illetéke nem változott, 'továbbra is 50 Ft. Ők hatan (illetve heten): Ku­ruc Gyula állomásvezető, Xritze István műszaki ügyintéző, a Szu­dár testvérek, illetve Hursán Mi­hály, Zsíros György laboránsok, valamint Mázán néni a takarí­tónő 1972-re az egész évre jó időt kívánnak mindenMnek. A síelőiknek havat, a korcsolyázók­nak jeget, fagyot, a nyaralóknak napot, a mezőgazdaságnak esőt, a vitorlázóknak és sárkányere- getőknek szelet, a politikusok­nak meg szélcsendet! S ha bárki jókedvében a leg­közelebbi szilveszter éjjelén fel­hívja a 12—708-as számot, hbgjr megtudakolja milyen lesz az idő­járás az új évben ugyanígy jár, mint most, mert az ügyeletes meteorológus legfeljebb egy ver­sikével válaszol majd ismét, mondván, hogy csak annyit mondhat: / Télen nagyon hideg txtn, Nyáron nagyon meleg van, Ősszel esik az eső, Soha nincsen szép idő. Kőváry E. Péter 10. — Mi ez itt tulajdonképpen, kislányom? —- áll meg az ab­lak előtt Pelsőczi János nyug­díjas tanító. — Hadgyakorlat? Ilike válLat von. — Valami tudományos szen­záció. De mondja csak, tanító bácsi vannak ezek között a ka­tonák között tüzérek? * * * 'Nyolc őrá tizennégy perc. Komoróczy Péter benyit a főszerkesztő szobájába, némán leteszi a kéziratot a főnök elé. Gyors olvasás. Mit Mndtunk máig a Marsról? A Mars helye .a Naprendszer­ben. A Naprendszer tömegének 99,8 százalékát a Nap foglalja magá­ban, két tized százalék jut tehát a kilenc bolygóra és azok hold­jaira. A bolygók két csoportját kü­lönbözteti fneg a tudomány. Az egyik az óriásbolygóké, ide a Jupiter, Uranus, Satumus és a Neptunus tartozik. A Mars a másik, a földszerű bolygók cso­portjának tagja, a Merkur, a Ve­nus, a Föld és a Pluto mellett. A földszerű bolygók jellemzői: viszonylag kicsik, nagy sűrűsé- gűek. tengelyforgásuk lassú, ke­vés holdjuk van. Számok, adatok, tények. A Mars távolsága Földünktől 55,5—400 millió kilométer. Ürra­Hold mellett — a bolygók közül egyedül a Marsra szállhatnak le. 2. A Marson nitrogén is, szén­dioxid is van a légkörben. Már­pedig a nitrogén, amely a földi levegőnek is 4/5-részét teszi ki, a fehérjék jellegzetes alkotóré­sze! A széndioxid viszont, ez a színtelen, gyengén savanyú sza­gú és ízű gáz (a földi levegőnek kb. 0,03 térfogat százalékban al­kotórésze) szerves anyagok las­sú és gyors égésekor keletkezik. Következésképpen a Marson van élet! A Naprendszer egyetlen boly­gójával kapcsolatban sem szüle­tett a Földön annyi hipotézis, mint a Mars esetében. Két kisméretű holdjának, a Phobosnak és a Deimosnak ere­detére vonatkozóan felmerültek például olyan elgondolások, hogy ezek mesterséges égitestek. 1636-ban Franciscus Fontana ólasz csillagász távcsöves meg­figyelések alapján elkészítette a Mars „térképét”. 1666-ban az ugyancsak olasz Cassini fedezte fel, hogy ennek a bolygónak sarki sapkái van­nak és két különlegesen fényes felületet is talált, amelyeket Nix Olympicának, illetve Elysi- umnak nevezett el. 1877-ben Giovanno Virginio Schiaparelli sötét, vonalas kép­ződményeket vett észre a Mar­son, amelyeket csatornáknak ne­vezett el, és nem természetes képződményeknek vélt. Még napjainkban is osztja ezt a fel­fogást S. K. Runcorn angol tu­dós, szerinte a csatornák tíz-ti- zenkét kilométer hosszú mester­séges építmények. Ellentétes ez­zel az ugyancsak angol dr. Wels álláspontja: egymáshoz láncsze. kétával fél év alatt elérhető. A Mars keringési ideje 687 nap. Térfogata hatszor, tömege kilencszer kisebb, mint a Föl­dé. Tengedyforgásának periódusa 24 óra, 37 perc, 23 másodperc. Csekély légköre főleg nitro­génből, széndioxidból, kevés vízgőzből, oxigénből áll és leg­feljebb 80 higanymilliméter nyo­mást gyakorol a felszínre. A bolygó pólusain váltakozva fehér foltok mutatkoznak, való­színűleg szárazjégből. Felszíné­nek jó részén vöröses színeződé- sű, főleg limonit porréteggel bo­rított sivatagok találhatók. A Mars átlagos hőmérséklete —15 Celsius fok alatt van. A sarkok felé haladva, a hőmér­séklet fokozatosan csökken. A nyári félgömbön levő sarkvidéki övezetben a talaj felső rétege legfeljebb —20 fokra melegszik fel, ugyanakkor a téli féltekén a talaj hőmérséklete —130 fokra is lehűl. Ezen a vidéken a legerő­sebbek a szélviharok, tizenkét kilométerrel a felszín felett 170 méter a másodpercenkénti leg­nagyobb sebességük. Ezzel szem­ben a szinte állandó mars-beli szelek, hóviharok átlagsebessé­ge mintegy 40 méter másodper­cenként. Az eddigihez két fontos meg­állapítás tartozik: 1. A tudomány mai álláspont­ja, hogy földi űrhajósok — a

Next

/
Thumbnails
Contents