Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-27 / 22. szám
Jő tudni IJj lehetőségek a nyugdíjasok számára Több nyugdíjas olvasónk érdeklődött szerkesztőségünkben, az 1972. január 1-tól életbelépett nyugdíjrendszer módosításáról. Ügy véljük, ez nemcsak azokat érdekli, akik személyesen kerestek meg bennünket és kaptak megfelelő választ, hanem nagyon sok olvasónkat. Éppen ezért lapunk hasábjain is tájékoztatjuk) őket e hasznos tudnivalókról, j Helyzetünket megkönnyítette drJ Rózsa Józsefnek, a Nagyító című folyóirat januári számában közölt, erre vonatkozó összeállítása, melyből szemelvényeket közlünk. A módosítás lényege, hogy a nyugdíjkorhatárt betöltő dolgozó most két lehetőség között választhat: tovább dolgozik a magasabb nyugdíj eléréséért vagy nyugdíjasként részmunka időben dolgozik. A lelje9 nyugdíjhoz 25 aaolgálati év Jelenleg mintegy 200 ezerre te. hető azoknak a száma, akik korban már túlhaladták a nyugdíj- korhatárt. de teljes munkaidőben, teljes fizetésért továbbra is dolgoznak. Eddig e dolgozók egyetlen előnye az volt, hogy teljes fizetést kaptak és évenként a teljes nyugdíj a fizetés fél százalékával emelkedett A teljes nyugdíjhoz 25 szolgálati év szükséges. Kiszámításának alapja a nyugdíj előtti négyi év és a nyugdíjba menés évében I eltöltött munkaidő havi átlagos I jövedelmének 50 százaléka. Ez az úgynevezett törzs, vagy alapnyugdíj, amely mindem további (25 éven felüli) szolgálati év után 1 százalékkal (az átlagkereset fél százalékával) növekszik. Az így kiszámított végösszeghez már a nyugdíjba menés évében is hozzászámítják a 2 százalékos „áremelkedési" pótlékot. Ha valaki Déldáui 30 évet dolgozott és átlagfizetése 2 ezer forint volt, a nyugdíja, a nyugdfikorhatár elérésekor a következőkből tevődik össze: Törz«nyu»rdM (25 szolgálat) év után fizetésének 50%-a) 1000 Ft Kiegészítő nyugdíj (30 év összes szolgálati idd után: 30 év x a törzsnyugdíj 1 százaléka) 300 Ft Együtt (a fizetés 05 százaléka) 1300 Ft Áremelkedést nótlék (2 «"»ázalék) 26 Ft Összes nyugdíj (a nyugdíjba menés évében) 1326 Ft Réaznyugdíj Résznyugdíjat azok kapnak, akik a teljes nyugdíjhoz szükséges 25 szolgálati évet még nem dolgozták le. (A nyugdíjba menők jelentős része még ma is csak résznyugdíjat kap, különösen a nők, akiknek tömeges munkavállalása csak az 1950-es évek elején kezdődött meg). Ha a szolgálati idő 25 évnél kevesebb, a törzsnyugdíj összegét minden hiányzó év 2 százalékkal csökkenti. Az évi 2 százalékos áremelkedési pótlékkal természetesen a résznyugdíjat is nőve. lik. Ha valaki például 15 évet dolgozott és 2 ezer forint átlagfizetést ér el, nyugdíját a nyugdíjkorhatár elérésekor a következőképpen kell kiszámítani: Törzsnyugdíj a (fizetés 50 száza'éka) 1000 Ft Levonás a hiányzó évek miatt (10 év x a tőrzsnyugdí j 2 százaléka) =-20# Ft Együtt (a fizetés 40 százaléka) 000 Ft Kiegészítő nyugdíf (15 év x a levonással csökkentett törzs- nyugdíj 1 százaléka) 120 Ft Áremelkedési pótlék (2 százalék) 10 Ft összes nyugdíj (a nyugdíjba meués évében) 938 Ft Ha most valaki tovább dolgozik, nyugdíja nagyobb mértékben emelkedik, mint eddig. 1972. január 1-ét követően minden to- , vább dolgozott év után a nyugdíj összege évenként fizikai munkásoknál a nyugdíj 7 százalékával, nem fizikai munkásnál 3 százalékával nő. Mindemellett az új rendelkezés szerint a nvugdíj nem haladhatja meg a fizetés 90 Százalékát 4 réar-munhnido A rendelet újólag szabályozta a nyugdíj melletti kereseti lehetőségeket Eddig a nyugdíias nyugdíján felül évi 6 ezer forintot ftiavi 500 forintot), néhány „kiemelt” szakmában és ágazatban ennél -többet is kereshetett. Az új rendelkezés szerint minden nyugdíjas egy évben összesen 840 munkaórát (négy hónapot) dolgozhat kereseti korlát (plafon) nélkül. Ha a mai 2 ezer forintos átlagkeresetet vesszük alapul, ez annyit jelent, hogy a „részmunkaidős” kereseti lehetőségek átlagosan évi 8 ezer forintra emelkednék. Melyihet válaaazamf A két lehetőség Ismertetése után arra kellene választ adnunk, hogy melyik a kedvezőbb, milyen előnyei vannak az egyik, nek és milyen a másiknak. A döntést igen sok személyes tényező befolyásolja, tehát a választ az alábbiakat mérlegelve, mindenkinek magának kell megadnia. Ami a nyugdfikorhatár utáni összkeresetet illeti, késégtelenül előnyösebb a „tovább dolgozás”. Ami viszont a „nyugalmat" illeti. előnyösebb a „nvues'-vnbevonulás” mert nem kell 55. illetve 60 éves kor után telíes rmmVaidő>'en drogozni, a részfoglalkoztatás ebhez kénest nagyobb ,.sr.»bnö*ágoit", választási lehetőséget jeleni A döntést az is befolyásolhatja. hogy a nvu«díikorhntárt betöltő dolgozó müven kondícióban van, milyen teljesítményre képes. Vannak esetek viszont, amikor a folyamatos m’mváhő1 való kiesés nagvon rossz hatossal lehet a dolgozó áüalános egészségi állapotára. A folyamatos aktivitás, a megszokott életrend olykor évekkel meghosszabbíthatja az életet Annyi bizonyos, hogy az új rendelkezések választási lehetőséget kínálnak a nyugdíjkorhatárt betöltött dolgozó számára. Az elmondottakból világos, hogy mindkét lehetőség lényegében kedvezőbb a korábbinál. A MEZŐGÉP Vállalat Központ! Gyáregység« azonnali belépésre felvesz: esztergályos, marás, kászörös. fúrás, hegesztő, lakatos szakmunkásokat A fenti munkakörbe, valamint daraboló és saitoló gépekre szakképzettség nélküli női és férfi munkavállalókat betanítunk A vidéki férfi munkavállalók részére munkásszállást biztosítunk. Cím: Békéscsaba. Szarvasi út (8-as hun végállomás). MMtt „A tagok passzivitásában érzem a hibát™ Hatvan kérdőív tanulságai A téli szünetben háromnapos tanfcíyamot rendezett KISÉ- funkcionáriusai részére a megye legnagyobb hagyományokkal rendelkező, legnépesebb középiskoláinak egyike. A tanfolyamon a résztvevők húszon valahány pontból álló kérdőívet töltöttek ki. A hatvan kérdőív néhány válaszát idézzük alább... * KÉRDÉS: Milyen az osztályodban a közösségi szellem? VÁLASZOK: Az osztályközösség nem elég jó. Vannak széthúzások. Nincs teljes összetartás, ami Igen fontos lenne. — Tavalyhoz képest sokat fejlődött, de még mindig vannak h^bák. — Az osztály két részre oszlik, a jól tanuló, jó magatartású diákok csoportjára és ennek ellentétére. Utóbbi az osztályt negatív irányba húzza. Sokan ezekhez szeretnének hasonlítani és ezzel rontják az osztály közösségi szellemét —- Jó. Társadalmi munkánál (dekoráció, osztálytakarítás), klubdélután, kirándulás esetén mindenki részt vállal a munkában vagy a megszervezésben. Szóval mindenki mindenütt ott van. — A közösségi szellem az első hónapokban jó volt. Érdekelt mindenkit más problémája, klubdélutánokon mindenki részt vett Most már más a helyzet Közömbösen megyünk el egymás mellett. Néha úgy érzem, a köszönés is nehezünkre esik. — Azt hiszem, egy olyan nagy létszámú osztályban, mint a mienk (46 tanuld) nem is alakulhat ki tökéletes osztályközösség Legalábbis nem másfél év alatt. Ezt figyelembe véve azért egész jól kialakult Igaz, az osztály három csoportra oszlik, de nem határolódnak el élesen egymástól s a csoportokén belül pedig mindenki nagyon jó] érzi magát — Az összetartás nem túl jót Általában mindenki csak saját problémáival foglalkozik. Túlzottan rétegeződik az osztály. •— A közösségi szellem nem * legtökéletesebb, a íegyelmetlen- kedők viszik a hangot. De ez meg kell, hogy változzon és meg is fog változni. — Elég jó. Akárki akárkihez fordul, az illető segítséget ad. — Kicsit .klikkcs” — amiben ne.cem is állítólag cioszlánrészem van (szerintem nem) —, de na tettekre kerül a ser, egészen elfogadható. El? alapszervi titkár válaszai:-A saját helyzetemből tudok kiindulni, mert a saját viszonyaimat ismerem a legjobban. Lehetőségek vannak, azokat fokozottabban kellene kiaknázni. Hogy azonban a kiaknázás fokozottabb legyen, sokkal több szabad időre lenne szükség. Ha több ideje lenne az embernek, biztosan kellően tudna dolgozni.. Ha én egyszerű tag lennék, akkor mindig elmondanám a ;a- vaslataimat Elsősorban vélemény- és kritikamondással... Én mindent igyekszem megtenni. Lehangoló az, ha fölteszek néhány kérdést s nincs rá egyetlenegy felelet sem a tagok részéről. Csak a síri csend. Ügy érzem, mintha akasztásra vinnének, ahol nincs fellebbezés... A közösségi «ellem nagyon Jó. Örülünk egymás sikereinek. Olyan jó érzés, bogy például testnevelési órán mindenki nekem drukkol, azért, hogy sikerüljön. De máshol is. Például a tanulásban — én Z.-vel tanulok sokszor. A szórakozásban is megvan az összetartás. Mozi, színház, kirándulás, kerékpár- túrák.,.. kai témájú gyűlés nagyon tetszett és tartalmilag is megfelelő volt. Akadály szerintem az, hogy csak a vezetőség készül (el a gyűlésekre és a tagok felkészületlensége miatt nem alakulnak ki hozzászólások. Nem kielégítő a színvonal, mert az alapszervi titkár szervez mindent, ez kissé egyhangúvá teszi. Nem megfelelő. Programunkkal van probléma, de senki nem javasol (az alapszervezeC bői) jobbat Nem. Olyan témákat kell választani, amely a többséget érdekli (a politikai oktatásokat nem előadások formájában tartjuk, hanem kérdésekkel igyekszünk bevonni a tagságot is). Gyakran az iskolapadokban vannak a gyűlések. Talán igen. Lehetne még jobb is, bár az utóbbi időben sokat léptünk előre. Még egy unalmasabbnak ígérkező politikai taggyűlést ia meg lehet valósítani úgy, hogy senki se unatkozzon. Gondolok itt vetélkedőkre, előadásokra, vitákra. Nem jelenik meg mindenki. Passzivitás. Unalmas téma rossz tálalása. Kielégítő. Nem. Sokan közönyösek, érdektelenek. Ha nem teszünk érdekes dolgokat, nem figyeli azt senki. Érdekeltté kell tenni a munkában. * * Véleményed szerint ‘az alap- szervi KISZ-taggyűlések színvonala kielégítő-e? Mit tennél annak érdekében, hogy tartalmasabb legyen? Milyen akadályokba ütközik egy-egy alapszervi gyűlés Jó lebonyolítása? — szólt a kérdőív 16. pontja. Szeretném, ha a taggyűlések hangulatosabbak lennének. Még jobban be kell vonni a tagságot a műsor elkészítésébe, lebonyolít áfába. Így biztos, hogy nagyobb leaz az érdeklődés az előírások iránt Amelyik alapszervi gyűlésen részt vettem, nem volt a színvonal kielégítő. Bár egy polltiösz*ntén. Jó szándékkal, felelősségtudattal, nyíltan, nevük feltüntetésével Írták ezt a KISZ-vezetők. Véleményükben sok a túlzás, talán egyoldalúság — de hiszen fiatalok, lelkesek, nagyratörők, megalkuvást nem ismerők. És vezetők, közösségeik legjobbjai, akiknek szemében különösen feltűnnek a bajok, hibák. Mindezek miatt azonban fokozottan kell figyelni a vél ményükre. És tovább kell segíteni munkájukat, szándékaikat Mert — aeját műre- kájuk javítása mellett — miiv den elhangzott válasz kéri, sürgeti, igényli a felnőtt társadalom segítségét Danisa Győző FalukSxpont a télben Fdzmarm csillog as utcákon, a házak tetején Kamut központjában. Képünkön a művelődési ház láttató, ahol esténként hangulatos és hasznos összejöveteleket rendeznek a klubok, szakkörük
