Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-28 / 23. szám
i Lesz-e magyar hagymatermesztő gépsor? A zöldségtermesztés gondfai megyénkben Megyénk egyes tájain hagyó- siányos a priinőr2aldség, illetve a szabadföldi zöldség termesztése. Hazai és külföldi piacokon egyaránt szívesen vásárolják a Körös-vidéki friss zöldséget, de ogyre több alapanyagot vár a feldolgozóipar is. A tavasz kö- ssetedik, a tervkészítés sürgős, ezért érdeklődtünk a MÉK illetékes szakembereitől: hogy állunk a zöl^égtermesztési tervekkel. Elmondották Hőbbek között, hogy megyénk híres zöldségter- melő városaiban és községeiben örömmel fogadták a legutóbbi kormányhatározatot, amely szerint egyes zöldségtermesztési gépsorok vásárlásához 70, a fűthető fólia vásárlásához pedig 30 százalékos állami támogatásé kapnak. Késik azonban a végrehajtási utasítás, s addig nem vásárolhatnak; fóliát, nem tervezhetnek biztonságosan szabadföldi zöldséget sem, mert kézi munkaerőre nem alapozhatnak jelentősebb területen A fólia- vásárlás például igen sürgős lenne, ha későn telepítenek, nem sok értelme lesz. Hasonló gondokkal küzdenek a vöröehagymatermesztő gazdaságok. Egyelőre 600 hold vöröshagyma leszerződése függ a gépsorok beszerzésének lehetőségeitől. Nemcsak a 'MÉK, de a mezőgazdasági üzemek szakemberei is elsősorban az olcsó magyar berendezéseket várják. Tavaly például a Kecskeméti Mezőgazdasági Gépgyár bajai gyárában készült kísérletképpen vöröß- hagymaduggató gép és hagyma- felszedő, ami a gyakorlatban jól bevált. Sok szakember szívesen vásárolna a gépsort alkotó duggató és betakarító gépből, Írisz annak jó tulajdonságáról gyakorlati tapasztalatcserén meggyőződtek. Az új magyar gépek gyártására azonban nincs engedély, holott 250 ezer forintból meg lehetne vásárolni. A holland hagymatermesztő betakarító gépsor — amelyet megvásárlásra ajánlanak —- másfél millió forint s ennek 30 százaléka oly magas, hogy nem minden hagymatermesztö szövetkezet vállalhatja. A MÉK megbízottai illetékes felsőbb szerveknél már sürgették az új magyar gépeket, szívesen vennének kísérletre is a prototípusból. A fólia nagyüzemi elterjedését ugyancsak anyagi okok hátráltatják. Megyénkben azonban jól kihasználják a háztájiban rejlő lehetőségeket a primőrzöldség termesztésére. Az idén többek között 35 millió darab zöldpaprikát, 100 vagon uborkát, 10 vagon piros páradicso- mot, egymillió fej salátát, ugyanannyi csomó karalábét, 3 millió fejes salátát termelnek főként fólia alatt, aminek mintegy 80 százalékát háztáji adja. Egyedül Medgyesegyházáról — ahol a napokban alakult meg a Mezőgazdasági Kertészeti Társulás — 20—25 millió darab zöldpaprikát vár a kereskedelem. Szabadföldi zöldségből egyedül a MÉK 3500—3600 vagon felvásárlására számít. Az olcsóbb magyar génsorok vásárlása azonban javítana a helyzeten A. R Füzesgyarmaton új sütőüzem létesül A Békés megyei Tanács 2-es számú (gyomai) Sütőipari Vállalata a gyomai, a szeghalmi és a szarvasi járás lakosságát látja el pékáruval. A vállalat az idén 85 millió forint értékű termék előállítását tervezi, ami mintegy 3 millióval több az 1971. évinél. Tavaly ősszel nyílt meg egy új üzemrész Gyoméin, ahol tartósított édesipari készítmények (édes és sós teasütemények, tor- talapok) próbagyártását kezdték meg. A termékek iránt máris igen nagy a kereslet és az idén további megrendelések várhatók. Füzesgyarmaton 4 millió forint költséggel új sütőüzem létrehozásai; tervezi a vállalat, amelynek az építése várhatóan az év végén kezdődik és 1973- ban fejeződik be. Itt naponta 4 tonna kenyér és péksütemény készül majd. A IV. ötéves tervidőszakban Dévaványán, Körösladányban és Bucsán a péküzem rekonstrukciójára kerül sor. MÉH vállalat helyett— MÉH nyersanyaghasznesítá vállalat A névvéitoxánról és árváUoxáaohról „A Csongrád—Békés megyei MÉH Vállalat 1971-ben a korábbi éveknél 1200 tonnával több vas-, 2000 tonnával több papír-, 220 tonnával több rongyhulladé- kot, 230 tonnával több színesfémet vásárolt fel és 1000 tonnával több haszonvasat értékesített. Az összes forgalom 15 millió forinttal haladta meg az 1970. évit.” A fenti hírre) együtt árról is tájékoztatást kaptunk, hogy a •ran. Ráadásul a Kongói Népi Köztársaság legfőbb külkereskedelmi partnerei — a szocialista országoktól - földrajzilag való távolsága miatt — a Közös Piac országai, ahová exportjának zöme irányul, s ahonnan importjának mintegy a 80 százaléka származik. Gazdasági életében Franciaország lényegében megőrizte korábbi pozícióját. A kertváros-szerű, s különböző pálmafáktól, egyéb egzotikus növényektől díszlő, másfél százezer lakosú fővárosiból vidékre is elutaztunk, és meggyőződhettünk a fentiekről. Am arról, is, hogy a nyugati tőke befolyása mellett a kongói nép akarata is egyre inkább érvényesül. Megkezdődött az áradás, amely — miként a folyam a gátjait — előbb-utóbb darabokra szabdalja és megsemmisíti a nép fejlődésének útjában álló akadályokat. Tarján István Következik: .Szervusztok kongóiak f9 Kasomra Pál és Marien Ngouabí őrnagy, a Kongói Népi Köztársaság elnök» MÉH-nél névváltozásokra került sor. Az eddigi MÉH-Tröszr, új neve: MÉH Nyeresanyaghaszno- sító Tröszt, a Csongrád—Békés megyei MÉH Vállalat új neve: Dél-Magyarországi MÉH Nyers, anyaghasznosító Vállalat. A MÉH (melléktermék es hulladékgyűjtő) elnevezés közismertté vált az elmúlt 20 év alatt, mint a gyűjtésnek és a szorgalomnak a szimbóluma, ezért az új nevekben a „MÉH” megmaradt. A „másodnyersanyagokat’ ezeket az újra hasznosítható nyersanyagokat a világ összes országában összegyűjtik és feldolgozzák ipari alapanyaggá. A másodnyersanyagok köre rendkívül széles, egyre bővülő és a MÉH minden olyan másodnyersanyag megvásárlásával, feldolgozásával és értékesítésével foglalkozik, mely nyersanyagként a hazad piacon vagy exportra eladható. Időszerű volt a MÉH-vállalatok nevének megváltoztatása azért is, mert ma már az újrafelhasználható másodnyersanyagok megvásárlásával egyenrangú szerepe van ezek ipari jellegű előkészítésének, feldolgozásának, átalakításának nyersanyaggá. A papírhulladék-kínálat jelentős mértékben megnőtt az utóbbi években. Csökkent a oaoírhul- ladék közvetlen felhasználása a háztartásokban például a gáz- és olajtüzelés elterjedése miatt. Ezzel egyidejűleg a oapírhuila- dék világpiaci ára is jelentősen csökkent. A Papíripari Vállalat január 1-től csak csökkentett áron tudja a vegyes paoírhulla- dékot megvásárolni a MÉH-töl. A tiszta, gyűretlen olvasott újság ára változatlan maradt. Január 1-tői jelentősen emelték a tiszta, fehér és a tiszta, színes háztartási rongy árát. Ezekből elsősorban géptisztító rongy készül, amelyből egyelőre nem tudják belföldi forrásból kielégíteni az igényeket. .A vegyes háztartási rongy átvételi ára változatlan maradt; Sok tartalék vár még kihasználásra Zárszámadó és vezetőségválasztó közgyűlés a mezőkovácsházi IJj Alkotmány Termelőszövetkezetben Csaknem 100 millió forint árbevételt ért el 1971-ben a mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz. Ennek megtermeléséről és értékesítéséről, továbbá a jövedelem felosztásáról számolt be a tsz vezetősége megbízásából Lipták Mihály elnök a január 26-i zárszámadó és vezetőségválasztó közgyűlésen. A szövetkezet vezetősége tulajdonképpen az elmúlt négy esztendőben végzett munkájáról adott számot. A tagság elé tárta a közösségben végzett munka eredményét, hatékonyságát. A mezőkovácsházi közös gazdaság eredményei azért is méltók a figyelemre, mert a megye egyik legjobb közgazdasági adottságú üzeme. A termelés lehetőségeit a szakemberek általában jól kihasználták, amit az is mutat, hogy búzából, kukoricából, cukorrépából, kenderből, őszi káposztarepcéből, mustárból, seprőcirokból és lucernaszénából jóval a megyei átlag feletti holdankénti termést takarították be. Műtrágyából egy holdra számítva 842 forint értéket használtak. Az 1969. évi műtrágyamennyiséget — hatóanyagban számolva — 66 százalékkal tetőzték. Növelték a gépesítés színvonalát a munkák gépi ráfordításait. Ennek eredményeként a növénytermesztés teljes árbevétele megközelíti a 44 millió forintot. A nagyon jő esztendőnek mondott 1969. évi 36,5 millió forint helyett most 20 százalékkal több árbevételt értek el. A közös gazdaság állattenyésztése országos hírű. Az egy tehénre jutó évi tejtermelést (330 tehén, esetében) 4 ezer 25 literre növelték. A magyar tarka fajtát tenyésztik. Ilyen tejtermelési eredménnyel megyénkben sajnos csak igen kevés közös gazdaság „dicsekedhet”. Fellendült a sertéstenyésztés is. A régi, szerfás épületeket felújították, korszerű technológiát honosítottak meg saját szakembereik elképzelése alapján. Jórészt ezzel magyarázzák, hogy jelenleg valóságos malacdümping van Mező- kovácsházán. Ä közös gazdaság fiaztatói valósággal ontják a választott malacokat, melyek jórészét a tagsággal kötött szerződés alapján a háztájiban hizlalnak. Az állattenyésztés árbevétele 1 millió forinttal haladja meg a tervezettet. A tényszám 28 millió 50 ezer forint. A kisegítő ágazatok közül a téglaégető-üzem érdeme] említést, amely a másfél millió forintos árbevételi tervét 2 millió 48 ezer forintra teljesítette. A homokbányából csaknem 1 millió forint bevételt kaoott a közös. A javítóműhely 6,2 millió forinttal növelte a bevételeket. A tsz zárszámadása meghozta a határozatot a bruttó jövedelem felosztására. A 32 millió 778 ezer forintból községfejlesztési alapra 328 ezret, szociális alapra 1 millió 275 ezret, kulturális alapra 125 ezret, fejlesztési alapra 8 millió forintot, részesedési alapra 19 millió 600 ezer forintot, biz- •> tonsági alapra 1 millió 536 ezer forintot fordítottak. Kifizették közterheiket, melyek 1 millió 914 ezer forintot tettek ki. Tagrészesedésre 2 millió 98 ezer forinttal többet fordítottak, mint az előző esztendőben. A vitában felszólalt Szloszár Ferenc, Gál László, Guti János, Boros Mihály, Zsótér István, Gomkötő József, Mikus András, Marosvölgyi Lajos és Zsilák János tsz-tag. Ä zárszámadó közgyűlésen részt vett Supala Pál, a párt megyei bizottságának titkára, Csatári Béla, megyei tanácselnökhelyettes, Horváth Pál, a Dél-Békés megyei Tsz-ek Területi Szövetségének titkára, Cseszkó Sándor, a párt mezőkovácsházi járási bizottságának titkára, dr. E. Kovács András, az Ál- latorvpstudományi Egyetem rektora és mindazoknak a megyei vállalatoknak, intézményeknek a képviselői, melyek az elmúlt esztendőben valamilyen kapcsolatban álltak az Üj Alkotmány Tsz-szel. A meghívottak nevében Csatári Béla szólalt fel. A mezőkovácsházi Űj Alkotmány Tsz gazdasági eredményeit a megye leggyengébb és legjobb eredményt elért szövetkezete közötti mezőnyben értékelte. Megállapította, hogy az 1970. évi ár- és belvíz pusztítása után az egész megye mezőgazdasága a termelés szervezésében önmagára talált és országosan is kimagasló eredményeket ért el. A mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz a legjobb gazdaságok közé zárkózott fel termésátlagaival és az állat- tenyésztésben elért eredményeivel. A legjobb közös gazdaság és a mezőkovácsháziak üzeme között azonban még akad néhány lépcsőfok. Sok a rejtett tartalék, mely még Mc- zőkovácsházán is feltárásra szorul. Meggyőződésünk — mondotta Csatári elvtárs —, hogy a szövetkezet vezetősége é^ tagsága 1972-ben jelentősen hozzájárul majd a megye előtt álló gazdaságpolitikai célok megvalósításához. A búzatermesztés, a takarmánytermesztés színvonalának tartása mellett gondot fordítanak majd a cukorrépa és a zöldségtermesztésben mutatkozó elmaradás pótlására. A közgyűlés elfogadta a vezetőség beszámolóját, jóváhagyta az 1971. évi gazdálkodásról szóló jelentést, majd a következő négy évre megválasztotta a közös gazdaság tisztségviselőit és testületéit A szövetkezet elnökévé a következő négyéves időszakra ismét Lipták Mihályt választották. Üupsi Károly A BÉKÉSCSABAI KONZERVGYÁR gyakorlott gyors-gépirM vesztei , azonnali belépéssel Jelentkezni lehet a gyár személyzeti vezetőjénél 350878
