Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-28 / 23. szám
Gond a helyettesítés — Sok községben rosszak a munkafeltételek — Az egészségügyiek is kapjanak kamatmentes építési kölcsönt A falun él6 egészségügyi dolgozók helyzetét, élet. és munka, körülményeit tárgyalta kibővített elnökségi ülésen Békéscsabán az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Békés megyei Bizottsága. Korábban három járásban — Békés, Gyula. Szeghalom — brigádok vizsgálták a községi körzeti orvosok, egészségügyi dolgo. zók jelenlegi helyzetét. É vizsgálat tapasztalatait összegezte, beszámolójában dr. Gazdag lm. re, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Országos Központjának titkára, s terjesztette az ülés elé A tanácskozáson részt vettek az érintett járások MSZMP járási bizottságainak képviselői, járási és intézményi főorvosok, valamint Bocskai Mi- hályné, az SZMT megyei titkára és dr. Samyai Ferenc megyei főorvos . A brigádvizsgálatok a három járásban több olyan témát hoztak felszínre, amelyek megoldá. sa egyre inkább sürgetővé vált. Általános megállapítás volt, hogy az utóbbi években lényegesen javult sok községben az egészség- ügyiek helyzete, — bérezés, korszerű, új munkahelyek stb. —, de még mindig sok nehézséget okoz s egyike a legsúlyosabb gondoknak: a helyettesítés. Ha például egy orvos elmegy szabadságra, a kórházakból vagy szomszédos községből kell, hogy vállalja va. laki a helyettesítést. Statisztikai felmérések bizonyítják, hogy egy körzeti orvost évente átlagosan három hónapig kell helyettesíteni — szabadságolás, továbbképzés, esetleges betegség miatt. A nagy távolságok, kedvezőtlen útviszonyok, s egyéb nehézségek miatt nagy megterhelést jelentenek a gyógyszerészek, gyógyszerasszisztensek helyettesítése pedig szinte lehetetlen. Ráadásul vannak olyan munkahelyek, ahol az ezért járó anyagi ellenszolgáltatást sem kaoják meg. Érthető tehát, ha bármelyik egészségügyi munkakörbe nehéz pótolni a távollevőt. Az elnökség úgy foglalt állást, hogy ennek megoldásához központi intézkedések szükségesek, mert nemcsak Békés megyei jelenség. A másik nagy gond a munkakörülmények további javítása. Bár megyénkben sok új egészségügyi intézmény jött létre — Békés, Szeghalom 10 munkahelyes rendelő, Gyulavári egészségügyi kombinát — és vannak tanácsok, amelyek igen komoly anyagi segítséget nyújtanak újak építéséhez, még mindig sok a régi, elavult épület, a rossz körülmények között dolgozó orvos, ápolónőj gyógyszerész, és így tovább. Van, ahol a tanács saját erőből megkezdett építkezést, de folytatni nem tudja. Ez történt Sarkadon. Községi egészségház építését kezdték el, melyben négy körzeti orvosi, két fogászati rendelő és egy lakás kapna helyet. Az összköltség 3,5 millió forint lenne. Ebből másfél milliót már beépítettek, azonban anvagi fedezet híján nem tudják folytatni. A járástól nem várhatnak, a megyei tanácstól nem kapnak segítséget. Saját erőből akarják tovább építeni, azonban bankhitelt erre nem kaptak. A visz- szafizetés pedig garantált lett volna, mert a tanács a következő évek költségvetését úgy állította volna be. Az építkezés tehát léállt. s kérdéses, hogy a félbemaradt épületek állagmegóvása biztosított -e? Szó volt a tanácskozáson a jár. műellátásról, a körzeti rendelő műszerei! átásánnk hiányosságairól, van úgy. hogy megfelelő kötszert és vegyszert sem kapnak elegendőt, pedig mindezek a gyógyító munka elengedhetetlen feltételei A szakképzés valamint a lakáshelyzet további javítására is elhangzottak javaslatok. Az utóbbival kapcsolatban javasolták. hogv helyes lenne ha a pedagógusokhoz hasonlóan az egészségügyiek is kapnának kamatmentes kölcsönt lakásépítésre. Kasnyik Judit Történetek az Ezeregyéjszakából Nemzedékek kifogyhatatlan I kincsestára az Ezeregyéjszaka; minden kor, minden nép meg- { találja benne a maga szórakozását. A mese varázsa? Minden bizonnyal. Pontosabban: az is. Mert ugyanakkor e történet- füzér vonzásában része van annak is, hogy a mesék mögül kibukkan a reális tanulság. A Magyar Helikon gondozásában most megjelent szép kiállítású kötett az Ezeregyéjszaka két történetét tartalmazza: a teherhordóról és a három lányról, illetve a tengerjáró Szindbád utazásairól szólót. A két, önmagában is kerek egészt alkotó mesecsokor olvasásakor nemcsak arra vagyunk kíváni! csiak, miként került a három I lány házába a három koldús, fél szemmel, nyírott szakállal mindhárman, hanem arra is, hányféle formában bukkan föl a jó és a rossz, a hűség, és hűtlenség, igazság és gonoszság összecsapása. Ahogy tengerjáró Szindbád sem csupán hihetetlen kalandjaival szórakoztat. hanem példázatokkal is szolgál: kitartásra, a bátorság becsületére, a mindenhatónak tartott pénz való értékére. A két történetet Honti Rezső fordította, a kötetet Würtz Ádám színes nyomatú illusztrációi díszítik. (m) Fólia hajtatóházak és fólia ponyvák 12 m vagy 8,5 m széles egybehúzott import fóliából pojjetilén-tasakok és PVC-zsákok, PVC-ponyvák, bármilyen méretben megrendelhetők és kaphatók & PÉCS — NAGYPOSTA VÖLGYI MÜANYAGÜZEMBEN 362946 Az 1316 lakosú Geszt a Tisza-kas- télyról, az Aranyházról és a pálinkáról nevezetes. Ez a történelmi sorrend. A Tisza-család ugyanis 1761-ben telepedett ide és a barokk-stílusban épült kastély a felszabadulásig fenyegető árnyként magasodott a község apró házai fölé. Tiszáék 8 ezer hold földjén cselédként, zsellérként dolgozott a lakosság. Szegénység, nyomor volt az osztályrésze. Irázi István, az iskola igazgató-helyettese a község történetének egyik jó ismerője. Tudta azt is, hogy itt már 1213-ban település volt, amely a váradi káptalanhoz- tartozott Írásos emlék maradt fenn arról, hogy egy „gezthi” lakos panasszal fordult Mike bihari ispánhoz, mert 34 birkáját ellopták. Hogy ki volt a tolvaj és milyen büntetést kapott, az nem derül ki. Dózsának kilenc geszti katonája volt, Rákóczi seregében is többen harcoltak. A forradalmi hagyományok parazsa 1944-ben lángra kapott A felszabadulás után az országban az elsők között osztottak földet Geszten a nincstelenek. Gróf Tisza Kálmán, Tisza István unokája időben elmenekült Igaz, 1945-ben visszamerészkedett, de Kiss Sándor, az egyik — akkor még kar- szalagos — rendőr őrizetbe vette. Amikor szabadon bocsátotta, el is tűnt mindjárt és végérvényesen. 11övö ináfásai egyre jobbak A föld azé lett, aki megműveli. A műveléshez azonban kezdetben verejtékes munka kellett. Néhány igavonó állattal és egy rossz Hoffer-traktorral nem lehetett sokra jutni. Ma is emlékezetes még, hogy Zsirka Lajos 1945 tavaszán egymaga felásott egy hold földet. Világéletében dolgos ember volt. (Most 70 éves). Kezdődött a vajúdás. Tsz-ek szerveződtek, megszűntek itt is, mint máshol, végül 1961-ben lét. rejött a 4100 holdas Egyetértés Tsz, amely azóta is a lábán álL Ebből él ma Geszt lakosságának mintegy 80 százaléka. Tárnok Lajos, a tsz elnöke dicséri a tagság szorgalmát, de hozzáfűzi: — Sa jnos, olykor-olykor kampány-időszakban előtérbe kerül a háztáji és háttérbe a közös. Az állattenyésztésben dolgozókról és a traktoros, valamint a gépjavító brigád tagjairól azonban a legjobb a véleménye. A növénytermesztésben különösen ifj. Mónus Béla, Tárnok Lajos, Tárnok Mihálv. Tárnok An. tál és Balogh Sándor tesz ki ma- gáért Példaképül elsőként Tanka' János traktorost állítaná a tagság elé, aki a közösben és a ház- táliban egyaránt kitűnően dolgozik. A felesége ugyancsak. Munkájuknak meg is van az eredménye: házat építettek, a lakásokat nagyon szépen berendelték. Simon János gépkocsivezető és Farkas Sándor traktoros sem marad messze Tanka János mögött. A földek éppenséggel nem a legjobbak errefelé. De hogy mekkorát fejlődött a világ, arra bizonyíték. hogy búzából tavaly 800 holdon 14 mázsa volt az átlagtermés. A gróf ideiében nagy szó volt a 8—10 mázsa Is. A lövő kilátásai nedig egyre jobbak. Csak szorgalom legyen. I IttsfftlY m* iskola és kurúrofthon Most a kastélyban iskola és kultúrotthon van. Néhány lakást is kialakítottak benne. A hatalmas parkban szabadon látszhatnak a gyerekek. A közelben áll az újjáépített és 1971-ben felavatott nádfedelű Arany János-ház, ahol 1850 és 1851 nyarán lakott a nagy költő. Tisza Domokost tanította. Az iskolának 146 tanulója van, A tantermek ugyan szűkek, de az alacsony létszámú osztályok egyelőre megférnek bennnük. A gyerekek igyekeznek _ jó eredményt elérni, hogy tovább tanulhassanak. A nyolcadik osztály elvégzése után fele-fele arányban kerülnek valamelyik szakközépiskolába vagy gimnáziumba és a szakmunkás- képző iskolába. Évente egy-két fiatal marad csak itthon segítő családtagként Mivel pedig Geszten nincs sok lehetőség az elhelyezkedésre, a továbbtanuló fiatalok közül csak kevesen térnek vissza. . Pedig jönnének, mert igen vonzó a község. A pedagógusok például nagyrészt gesztiek, így Szerb József, Urbancsek Károlyné, Brá- nyik Jánosné, Kosztni Ernő és Szász Andrásné, S ezért nincs képesítés nélküli pedagógus az iskolában. Mindnyájuknak van szolgálati vagy saját lakásul?, nem törekednek máshová és szívesen dolgoznak a községért is. Az Egyetértés Tsz-ben Bagdi Féltene főagronómus, Serfőző Lajos és Urbancsek Károly ugyancsak a község szülöttje. Idevalók az állattenyésztők és a gépszerelők valamennyien. Akik itt jártak iskolába és elkerültek, azok közül ma is számon tartják Kéri János mérnököt, dr. Urbancsek János geológust, Mónus István alezredest, Mórus Ferenc pilótát, Fábián Gyulát, a Kortárs című irodalmi folyóirat munkatársát. Büszkék Téglás Adélra is, aki az asztali- tenisz megyei bajnokságon második helyezést ért el a Kner Nyomda színeiben. flz óvoda a gyermekek parad.csoma A kastély közelében kapott helyet az óvoda is, ahová egy kis büszkeséggel kalauzol Erdei Lajos, a községi tanács elnöke. Valóságos gyermekparadicsomba jutunk. Ezernyi játék, tisztaság, napfény. Az óvónők éppen tájértekezleten vannak, ezért Váczi Antalné dajka tájékoztat egyről s másról, így kezdi: — Harminc nagy. és huszonnyolc kiscsoportosunk van. Minden szülő aki csak akarta, beadhatta a gyermekét Most, az óvónők távodléte miatt csak néhány aprósággal találkozunk. Éppen ebéd utáni alvás volna, de Urbancsek Ildiké, Nagy Erzsiké és Báde Ferike kíváncsiskodva leskelődik ki a takaró alól. Talán szívesebben szaladgálnának ebben a szép napsütéses időben, de a fegyelmet már most meg kell szokni. A rendet is. És hogy ebben mutatkozik előrehaladás, azt a kis székekre szénen lerakott ruháink és az alattuk elhelyezett cipőcskék bizonvíHák. Ök ugyanis ilyenkor pizsamában vannak. Ebben az épületben található meg az iskolai és óvodai napközis konyha is, amelynek Bagdi Júlia a vezetője. Itt dolgozik még Bálint Istvánná és Borsos Antalné. A nevüket azért is érdemes megemlíteni, mert bámulatos tisztaságot és rendet tartanak. Olyan az egész, mint egy patika. Azt mondják nagyon jól érzik itt magukat Kitűnő a konyha ellátása, változatos a Mmjsmm 5 1972. JAM1AK 28. . ” 'kosé,. Munkájukat nagyon megköny- nyíti, hogy a tanács szinte már minden lehető konyhai eszközt beszerzett — Még háztartási robotgépünk is van — mondják derűs örömmel. Kéksz'fvifaól fizik*, ksiistben A pálinkafőzőét azonban nem korszerűsítették. A helye is a régi. Még a Hangya Szövetkezet hozta létre 1926-ban, ma az ÁFÉSZ tulajdona. A geszti pálinka márkás ital. hírnevének a megóvásán kényesen orkodik Deák Ferenc, a kis üzem vezetője. A főzés titkát nem árulja el, de valamit azért mond: _ Kékszilvából főzzük, kis-' ü stben, nagy gonddal. Ez a lényeg. Tavalv ősztől mostaniig 9 ezer liter pálinka készült A legtöbb ebbői a gesztieké de a környékbeli községek lakossága Is szívesen főzet itt. Deák Ferenc 8 éve ízlelgeti, ám egv kortvot sem hagv lefolyni a torkán. Neki nem kelL A Mezőöván és Vidéke AFÉ^Zről egyébként minden vonathozásban igen ló a tanács vezetőinek a véleménye: Megoldja a lakosság ellátását. Nemrég adott át a forgalomnak egy vegyesboltot ás bisztrót. A nressró helyén — fő>eg a húsellátás javítására — önkiszolgáló élelmiszerbolt lét. rebnzását tervezi, a falatozóban perijg —. Vomvt’aánftá^el — ezv- tálas meleg ételt akar bevezetni. Erdei Lajos tanácselnök és Balogh Lalos vb-Hjflcár pláaedett a Ifn-cAs feilődácéopl, Beszél '-»fésűnk során nemigen hangzik el részűdről panasz. Azt winHők egved"'! hogv későn, dáie’őtt 9— JÓ őrá táihn-n ér ISe a tvrfo amit evve+ien ké-Kerítő hord szét a falntian. A bírlorvokat is. köztük A P<S.Vés taa-rel kTéoúisáaot. ami— ppV Ivar» <;oV az ebmső-s 1rögben időszakonként be kell szednie oro tv, 400 ráaiő és soksok bfrlar» folvéirat p!*tl—**sl df,á+ Késő este ér az utolsó házakhoz. A tanács kéréssel fordult a 4 ■ teljesíti a lakosság kívánságát H (portról és még valamiről Árra viszont büszke lehet a község — ahogy Eredi Laios magyarázza —, hogy komplett a vízellátottsága. Még 1966-ban fúrták az első kutat, majd 1968- han a, másodikat. Ekkor kezdték meg a vízmű építését amit 1969- ben be is fejeztek. Elkészült 14 kilométer vízvezeték-hálózat Minden házhoz eliutott a víz. A családok ebhez 4600 forinttal járultak hozzá. Eddig 420-ból mintegy 100 lakásba vezették be a vizet Lehet a többibe is. Az idén kevesebb jut községfejlesztésre. (A tanács ravatalozó építésére tartalékol, aminek a költsége vagy 400 ezer forint lesz). A tervben szerepel többek között a soortöltöző feilesztése és a pályák rendezése. A község labdarúgócsapata 1971 tavaszán bekerült a megyei II. osztályba. Felnőttek, gyerekek raionganak a csapatokért. Különösen a fiatal Tóth Miska elismert iátévps, aki egyébként „civilben” iubász. A kitűnő edző Szerb József tanár. Erdei Laios befeiezésül az Egyetértés Tsz-szel kapcsolatban mond még néhány szót: — Feilesz+eni kell a gazdaságot. használja ki jobban az adottságokat. A község további fejlődése függ tőle. Jó vezetés mellett nem is lesz akadálya, mert az egykori cselédek, zsellérek leszármazottai szorgalmas emberek és tudják. hogy a maguk javára dolgoznak. | Ftatar Béla Egv nap 6eszten
