Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-07 / 5. szám
Világ proletariat? egyesüljetek Ü NÉPÚJSÁG a megyei pártbizottság és a megyei tanAcs’Tapja 1972. JANUAR 7., PÉNTEK Ara: 8® fülé? XXVII. ÉVFOLYAM. 5. SZÁM Kevés vagy sok a traktor? Kezdjük néhány összehasonlító adattal. A hivatalos statisz_ inka szerint az 1960-as évek első felében 0,7, most pedig egynél valamivel több traktor- egység jut a termelőszövetkezeteikben 100 hold mezőgazdasági területre. Ha azt is felidézzük, hogy a második világháborút közvetlenül megelőzőt öt év átlagában 0,05 traktoregység állt a magyar mező- gazdaság rendelkezésére, 100 j holdanként, akkor még éleseb- j ben látszik a nagy különbség, a végbement fejlődés. Sokat ;tnond egyébként az is — mellőzve most már a régebbi múltat —, hogy 1970. végén 70 ezer traktor dolgozott a mezőgazdaságban, öt évvel később pedig 75 ezer szántja a földeket, az előirányzatok szerint. Ebből a növekedésből 1200 traktor beszerzése szerepéi az íded tervben. Mindez természetesen még nem válasz a címben megfogalmazott kérdésre. Egyébként sem könnyű a felelet, mert viszonylagos dolog, hogy kevés-e vagy sok a traktor, összehasonlíthatjuk a ránk von&.ikozó adatokat a legjobban gépesített .mezőgazdaságii országokéval, s íizokévai is, amelyek jóval el- maradottabbak, mint mi. Az első esetben kevésnek, a másodikban soknak tűnik a traktorok száma. További nehézséget okoz, hogy a mezőgazdaság belterjességének azt a tényezőjét, amelyikről most szó van, nem csupán a traktorok száma, hanem az egész gépesítés színvonala határozza meg. Abból a már említett 70 ezer traktorból, amellyel ezt az évet elkezdtük, a szakemberek által számontartott élettartamhoz képesít kerekén 12 ezer túlságosan öreg volt, túl az elhasználódási időn. Az amortizáció utolsó esztendejében van további 16 ezer traktor. Ezek szerint a munkában levő traktorok negyven százaléka helyett kellett volna már az idén újat venni, nean is szólván arról, hogy jövőre és azután is igen számottevő a csere-szükséglet. Más szavakkal: elérkezett a mezőgazdasági géppark — benne főként a traktorok — gyors kicserélésnek ideje. A mezőgazdasági gépek beszerzése a negyedik ötéves terv. ben 40 százalékkal haladja meg az előző ötéves időszak gépberuházási előirányzatát. Összesen — szintén a tervek szerint — 18 mi'liárd forint értékű gépet vásárolnak a mező- gazdasági nagvüzemek, egyebek mellett 45—50 ezer traktort. I Végeredményben tehát tetemes beszerzésekre kerül sor, de a meglevő traktorok kiöregedését figyelembe véve, csak kismértékben növekszik a traktor- sűrűség. Miért nem gyorsabb a haladás? Mi az oka annak, hogy a harmadik ötéves tervben szerepelt 38—40 ezer traktor helyett mindössze 30 500-at vásárolták a nagyüzemek? Semmiképpen sem az, hogy az állami I gazdaságok és a tsz-ek vezetői, I szakemberei nem tudják, meny-1 nyíre fontos a traWwpairk felfrissítése, kicserélése. Tisztában vannak véle, de a nagyüzemek ■egy részének anyagi lehetősége kicsiny ahhoz, hogy elegendő új gépet, traktort vegyen. Korábban pedig — még tavaly is — nehezítette a helyzetet, hogy a gépkereskedelem kínálata a választékot nézve nem felelt meg a gazdaságok fizetőképes keresletének. Ebben az évben biztatóbb a kép: az esztendő első félében egyharmadával több mezőgazdasági gép talált gazdára, mint 1970. azonos időszakában. Ami ezen belül a traktorokat illeti, valószínű, hogy az év végéig elkel az ölőirányzott 12 ezer traktor vagy csak néhány százzal marad el az értékesítés a tervezettől. Kétségtelenül ebben része van annak, hogy bővebb a választék és a hitelképes gazdaságoknak az óv első felé- i: ben szükség esetén előlegezte a \ bank az évi amortizációs ala- f pót. Mint általában az átlagok, a traktorokra vonatkozó országos adatok is szembetűnő eltéréseket takarnak. Sajnos, meglehetősem nagy azoknak a tsz- ek nek a száma, amelyek súlyos i gépesítési gondokkal küzdenek, s nem vagy alig képesek traktoraik kicserélésére. Ezeken a helyeken kénytelenek sokat -költeni az elöregedett traktorok javítására, s bizony, ez a drágább megoldás. A mezőgazdaságban dolgozó gépeikhez évente másfél milliárd forint értékű alkatrész szükséges. Hosszú éveken át olyan súlyos alkatrész-beszerzési gondok nehezedtek a mezőgazdasági nagyüzemekre, hogy a gép javítás nagy költséged mellett a traktorok és más gépek tétlenségre kárhoztatása miatt is tetemes károkat voltak kénytelenek elviselni. Hetekig, hónapokig ezrével hiányoztak a munkából alkatrész-hiány miatt a traktorok. Az idén örvendetesen javult a helyzet, az illetékesek gondoskodtak arról, hogy csaknem teljesen meg- ‘ szűnjenek az alkatrész-ellátás súlyos fennakadásai. A fordulat azzal egyértelmű, hogy valójában a traktorok számának növekedése nélkül is több traktor ^jl a nagyüzemek rendelkezéséret Azt, hogy kevés-e a traktor, vagy sok, kizárólag a már említett adatok és tényezők nem mutatják meg. Lehetséges, hogy az egyik tsz kevesebb traktora is több, mint a másik nagyobb traktorparkja. A dolog azon is múlik, hogy miképpen hasznosítják a gépekét! A traktorok munkájának megszervezése, a karbantartás, az üzemanyagfelhasználás és még néhány más összetevő mutatja meg, hogy megfelelőképpen kiaknázzák-e a gépesítettségben rejlő előnyöket. S, ha ilyen értelemben van javítanivaló, azt kizárólag magában a nagyüzemben végezhetik el. Az ott dolgozó szakembereken múlik, I»ogy csakugyan annyi traktoruk legyen, amennyit nyilvántartanak. 1 <2 V ® Ji szocialista brigád? ezetők tanácskozása Békéscsabán Ä megyei tanács vb kereskedelmi osztálya, a MÉSZÖV elnöksége és a KPVDSZ Békés megyei Bizottsága tegnap ' délelőtt Békéscsabán, az SZMT »székházban a különböző kereskedelmi vállalatok — UNTVERZÁL, Élelmiszer, ÁFÉSZ, MÉK — szocialista brigádvezetői részére megyei tanácskozást rendezett. A tanácskozáson boltvezetők, brigádvezetők és a vállalatok megyei képviselői, összesen mintegy 150-en vettek részt. Vitaindító előadást , Csatári Béla, a megyei tanács elnök- helyettese tartott. Ezenkívül Boros Gergely, a MÉSZÖV elnöke és Rákóczi Ferenc, a KPVDSZ megyei bizottságának titkára tartott korreferátumot Az egészraapos ‘tanácskozásról lapunk szombati számában részletesen beszámolunk. Megjeleni ai orsiágos érés belvízvédekezés! szabályzat Premier a színházban! Az Országos Vízügyi Hivatal elnökének rendelkezésére kiadták az országos árvíz- és belvízvédekezési szabályzatot. Az új szabályzat legfontosabb vonása, hogy a szervezettség fokozásával növeli a védekezés erőinek azt az időelőnyét .amelyet a veszély bekövetkezéséig a bajok elhárítására, megelőzésére fordíthatnak. A szabályzat öt fejezetben tárgyalja és határozza meg az eddiginél sokkal részletesebben, szélesebb' körben a védekezés irányításának, a felkészülésnek, a védelem ellátásának, a védekezés megszűnését követő időszaknak, és a saját szervezettel védekező városoknak a feladatait. A hazai vízügyi szervezet fontos célja, hogy nemcsak a folyók felső szakaszain észlelt vízsrintemelkedések, hanem már lehetőleg a vízgyűjtő területre hullott csapadék alapján vonhassanak le következtetéseket, megállapításokat a várható veszélyes helyzetek helyére, mértékére, időpontjára, Az országos szabályzattal egy- időben kiadták az árvíz- és belvízvédelmi kormánybiztosi törzs szervezeti és működési szabályzatát is. (MTI) >«OEiMoo0aoeoQ2Dooo3BnenaaafflQoacwQoa3Baea3S3DQaoBoesa20B2oeoosEBesffS!3OBOE£n®E:!3Sffl!SBa)iac9ffifflSJ Munkaterem Ma este 7 óraikor a Békés megyei Jókai Színházban a Shakes- peare-ciklus újabb előadásának premierjeit tartják. Ezúttal a világhírű drámaíró IV. Henrik című darabját mutatják be. Az előadást Sándor János,. a színház főrendezője állította színpadra. Főszereplőd: Lengyel János, Körtvélyessy Zsolt, Simon György és Demeter Hedvig. Az idén 2800 köbméter / bitumoperlit-lapot gyártanak Mezőberényben A Mezöberényi Építőipari Szövetkezet tavaly szeptemberben bitumoparlit-lap gyártó üspmet hozott létre, amelyhez a2 Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint a‘ KISZöV is anya® támogatást nyújtott. A biíumoperiiit-iap tető és födém hőszigetelésére alkalmas. Az üzemben az idén 2800 köbméter gyártását tervezők. Az új termék igen keresett cikk. A felhasználó főként a Békés megyei és a Csongrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat, de érdeklődnek más vállalatok, szövetkezetek is. A békéscsabai hűtőházban télen sem szünetel a munka. Szorgos kezek szállításra készítik elő a nyáron tartósított árut. A korszerűen berendezett munkateremben a korábbinál lényegesen jobb körülmények között dolgoznak az előkészítők. (Fotó: Deményl Országosan terjed a DH (3. oldal) Találkozó.« (3. oldaij Békák és meteorológusok «C oldal) Űj űtlevélkonyv a szocialista országokba «C oldal) Beszélgessünk, tanár bácsi! (5. oldal)
