Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-30 / 25. szám

Kibővített ülést tartott a Hazafias Népfront megyei Bizottsága Folyamatos acélöntés A választott testületek tükrözzék az adott település társadalmi összetételét TOM» mint egymilliárd torint befektetéssel folyamatos acélön­tődét építenek Dunaújvárosban. A mammutfizem évente 850 **er tonna acélt ad majd a népgazdaságnak, 30 százalékkal nö­veli a hengermű kapacitását. (MTI fotó — Jászai Csaba Wv. — KS> Reltetögépet küldenek Tietiaaka A körös Ladányi Magyar—Viet­nami Barátság Termelőszövetke. zet a héten megtartott zárszám­adó közgyűlésén jelen voltak a Vietnami Demokratikus Köztár. saság budapesti nagykövetségé­nek képviselői is. A termelőszö­vetkezet elnöke a tagság elé ter­jesztette, hogy az észak-vietnami testver közös gazdaságnak küld. jenek egy csirkekeltető gépet, valamint kézi szerszám felszere­léseiket javítóműhelyhez. A zár­számadó közgyűlés résztvevői a vezetőség javaslatát elfogadták, most már csak az van hátra, hogy a Külügyminisztérium megtalálja a felajánlott ajándék kijuttatásának módját. A Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykö­vetségének attaséja Nguyen Hu- yenh mondott köszönetét a kö- rösladányi közös gazdaság tagsá­gának a testvéri gesztusért. vagy az ibrik, a suba — a törö­kök magyarországi látogatásának emléke nyelvünkben. Az alma ízei azonban már távolabbi, ősibb rokonságra emlékeztetnek: ez a szó még a honfoglalás előtt, a Volga-vidéki őshazában jutott nyelvünkbe, a baráti bolgár— török néptől, amelytől többek között ilyen fontos szavakat köl­csönöztünk, mint: búza, árpa, szőlő, bor, tinó, kecske, borjú, eke, balta, csákány, ács, szűcs, könyv, írni, stb., stb. De hát nem csupán a bazárok (itt pazar á nevük) felirataiban találkozunk magyar vonatkozású emlékekkel. Az A ja Szófia — görögül: Ha­gia Sophia —, az „Isteni Bölcses­ség” temploma a világ építésze­tének ez a csodája (amely most múzeum), már állt akkor is, mi­kor az Etelköz-ben lakó magyar­ság követei a bizánci császárok udvarában megfordultak. Ha ide beléptek, az oszlopok nélkül le­begő roppant kupola aló, a doni síkságra boruló égbolt végtelen sátra juthatott eszükbe. Mikor ott jártunk, az angol ki­rályi család látogatása miatt ki­csit későn jutottunk be. Már al- konyodott kint az októberi ég, faikor a templom roppant terét körbejártuk, de még a kórusra ■ is föl szerettünk volna jutni. A ; zárás időpontja azonban már kö- ■ zel volt, s nem engedtek már föl • új látogatókat. Mikor azonban a jj deresedő fejű múzeumőr (arcá- : val akár kunsági magyarnak is ■ elment volna), megtudta, hogy ■ honnan jöttünk, fölkapaszkodott! velünk a lépcsők nélkül kanyar- S gó szerpentinen az emeletre, s : még a rejtett villanykörtéket is £ fölkattintotta kedvünkért, hogy ; a nemrég föltárt mozaikokat job. ■ ban láthassuk. Az egyik képen a : Madonna jobbján II. Komnenosz : János bizánci császár áll, balján £ meg Iréné, I. László királyunk ■ lánya. A császár fején éltköves • függőkkel díszített, csúcsos ko- ■ róna: testvére a magyar korona S Bizáncból származó alsó pántjá- ! nak. amelyen még 1074 körül is ; így tüntették föl a magyar ural- • kodót, hogy „Türnia királya”. ■ Dehát ez csak külön ráadás j ebben az önmagában is csodála- j tos templomban és városbán, j amely az Aranyszarv-öbö^ két j partján hét dombjával s több £ mint ötszáz karcsú tornyával, a 5 Márvány-tengerben elszórt szí- 5 geteivel tagadhatatlanul a világ ■ egyik leggazdagabb múltú, leg- ■ szebb városa. Szilágyi Ferenc A Hazafias Népfront megyei bizottsága január 29-éin kibőví­tett ülést tartott Békéscsabán, a MEDOSZ székhazában. A .ta­nácskozáson megjelenít és fel­szólalt dr. Szabó Sándor, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei Bizottságának tit­kára, valamint jelein volt dr. Rusznák János, a megyei párt­bizottság osztályvezetője. Részt vették továbbá a népfront járá­si, városi titkárai, a társadalmi és tömegszervezetek képviselőd, meghívott vendégek. Nagy József elnök megnyitója után három napirendi pontot tárgyaltai! meg. Megvitatták és némj módosításokkal, kiegészí­tésekkel, elfogadták a március 25-éa tartandó megyei küldött- értekezlet elé terjesztendő nép­front megyebizottsági beszámo­lót. Jóváhagyták továbbá a nép­front V. kongresszusának előké­szítésére, a helyi bizottságok űjjáválasztására készített intéz­kedési tervet, és a megyei elnök­ség mellett működő munkabi­zottságok 1912. évi munkaprog­ramját. Számadás a négy évről A szombati értekezletem a na­pirendnek: megfelelően Nyári Sándor, a népfront megyei tit­kára előterjesztette a megyei bi­zottság beszámolóját, a népfront IV. kongresszusa óta végzett munkáról. Számadása volt ez mindazoknak, akik e politikai tömegmozgalom munkáját az el­múlt négy esztendőben részvéte­lükkel, alkotó gondolataikkal, valamint szabad idejük egy ré­szének feláldozásával segítették. A jövő útját, az új feladato­kat, az V. kongresszus hivatott elsősorban meghatározná —■ hangsúlyozta a beszámoló —. de az előkészületek szerint már most is látható, hogy a követ­kező négyesztendőe ciklusban tovább növekszik a népfront mozgalmi tevékenysége, közéleti szerepe, bővül hatóköre és poli­tikai jelenléte az élet minden területén. A kongresszus előké­szítésének, valamint a válasz­tásoknak az időszakában gyűlé­sek, összejövetelek, viták soka­ságát tartjuk megyénkben. Újjá­választjuk a népfrontbizottságD- kat városon, faluin és tanyán, a szocialista demokratizmus kibon­takoztatásának jegyében. Aktí­váink, a köz gondjai iránit fogé­kony állampolgárok ezrei vitat­ják meg az orszáigos és helyi po­litikai tennivalókat, módszere­ket, az új. és közös akciók lehe­tőségeit. Ehhez, messzemenő tá­mogatást kell nyújtaná . Békés megyében a Hazafias Népfront IV. kongresszusa előtt a központi elvék alapján 86 nép- frontbizottság alakult 3949 tag­gal. Ehhez az igények alapján 15 tanyai népfrontbizottságot hoz­ták létre, 390 taggal. Az újjává­lasztott bizottságokba nagyobb számban választottak be nőket. A 3949 bizottsági tagból fele a nő. Javult a fiatalok aránya is. Együttműködés A vita során többen tették szóvá a különböző szervekkel, való kapcsolatot. A tanácsokkal való együttműködésről szólva megállapította a testületi ülés, hogy az együttműködés megyei és városi szinten előrehaladot­tabb. A két szerv vezetőinek többsége elismeri már az együtt­működés szükségességét, azok­ban a személyi kapcsolat lassan fejlődik testületi együttműkö­déssé. Különösen a községekben tapasztalt, viszonylag lassú fej- | lődéshez hozzájárul az is, hogy a megye tanácsi, valamint nép­front szervei nem nyújtanak elegendő segítséget az együtt­működés szervezettebb kialakí­tására. De holtpontról fog’ja elő­mozdítani a tanács—népfront együttműködését a megkötésre váró együttműködésá megállapo­dás. Különösen hiányos még a i népfrontbizottságok és tanácsok | testületi együttműködése. Ennél! oka az is, ,hogy a községekben a bizottságok kedvezőtlen összeté­tele nem mindem esetben meg­felelő partnerei a tanácsoknak. Nem megoldott, sőt alig jellem­ző az a gyakorlat, hogy a nép- frontbizotteáigok ne csak a taná­csi döntések leviteiével foglal­kozzanak, hanem annak aktív résztvevői legyenek a döntéseik előkészítésének. A gyakorlati demokrácia na­gyon lényeges mozzanata, hogy nemcsak a döntés után, hanem meghozatala előtt is tanácskoz­zunk a választókkal. Ez a nép­fronton keresztül jól hasznosít­ható módszer. Ehhez viszont al­kalmassá kell tenni bizottsá­gainkat és elnökségeinket. A jó együttműködés igen komoly, gazdasági lehetőségeinket figye­lembe vevő, józanul és tárgyi­lagosan mérlegelni képes helyi bizottságokat igényel, melyek a választások után — személyi összetételüknél fogva — minden bizonnyal alkalmasak lesznek a népfront vitáinak helyes veze­tésére, Együttvéve megállapít­ható, hogy a tanács—népfront együttműködése javult, de a mi­nőségi követelményeknek, a ha­tékonyságnak még egyáltalán nem felél meg. Mindezekhez a küldöttortekez- let beszámolója ad majd bővebb képet az itt elhangzott javasla­tok alapján. Egy bizonyos, hogy eddig is felbecsülhetetlen segít­ségét jelentett és jelent a nép- front-miunkához, hogy a párt megyei, és járási bizottságai maximális támogatást nyújtsa­nak számukra. Ottlétükkel a rendezvényeknél! rangot, tekin­télyt adnak, s számos függetle­nített pártmunkás a legaktívabb ragja a mozgalomnak. Választások február Möi Ezt követően a választásokra vonatkozó intézkedési tervet fo­gadta el a testület. A helyi köz­ségi, városi, városlkerületá, és ta­nyai népfrontbizotrásáigiok megvá­lasztásának időpontját február 1-től 21-ig, a járási bizottságok alakuló üléseit pedig március 1-től 15-ig eső időszakban hatá­rozta meg a megyei bizottsági ülés. Az intézkedési terv szerint egy megyei, lat járási, négy vá­rosi, 76' községi, önálló bizottsá­got, valamint 26 — községhez, városhoz tartozó — ( tanyai és várodkörzeti bizottságot válasz­tanák. Fő célkitűzés, hogy a párt X. kongresszus határozata értelmében tovább növekedjék a- ■ népfront szerepe. Olyan nép- frontbizottsáigok megválasztásá­ra törekednék, melyek az igé­nyeknek megfelelően tudiák se­gíteni a párt politikájának, egy­ben a kormány célkitűzéseinek megvalósítását. Kívánatos, mindazok, űjjává- lasztása, akik eddig is jól vé­gezték munkájukat, akik meg­felelő tékintéllyel rendelkeznék. A szükséges széniéi vaserét fél kell használni arra, hogy növe­kedjen a bizottságokban a mun­kások, a termelőszövetkezeti ta­gok, fizikai dolgozók, a nők és fiatalok aránya. A pedagógusok szintentartása mellett indokolt az agrár- és műszaki értelmisé­giék bevonása. A nemzetiség lakta területeken fő törekvés: biztosítani a bizottságokban a nemzetiségi dolgozók megfelelő képviseletét. Csak helyeselhető az a törekvés is, hogy a min­den szinti bizottságokban helyet kap a pártnak, tanácsnak, a tár­sadalmi szerveknek és mozgal­maiknak beválasztott képviselő­je. Az elnökségnek is emeli muntoahatékonyságát a párt, a tanács, a KISZ-, a szakszerveze­tek képviselőjének és a nőbizott- sáig vezetőjének a részvétele eb­ben a munkában. Sok jéi mutat arra, hogy a vá­lasztási előkészületéi! biztosítani tudják azt a követelményt, hogy a megválasztott bizottságok ösz- szetétéle tükrözze az adott köz­igazgatási egységek társadalmi, összetételét Igény: a magyar—síBfjet barátság ápoíása A különböző munkabizottsá­gok 1972. évi munkatepvét, azok titkárai terjesztették elő. A terv készítői abból indultai! iá, hogy a megyei és járási, testületek: mellett működő muiűcabizottsá- gck rendezvényei mindig nagy hatással vannak a részvevőkre, és azok környezetére. Ennél! eredményét a mozgalom tekin­télyének növekedésében, és munkája elismerésében tudjuk lemérni. Abban is, hogy újabb aktívák kapcsolódnak be a mun­kába és külön önálló helyi kez­deményezések születnél! biztat iás nélkül. A kisgyűlések, a cso­portos helyi beszélgetések, a rétegtalálkozók, különösen segí­tik a hatékonyság javulását. Ezek a formák alkalmasak a közvetlen eszmecserére, a prob­lémák felszínre kerülésére, és azok megoldására — határozta meg a munkabizottság terve. Hasonlóan. törekednék arra, hogy a baráti országok kép vise­lőd vei, való találkozók alkalmával ne csak előadás hangozzék éi, hanem kísérje ezt minden eset­ben filmvetítés, több napig tar­tó kiállítás, Újszerű, hogy az ipart üze­mekben a barátsági rendezvé­nyeket nem feltétlenül műszak- váltáskor & nemcsak nagygyű­lés formájában tartják. Műszak közben is sikerült már találko­zókat szervezni kisebb csopor­tok számára. Különösen jól si­kerülnék a szocialista brigádok tagjaival, azok vezetőivel törté­nő párbeszédek, és az ezt követő közös üzemlátogatások, A magyar—szovjet barátság ápolása hatékonyságát feltétle­nül fokozza a szervezeti keretek módosulása, így a barátsági munka sokkal szélesebb társa­dalmi alapra került. A terv sze­rint változatlanul fő feladatuk­nak^ tartják a magyar—szovjet barátság ápolását, a megye egész területén. Erre nagy az igény munkahelyekéin, üzemék­ben, városokban és községekben egyaránt. Érdeklődnek a Szov­jetunió politikai, társadalmi, gazdasági, tudományos és kultu­rális eredményei iránt, mélyek: kielégítésére még hatékonyab­ban törekszenek. Különösen nagy gondot kell fordítani test- vérmegyénik, Penza megye éle­tének megismertetésére, szoro­sabb, mélyebb kapcsoltainknak elmélyítésére. A több óráis vitában felszólal­tak Szobek Pál Békéscsaba, Laszti Pál Gyula, Elek László Orosháza, Zalai György Békés­csaba, Banadics Márton Gyula, Hajdú Antal, Mekis Ádám, Kri- zsán Miklós, Botyánszki András­áé Békéscsaba, Nyemesók Pálné Telekgerendás, Krisztóf András- né Békéscsaba és Kerekes Jó- ssefné Telekgerendás, bizottsági tagok. illetve meghívottak. Többségében kifejezésre juttat­ták, hogy a választás sikere sok­ban attól függ, hogyan vesszük figyelembe az összes lehetősé­geiket, a cél megvalósításához szükséges erőket, és agitációs eszközeinket. Hogyan sikerül ld.- bontakozítatni a társadalmi ak­tivitásit. A most lezajlott tanácskozást éppen azért tartjuk nagy jelen- tőségűnék, mert felelősségtől áll­hatott, sokoldalú órtékeléssiel gazdagította a népfront munká­ját és nemcsak a választásokra, de hosszabb távra is meigszabta a fejlődéshez nélkülözhetetlen lépésék sorrendjét. Kocskár János

Next

/
Thumbnails
Contents