Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-01 / 1. szám

I A Béke és Szocializmus legújabb száma A Béke és Szocializmus de­cember 2. számában Erich Ho- necker elvtárs, a Német Szo­cialista Egyságpárt első titkára írt tanulmányt a tudomnáyosan megalapozott politilka kérdései­ről a szocialista társadalomban és az NDK erre vonatkozó ta­pasztalatairól. Georges Cogniot, a francia Maurice Thorez Intézet elnöke Az ellentétek 'jellege a mai vi- láaban címmel írt cikket. Meg­állapítja, hogy a ivüágszocia- lizmus és a világimperializmus közötti harc, vagyis a múlt és jövő erőinek küzdelme képezi korunk fő tartalmát, majd sor­ra jellemzi a harc döntő ténye­zőit és folyamatait A kommunista pártok tapasz­talataival foglalkozó rovat a Béke és Szocializmus szerkesz­tőségének és a Bolgár Kommu­nista Pártnak a rendezésében megtartott kerékasztal-találko­zót ismerteti, amelyen vezető bo’gár funkcionáriusok számol­tak be a pártnak a tömegek között végzett ideológiai mun­kájáról. Henry Winston, az Egyesült Államok Kommunista Pártjá­nak elnöke hosszabb tanul­mányban elemzi a néger Feke­te Párduc Párt válságba jutá­sának okait, egy másik írás a déi afrikai apartheid poétiká­ról közöl újabb leleplezéseket. Előkészítő kémiai felvételi vizsgákra Egy sor egyetemen, főiskolán, középfokú oktatási szakintéz­ményben kémiából is felvéte­lizniük kell a jelentkezőknek. E fiatalok számára szervez ja­nuár 21-től négy hónapon át 3 órában előkészítő tanfolyamot a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Békés megyei Szerve zete, ahol tanárok, . kémikus szakemberek foglalkoznak az érdeklődőkkel az általános, a szervetlen és szerves kémia felvételi vizsgákon szereplő tárgyköreiben. Most 3500, hetvenötre 5000 MINDEN ŰJ ESZTENDŐ ŰJ TENNIVAT ŐK TÖMEGÉT HOZ-1 ZA, ÉS EZEK NEM .VALÓSULNAK MEG ÖNMAGUKTÖL. LE­HETNE ÖSSZEGEZNI AZT IS, HOGY AZ ELMÚLT ÉVBEN HON­NAN, HOVA JUTOTT A KÖZNEVELÉS ÜGYE BÉKÉSCSABÁN, hiszen Általában sikeres, jö év volt az 1971-es. most MÉGIS MAS A KÉRDEZNIVALÓNK, ÉS EZ A KÉRDÉS. HOGY | MÉGFOGALMAZÓDOTT, AZ ELMÜLT ÉVEKET ÉS A JÖVÖT IS MAGADAN HORDOZZA. A NAPKÖZIOTTHONOS KONYHÁRÓL VAN SZÓ. ŰJBÓL ARRÓL. FÜGGETLENÜL ATTÓL, HOGY OKTÓ^VR z-I SZA­MUNKBAN MAR BESZÁMOLTUNK AZ OTT DOLGOZÓK HELYTÁLLÁSÁRÓL. A PROBLÉMA AZONBAN NEM ELSŐ­SORBAN EZ. A PROBLÉMA MÁS: MEDDIG LEHET E7EN A konyhán háromszor annyi gyereknek főzni, mint AMENNYIRE MÉRETEZTÉK? ÉS EZEN TÚL: KERESNEK-E VA­LAMIFÉLE MEGOLDÁST A FÉL ÉVTIZEDNÉL IS RÉGEBB IDŐ Óta hüzödó ellentmondás megszüntetésére? Gajdács Pál, Békéscsaba Vá­rosi Tanácsa művelődésügyi osz­tályának vezetője: — Olvastam az említett cikket. Tudom, hogy a konyha dolgozói és vezetői örültek az elismerésnek. A fluk­tuáció mégis nagy, sokan jön­nek és sokan mennek el onnan. A fizetés is alacsony, elismer­jük. Jó hír viszont, hogy a kor­rekciót, a legszükségesebbet ha­marosan megtesszük. Igaza van, mégsem az ott dol­gozók helytállása az első prob­léma. Több mint fél évtizede kí­séri ezt a konyhát az igazi, a nagy ellentmondás: kapacitásán ültében meghajolt a labda felé, megköszöni!te a torkát. — Engedje meg — mondta ünnepéi yes-tagoltan —, hogy bolygónk valamennyi lakója nevében forró szeretettel üd­vözöljem önt abból az alka­lomból. hogy felkeresett ben­nünket. Nagy nap ez a mi éle­tünkben. Mély meggyőződésem, hogy e kapcsolat megteremté­se mindkét fél szempontjából hasznos lesz és gyümölcsöző, új, ragyogó távlatokat nyit meg, eddig kiaiknázatlan erő­forrásokat tár fel előttünk.., Boldog vágyóik, hogy nekem jutott a megtisztelő feladat, hogy elsőként nyújthatok ön­nek, Hax úr baráti jobbot... Úristen, miket fecsegek itt össze?! — szakította félbe szó­noklatát — Mintha csak a külpolitikai rovatban dolgoz­nék! Hax úr?! Baráti jobb? Mire alapozom, hogy férfi? És hogyan nyújthatnék näki kezet a burkon át, amelyet a szik­la sem tudott benyomni! Mi­lyen alapon tartok én Itt klott gatvában hivatalos fogadást? Azt fogja hinni, hogy hülye vagyok! Hogy hülyék lakiák az egész Földet! Általánosítja az én maflaságomat. Nem, nincs semmi baj, hi­szen a márik gondolataiban ol­vas. függetlenül attól, hogv ő miket mond. S lám már vála­szol is: — Örülök, hogy jószándék- kal van irántam. Bízom benne, hogy miként önnel, társaival is baráti viszonyba kerülök. Ezt kall tennünk. Ezért is jöt­tem. Nem tudom viszont, hogy mit jelent áz: férfi? És főleg, hogy ön miért szeretné átdúg- ni a kezét a védő-öltözetemen ? Feltétlenül szükség van erre? — Ö. dehogy — gondolja sietve Kopra. — Inkább azt tisztázzuk: miben állhatok szol_ gálatára? Van-e valami terve, amelynek megvalósításában igénybe vehetné személyes se- ! gítségemet, közreműködésemet? ■ Egyáltalán, mennyi időre tér- jj vezi itt-tartózkodását? ■ — Köszönöm a felajánlott 5 támogatást, igénybe fogom ven- C ni. Egyébként már eddig is3 sok ismeretet raktároztam el • az emberről, mostani találko- ■ zásunk eredményeként. Élné- j zését kérem azonban, egyenlő-1 re vissza kell mennem a gömb- 3 be, huzamosabb ideig nem te- ■ hetem ki a védőöltözetemet » ilyen nagy forróságnak és ek- : kora légnyomásnak. Itt. a har- ! madikon annyi ideig maradok. ■ amennyire energiakészletemtől ■ futja. Kérdéses, hogy a szerve- ; zetem miként tűri a klímát, ■ nem adódik-e valami kompii- | kárió. Pontos választ tehát nem j adhatok. Búcsúznunk kell, a viszontlátásra. — Egy másodpercre még! Van-e kifogása az ellen, ha míg ön pihen, megérkezéséről értesítsem embertársaimat, s később velük együtt tisztelete­met tegyem? (Folytatjuk) felül, aláhúzhatnám, hogy jó­val felül vállalja a nap­közis gyerekek étkeztetését. Még világosabban; háromszor annyi adag készül itt, mint amennyi készülhetne. De arra ki tudna válaszolni, hogy mi lenne akkor, ha nem készülne ennyi? Ha két és fél ezer csabai gyerek — óvo­dás és általános iskolás — nem kapna tízórait, ebédet és uzson­nát? Lehet, hogy sokan nem tud­ják, hány ilyen gond nyom ben­nünket, gondok, melyeket meg kell szüntetni! A szükség tör­vényt is bont, viszont a törvé­nyen őrködni is elsőrendű fel­adatunk. Köznevelés sincs rend és szabályok nélkül, ezen senki sem csodálkozik. Néha aztán, amikor az igények — az egysze­rű igények — túlnőnek a lehe­tőségeinken, előáll a probléma, és a százféle kérdőjel: most ho­gyan tovább, most mi le­gyen? Mert ugye, az ob­jektív valóság objektív tényezői — hogy kissé tudományosan fo­galmazlak — (mosolyog), nos, a nincs és a van egyensúlya nem mindig az igény teljesülését eredményezi. Nyugodtan írja meg, hogy a békéscsabai napk*ziotthonos konvha helyzete' már régóta tarthatatlan. Hogy mégis kap ételt 3500 csabai gyerek, az más kérdés. Ebben a konyhaiak szíve, igen. a helytállása, meg sok eevéb is benne van. De ez­zel még nem oldottunk meg semmit. Az égvi’ágon semmit. Ez átmenet, de még milyen me­re-^,.«, futó átmenet! Mindehhez hozzá az úiabb té­nyeket: 107?. szentem bér elseién úiabb PO hei’vel bővülnek az is­kolai nanva-Mk. és százzal az óvodák. Ezt adiuk hozzá a hát-ome-'eröiaT'izhoz, ewenlő: PRPO... Kitűnő, hnev az üzemek és mások se^+súgével növelni tudiuk — például — az óvodai helyek számát, de az oda felvett gyermekeknek enni is kell adni! Erre pedig a konyhánk hovato­vább képtelen lesz. Régóta keressük a megoldási Örülök, hogy a lap békéscsabai olvasóinak beszámolhatok arról, ho<rv lényegesen javul a hely­zet. Ha ngm is a megfelelő mér­tékben. de lényegesen, és hama­rosan. De ennek sora van, ké­rem, kísérjen figyelemmel! A negyedik 5 éves tervben £ város tanácsülése feladattá tette: a Gyulai úton, a körgáton túl kialakítandó diáknegyedben 5 ezer adagos napközis-konyhát kell építeni! Ugyanott épül egy 300 személyes kollégium, 12 tan­termes egészségügyi szakközép- iskola, és 4 munkaterem a nyom­daipari szakközépiskolások szá­mára. Határidő: 1974—75. Felte­hető, hogy 1975-ig már mintegy 5 ezer gyermek élelmezéséről kell gondoskodnunk, az 5 ezer adagos konyha terve tehát telje­sen indokolt. Viszont most, az új év első napján még csak 1972-őt írunk. Hetvenötig négy esztendő. Az óvodásoknak és Iskolásoknak tízórai, ebéd és uzsonna kell. 1972-ben és á kővetkező években is. Hogyan? Megvizsgáltuk, hogy a város üzemeinek konyháiban van-e sza­bad kapacitás, hogy divatos ki­fejezéssel éljek. Szóval megnéz­tük. hogy hány személynek tud­nának főzni, és hánynak főznek valójában? Kiderült, hogy a tég­lagyári konyha 1590 adagos, és, ott mindössze 380-an ebédelnek, nagyobb munka ideién mondjuk ötszázan. Tehát 1000 gyereknek tudnának ebédet adni! A kon­zervgyár konyhája sincs kihasz­nálva, ott is akad 400 adag sza­bad kapacitás. A MŰM új szak­munkástanuló intézetének kony­hája nehézség nélkül el tudna ké. szíteni naponta 600 ebédet, ugyan, akkor csak 2—>300-at készít. Azt hiszem, mindenki előtt világos a következtetés: meg kell szerez­nünk ezeket a szabad kapacitá­sokat. és tehermentesíteni a nap­közis konyhát, amíg nem késő.. A tárgyalásokat a téglagyári 1000 adag ügyében kezdtük meg. Az ottani konyhát a Debrecenben székelő Alföldi Üzemi Vendég­látó Vállalat bérli, a felszerelés az üzem tulajdona. A téglagyár vezetői azonnal beleegyeztek, hogy ezer jaminai napközis tő­lük kapjon ebédet, az Alföldi Üzemi Vendéglátó Vállalat veze­tői szintén. A szerződést január­ban kötjük meg, és február else­jétől, de február lfl-tól bizonyos, hogy a három jaminai iskola, és a 10-es számú a téglagyári kony­háról kap ebédet. Megjegyzem, hogy a napközis-konyha ebéd­nyersanyag normája 4 forint 90 fillér. Ehhez az Alföldi Üzemi Vendéglátó Vállalat 37 százalé­kos rezsit számol még fel, ada­gonként 1 forint 79 fillér. Ez egy esztendőben 400 ezer forint. Ezt a többletkiadást a városi tanács vállalta. Szó van arról is. hogy a majd négy év múlva felépülő 5 ezer adagos konyhát szintén az Alföldi Üzemi Vendéglátó Vállalat venné bérbe, amennyi­ben most februárban kezdődő ebéd-szolgáltatásával elégedet­tek leszünk. Végeredményben nem a tanács feladata, hogy konyhát üzemeltessen, ha ez másképp megoldható, azt az utat kell választanunk. Az új kony­ha felépülésével a Csaba utcai mostani napközis konyha kapa­citásának megfelelően speciális feladatot kap: az óvodások szá­mára készít életkoruknak meg­felelő tízórait, ebédet és uzson­nát. Engedje meg, hogy újból ki­emeljem : a téglagyári — és eset­leg más — konyhákkal történő kooperálásunk csak az átme­neti helyzet súlyos nehézségei­nek enyhítését eredményezi. Mégis nagyieletőségű bár a gon­dot, az évek hosszú sora óta hú­zódó és mélyülő ellentmondást csak az ú1. 5 ezer adagos konvha oldja majd meg. Nem lehetünk tehát elégedettek, amit eddig si­került tennünk a megveközuont óvodásainak és napköziseinek élelmezéséért, csak kifejezetten átmeneti javulást hoz. Lehetőségeinket azonban fel­mérjük ezután is, és azt is látni kell, hogy az új konyha felépí­tésére a szükséges 8 millió fo­rint sem biztosítható egyik pil­lanatról a másikra. A negyedik 5 éves terv hozta ezt a lehetősé­get, s ennek okos. hasznos, meg­felelő felhasználására törekszünk majd, remélem, közmegelégedés­re. Az Inter lét lelegyezte: Sasa Ervin Elfoglaltuk „Londont” „A feltételezés szerint felrob­bantották a Kettős-Körös hid- ját, ezért csónakkal kellett át­kelni a túlsó partra, ahol a fo­lyópart melletti települést, az úgynevezett „Londont” a ci­gánytelepet kellett elfoglalni és megtisztítani az ellenségtől. Ez 1958 őszén történt. Már sűrű köd borította a tájat, ropogtak a fegyverek, persze csak vak­tölténnyel, robbantak pukkan- csok. Bizony ijesztő lehetett a mit sem sejtők számára. A putrikból kirohantak a gyere­kek, az asszonyok jajveszékel- tek, az emberek káromkodtak. Alig tudtuk megmagyarázni ne­kik, hogy ne féljenek, hiszen csak gyakorlatozunk. Persze nemcsak Ilyen derűs epizódok vannak a munkásőrök életében. Tóth Ferenc a gyulai munkásőr zászlóalj parancsnok­helyettese az elsők között íépett a párt fegyveres testületébe, a munkásőrségbe. „1956-ban az ellenforradalom leverése Idején, amikor megkez­dődött a karhatalom szervezése betegen feküdtem a kórházban. Alighogy felgyógyultam, ha jól emlékszem 1957 március elején már tartott a munkásőrség szer­vezése. Hivatalosan március li­án alakult meg városunkban a munkásőr század. Jelentkeztem és rajparancsnoknak neveztek ki. 1961-ben. lettem szakaszpa­rancsnok majd 1961-ben ami­kor összevonták a gyulai és sár- kadi járást, és megalakult a zászlóál}, zászlóaljparancsnok helyettesnek neveztek ki. Amint már említettem, a munkásőr élet nemcsak derűs epizódokból áll. Bizony szám­talanszor kellett a napi munka után résztvenni a fárasztó gya­korlatozásokban, kiképzésekben, és ilyenkor jólesett látni azt, hogy a munkásőrök zokszó nél­kül öntudatosan, a legcseké­lyebb panasz nélkül katonásan, fegyelmezetten haitiák végre a legnehezebb feladatokat is. Így volt ez 1966-ban az árvíz idején is amikor nem egy esetben 48 órát voltunk talpon. Segítettünk a rendfenntartó , erőknek, ott voltunk a veszélyeztetett közsé­gek ki- és visszatelepítésénél, és védtük a gátakat. És négy évvel később, 1970-ben is 12 na­pig egyfolytában ott voltunk mindenütt, ahol arra szükség volt. Tóth Ferenc arról már nem beszélt, máshonnan tudtam meg, hogy munkájának elismerése­ként több kitüntetésben része­sült. Tulajdonosa az öt és tíz éves szolgálatért érdeméremnek, az árvízvédelemért emlékérem­nek, a közbiztonsági érdem­érem ezüst- és a haza szolgála­táért érdemérem aravnfgkoza- tának. Megkapta a kiváló pa­rancsnok címet és számtalan­szor részesült megyei parancs­noki dicséretben. Már régen leszerelhetett volna, hiszen 15 év alatt bebizonyította hűségét a párthoz. De ahogy 6 mondja, még szeretne húsz évig a testü­let tagja maradni. Béla Ötté i

Next

/
Thumbnails
Contents