Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-19 / 15. szám
Kiadvány a bemutató gazdaságok életéről Á mezőgazdasági szákpropa. iáanda munka fejlesztésére készül ebben az esztendőben a me. gyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya. Az idén tudományos igényű kiadványt jelentetnek meg a bemutató gazdaságok életéről. A kiadványban, amint azt dr. Somi Sándor jogtanácsos mondotta, azokat a termelési módszereket, technológiákat propagálják, melyek még nem terjedtek el széles körben. Helyet kap a kiadványban a me. aőkovácsházi Oj Alkotmány Tsz, a tótkomlós? Viharsarok ‘Esz, a Hidasháti Állami Gazdaság, melyek az elmúlt tíz esztendőben megszakítás nélkül töltötték be a bemutató gazdaságok tisztét Ugyanakkor beszámolókat közöl, nek a 4—5 évvel ezelőtt bemutató gazdasággá előlépett szövetkezetekről. A kiadványban bemutatják a megye legkorszerűbb termelési módszereit a növénytermesztésből, az állattenyésztésből, a gyümölcs- és a zöldségkertészetből, továbbá a gépesítésből. Intézkedések a nemdohányzók védelmében Az Egészségügyi Világszervezet világméretű küzdelmet indított a dohányzás ellen, egybekapcsolva a nikotin ártalmairól szóló felvilágosítással. A fontos kérdést a magyar egészségügy is magáévá tette. Legutóbb az egészségügyi felvilágosítás társadalmi tanácsa és a TIT budapesti szervezete együttes ülésén számos javaslatot dolgozott 3d, többek között a nemdohányzók védelmére, hiszen az úgynevezett „passzív dohányosok” önhibájukon kívül válnak a dohányzás szenvedő alanyaivá, ártalmainak részeseivé. A javaslatok nyomán igen gyorsan születtek intézkedések. A belkereskedelmi miniszter például arról értesítette az egészségügyi felvilágosítás társadalmi tanácsát, hogy az önki- szolgáló & a gyorskiszolgáló éttermekben, büfékben, általában olyan helyeken, ahol sok vendég fordul meg ,de csak rövid időt tölt, tilos a dohányzás. Ugyanez vonatkozik az élelmiszer- és más üzeletekre is, ahol kötelezővé teszik „tilos a dohányzás” feliratú tábláik' élhelyezését is. A személyzet is csak a külön kijelölt helyiségben dohányozhat. Nemdohányzó éttermek kijelölésére azonban a rendelkezésre álló helyiségek korlátozott száma miatt egyelőre sincs lehetőség. A közlekedés- és póstaügyi miniszter intézkedése nyomán az összes hazai és nemzetközi vonatokon ugyanannyi nemdohányzó hely áll az utasok rendelkezésére, mint a dohányzó. Az egyedüli kivétel a kilenc- fülkés nemzetközi kocsi, amely, ben négy nemdohányzó és öt dohányzó fülke van. A helyjegyes vonatokra a pénztárnál nemdohányzó helyjegyeket adnak az utasok kívánságára. Azokon a vasútállomásokon, ahol több váróterem van, külön nemdohányzó várótermet jelöltek ki. A helyközi és szerződéses autóbuszjáratokon és a fcülön- jőrtokon csak akkor engedhető meg a dohányzás, ha nincs álló utas, és senki sem kifogásolja a dohányzást. Ellenkező esetben a személyzet köteles az utasokat felkérni, hogy hagyják abba a dohányzást. Pipázni és szivarozni a helyközi járatokon is tilos. A helyi autóbuszokon a mikrobuszokban és a panorámabuszokban sem szabad füstölni. A MÁV egyébként az idén alkohol- és nikotinellenes mozgókiállításokat indít a megyszékhelyekre és a nagyobb vasútállomásokra. Hasonló kiállításokra készülnék az autóbuszközlekedésben is Miért lassú az anyagmozgatás és a rakodás gépesítése? NCB-ytővizsgálat megyénkben Becs egyik arca: autók, autók, autók. I ma is eredetiben látható. Kérdezhetné valaki, vajon a II. világháborút hogyan vészelték át, hisz Bécsben 15 ezer házat porrá bombáztak a németek. Nos, hogy a pénzzel ki sem fejezhető berendezések épségben megmaradtak, az a bécsi asszonyok éjt-nappalt egybeolvasztó munkájának köszönhető. Szinte parkettánként szedték szét a padlóburkolatot, rejtették el a rózsafa-bútorokat, kínai goble- nflteei, a kor kiváló festőinek freskóit egy felső-ausztriai só- S bányában. A kastélyt évente kétmillió : idegen tekinti meg. A teremőrök- * nek sok gondot okoznak a rágó- : gumi fogyasztói. A .kiköpött él- J vezet” a szőnyegbe ragad és sem- S mivel sem távolítható eL Vagy a : „műgyűjtők”. Augusztusban, csak • az éber teremőrökön múlott, J hogy Ferencz József fogpohará- S val és fogkeféjével nem lett sze- ; gényebb a császár fürdőszobája... • Fábián István j {Folytatjuk) S Az anyagmozgatás és rakodás- gépesítés helyzetével kapcsolatos utóvizsgálatot tartott megyénkben a Népi Ellenőrzési Bizottság. A népi ellenőrök arra voltak kíváncsiak: 1968 óta hogyan változott megyénkben a helyzet, a vállalatok mát tettek az anyagmozgatás és rakodási- gépesítés fejlesztése érdekében, javult-e ezáltal a dolgozók munkakörülménye s megfelelő összhangban van-e ez a tevékenység egyéb fejlesztési célkitűzéssel? Általános megállapítás: az alapvizsgálat óta megyeszerfce jelentősen nőtt a mozgatott súly mennyisége; ezzel azonban nem nőtt arányosan a rakodás és anyagmozgatás gépesítése. A kézi rakodás, anyagmozgatás pedig lassú, drága s ráadásul erős fizikumú munkásokat követel. A munkaerőhelyzet alakulása és a népgazdaság érdeke egyaránt a rakodás és anyagmozgatás gépesítését sürgeti. A vállalatok nagyobb része csak a termelés-tech n ológiai keretek között foglalkozik az anyagmozgatás és rakodás gépesítésével. Önálló távlati cél-. kitűzésiek és tervek kidolgozásával kevés helyen találkoztak a népi ellenőrök. Az igazsághoz hozzátartozik azonban az a tény: a vállalatok döntő többsége fontosnak tartja a gépesítést e téren is, de különböző gátló tényezők hátráltatják a megvalósítást. A hazai és külföldi anyagmozgató és rakodó gépek között például nincs nagy választék. Ráadásul az import gépek szállítási határideje hosszú, az _ ára magas. Anyagi fedezet hiánya gyakran a legjobb szándékot is áthúzza. Kevés az alkatrész, rendkívül lassú a gépek javítási üteme. Gyakran a drága gépek hosszú időre kiesnék a munkából, ilyenkor az üzembenlévők igénybevétele magas s gyorsabb az elhasználódás. Hátrányos helyzetben vannak a trösztökhöz, országos vállalatokhoz tartozó üzemek, mert az iparág egészére készül a fejlesztési terv. A sorrendiséget a központ határozza meg s a helyi nyeresé- ségnek és amortizációnak csak kisebb részét tarthatják vissza. A fejlesztés mértékét az Ö6BS bevétel határozza meg. Kedvezőtlen helyzeteket teremt a pontatlan, lassú információ. Különösen irányvonatok érkezésénél kellene pontosan tudni: mikor lehet megkezdeni n kirakodást. A felesleges várakozás sok bonyodalmat okoz s a szállítógépek, rakodók kihasználását befolyásolja. A közlekedési partnerek között nem minden esetben jó az együttműködés. Nincs összhang a gépek beszerzésében, a technológiák kidolgozásában, az üzemeltetésben. Sok az egyedi részmegoldás, holott ha az érdekéit szervek összehangolnák rakodásgié- pesítésá fejlesztési tervüket, anyagilag és egyéb téren minden eddiginél jobb eredménye- ket produkálhatnának. A gépek, berendezések belföldi gyártására kevés a kapacitás. Mennyiségben és választékban nem tudják kielégíteni az igényeket. Ennek ellenére az illetékes külkereskedelmi szervek nem gondoskodnak megfelelő propagandától, amiből a vállalatok megismerhetnék az új, jói bevált gépeket. Hiányosságként tárták fel azt is, hogy az anyagmozgatási költségek a könyvelés nyilvántartásaiból egyértelműen nem* mutathatók ki. Nem tudják tehát pontosan nyomon követni: mennyi volt a ráfordítás, milyen volt a változás? Pedig a költségek csökkentésének egyik aranytartaléka az anyagmozgatás és rakodás gépesítése, a partnerek jó együttműködése. Az utóvizsgálat egyébként a legkevesebb fejlődést a MÁV területén tapasztalta. A Békés megyei Tégla- és Gserépipari Vállalat, a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat, a békéscsabai Konzervgyár, a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat egyes munkaterületeken komoly eredményeket ért el. Követendő példaként említi az összesítés többek között a Sarkadi Cukorgyár és a Békéscsabai Konzervgyár kezdeményezését, amely szerint a termelő partnerekkel közösen oldottak meg különböző rakodások gépesítését. A NEB javasolja többek között: Célszerű lenne olyan szabályozó rendszer kialakítása, amely a rakodágépesítésben érdekelt három partnert — gyártó, szállító és fogadó — anyagilag azonos mértékben érintené, a fejlesztés. Bővíteni kellene a hazai gépek gyártásának választékát, javítani a pótalkatrész ellátást s csökkenteni a javítása időt. A vállalatokat ne sújtsa kocsiálláspénz olyan esetben* amikor a kirakodásit az állomás, főnökség végzi. Törekedni kellene egyes vállalatoknál a saját lehetőségek. belső tartalékok feltárására, a műszaki adottságok maximális kihasználására, a partnercégekkel való jobb együttműködésre. Az operatív adatszolgáltatás, az újítási feladattervek, komplex tervek kidolgozása sokat lendíthet az anyagmozgatás és rakodás gépesítésének fejlesztésében megyénkben is. Ary Róza, Arad megyei küldöttség Békésben Többnapos látogatáson tartózkodott Békés megyében Aurel Martinnak, a Kulturális és Nevelésügyi Bizottság elnökének vezetésével Arad megye kulturális delegációja. A megbeszélések alapján rögzítették a két megye munkaprogramját az 1972—73-as évre, melynek értelmében az eddigiekhez hasonlóan folklór-együttesek, képzőművészeti kiállítások, színházi előadások és hangversenyek cseréjére kerül sor. Képünkön: a vendégek és vendéglátók a gyulai vár előtt. Balról Szilágyi Péter, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkára, Aurel Martin és Gsende Béla, a Megyei Tanács Művelődésügyi Osztályának csoportve. zetője. (Fotó: Moldován Illés) A Belkereskedelmi Miniszlérium kezelésébe került a dolgozók és nyugdíjnak kedvezményes tüzelőakciója A SZOT ós a Belkereskedelmi Minisztérium megállapodása alapján 1972-től a Belkereskedelmi Minisztérium vette át a SZOT-tól a dolgozók és nyugdíjasok kedvezményes tüzelőakciójának felsőszintű intézését. SZOT tüzelőalkció 20 évvel előtt, tehát abban az időben kezdődött, amikor igen nehezen lehetet szénhez, fához jutni. Kezdetben az üzemi és hivatali dolgozók, majd a nyugdíjasok számára is rendszeresítették a SZOT-utalványokat, amelyek lehetővé tették, hogy a hiány ellenére az utalványo- sók tüzelőhöz jussanak, mégpedig kamatmentes hitelre. Az akció intézését a SZOT azért adta most át a Belkereskedelmi Minisztériumnak, mert a tüzelő már nem hiánycikk, az akció tehát lényegében kereskedelmi ügyletté vált. A feltételek, a kedvezmények továbbra is változatlanok. A Bel. kereskedelmi Minisztérium — ugyanúgy mint eddig a SZOT — 600 és 900 forintos kedvezményes vásárlási utalványokat bocsát ki, s a tüzelő árát a dolgozók hát, a nyugdíjasok 12 hónap alatt (illeszthetik. A hited továbbra is kamatmentes. A Belkereskedelmi Minisztérium egyébként az akcióba a fűtőolajat is bevonta, tehát a jövőben azt is megvásárolhatják részletre az utalványtulaj- dánosok. A szakszervezetek különböző szerved ezentúl is részt vesznek az akció társadalmi jellegű munkáiban, a kedvezményes tüzelőutalványokat a vállalatok, nál ezentúl is a szakszervezeti bizottságok közreműködésévei és egyetértésével osztják M. A dolgozók és nyugdíjasok kedvezményes tiizelőakdőja a szokásos^ időben, április elsejé* kezdőd