Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-27 / 22. szám

Pusztába kiáltott sző ? Cs. Istvánná olyan témával fordult rovatunkhoz, amely nem ismeretlen előttünk, hiszen mi magunk is jó néhányszor foglal­koztunk Békéscsaba tisztaságá­val. Mégis közlésre érdemesnek tartjuk, annál is inkább, mert olvasónk azt írja, hogy bár nem először emelt szót a város és főleg á lakótelepek tisztaságá­ért, úgy érzi, most is csak pusz­tába kiáltott szó, amit leír. Szeretnénk eloszlatni kétsé­geit, éppen ezért közöljük leve­lét: „Szíves figyelmébe aján­lom a köztisztasági vállalatnak, a hulladékokat, a töméntelen pa­pírt, az eldobott fenyőfákat, a port és piszkot, a Kulich Gyula lakótelepen, amit szinte fáj lát­ói egy jobb érzésű embernek. Mindent elfogadok, hogy sok mindenre kell a pénz, fontosabb dolgokra. De ami a legminimá­lisabb, ami megszabja a város képét, ami tükört tart magunk és az Idegenek elé — azzal mi­ért nem lehet jobban törődni? Lakótelep? Valóban sokan la­kunk az épületekben. De nem élvezzük a környezetet, mert nyáron ugyan szeretnénk kiülni a padokra pihenni, levegőzni, ám gyermekeink letapossák a füvet mert nincs hol játszani, a felnőttek utakat vágnak, a gép­kocsik behajtanak arra. amerre a legrövidebb az út, barbár mó­don teszik tönkre az egyszer rendbehozott parkrészeket. Irigykedve néztem egyszer Szegeden az épülő Tarján-tele- pet. Még javában folyt az épít­kezés, de már készült a park, s valahogy kulturáltabban, szeb­ben néztek ki a házak, a környé­kük gondozott, az erkélyek tele virág al, ügyelnek, vigyáznak rá a lakók. Miért nem lehet ez így Békéscsabán? Miért nem szív­ügye itt is úgy a városnak és lakóinak környezetük szépsége?” A huszonévesek kívánsága Egy szórakozni szerető 30 eves — nem tudjuk, hogy fia­talember-e, vagy a gyengébb nemhez tartozó — írta a kővet­kező sorokat: „Nagyon érdekes olvasnivaló a Szerkesszen ve­lünk rovat. Közérdekű problé­mákra kapnak választ az olva­sók legtöbbször. Én most dicsé­retet szeretnék írni. Békéscsabán a Körös Hotel­ben vasárnap délutánonként a Sigma zenekar játszik. Már több vasárnap délutánt töltöt­tem itt, s mindig nagyon jól éreztem magam. Kiváló az együttes műsora, megtalálták a húszon túli, harmincon inneni fiatalok igényének megfelelő számokat. Egy alkalommal pén­teki napon is játszott a zenekar, fővárosi művész felléptével. Kel­lemes ?ste volt. Az a kérdésem, vajon miért nem lehet ezeket a péntek estéket ilyen klubszerű­én rendszeresíteni? A húsz és harminc éveseknek ez lenne • kívánsága” Bányász György fordult hoz­zánk a kővetkező kérdéssel, Szarvasról: adjunk választ arra, hogy az adóbevallás a kerékpár- megőrzőkre is vonatkozik-e, mert Szarvason hárman vannak ilyen munkakörben, átlagosan 70 éven felül, s most felszólítás'! kaptak arra, hogy jövedelemadó bevallást tegyenek. Ez persze nem jár csak egy nyomtatvány kitöltésével, hanem azzal Is, hogy könyvet kell vezetni a napi be­vételről. Olvasónk attól fél, hogy ezt azután adó fizetése követi majd, pedig olyan kevés a jö­vedelmük — nyugdíjuk sincs —, hogy éppen megélnek belőle és Hogy vizsgáztak az ápitök? A Népújság január 6-i számá­ban Vizsga Szarvason című cikk­ben a két hónapja megnyílt ABC-áruházról olvashattunk — írja Kiss Lajos szarvasi oiva­miatt hatalmas ' faoszlopokkal kellett alátámasztani. Azóta is ott díszelegnek, s a szarvasiak ta­lálgatják, vajon tervezési vagy építési hiba történt-e? Hogyan sónk. — Nem kétséges, hogy nagy szükség volt már egy ilyen korszerűbb áruválasztékkal ren­delkező kereskedelmi egységre. Épp ezért szívesen keresik fel a vásárlók, amit bizonyít a nagy forgalom, a több ezres vásárlás is, s ebből valóban vizsgázott az áruház. Az örömbe azonban üröm is vegyül. Az történt ugyanis, hogy valamilyen mennyezeti terhelés zajlott le az ABC-áruház mű­szaki átvétele? Ékről szívesen ol­vasnánk, mert sajnos, nem első eset Szarvason. Gondoljunk csak az egyre jobban elhanyagolt ál­lapotba kerülő postahivatalra. Levélírónk soraihoz csupán annyit jegyzőnk meg, hogy mi is szívesen vennénk, ha az il­letékesek válaszolnának a fenti kérdésekre. Válasz a vasboltból... E rovat hasábjain Péter Já­nos békési olvasónk bírálta az Univerzál 42-es számú békéscsa­bai vas-edény boltja egyik dol­gozójának magatartását Adamik György, a bolt vezetője vála­szolt írásunkra. Többek között közli, hogy vizsgálatot tartott s megállapította, hogy valóban volt vita Szabó Zoltán és a vá­sárló között. Eknlatt figyelmezte­tésben is részesítette, azonban a bolt vezetője megjegyezte, hogy az eladó nem azok közé tarto­Konzerv-totó Fekete Zoltán békéscsabai ol­vasónk egy érdekes esetről ir: Békéscsabán, a Tanácsköztársa­ság úti élelmiszer-csemege önki- szolgáló üzletben megakadt a szernem az ajtó mellett levó pol­con kirakott, leértékelt áru kon- zerveken. Felemeltem egyet, s nem láttam az üvegen semmi mást, csupán egy címkét, amely az árat jelezte. Konzerves lévén, szakértő szemmel alaposan szemügyre vettem, de nem tud­tam rájönni, mit is rejthet ma­gában ez a kis üveg. Láttam ben­ne sárgarépát, zellert, borsót, s az alján egy centis rétegben le­rakódott masszív valamit, ami még rázásra sem mozdult meg. Megkérdeztük a pénztárosnőt, milyen készítmény ez? — Nem tudjuk mi sem, kérem, «aért értékeltük le. Elgondolkoztam a történteiken. Lehet, hogy ez valami újítás? A konzervgyárak csakis címké­vel ellátott készítményeket hoz­nak forgalomba, feltüntetve raj­ta a készítmény nevét és a gyár­tó vállalatot, valamint az árat is. Az előbbi talán valamelyik tsz melléküzemágának terméke? Ilyen és ehhez hasonló esetek­kel már mi is találkoztunk, to­tózhattunk azon, vajon mit tar. talmaz a doboz vagy üveg. Így hát olvasónk véleményével egyetértünk, csak azt nem tud­juk, — s most ezen totózunk mi —, hogy a kérdéses leértékelt áru melyik boltban volt találha­tó, mivel olvasónk csak utcát írt, s ezen az utcán tudvalévőén több élelmiszerbolt is van. zik, akikre általában az udvari­atlan magatartás a jellemző. Vi­szont tény, hogy ebben az idő­szakban a bolt dolgozói a leltá­rozások és az árváltozások miatt le voltak terhelve. Természete­sen a helytelen magatartásért elnézést kér olvasónktól, ugyan, akkor azt is megjegyzi a bolt ve. zetője, hogy a kereskedelmi dol­gozók is emberek, ezt talán a vásárlóknak szintén figyelembe kellene venniük. ••• és a Volántól Az elmúlt év december 23-án „Nem történt baleset” címmel megjelent írásunkra a Volán vá­laszolt. Akkor kifogásoltunk a békéscsabai 3-as helyijáratú busz vezetőjének magatartását. A Volán válasza a következő: „A december 10-én, a 3-as jelzésű autóbuszon szolgálatot teljesítő Kiss III. István gépkocsivezetőt jegyzőkönyvileg kihallgattuk, aki elmondotta, hogy az esetről nem volt tudomása. Ennek elle­nére megtörténhetett, nem is ta­gadja, de az semmiképpen sem azért, mert munkáját felületesen végezte. A 3-as jelzésű autóbusz hatvan személyes és téli időszak­ban elég zsúfolt. Dolgozónk fi­gyelmét felhívtuk, hogy rendkí­vül nehéz és felelősségteljes munkáját még nagyobb körülte­kintéssel végezze”. nem szorulnák arra, hogy szo­ciális otthonba kérjék magukat A kérdésre a KISOSZ megyei titkárától, Pusztai Györgytől kaptunk választ: Elmondotta, hogy a rendelet vonatkozik a ke­rékpármegőrzőkre is: adóbeval­lást kell tenniük. Ez azonban nem jelenti azt, hogy aki jelen­leg adómentes, ezután fizetni fog. A rendelet szerint ugyanis, akinek jövedelme nem Ari el az évi 36 ezer forintot, az továbbra ís élvezi az adómentességet Az adóbevallást csupán felmérés miatt kell megtenniük, és a napi bevétel feljegyzéséhez elegendő egy egyszerű iskolai füzet, amelyben minden hónapban ösz- szegezik a jövedelmet. Ezt egy évig kell vezetni. Olvasónk és a hozzá hasonló munkakörben doL gozó idős emberek megnyugtatá­sára közöltük a választ, mert bi­zonyára másokat is érdekel. Odrcr'asságból kitűnő Annak ellenére, hogy egyre jobban emelkedik szocialista ke­reskedelmünk eladóinak kultu­ráltsága, szolgálatkészsége, ud­variassága — meg kell valljuk őszintén, hogy mi „kedves ve­vők” nem mindig tapasztaljuk, hogy valóban „kedvesek” va­gyunk, s az igazsághoz tartozik az is, hogy sokszor ténylegesen mi sem vagyunk kedvesek. Be­áik a két „fél” kapcsolata na­gyon is hozzájárul az ide illő kép egészének megformálásá­hoz. Egyik kereskedelmi szakem­berünk azt mondotta a közel­múltban a tv nyilvánossága előtt, hogy az a „vérbeli” keres­kedő, aki annak a vevőnek is árut ad el, aki csak azzal a szándékkal tér be az üzletbe, hogy körülnézzen. Ilyen eladó­nak ismerte meg a bvasai vá­sárlóközönség Kecse Józsefnét, aki az ÁFÉSZ iparcikk boltjá­nak textilosztályán dolgozik, s tagja az üzlet hat főt számláló szocialista brigádjának. Az üzletbe betérő mindéit vásárlóhoz van kedves szava, nem sajnálja fáradozását, hogy a pultról, a raktárból addig te­gye a vásárló elé a különböző árucikkeket, amíg az kedvére megfelelőt talál. Távozáskor pe­dig felhívja a vásárló figyelmét a hamarosan érkező új árucik­kedre. Méltán nyerte el a vá­sárlók bizalmát. Szilárd Ádám Rossz az automata Nagy Ferenc Sarkadról, a DÉMASZ-kirendeltség munkájáról ír hozzánk küldött levelében, 1971. november 22-én bekapcsolták ugyanis az áramot a lakásába, amit nemrég épített Az öröm azonban nem sokáig tartott, mér a bekapcsoláskor rossz volt a mérőautomata. Szólt is a szerelőnek, aki megígérte, hogy rövide­sen kijavítják. Azonban ez 1972. január 12-ig, a levélt írásának napjáig nem történt meg. Január 10-én ugyan volt kint a villany­számlás, és leolvasta volna a mérő állását, azonban röviddel e művelet előtt fenyegető szavakkal illette levélírónk édesanyját mondván: Erre valaki rá fog fizetni! Hozzányúltak az órához! Olvasónk éppen akkor nem tartózkodott otthon, így nem tud­ta megmondani, hogy az automata eleve rossz volt Arra kér ben­nünket, hogy segítsük megoldani gondját^ hagy ne őt érje a bün­tetés, amikor nem is hibás, hiszen rossz munkát adtak ki a kezük­ből a szerelők. Kőtelező a% üvegcaere S. Gy.-né mezőmegyeri olva­sónk azt kérdezi hozzánk kül­dött levelében, hogy ha valaki helyettesít az italboltban, köte­les-e visszavenni az üvegeket? Az történt ugyanis, hogy január 7-én a Mezőmegyeri ÁFÉSZ ital­boltból vásároltak 20 üveg sört KIJÁRAT Az üres övegeket azután január 11-ón vitték vissza, de legna­gyobb meglepetésükre az ital­boltban nem vették át azzal az indokkal, hogy a boltvezető sza­badságon van és a helyettese er­re nem köteles. levélírónk kérdését továbbí­tottuk a Békéscsaba és Vidéke ÁFESZ-hez, ahol a következő rö­vid, de annál tartalmasabb vá­laszt kaptuk: „Az üvegeket min­denkor köteles visszaváltani, még a helyettes is!” Minőségi kifogás „Arra kérjük az illetékes egész­ségügyi hatóságot és a minőségi ellenőröket, sűrűbben látogassák Kétegyházán a MÁV-állomásnál levő büfét”. — Ezzel fejeződik be egy négy aláírással küldött levél. Olvasóink azt panaszolják, hogy január 16-án Kétegyházán jártak az említett büfében, s négy kávét, valamint két jaffát kértek. A kévé szerintük kifo­gásolható volt, s a poharak, ame­lyekbe a jaffát töltötte a kiszol­gáló, mosatlanok. Így aztán pil­lanatok alatt elment a kedvük ügy a kávé, mint a Jaffa elfo­gyasztásától. Szóltak a büfésnek, azonban figyelembe sem vette észrevételüket. így hát olvasóink méltatlankodva bár, de kényte­lenek voltak elhagyni a helyisé­get, s kidobtak fejenként 5 fo­rint 60 fUlért. Nem áll módunkban ellenőriz­ni a büfé állapotát, az ottani ki­szolgálást, azt valóban az arra illetékesekre bízzuk, s reméljük, rövidesen választ is kapunk. A Szerkesszen velünk ro­vatot összeállította: Kasnyik Judit A kerékpármegőrzőknek is kell adóbevallást tenni

Next

/
Thumbnails
Contents