Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-28 / 23. szám

Megsúgom 1 Taggyűlés a Jókai Színházban V Színvonalas színházi munka a kultúrpolitikai kérdések egységes értelmezése nélkül elképzelhetetlen magának hogy ha válóra akarja váltani a saját otthonról szőtt álmait, építkezzen. Nem is fog unatkoz­ni. Ritkán lesz egyedül, mert a kőművesek, és szerelők, festők és csempézők, parkettázók és ■oizvezetékszerelők, tetőfedők és lakatosok társaságában tölti majd idejét. Ha a lakatost vár­ja, a tetőfedő kopogtat. A festők pont akkor keverik a festéket, amikor a szerelők szerelni akar­nák. S ha Valami nem sikerül, valamennyien esküdöznek, hogy... • Valóban derék fickó mind­egyike — feltételezve, hogy bu­sás borravalót kap —, nyolc­órás munkaidejéből legalább négy órát igyekszik ledolgozni. De soha sem derül fény a titok­ra': miért teszi tönkre mindig a második iparos az első iparos munkáját, s miért gondoskodik a harmadik iparos arról, hogy az elsőnek és másodiknak még egyszer vissza kelljen térnie az építkezés helyére. A művészie­sen lerakott %>arkettákat ismét fel kell szedni, a szépen elsimí­tott falvakolatot újra le kell verni. Meg kinek van szíve szemük­re vetni, hogy a garázs jobbolda­li falát nem az előirányzat sze­rint a telek szélén, hanem egy­szerűen a kertben húzták fel? Csak a bokrétaünnep után jóval később bontották le és pótolták új fallal meg egy meghosszabbí­tott betontetóvel. Ekkor az építtető már régen leszokott a csodálkozás-ól. Ter­mészetesnek találta, hoqy a te­tőcserepet fusizó munkátok rak­ták le, mivel saját munkásai máshová mentek. A festő kije­lentette, hogy kórházba vonul, ráért a lakatos rövidzárlatot idé­zett elő a vezetékben. A vil­lanyszerelő hamarosan revansot vesz és a festő által végzett munkát égeti le rövidzárlattal. A derék segédmunkás a csempé­ből tize* eltört, rálépett — „se­baj uram, majd pótoljuk”. És tényleg: majd pótolják —' de mikor? A mosdókagylók tenyér­nyi lyukkal értek rendeltetési helyükre, s nem a megbeszélt színben. Az a jó, hogy az építtető tud­ja; ezek mind. csak apróságok Akkor sem gyötört, 'k bánt almok, amikor ráadásul a mesterek fe­jenként 6,75 üveg sört fogyasz­tottak el a beígért legjobb kivi­telezés sikerére. És amikor a tulaj beköltözött, csodálkozva állapította meg, hogy a televí­ziókészülék váratlanul antenna- csatlakozás nélkül élesebb képet sugárzott, mint a drága pénzen felszereli magas antennáiig csa­tolva. Közben telnek a napok, hetek. Bgves utómunkád elvégzésére még könyörögni kell mestere­kért, akikre azonban hiába vár ... Szegény fejét csupán az nynotatja meg. hogv a szom­szédban a szerelőmunkások már harmadszor fognak hozzá a víz­csövek összeszerel ésé}.ez. Egy tehergépkocsi men éppen a ne- (vtodsu jJ^ilenes villanyoszlopot döntötte ki ... — Na. mit hüledezik? Ez nem történt! nyugat-német Merkúr írta ... Bár ez nálunk is megjelelhe­tett volna.,, ‘ I—ár. Kedden délután beszámoló taggyűlésen vett részt a Békés megyei Jókai Színház pár talap­szervezetének tagsága. A kom­munisták elmúlt évi tevékenysé­géről Székely Tamás, a párt- alapszervezet titkára számolt be. Bevezetőjében különös hangsúly, lyal beszélt arról, hogy a párt­szervezetek életében mindig je­lentős helyet foglalnak el azok az összejövetelek, amelyeken egy hosszabb időszak eltelte után ér. tékelik az elvégzett munkát — Amikor őszinteségről be­szélünk — mondotta — arra gon­dolunk, hogy nem lehet olyan kényes téma, amely ezen a fóru­mon - nem vetődhet fel, amelyre ne lehetne választ adni. A szín. ház alapszervezetének 16 tagja van, ami önmagában kis szám­nak tűnik, de ha azt nézzük, hogy ez az összdolgozók 14 szá­zaléka, akkor az alapszervezet taglétszáma máris jelentőssé vá­lik, és biztosítja annak a lehető­ségét. hogy ez a 16 kommunista bármely kérdésben jelentős ha­tást tudjon gyakorolni a szín­ház egészének munkájára. A továbbiakban a színházi pártmunka és a pártszervezeti élet sokoldalúságáról, beszélt, amely egyrészt abból is fakad, hogy a társulatban munkaköri beosztás, iskolai végzettség, kul­turáltsági fok és politikai szem­lélet dolgában sokféle ember dol­gozik. Naponta előfordul, hogy egyes külföldi vagy belföldi ese­ményekről beszélgetések, viták alakulnák ki, s ezeken a vitáikon, általában többen tá­jékozatlanságból eredően, szél­sőséges, megalapozatlan vé. leményt nyilvánítanak. A párt­tagoknak ilyenkor határozot­tan kell állást foglalniuk, és oko­san magyarázni a kérdéseket. Az alapszervezet politikai munkájának, tevékenysége hatá­sának színvonalát — mint a to­vábbiakban ezt a titkár megálla­pította — a hosszú időit át gyen­ge politikai oktatás rossz irány­ban befolyásolta. Az utóbbi két esztendőben azonban a politikai oktatás nagy érdeklődés közepet­te zajlik, s azon, mivel az alap­szervezet kis létszámú, a KISZ- szervezet tagjai is részt vesznek. — Véleményünk szerint — folytatta Székely Tamás — ezt az utat következetesen kell to­vább járni, nemcsak azért, mert így lényeges kérdésekben tudunk közös nevezőre jutni, hanem azért is, mert szorosabbá válhat a párttagok és a pártonkívüliek cselekvési egysége. Ez annál is inkább fontosabb, mert a szín­házi munka a legmagasabb fokú kollektivitást követeli meg, ez pedig a legfontosabb kultúrpoli­tikai kérdések közös tisztázása és egységes értelmezése nélkül el­képzelhetetlen. Meg kell állapi­b|Pbon mi™ Ígéretes radiösorozat korunk emberképéről Kedden este a Petőfi-adón és csütörtökön délelőtt a Kos­suthon sugározta a rádió a Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal közösen szervezett, A kutatás tárgya az ember című vitaműsora első adását. A be­szélgetésben kiváló fizikusok, matematikusok, pedagógusok, antropológusok, művészek vet­tek részt s az elhangzottak alap­ján telefonon a közönség Is tehe­tett fel kérdéseket, amelyre majd a február 8-i adásban válaszol­nak az adott téma szakemberei. A sorozat bevezetőjében dr. Vonsik Gyula, a TIT főtitkára a vállalkozás céljáról beszélt — ugyanez a szöveg megjelent a Rádió és Televízió Újságban is: „Társadalmi haladásunk köz­ponti figurájává egyre inkább az ember válik, az ember, aki tér.' mel, aki fogyaszt, aki közéleti tevékenységet fejt ki, az ember, aki értelmi és érzelmi lény. A műsorban ennek megfelelően a különböző tudományok képvise­lői nyilatkoznak az ember mai helyéről, és szerepéről és megkí­sérlik felvázolni az ember fej­lődésének jövőbeni- útjait. A mű­sor tehát kísérlet a XX. század harmadik harmadában elfogad­ható emberkép kialakítására”. A beszélgetés témái közül csak néhányat említenénk, emelnénk ki — bevallott céllal kedvcsiná­lásul a következő adásokhoz. A résztvevők egyike azt fejtegette, hogy a társadalom minden kor­ban az adott időszak tudományos fejlődésének megfelelően alakí­totta a maga emberképét — dl­4 BÉKIS 1972. JANUÁR 2& vatos meghatározás például ma­napság, hogy az emberi agy va­lamiféle „szuper-komputer”. Meggyőző érveléssel vallott más arról, hogy az ember-ter­mészet viszony egyre kevésbé az ember és virág vagy madár kap. csolata, hanem sokkal inkább — és mindezek mellett — az em­beré és a villamosságé, az em­beré és a járműveken folytatott tülekedésé és lehetne sorolni tá­vé bb. Azaz: a mai ember a ko­rábbinál gyakrabban és széle­sebb fronton találkozik a termé­szettel. Vitakérdésként merült fel, hogy az ember „szabadult-e rá” a természtere vagy pedig a ter­mészet az emberre — az érvek: vízszennyeződés, levegőszennye, ződés, zajártalom .A vitából ki- mondva-kámondatlanül meg­tudhattuk. hogy a kérdés ennél jóval összetettebb és mai tudá­sunk szerint a válasz: a mind- annyiunkat körülvevő természet­nek az emberre károsan ható megnyilvánulásait maga az em­ber idézi elő, ezt azonban ugyan­ez az ember mind jobban fel­ismeri és ennél fogva mind ered­ményesebben tud is majd tenni ellene Hasonlóan vita bontakozott ki a művészeti kultúra „elsődle ges” és „másodlagos” elsajátítá. sáriak kérdését>en, amiben újra csak az optimistább nézeteket vallóknak volt Igazuk: mert igaz ugyan, hogy a reprodukciós al­bum, a magnetofon, a tv-játék nem pótolhatják a kiállítások, hangversenyek, regények élmé nyét, abban azonban felbecsül­hetetlen szerepük van. hogy min­den eddiginél szélesebb tömegek­hez képesek eljuttatni az embe­riség által eddig teremtett kul­turális értékek egy nagyon jelen, tős részét. (Danisé) tanunk, hogy napról-napra bo­nyolultabbá váló világunkban több és jobb információra, aktí­vabb agitációra van szükség. A vezetőség úgy véli, hogy a fél- világosító munka javításának újabb és újabb formáit, lehető­ségeit keresi meg, s ezzel a po­litikai agitáció színvonala lénye­gesen javulhat. A beszámoló ezután részlete­sen foglalkozott a színházkultúra feladataival, a közművelődésben betöltött szerepével. A vezetőség az elmúlt évad műsortervét úgy értékelte, hogy az segítséget nyújtott a szocialista közgondol­kodás elmélyítéséhez. A tovább­lépés viszont csak akkor valósít­ható meg, ha a színház minden dolgozója, párttagok és párton­kívüliek, személy szerint is a sa­játjuknak érzik a szocialista színház ügyét. Hangsúlyozta a beszámoló, hogy kívánatos lenne, ha a kiemelkedő társadalmi és politikai jelentőségű bemutató­kat a megye és a város ve­zetői közül minél többen meg­tekintenék, és segítenének ab­ban, hogy a megye és a város kommunistái mind nagyobb számban ott legyenek ezeken az előadásokon. A beszámoló további részében a vezetőség, a KISZ-, a szakszer­vezet és a párta la pszervezet kap­csolatát értékelték és azt javuló­nak tartották. Az igazgatóság és a párta la pszervezet kapcsolatáról megállapították, hogy ebben a múlthoz viszonyítva, pozitív változás történt, és a színház egészét érintő minden lényeges kérdésben a pártala pszervezet vezetősége kifejti véleményét. Beszéltek a munkafegyelemről, mely a színházban elsőrendű törvény, a teljes értékű művészi munka fontosságáról, a tájelő­adások becsületének további nö­veléséről. A taggyűlésen többen felszó­laltak, több oldalról részletesen megvilágítva az elhangzott prob­lémákat, majd határozatot fo­gadtak el, többek között arról, hogy a városi pártbizottság a színházi alapszervezet tagjai kö­zül a különböző feladatok vég­rehajtására alkalmasakat párt­munkával bízza meg, hogy a színházi kommunisták ilyen le­hetőségek birtokában még job­ban bekapcsolódhassanak a me­gyeközpont politikai, és kulturá­lis életébe. 6. E. Szlovák kulturális szemle Szarvason { A Magyarországi Szlovákok! Demokratikus Szövetségének ve. zetősége a „Röpülj páva„ nép­dalverseny nagy sikerének nyo­mán elhatározta, hogy hasonló vetélkedőt hirdet a szlovák lak­ta községek kultúregyüttesei, mű­kedvelői számára. Megyénkben a szlovák népdal, néptánc legjobb ismerői és műve. led Szarvason, a Vajda Péter Művelődési Házban szombaton találkoznak egymással, hogy be­mutassák művészetüket a kö­zönségnek és eldöntsék, hogy kik vehetnek részt a február 19-én Budapesten megrendezendő gár laesten. Az estet előzetes tájéko­zódásunk szerint a Magyar Tele­vízió is közvetíti. A szarvasi ve­télkedőn békéscsabai, tótkomlóst örménykúti, gyomai és szarvasi szólisták, együttesek lépnek fel. Űj létesítmények Körőstarcsón Köröstarcsán január 22-én ad­ták át a kultúrházban létesült ifjúsági klubot a szeszmentes: presszóval A KISZ Békés me­gyei Bizottsága, a községi tanács és az ÁFÉSZ 60 ezer forinttal járult hozzá a berendezések meg­vásárlásához. Január 25-én nyílt meg az ÁFÉSZ új húsboltja, ahol tőke­húst, hentesárut és hűtött ba­romfit vásárolhat a lakosság. A bolt 350 ezer forint költséggel épült, a berendezés 110 ezer fo­rintba került A MÉSZÖV az építkezéshez 100 ezer forinttal járult hozzá. AZ ÁFÉSZ az idén 600 ezer fou rint költséggel még egy vegyes­boltot és falatozót létesít a Ve­rem utcában, amelyeknek az át­adására az év végén kerül sor. tJj klub Gyulán a nyolcadikosoknak Vasárnap vették birtokukba a III. számú általános iskola úttörői az ifjúsági házban ala­kult új klubjukat. Az úttörő- csapat tanácsának tagjai vet­ték át a szépen berendezett alagsori helyiséget. A klub célja, hogy a VIH. osztályos: pajtásokat megismertessék a KISZ-szervezetekben jól bevált klubfoglalkozásokkal, felkészít­sék őket a KISZ-életre Már az első foglalkozáson jaffa és sütemény mellett hangulatos beszélgetés, vita folyt arról, hogy állítsák össze a klub programját. A MEZŐGÉP Vállalat Központ! Gyárosét* azonnali belépésre felvesz: esztergályos, marás, köszörűs, fúrás, hegesztő, lakatos szakmunkásokat A fenti munkakörbe, valamint daraboló és saltoló gépekre szakképzettség nélküli nói és férfi munkavállalókat betaní­tunk A vidéki férfi munkavállalók részére munkásszállást biztosítunk. Cím: Békéscsaba, Szarvasi ót (8-as busz végállomás). SS0594 AZ ALFÖLDI KŐOLAJ- ÉS GÁZIPARI GÉPGYÁR gyakorlattól rendelkező pénztárost és anyagkönyvelőt vesz iel Bérezés megegyezés szerint Jelentkezés a vállalat munkaügyi előadójánál; Orosháza, Bajcsy-Zs. u. 41—-43. 255388

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents